Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Néhány kérdésre hadd válaszoljak, bár nagy részét képviselőtársaim mint előterjesztők megtették, illetve még tudom, hogy jelentkeznek felszólalásra.Az ingatlanról csak annyit, mint ahogy elhangzott, a BGA a Gellérthegy utcában van egy bérleményben, a Magyarság Háza a Duna Palotában szintén bérleményben van, azt gondolom, hogy nem hosszú távon. Tehát minél előbb meg kell oldani mindkét intézmény elhelyezését egy olyan méltó ingatlanban, amely hivatott jelezni azt, hogy a nemzetpolitika egyik kiemelt intézményéről van szó, ha a Magyarság Házáról beszélünk vagy Bethlen Gábor Alapról beszélünk.

Az átláthatóságról sokat beszéltünk. Örülök annak, hogy képviselő úr kezdi úgy érezni, hogy megtalálja a pályázati kiírásokat, és azt is megtalálja, hogy ki nyert ezeken a pályázatokon. Ennek örülök, és a következőkben is egyre inkább fogok arra törekedni, hogy ez így legyen.

Oktatási-nevelési támogatás  még egyszer neki fogok ugrani ennek a kérdésnek. Hol bukott meg? Nem tudom, valahol az idők során elveszett. Úgy gondolom, hogy egyébként főleg a külhoni szervezetek egyet nem értésén hasalt el a dolog, hiszen egészen mást mondtak, mondjuk, a vajdasági magyarok, mint a kárpátaljaiak, és sorolhatnám oda-vissza. Nem tartom sikernek azt, hogy 17 200-ról 22 400-ra emeltük vissza, mert az egy visszaemelés volt. Valóban, ennek az értéke már nem annyi, mint ami 2002-ben volt. Ha erre nekünk forrásunk lesz, akkor természetesen megpróbálunk ezen segíteni.

Egyébként visszautalnék ebben a kérdésben arra is, hogy a Felvidéken egy időben az oktatási-nevelési támogatást egy alapítvány kapta meg, ami oktatási célokat valósított meg, de az nem a szülőkhöz került. Nekünk az a mindenkori akaratunk, szándékunk, hogy ez a szülőkhöz és konkrétan a gyerkekhez jusson el, érezzék azt a magyar családok, hogy a magyar kormánytól, Magyarországtól kaptak anyagi segítséget az iskolakezdéshez.

Nem lehet pénzzel mindent megoldani, ezt mi is tudjuk, de vannak olyan esetek, és nem is pénzről beszélünk, amikor úgy gondolom, hogy a konszenzuskeresés sokkal gyorsabban célra vezet. Ilyen esetekben meg kell nézni annak a lehetőségét, hogy hogyan tudunk hatékonyan segíteni és megoldani problémákat.

Ilyen volt egyébként Kárpátalján 2015-ben az, hogy a magyar pártokat rávettük az együttműködésre, mondjuk, az ukrán törvényi változás is hozzájátszott ehhez, de sikerült őket egy tárgyalóasztalhoz leültetni, és közösen tudtuk indítani őket az önkormányzati helyhatósági választásokon.

(17.30)

Ennek történelmi siker is lett az eredménye. Erdélyben ezt teljes mértékben nem tudtuk elérni, de úgy gondolom, hogy folyamatosan törekedni kell erre. Nem akarok én a MOGYE részleteibe belebonyolódni, egyébként is szerintem itt a parlamenti általános vita elcsúszott egy kicsit a bizottsági vita kereteibe és részleteibe, de intézményeknél is azt látjuk sajnos, hogy az ellehetetlenítés tíz-húsz éven keresztül zajlik. Nekünk alternatív megoldásokra kell felkészülni, nyilván nem feladva az eredeti pozícióinkat.

A felvidéki kisiskolák. Mi nem akarjuk átvenni a szlovákok és a szlovák állam helyett a magyar iskolarendszernek a fenntartását, de hogy azért lássuk, hogy milyen jellegű problémáról volt szó, ott a magyar iskolák egyharmadának a bezárása 1 milliárd forinton múlott, 1 milliárd forinton, és erre mondta a miniszterelnök úr azt, hogy ha ezen  bár akkor az összeget nem mondta ki  az 1 milliárd forinton múlik ez a dolog, akkor a magyar kormány ezeknek az iskoláknak a segítségére siet. Én azt gondolom, hogy ez egy pragmatikus válasz volt az adott szituációban.

Tény az, hogy Szlovákia esetében a kettős állampolgárságról szóló törvényt nem tudtuk megoldani, de az is tény, hogy az elmúlt időszakban különösebb atrocitások nem érték az ottani, felvidéki magyarokat. Egyébként leginkább nem is a felvidéki magyarokat érinti ez a kérdés, hiszen 90 százalékban a jórészt a cseh állampolgárságot megszerző szlovákokat érinti ez a dolog, elsősorban szlovák üzletembereket, szlovák művészeket, orvosokat, akik a szomszédos Csehországban kerestek munkát, illetve több évtizede ott laknak. Én azt gondolom, hogy ők még inkább arra hivatottak, illetve érdekük az, hogy visszakapják a szlovák állampolgárságukat.

Még egyszer leszögezve: a törvénymódosítást az tette szükségessé, és nyilván ez a módosítás lehetőséget adott arra, illetve indukált is egy kisebb nemzetpolitikai vitanapot itt a parlament keretein belül, de hogy esetlegesen akik hallgatnak bennünket vagy valamilyen módon néznek bennünket így kora este, azok tudják, hogy a módosításnak, még egyszer leszögezve, jogtechnikai okai vannak, illetve szerkezeti módosítások, a kormányszerkezetben bekövetkezett módosítások miatt kell ezt megtennünk, hiszen a miniszterelnök-helyettesnek a feladatkörébe bekerül a külhoni magyarság mellett az egyházak, a külhoni és az itthoni egyházak, illetve a 12 nemzetiség felügyelete, tevékenységük koordinálása, és ezért, mivel a BGA pénzügyi szerepkört fog ellátni, ezért szükséges ennek a törvénynek a módosítása. Ez egyébként nem egy nagy, átfogó törvénymódosítás, amire esetlegesen egy hétpárti egyeztetést kellene összehívni. Hogyha ilyenről lesz szó, akkor természetesen  nyitott kapukat dönget a képviselő úr  meg fogjuk ezt tenni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)