A felszólalás szövege:
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Történelmi pillanat részesei lehetünk ma, hiszen pontosan ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én szegezte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára híressé vált 95 tételét, és ezzel a szimbolikus mozzanattal kezdődött el a reformáció. Ebben az évben erre az ötszáz éves lelki, társadalmi és kulturális mozgalomra emlékezünk. Ebben az ünnepi, jubileumi évben szeretnénk a középpontba helyezni azokat az értékeket, amelyek olyan radikális változásokat hoztak, hogy mind a mai napig érezzük hatását. Ám az emlékezés mellett a kerek jubileumi évforduló lehetőséget teremt arra is, hogy a reformációs megújulás lendületével munkáljuk a jövendőt.
Tisztelt Ház! A reformáció egyszerre hordozza magában a megújuló személyes hit Isten-élményét és a társadalmi megújulás lehetőségét. Olyan társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális hatása volt, amely a mai napig meghatározza és befolyásolja gondolkodásunkat, értékrendünket, kultúránkat. A reformáció az egész nyugati civilizációt, kultúrát és társadalmat átformáló, megújító erőként jelent meg, amelynek ma is aktuális következményei velünk élnek.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A reformáció rendkívül gyorsan elterjedt Magyarországon már a XVI. század első felében, és olyan radikális változást hozott, amely a magyarság megmaradásában játszott alapvető szerepet, magyar anyanyelvünk, nemzeti kultúránk, könyvkiadásunk, iskolarendszerünk, nemzeti identitásunk és nemzeti szuverenitásunk megteremtésében, megőrzésében és megvédelmezésében. Magyar reformátoraink fáradhatatlan munkájukkal szolgálták a lelki megújulást, a magyar anyanyelvi kultúra megteremtését és magyarságunk megmaradását. Köszönet a reformáció egyházainak, hogy öt évszázad óta, alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt rendületlenül szolgálták, szolgálják a magyar hazát, s oktatási, szociális és egészségügyi intézményrendszerükkel az egész magyar népet.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciója nevében örömmel üdvözlöm azt a kormányzati és egyházi szándékot, hogy a reformáció 500. emlékéve ne elválasszon, hanem összekössön minden olyan magyart és minden olyan erőt, akik és amelyek Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság megújulását, a nemzet megmaradását kívánják szolgálni. Így ma is érvényes Bethlen Gábor erdélyi református fejedelem gondolata: „Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánjuk.”
Ma is minden erő és akarat összefogására, együvé fogására és megvédelmezésére van szükség annak érdekében, hogy megmaradjunk. Ennek a megmaradásnak pedig az alapja a megújulás. Lelki megújulásra van szükség egyéni és közösségi életünkben, amint ezt az Alaptörvényünk is deklarálja.
(9.30)
Ezt kell előmozdítanunk, segítenünk és szolgálnunk mindnyájunknak, és akkor remélhetjük, sőt bizonyosak lehetünk abban, hogy céljaink megvalósulnak, Magyarország erős és büszke ország lesz, utódaink számára biztonságos otthon marad, és hogy „a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez”.
Tisztelt Országgyűlés! Azt kívánom, azt kívánjuk, hogy a reformáció fél évezredes évfordulója az emlékezésen túl adjon új lendületet a nemzet megújulásának és minden erőt összefogó egységének. Ma, az 500. évfordulón hálásan emlékezünk. Hálásan emlékezünk a wittenbergi, a budapesti, a genfi és a többi emlékezővel együtt, és mindezért, mindenért soli Deo gloria ‑ egyedül Istené a dicsőség. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt részéről természetesen támogatjuk az előterjesztést, hiszen magunk nyújtottuk azt be.
(10.20)
Az ellenzék részéről sokszor a szociális érzéketlenség vádjával illetnek bennünket. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Sorolhatnám azokat az intézkedéseket az elmúlt hét esztendőből, amelyeket a kormányzat, illetve a kormánypártok valósítottak meg annak érdekében, hogy a magyar családokon segítsenek, illetve a nehéz helyzetbe került családokon segítsünk. Ilyen a családtámogatási rendszer teljes átalakítása, ilyen az ingyenes gyermekétkeztetésnek a bevezetése és kiterjesztése, ilyen a gyes, gyed rendszerének az átalakítása, ilyen az ingyenes tankönyvellátás bevezetése. Megemlíthetem a családi otthonteremtési kedvezményt szintén, amely a magyar családokat és a magyar rászorulókat segítette.
