Felszólalás adatai

DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! "Szeresd a földet, mint az életet, és hagyd utódaidnak, mint ahogy mi is elődeinktől kaptuk!" - Nagyatádi Szabó Istvánt idéztem. "Ragaszkodtunk, ragaszkodunk és ragaszkodni fogunk a földhöz." - a földosztó Nagy Imrét idéztem. Mi lett Nagy Imréből? Nagy Imrét kivégezték. Mi lett az általa kiosztott földből? Önként, téeszesítés árán, részben a Rákosi-időkben kényszerítve volt, de folytatnám a hatvanas évekkel, amikor a kis téeszek össze lettek vonva, és egy részükből állami gazdaság lett, amely állami gazdaságok később el lettek adva külföldi tulajdonba a kilencvenes évek elején, kisemmizvén az akkori téesztulajdonosokat vagy tulajdonnal rendelkezőket, és ezek az emberek ma már az üzletrésztörvény hatálya alá sem esnek semmiképpen.

Van erre példa Somogyban is, szűkebb választókörzetemben, Bárdudvarnokon.

(14.00)

"A Magyar Országgyűlés 1994 áprilisában fogadta el a termőföldről szóló törvényt. Akkor már folytak a kárpótlások, és megvoltak a feltételek ahhoz, hogy az átalakuló tulajdoni-használati viszonyok alapján a mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá váljanak. A termőföld fogalma és a termőföld mint a jelzálogon alapuló hitelezés biztosítéka a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítette a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására."

Ezek a mondatok, amelyeket idéztem, a termőföldről szóló törvény preambulumában voltak leírva. Kérdem én a tisztelt Háztól, hogy ezeknek a megfogalmazott gondolatoknak - ki merem mondani - csak egy része teljesült, hiszen még mindig a földdel küzdünk. Itt elhangzottak példák különböző nyugati országokról, hogy mennyit tárgyalták. Egy példát mondok: Dániában huszonkét évig tartott - nyilván nem egy szál darab törvény meghozatala -, amíg azt a végleges földtörvényváltozatot hozták meg, amit oly sokszor szoktunk általában pozitív értelemben idézni.

Az 1994-es törvény meghatározta azt a három kategóriát, amely földtulajdonnal rendelkezhet. Az első kategóriába sorolta a magyar államot és az önkormányzatokat, az erdőbirtokossági és a legelőbirtokossági társaságokat, valamint a közalapítványokat. A felsorolt jogi személyek bármilyen jogcímen szerezhettek termőföld-tulajdonjogot. A másik kategóriába tartoztak az egyházi jogi személyek, amelyek a törvény hatálya alá tartozó szerzésmódok közül csupán végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján, de ugyancsak nagysági korlátozás nélkül szerezhették meg a termőföld tulajdonjogát. Végül és nem utolsósorban a harmadik kategóriát alkotta az eddigiekben fel nem sorolt összes többi belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet, amely egyetlen, a törvény hatálya alá tartozó szerzésmód alapján sem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát.

A jelenlegi szabályozás szerint a külföldi jogi, illetve magánszemély - akár Magyarországon letelepedett, akár nem - csak 300 hektár, illetve 6 ezer aranykorona értékű földterületet bérelhetett. Bár a törvény világosan rendelkezett a külföldiek földtulajdonlásáról, illetve annak kizárásáról, mégis belföldi magán- és jogi személyek segítségével kvázi földtulajdonhoz jutottak. Ezen ügyletek a közvéleményben zsebszerződések néven szerepeltek.

