Felszólalás adatai

SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Magam sem hiszem, hogy egy költségvetés egyformán üdvös lehet mindenki számára, nem is volt, nem is lesz ilyen költségvetés. Én azonban abból a szempontból szeretném most mérlegre tenni a jövő évi büdzsét, hogy az ország nagyon különböző helyzetű területei, térségei között meglevő különbségek, amelyek az elmúlt évek során folyamatosan nőttek, ezen különbségek orvoslása szempontjából ad-e valamifajta lehetőséget, ad-e valamifajta felzárkóztatási esélyt a hátrányosabb helyzetű kistérségek, megyék, illetve régiók számára. Mert tényleg egészen elfogadhatatlan, hogy ma vannak olyan régiók, ahol az egy főre jutó megtermelt összjövedelem nagyságrendje az országos átlag 53 százalékát vagy 55 százalékát sem éri el. És az is igaz, hogy ennek a problémának az orvoslása is fontos kormányzati cél, ennélfogva itt is érvényesülni kell annak, hogy ha a kormány komolyan gondolja, hogy ezen változtatni kell, akkor ennek a költségvetésben is meg kell jelennie.

Hadd mondjam azt, hogy minden olyan vizsgálat, amit ezzel kapcsolatban elvégeztünk, azt mutatja, hogy ezen a téren egyértelműen pozitív jelzéseket ad a költségvetés a hátrányos helyzetű térségek, régiók, megyék számára már azzal is, hogy - megítélésünk szerint nagyon helyesen - jelez egy olyan gazdaságpolitikai fordulatot, hogy a fogyasztásorientált növekedésről át kell állni a beruházás-, fejlesztésorientált növekedési pályára.

Sokan képviselőtársaim közül fogalmaztak meg fölvetéseket, és olyan módosító javaslatokat, amelyeket be kívánnak nyújtani, és amelyek általában a működtetés, fogyasztás növelését szolgálnák. Meg kell mondanom, hogy egyáltalán nem örülnék neki, nem is tudnám semmilyen formában támogatni, mert ez kétféle formában valósulhat meg. Az egyik az, ha a költségvetés hiányát növelnénk, a másik pedig az, ha a fejlesztésektől, beruházásoktól csoportosítanánk át pénzt.

Én nemhogy a költségvetési hiány növelését nem támogatom, hanem kifejezetten örülök annak, hogy a hiány leszorítását tartalmazza a költségvetés, azon egyszerű oknál fogva, hogy ez lehetőséget nyújt arra, hogy ne az állam szívja fel a hitelforrásokat, hanem a vállalkozói szféra számára teremtsünk nagyobb lehetőségeket, mert ez az, ami lehetőséget ad arra, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek munkahelyeket teremtenek, amely munkahelyekre leginkább a nehéz sorsú térségekben van szükség.

Természetesnek tartom azt is, ha hátrányos helyzetű térségekről beszélünk, és tudjuk, hogy a hátrányokat orvosolni kell, akkor ennek a legmeghatározóbb, leglényegesebb eszköze a beruházások nagyságrendjének a növelése. És ha ezt tesszük mérlegre, akkor azt kell látnunk, hogy a 2004-es költségvetés ezen a téren tényleg látványos előrelépéseket tartalmaz. Sokan meghivatkozták már képviselőtársaim közül, nyilván természetesen leginkább a kormánypárti képviselők, hogy a gyorsforgalmi utak, de mondhatnám úgy is, hogy a nagy forgalmat lebonyolító úthálózatok fejlesztésére igen jelentős összegek szerepelnek a költségvetésben, mondhatni, soha nem látott összegek, hiszen ez a 307 milliárd forint, ami ezen a célon megjelenik, tényleg azt lehet mondani, hogy talán történelmi jelentőségű nagyságrendet jelez.

Én nem is erre szeretnék utalni, hanem arra, ami idáig nem kapott szót, hogy azt is tudnunk kell, hogy ezen fejlesztések nagyobbik része azon országrészekben fog megvalósulni, a keleti, északkeleti országrészekben, ahol a leginkább szükség van arra, hogy az ország vérkeringésébe bekapcsoljuk ezeket a térségeket, és önmagukban ezek a beruházások is jelentős munkahelyteremtést szolgálnak.

Sokan említették az előttem szólók közül, talán az ilyen felszólalás volt a leggyakrabban hallható, hogy az önkormányzatoknak működési gondokkal kell majd szembenézni 2004-ben. Gyakorlatilag nem szeretnék ezzel az állítással vitatkozni, csak halkan szeretném azt is megjegyezni, hogy amíg nem lesz egy tisztességes önkormányzati finanszírozási reform, és amíg ezt megelőzően nem igyekszünk egy olyan feladat- és hatáskör-felülvizsgálatot elvégezni, ami átrendezi az önkormányzatok közötti munkamegosztást, és szerepet ad adott esetben kistérségeknek is, addig nagy valószínűséggel ezt a problémát érdemben és tartósan nem fogjuk tudni orvosolni.

Nos, minekutána ha jól tudom, a mai kormányülésen szóba is került egy olyasfajta törvényjavaslat, amely többek között ezt célozza és amely jellegénél fogva kétharmados törvénynek számít, nagy kíváncsisággal várom, hogy azok az ellenzéki képviselőtársaim, akik ma ezeket a problémákat jelezték, vajon mennyire lesznek partnerek ennek a kérdésnek a megvitatásában és az érdemi döntések meghozatalában.