Azt gondolom, hogy ebbe a sorba illeszkedik a most tárgyalt és tárgyalandó előterjesztés is: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amely tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumnak a kiterjesztését, meghosszabbítását jelenti. Ellentétben Korózs képviselőtársammal, szeretném pontosítani, hogy nem egy hónappal, hanem két és fél hónappal toljuk ki ezt a bizonyos kilakoltatási moratóriumot ennek a javaslatnak a megvalósításával.
Frakcióvezető úr már említést tett számos olyan kezdeményezésről, amelyet az elmúlt esztendőben szintén a KDNP kezdeményezésére fogadott el a kormányzat, illetőleg az Országgyűlés. Szeretnék néhány mondatban ezekről én is beszélni, hiszen 2013-ban már sikeresen kezdeményeztük a végrehajtási törvény módosítását, és igenis jelentős változások következtek be ezzel a módosítással, hiszen a bírósági végrehajtók vizsgálati rendszerét megújítottuk, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget terjesztettünk ki a bírósági végrehajtókra. Intézkedett ez a törvény a szabálytalan inkasszók megszüntetéséről, kibővítette a végrehajtás során lefoglalt gépjárművek használatára jogosultak körét, és a törvény elfogadását követően IM-rendeletben csökkentésre került a végrehajtók behajtási jutaléka és a felszámítható költségátalány. Szerintem ez egy nagyon-nagyon fontos törvény volt, hiszen előtte talán sok képviselőtársammal együtt számtalan panasz érkezett a végrehajtási folyamatokra, maguknak a végrehajtóknak az eljárására, és azt gondolom, hogy ez egy jelentős fordulatot jelentett a végrehajtás folyamatában és gyakorlati intézkedései tekintetében.
A kormányzat is számos intézkedést hozott a végrehajtói tevékenység ellenőrzésére vonatkozóan. Az volt a célunk, az volt ezeknek a kormányzati intézkedéseknek is a célja, hogy a végrehajtói tevékenységbe vetett közbizalom erősödjön meg. A kormány első lépésként az Igazságügyi Hivatalhoz telepítette az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzésével kapcsolatos irodavizsgálati feladatokat. Az Igazságügyi Hivatal mint a végrehajtói szervezettől elkülönült állami szerv, objektíven volt képes megítélni a végrehajtói működés esetleges hiányosságait.
Mindezek alapján a végrehajtói tevékenység vizsgálatára és a panaszügyek felügyeletére kialakított új szabályrendszer is be tudta tölteni immár a funkcióját. A bírósági végrehajtás szervezeti reformja keretében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2015. augusztus 31-i fordulónappal megszűnt, és általános jogutódja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lett. A kar 2015. szeptember 1-jével alakult meg, és szeptember 30-ig megválasztották a kar elnökségének tagjait a miniszter által jóváhagyott ideiglenes választási szabályzat alapján.
A végrehajtói jogállásban a legfőbb változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a végrehajtói kinevezés a jövőben meghatározott időre, hét évre szól, és azok a végrehajtók, akik a periódus lejártával ismét végrehajtók akarnak maradni, pályázat útján kaphatják meg ismét ezt a kinevezést.
A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtónak jogi végzettséggel kell rendelkeznie 2022-re. A fokozatosság elvének figyelembevételével nem kell jogi végzettséget szerezni azoknak a végrehajtóknak, akik a következő hét évben elérik a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Mindenesetre egy fontos folyamatról van szó, nagyon fontos változásokat vezettünk be ez által a törvény által, és talán a végrehajtási folyamat és a végrehajtókkal szembeni közbizalom is erősödhetett ennek következtében.
