Felszólalás adatai

DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről benyújtott jelentés együttes tárgyalása alapvető kifogásokat nem váltana ki az ellenzékből normál parlamenti működés esetén.

A jelen előterjesztések vitája azonban azt bizonyítja, hogy a kormány - szakítva a korábbi gyakorlattal - nem költségvetésben, hanem zárszámadásban kívánja jóváhagyatni a többletbevételek elköltését. A parlament ellenőrző szerepe ezáltal utólagos fejbólintássá silányul, tovább gyengül a közpénzek mozgása törvényben előírt kontrolljának lehetősége.

Az Állami Számvevőszék kritikai megjegyzéseire adott hivatali válaszok olyan érzést keltenek, mintha egyes hivatalnokok nem vennék komolyan, hogy a törvények mindenkire, rájuk is vonatkoznak, és a védettnek hitt kormányzati intézményekben ugyanúgy be kell tartani a bizonylati fegyelmet, mint a legkisebb falu polgármesteri hivatalában.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vita során több bírálat hangzott el a zárszámadás rendjéről, a kétéves költségvetés buktatóiról, a többletbevételek elosztásának több mint vitatható módszeréről. Valószínű, hogy a kormányoldalon unalmas ismételten hallgatni ezeket, de úgy gondolom a többi ellenzéki hozzászólóval együtt, hogy nagyon sokszor kell ezekről beszélni, mert ami e Házban elhangzik, nemcsak a másik oldalnak, hanem a közvéleménynek is szól, és a következő hatalom remélhetően megváltoztatja ezt a mértékadó szakértők által is kifogásolt gyakorlatot.

Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban a környezetvédelemhez kötődő költségvetésről, néhány jellemző jelenségről kívánok szólni. A nemzeti környezetvédelmi program elkészítésének az idején számítások készültek a program megvalósításához szükséges összegekről. A nemzeti össztermék meghatározott részének a környezetvédelemre költésével, illetve az arány körülbelül 2,2 százalék fölé emelésével a program reálisan megvalósítható lenne. A GDP adatait ismerve ez komoly anyagi eszközöket jelentene a csatlakozási folyamatban igencsak bírált környezetvédelmi gyakorlatunk megváltoztatásához.

Bebizonyosodott azonban, hogy a környezetvédelem a koalíció oltárán feláldoztatott. A tárca körüli botrányok mintha még jobban hozzájárultak volna a kormányon belüli elszigetelődéshez. A költségvetésben eleve nem szerepel a szükséges pénzmennyiség az egészséges környezet megteremtéséhez. Az elkülönített pénzalapok központosítási törekvései is egyre kiszolgáltatottabbá teszik a környezetvédelmet. Ugyanakkor a módosított kiadási oldal 85,5 milliárd forint helyett csak 55 százalékra teljesült, ami 48,5 milliárd forintot jelent. A módosított bevételi előirányzat is lényegesen kevesebbre, 68 százalékra sikeredett. Mit sugall ez a környezetvédelemmel kapcsolatban? Mik az okok és kik a felelősök? Ilyen arányok mellett komolyan lehet venni egy költségvetési törvényt? Vagy ennyit ér a környezetvédelem a kormány számára?

A programok, a feladatok végrehajtása késett, ahogy az Állami Számvevőszék is megállapítja. A pályázatok késedelmes elbírálása komoly presztízsveszteséget jelentett a környezetvédelmi tárcának. Az ellenőrzések erősítésével sem tudta a minisztérium a megfelelő kontrollt elérni. Sajnos, a korábban távozó miniszter botrányai mellett pénzügyi, elszámolási problémákra utal az a tény is, hogy a miniszterváltás után 20 millió forintnyi számlát találhattak a személyéhez kötődő kiadásokkal kapcsolatban. Ilyen körülmények között nem csodálható, hogy az Állami Számvevőszék több szabálytalanságot talált a tárca elszámolásaiban.

A környezetvédelmi költségvetés egyik legkomolyabb hiányossága az ISPA-program kudarca. 11,6 milliárd forint fel nem használása nemcsak a beruházásokra szánt összeg elvesztését jelenti, hanem ezen szükséges beruházások későbbi megvalósításának valószínűleg lényegesen magasabb összegű forrásszükségletét is feltételezi. A nemzeti programok jelentős lefékeződésére utal a körülbelül 10 százalékra esett Phare-program megvalósítása is. A tárca költségvetésében szereplő jogcímcsoportokra több esetben nem történt kiadás, ugyanakkor más esetekben új jogcímcsoportok jelennek meg. Ezek a tények is erősítik azt a véleményt, hogy nem a zárszámadásban, hanem pótköltségvetésben kellene kezelni ezeket a feltehetően szükséges változásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján is megkérdőjelezhető, hogy a környezetvédelem súlya megfelelő-e a jelenlegi kormányban. A költségvetés csak tükre a tevékenységnek, de a jelen zárszámadás is bizonyítja - főleg a jelentésben szereplő tények ismeretében -, hogy ez a tükör torzat mutat. A nagyobb baj az, hogy ez a torz kép nem csak a tükör és nem elsősorban a tükör hibája.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)