De nem is ezt akartam az önkormányzatokkal kapcsolatban megemlíteni, hanem ami idáig nem hangzott el, pedig szót érdemel. Ha a fejlesztések, az önkormányzati beruházások állami támogatását nézzük, akkor azt látjuk, hogy ezek - a metróberuházást nem ideértve - mintegy 45 milliárd forintos nagyságrendet tesznek ki, és ez 55 - még egyszer mondom, 55 - százalékkal haladja meg a 2003. évi fejlesztéseket. De ha a közvetlenül területfejlesztést szolgáló forrásokat nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a hazai területfejlesztési források nagyságrendje, úgy mint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat, országos jelentőségű programok támogatása és így tovább, összességében 51 milliárd forintot tesznek ki, és ha mindehhez hozzátesszük, hogy a jövő évben megnyíló uniós források, PHARE-források, INTERREG-források és az első ízben megjelenő nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programjára szánt források nagyságrendje uniós és hazai társfinanszírozással együtt 51,4 milliárdot tesznek ki, akkor ennek az együttes összege egy százmilliárdot meghaladó nagyságrend. Ez több tíz milliárd forinttal több, mint amit bármikor korábban területfejlesztésre fordíthattunk. Persze, hallottam az ellenvetést, hogy na de az a gond, hogy miután ezen támogatások címzettjei nem kis részben az önkormányzatok lehetnek, nem lesz arra mód, hogy ezeket igénybe vegyék, mert nem lesz forrás arra, hogy az önrészt letegyék.

Ismételten szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a költségvetés tartalmaz egy olyan előirányzatot, amely azt célozza, hogy azon önkormányzatok, amelyek ilyen fejlesztésekre pályáznak, ne eshessenek el a pályázati lehetőségektől és a fejlesztési forrásoktól amiatt, hogy önrész nincs. Ennek a nagyságrendje 9,4 milliárd, és ami talán még fontosabb, ez a kassza felülről nyitott, tehát nem lehet akadálya, korlátja annak, hogy ezen forrásokhoz az önkormányzatok hozzájuthassanak.

Szeretném azt is elmondani, ami idáig ugyancsak nem hangzott el, hogy a fejlesztési források tekintetében - és örülök, hogy ezt az ÁSZ is megjegyezte a maga véleményalkotásában - két olyan törekvés is megjelenik a költségvetésben, amely idáig hiányzott a források elosztásánál. Az egyik a koordináció erősítése, ami jelzi azt, hogy az EU-s hazai társfinanszírozások forrásai a Miniszterelnöki Hivatalban kerülnek összevonásra, ami a társfinanszírozást szolgáló források átláthatóságát nagyon jól szolgálja, és egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy adott esetben talán a tárcák még versenyezhetnek is abban, hogy ki tud jobb programok révén többet leírni ebből a keretből.

És még egy nagyon fontos dolog: decentralizáció. A decentralizáció, mint tudjuk, a legjobb koordináció, és az is egy régi kritika tárgya a területfejlesztési források elosztásánál, hogy ennek nagyon nagy része központi ágazati keretek révén, minisztériumi csatornákon kerül el az érintettekhez, és ez rendkívül bonyolulttá, nehézkessé és sokszor pazarlóvá teszi a források felhasználását.

(13.30)

Szeretném ráirányítani a figyelmet a törvényjavaslat 65. §-ára, amelyik a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy a régiók számára, a regionális fejlesztési tanácsok számára kormányzati erőforrások kerüljenek decentralizálásra. Hozzátenném, hogy miután ez a felhatalmazás nagyságrendeket és jogcímeket nem tartalmaz, itt a magam részről egy határozottabb előrelépést tartanék szerencsésnek, és ezzel kapcsolatban egy olyan módosítást fogunk kezdeményezni, amely mind a jogcímeket, mind pedig a források nagyságrendjét megjelölné. Ez mintegy 50 milliárdos nagyságrendű, decentralizált területfejlesztési forrást jelentene. Én azt hiszem, hogy ezen a téren mindenféleképpen egy fordulat és áttörés történne.

Végezetül, kedves képviselőtársaim: nemrégiben összeállítottunk egy olyan anyagot, amely azt vizsgálja, hogy a 2004. évi költségvetési törvényjavaslat terület- és vidékfejlesztéssel, gazdaság- és infrastruktúrafejlesztéssel, területi kiegyenlítéssel közvetlenül, illetve közvetve összefüggő előirányzatai hogyan alakulnak 2003. és 2004. év között. Érdekes és tanulságos egy ilyenfajta csoportosítás, amelynek csak a végösszegét ismertetném: 2003-ban az előbb említett jogcímeken a költségvetési törvény összességében 868 milliárd 242 millió forintot tartalmazott, 2004-ben mindezeken a jogcímeken összességében 1116 milliárd 108 millió forintot tartalmaz, a különbség 297 milliárd 866 millió forint. Én azt hiszem, mindez azt jelzi, hogy mindazok, akik a nehezebb sorsú térségek felzárkóztatásában, erőteljesebb ütemű fejlesztésében érdekeltek, nyugodt lelkiismerettel megszavazhatják ezt a költségvetést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)