Tisztelt Képviselőtársaim! 2017-ben a KDNP kétszer nyújtott be javaslatot a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítására, az imént már erről is volt szó. Március 7-én egyértelmű többséggel fogadta el az Országgyűlés az első módosítást. A végrehajtási eljárás során az értékesítésnek biztosítania szükséges ez által a törvény által, hogy a lefoglalt vagyontárgyak, különös tekintettel a lakóingatlanokra, minél magasabb áron kerüljenek értékesítésre, ezzel biztosítva, hogy a lakóingatlanok legalább becsértéken kerüljenek értékesítésre, valamint a fennálló követelések is a lehető legnagyobb mértékben térülhessenek meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat pedig, amely kifejezetten a kilakoltatási moratóriumnak a kiterjesztését jelenti, ismét ebbe a folyamatba illeszkedik, és ismét bizonyítja azt, hogy nem vádolhatnak bennünket semmiféle szociális érzéketlenséggel. Azt gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat, ez az intézkedés segíti azokat, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Lehetséges ezt tüneti kezelésnek mondani, de azt gondoljuk, hogy mégis sok ezer embernek, sok ezer családnak segít abban, hogy legalábbis ebben a kiszolgáltatott helyzetben több ideje, több lehetősége legyen a megoldás keresésére. Ezért tisztelettel kérjük minden képviselőtársunktól, minden frakciótól, hogy támogassák ezt az előterjesztett törvénymódosítást.
Megemlíthetném én is azokat az intézkedéseket, amelyeket a devizahitelesek megmentése érdekében tettünk, és több százezer családon sikerült ezáltal segítenünk: végtörlesztés, Nemzeti Eszközkezelő, árfolyamgát, a magáncsőd intézménye. A magáncsőd intézményét lehet természetesen ostorozni, de azt gondoljuk, hogy mégiscsak egy új és fontos jogintézmény bevezetéséről beszélhetünk Magyarországon, amelyet Korózs Lajosék a saját kormányzásuk alatt is megtehettek volna, mint ahogy megtehették volna a saját kormányzásuk időszakában, hogy a devizahiteleseken segítsenek. Megtehették volna, hogy a kilakoltatási moratóriumot kiterjesszék, amelyet nem tettek meg; 2010-ben nekünk kellett ezt azonnal meglépni.
Utólag sok mindent elmondhat Korózs Lajos képviselőtársunk, de amikor ők kormányoztak, akkor ezek közül egyetlenegy eszközt sem használtak, és egyetlenegy módon sem segítették a kiszolgáltatott helyzetbe került családokat, a kiszolgáltatott helyzetbe került embereket. Ehhez képest, azt gondolom, hogy a felsorolt intézkedések mind-mind azt támasztják alá, hogy az elmúlt hét esztendőben sokféle eszközzel igyekeztünk segíteni az elesetteken, a kiszolgáltatott helyzetbe kerülteken, és még a bankok elszámoltatását is, ha ideveszem, amellyel 1000 milliárd forintot kellett visszautalniuk az adósoknak a bankok részéről, akkor, azt gondolom, hogy ezek az intézkedések mégiscsak nagy segítséget jelentettek a magyar családoknak.
A KDNP természetesen támogatja ezt a törvényjavaslatot, és ezt kérjük a többi frakciótól is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország Kormánya és a Magyarországi Református Egyház között 2017. október 4-én aláírt megállapodás szerint a Magyarországi Református Egyház településenként megismerheti a javára felajánlást tett magánszemélyek számát, amennyiben a javára felajánlást tett magánszemély ehhez hozzájárul, ezen magánszemély nevét és lakcímét is megismerje, továbbá a javára rendelkező magánszemély a nyilatkozatát több évre vagy határozatlan időre tegye, tehesse meg.
A megállapodásban vállaltakat valamennyi bevett egyház részére biztosítani kell. A kormány vállalta a vonatkozó törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztését október 31-ig bezárólag.
Erre tekintettel az emberi erőforrások minisztere erre vonatkozóan egyéni törvényjavaslatot nyújtott be, amelyhez csatlakozott az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is. A benyújtott törvényjavaslat a megállapodásban foglaltak figyelembevételével azt célozza, hogy az egyházi rendelkező nyilatkozatot a megtételét követő módosításig vagy visszavonásig vegye figyelembe az adóhatóság, így a magánszemélynek nem kell minden évben nyilatkozatot benyújtania. A nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő végéig a magánszemély módosíthatja, vagy ha nem kíván a továbbiakban élni a felajánlás lehetőségével, visszavonhatja nyilatkozatát.