Itt teszem fel a kérdést, ha már a zsebszerződésekről beszélünk, hogy ez a zsebszerződés mintha csak most, az utóbbi években kezdett volna aktuálissá válni, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy 1994 áprilisa óta ez a folyamat megkezdődött. Akár nyugodtan feltehetném a kérdést, hogy akkor az 1994-98 között lévő kormány vajon nem tudott a zsebszerződésekről, hiszen itt elhangzott az, hogy Vas megyei képviselőtársam megyéjéből mekkora területet eladtak. Nem hiszem, hogy ő akkor mint kormánypárti képviselő és mint tudomásom szerint mezőgazdasági bizottsági tag, egyszer is interpellált volna ez ügyben, hogy akkor mi is a helyzet az ő megyéjében. Érdekes módon ez a kormány, az 1998-ban felálló kormány volt az, amely a zsebszerződésekkel foglalkozni kezdett, és amely sikerrel vagy kevesebb sikerrel, de talán megpróbálja ezen jelenség ellen felvenni a küzdelmet. A kormány intézkedéseket foganatosított ezen állapotok, a zsebszerződések érvénytelenségének kimondására, és külön e céllal létrehozott pénzügyi keret révén hajlandó megvásárolni ezen területeket.

Az 1990-es évek közepén Magyarország megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amely keretében az EU három alapeszméjét fogadta el: szabad tőkeáramlás, szabad lakhelyválasztás és szabad munkahelyválasztás. Magyarország csatlakozási szándéknyilatkozatában jelezte, hogy tiszteletben kívánja tartani ezt a három alapelvet, ezért a tőke szabad áramlása fejezetének ideiglenes - ismétlem, ideiglenes és nem végleges - lezárásakor a mezőgazdasági termőföldtulajdon-szerzésre vonatkozóan hétéves átmeneti időt irányzott elő, sőt ezen fejezet ideiglenes lezárásra került, ami azt jelenti, hogy vissza lehet rá térni a mezőgazdasági fejezet tárgyalása során, sőt a végső, XXX. fejezet tárgyalása során, ami a költségvetés fejezetét jelenti, és amiben tulajdonképpen kiderül a támogatás mértéke.

Az átmeneti időszak harmadik évében sor kerül az átmeneti időszak általános értékelésére. Ebből az alkalomból az Európai Bizottság megfelelő időben jelentést készít az Európa Tanács számára, a Tanács a Bizottság javaslatára dönthet az átmeneti időszak megszüntetéséről vagy meghosszabbításáról, vagy megrövidítéséről, illetve helyben hagyhatja az átmeneti időszakot eredeti formájában. Ismétlem, ez a Bizottság vegyes bizottság, Európa tanácsi tagokból, illetve magyarországi bizottsági tagokból áll majd.

Az átmeneti időszak alatt Magyarország saját jogszabályát alkalmazza a jogi személyek termőföldvásárlására vonatkozó tilalom tekintetében. Azon külföldi állampolgárok, akik legalább három évig legálisan tartózkodnak Magyarországon, és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, nem esnek az átmeneti időszak hatálya alá. Ezek a kritériumok objektívek, stabilak, átláthatóak és nyilvánosak kell hogy legyenek. Egyébként ez a négy kritérium az EU-nak az egyik alapelve a csatlakozási tárgyalásokkor.

Tisztelt Országgyűlés! A csatlakozási tárgyalások során a Magyar Köztársaság kormánya - messze figyelembe véve a gazdák érdekeit - jó tárgyalási pozíciót ért el ebben a fejezetben. Ezen fejezet tárgyalása sikeres volt, hiszen az átmeneti hét év alatt a föld-ár kérdése - egyébként negyvenszer nagyobb az EU-ban a föld értéke, mint Magyarországon -, illetve a magyar mezőgazdaság fejlődése pozitív lesz, és magának az átmeneti időszaknak a végén a most érzékelhető különbségek csökkenni fognak.

Mik lehetnek ezek a különbségek így végeredményben? Ma a földalapú támogatás 8-12 ezer forint/hektárig terjed, ugyanez az EU-ban 80 ezer forint. Ha belegondolunk, akkor mindannyian tudjuk, hogy a hét év végén - tegyük fel, hogy két év múlva csatlakozunk, akkor onnan számítjuk a hét évet - ezt a 8-12 ezer forintot közelíteni kell szép fokozatosan, fel kell emelni arra a szintre, ahol most van. Ezért kell az az átmeneti hét év, és ezért hiszem én azt személy szerint, hogy a gazdák a hetedik év végén - úgy a föld hektár-ár viszonyában, mint a csatlakozási támogatási összeg viszonyában - nem fognak már diszkriminatív dolgokkal találkozni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)