Mivel a kedvezményezettek regisztrációja visszavonásig érvényes, a magánszemélyek tájékoztatásának időpontja nem kötött az évenkénti kiutalási kérelmek esetleges elutasításához, ezért rendelkezni szükséges ezen esetekben is az érvénytelennek minősülő rendelkező nyilatkozatokról.
A visszavonásig érvényes rendelkezés lehetőségének bevezetését követően, amennyiben a megjelölt egyházi szervezet nem szerepel a NAV honlapján közzétett, felajánlásra jogosult kedvezményezettek listájában, úgy a nyilatkozat a kedvezményezett érdekköréből kifolyólag érvénytelen, amely információ nem minősül adótitoknak, arról a magánszemély tájékoztatható. A tájékoztatás az érvénytelen nyilatkozatok számának csökkentését szolgálja.
(Gelencsér Attila elfoglalja helyét
a jegyzői székben.)
Az érvényes nyilatkozatok elősegítése érdekében az adóhatóság célzottan tájékoztatja a magánszemélyt, ha a korábban megjelölt kedvezményezett már nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, így a felajánló időben tud újabb nyilatkozatot benyújtani. A nyilatkozati szisztéma ilyen irányú módosítása a bevallástervezet adóhatósági elkészítéséhez hasonlóan csökkenti a magánszemélyek adminisztrációs terhét, amelyet az évenkénti nyilatkozat megtétele jelent.
A településenkénti rendelkezések számáról az egyházi kedvezményezettek kaphatnak tájékoztatást, az adatszolgáltatás terjedelmére tekintettel kizárólag elektronikus úton. A benyújtott nyilatkozatok feldolgozási folyamataira tekintettel az adatszolgáltatás legkorábbi időpontjának meghatározása is szükséges. Az egyházi kedvezményezettek esetében is biztosítani kell a magánszemélyek adataihoz való hozzáférést. A magánszemélyek számára pedig azt kell garantálni, hogy az egyház a vallási tevékenységéhez kapcsolódóan használhatja csak fel az adataikat.
Tisztelt Országgyűlés! Ezek az igények a korábbiakban már több egyház részéről is felmerültek. Megjegyzendő, hogy például a felajánlók adatainak a megismerése a civil szervezetek számára eddig is lehetséges volt, a bevett egyházak részére pedig nem, tehát a törvényjavaslat e tekintetben a bevett egyházak jogkorlátozásának a feloldását célozza.
Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy a nyilatkozatok visszavonásig történő megtételének a lehetősége miért csak az egyházi felajánlókat illeti meg, a civil szervezetek vonatkozásában miért nem kívánja a jogalkotó biztosítani ezt a lehetőséget. Erre vonatkozóan az a válasz, hogy a személyi jövedelemadó 1 százaléka jelenleg 31 bevett egyház, illetve egy kiemelt költségvetési előirányzat ‑ ez folyamatosan a „Nemzeti tehetség program” ‑ javára ajánlható fel, míg a másik 1 százalék több tízezer civil szervezet között oszlik meg. A felajánlásra vonatkozó adatok alapján a bevett egyházakra és a kiemelt költségvetési előirányzatra mintegy 1,3 millió adófizető közel 5,5 milliárd forintot, a tízezres nagyságrendű civil szervezetekre pedig 1,8 millió adófizető közel 7,5 milliárd forintot ajánlott fel.
Mindezek alapján a KDNP természetesen támogatja az előterjesztett törvényjavaslatot, és erre kérjük a többi frakciót is, hogy támogassák ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
(14.20)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Röviden szeretnék reagálni Mesterházy Attila felvetésére, illetve többek felvetésére ezzel a civil 1 százalékkal összefüggésben. Én azt gondolom, hogy az egyházi 1 százalék kérdése 31 bevett egyházra vonatkozik, és a több tízezer civil szervezettel összevetve ez önmagában egy óriási különbség. Másrészt azt gondolom, hogy az egyházak iránti elköteleződés, nemcsak egyénileg, személyesen, hanem esetleg családilag is sokkal stabilabb és sokkal hosszabb távú kihatással van jelen egy-egy család életében is.
(14.30)
A civil szervezetek tekintetében én a saját példámat tudom mondani, kedves képviselőtársam, én az elmúlt iksz esztendőben elég sok civil szervezetnek, olykor más és más civil szervezetnek ajánlottam fel ezeket az 1 százalékokat. Tehát azt gondolom, hogy az nem annyira elköteleződésszerű, ráadásul a civil szervezetek tekintetében sokkal több a mozgás, sokkal instabilabb esetleg egy-egy civil szervezetnek a helyzete, például egy-egy alapítványnak a helyzete évről évre radikálisan megváltozhat.
Tehát azt gondolom, hogy jelen pillanatban ez egy fontos lépés, egy előrelépés, aztán esetleg majd el lehet gondolkodni a későbbiek során, hogy ha a civil szervezetek világa is talán stabilizálódik még jobban, akkor esetleg el lehet gondolkodni azon, hogy ki lehet terjeszteni ezt még a civil szervezetekre is. Köszönöm szépen.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A salátatörvény, amely előttünk fekszik, tíz törvény módosítására tesz javaslatot. Engedjék meg, hogy én se térjek ki mindegyikre részletesen, hiszen számos olyan javaslatrész található a törvényjavaslatban, amelyek technikai jellegű pontosítást tartalmaznak. Néhány fontosabb módosításra szeretném felhívni a figyelmünket ebben a hozzászólásban.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítására kerül sor. A tervezet pontosítja a szabályozást a kezelőorvos általi adatkezelés tekintetében arra az esetre, ha az egészségbiztosítási szerv elektronikus lekérdezés útján biztosítja a kezelőorvos számára a beteg egészségügyi ellátással kapcsolatos adatait, azaz a kezelőorvos ez esetben sem továbbíthatja, illetve használhatja fel ezen adatokat más célra, mint amit a törvény számára az egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatban lehetővé tesz.
A törvény az Emberi Erőforrások Minisztériumába a háttérintézmények átszervezése kapcsán bekerülő feladatok vonatkozásában teremti meg a tajszám és a hozzá kapcsolódó egészségügyi adatok kezelésének és azok továbbításának lehetőségét. A háziorvosi indikátorrendszer hatékony működtetéséhez, a természetbeni ellátások hatékony finanszírozásához szükséges a törvény kiegészítése, tekintettel arra, hogy ezen adatok hiányában egyes indikátorok teljesítése nem mérhető megfelelően.
A második ilyen fontos módosítási csomag a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló ’97. évi LXXXIII. törvényt érinti a tartós külszolgálatot teljesítő katonák és a velük külföldön tartózkodó közeli hozzátartozóik ellátásával kapcsolatos szabályozás, miszerint az indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az egészségbiztosító megtéríti. De ha a Magyarországon történő egészségügyi ellátás, a haza- és visszaszállítás vagy az utazás együttes költsége nem éri el a külföldi kezelés költségének 85 százalékát, az egészségbiztosító az utazás, illetve a haza- és visszaszállítás költségét teljes egészében megtéríti.
A törvény kiegészítése megteremti annak lehetőségét, hogy a biztosított keresőképtelenségét a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőlegesen igazolhassa. Ezen módosítással lényegesen csökkenhet az orvos szakértői feladatkörben eljáró járási hivatalok főorvosi bizottságai adminisztratív jellegű terhelése.
A következő ilyen módosítási csomag az egészségügyről szóló ’97. évi CLIV. törvény módosítása. A jó hírnév igazolása iránti kérelemmel kapcsolatos jogtechnikai jellegű módosítás elvégzése is szükséges, mivel a törvény jelenleg nem létező rendelkezésre utal vissza, ahogy már ezt hallottuk.
Az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott ellenőrzés során tapasztaltak alapján megállapította, hogy a törvény 10. § (4)-(5) bekezdései általánosan rendelkeznek a betegeket érintő korlátozó intézkedésekről, amely szerint állandó orvosi felügyelet hiányában ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt 16 órán belül írásban jóvá kell hagynia. A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt jóvá kell hagynia; a jelenlegi szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy pszichiátriai betegek esetében, amennyiben az orvos nem elérhető, a korlátozó intézkedést az orvosnak 2 vagy 16 órán belül kell jóváhagynia.
A biztonságos betegellátást szolgáló javaslat azt a sűrűn előforduló élethelyzetet tisztázza, amikor egy, a működési nyilvántartásban egyébként szereplő egészségügyi dolgozó a működési nyilvántartásba szeretné kérni a felvételét egy olyan szakképesítéssel, amellyel az elmúlt 8 évben nem vett részt a betegellátásban. Tehát ha pontosításra kerül, hogy minden olyan egészségügyi szakképesítés tekintetében fennáll a továbbképzési kötelezettség teljesítésének kötelezettsége, amellyel az egészségügyi dolgozó az elmúlt 8 évben nem vett részt a betegellátásban, azaz ha egy másik egészségügyi szakképesítéssel az egészségügyi dolgozó már szerepel a nyilvántartásban, az nem ad felhatalmazást arra, hogy a nem gyakorolt, nyilvántartásba vételhez szükséges továbbképzés teljesítése nélkül vegyen részt a betegellátásban.
A következő ilyen módosítási csomag a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása.
(11.50)
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvénynek, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvénynek a vámtitok megismerhetőségéről szóló részének együttes módosítása lehetővé teszi a járási hivatalok számára, hogy a kémiai biztonsággal kapcsolatos ellenőrzéseik során hozzáférhessenek a harmadik országból importált, illetve az oda exportált termékekkel kapcsolatos vámtitkoknak minősülő adatokhoz. A módosítás elősegítené az uniós rendeletek megfelelő végrehajtásának az ellenőrzését, illetve a hatóságok közötti együttműködést.
Az ötödik ilyen fontos, részemről kiemelendő módosítási csomag az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása. A hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba kerülésének megakadályozását hivatott szolgálni a Bizottság gyógyszereken elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó felhatalmazáson alapuló rendelete.
A törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kötelezettséget nem teljesítő gyógyszergyártókkal szemben a hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet megkapja azokat a jogosítványokat, amelyek más eljárásokban már a rendelkezésére állnak, mint például a forgalmazás felfüggesztése. Képviselőtársam előttem, Kovács József képviselőtársam már kitért az ipari mákra vonatkozó rendelkezések változására. Ezt nem szeretném ismételni.
Új rendelkezés a betegellátás érdekében, hogy lehetővé váljon a radiofarmakonoknak, különösen a PET-radiogyógyszerek előállítása és alkalmazása anélkül, hogy a gyártóknak erre a termékre forgalomba hozatali engedélyt kellene szerezniük és fenntartaniuk. Ezeket a radiogyógyszereket legtöbbször a kezelés helyszínén állítják elő, továbbá rövid felezési idejük miatt hagyományosan nem forgalmazhatóak, valamint engedélyezett termékek hiányában nem tudják biztosítani a betegek számára a legmegfelelőbb készítményeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végül van még egy fontos módosítás ebben a salátatörvényben, ahogy többen már neveztük ezt a törvénycsomagot. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvénynek a módosítása, amely jogalkalmazást segítő rendelkezés, és az érintettekre nézve pozitív változást jelent.
A gyógyszertárak működtetése során sok esetben tapasztalta a hatóság, hogy a gyógyszertár épületének korszerűsítése, átépítése következtében, illetőleg esetlegesen a bérleti szerződés felmondása és az áthelyezés tényleges megvalósulása közötti időtartam alatt a gyógyszertár működtetése több hónapig ellehetetlenül. A megfelelő épület, berendezés hiányában a működtetés sem biztosítható. Szükséges tehát a működtető kérelmére és nem szankcionálási célzattal megvalósuló felfüggesztés lehetőségének a megteremtése, amelynek időtartama legfeljebb egy év. Ha egy év elteltével nem jelenti be az újbóli működtetést, a létesítési engedély visszavonásra kerül; illetve a kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza kormányrendeletben a településrészen vagy a településen létesíteni kívánt fiókgyógyszertár létesítésére irányuló pályázati eljárás szempontjait.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett törvényjavaslatot, törvénycsomagot a KDNP támogatja, és erre kérjük a többi frakciót is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy az MSZP-nek ennyi mondandója van egy nagyon fontos törvényjavaslatról, főleg kulturális témában, a magyar kultúrának az egyik legmeghatározóbb testületéről szóló törvénymódosítás vonatkozásában.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett javaslat, mint ahogyan azt hallottuk, tíz törvény módosítására tesz javaslatot. A legnagyobb terjedelmű módosítás a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvényt érinti, és az MMA köztestületi működését, szervezeti életét teszi hatékonyabbá. Jelentősebb mértékben módosul továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény is. A fentieken túlmenően ugyanakkor a további módosítások kisebb terjedelműek, az adott törvénynek egy-két szakaszát érintik.
Én három törvény módosításáról szeretnék kiemelten említést tenni a felszólalásomban; először a Magyar Művészeti Akadémia működését célzó módosításokról. Az elmúlt időszak jogszabályi, szervezeti változásai, továbbá a köztestület elmúlt öt évének gyakorlati tapasztalatai, egyes stratégiai jellegű tervek megvalósítása több ponton is felvetették az MMA-törvény módosításának lehetőségét és szükségességét. A törvényjavaslat leglényegesebb elemei a következőkben foglalhatóak össze.
A törvényjavaslat talán legfontosabb eleme, hogy annak értelmében a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti állami tisztelet kifejezéseképpen az MMA élethosszig tartó rendszeres, havi díjazást, művészjáradékot nyújt az érdemesült, 65. életévüket betöltött díjazott művészek számára.
Kiegészülnek a tagválasztásra vonatkozó törvényi eljárási szabályok. Érdemi változtatást a javaslat ugyan nem jelent, a tagválasztási eljárás részletszabályokkal bővül a köztestület alapszabálya alapján, a hatályos törvénnyel és a gyakorlattal összhangban. A módosítás indoka, hogy szükséges az MMA-törvény kiegészítése a rendestag- és levelezőtag-választás egyes eljárási fázisai összekapcsolása útján. A törvény emellett kiegészül azzal a hatályos törvényhez képest pontosított tartalmú rendelkezéssel, miszerint a levelező, illetve rendes taggá választás akadémikusi kezdeményezésre indul, és egy akadémikus csak egy rendes vagy levelező tag megválasztását ajánlhatja. A módosítás révén a tagi elnevezések átláthatóbbá és egyértelműbbé válnak, a rendes és a levelező tagokat akadémikusként említi a törvényjavaslat.
A javaslat új szabályokat hoz a levelező taggá választás feltételeit illetően is. A módosítás célja a nem akadémikus taggá és az akadémikussá választás feltételeinek közelítése, a nem akadémikusi tagság pozíciójának erősítése az akadémikussá válás lehetősége tekintetében.
(12.50)
A pártoló tagságnak a köztestület megalakulása idején volt jelentősége, ezért a pártoló tagok köre lezárul, megszűnik az új pártoló tagi jogviszony létesítésének lehetősége.
A törvényjavaslat fontos elemét képezik az MMA tisztségviselőivel szemben támasztott új követelmények és a felügyelőtestületre vonatkozó egyes rendelkezések módosítása. A tervezet értelmében a köztestület tisztségviselőit, az elnökség tagjait és a tagozatok vezetőit, továbbá a felügyelő testület közgyűlés által választott három tagját a törvénymódosítás hatálybalépését követően a legalább két éve megválasztott akadémikusokból választja a közgyűlés vagy a tagozat. A tervezet előírja továbbá, hogy valamennyi felügyelőtestületi tag legfeljebb egy alkalommal választható, illetve delegálható újra.
A törvényjavaslat rendelkezik a főtitkár mandátumának az elnök mandátumához való igazításáról; az egyidejű elnöki és főtitkári ciklus a köztestület megalakulásának 15. évétől valósul majd meg.
Módosulnak a főtitkár választásának feltételei is: 2021-től a főtitkár csak a legalább két éve megválasztott akadémikusok köréből kerülhet ki.
2026. november 5-ével kezdődően a főtitkár öt év helyett három évre választott, mandátuma az elnök mandátumához kötődik, amint említettem, és az elnök mandátumának idejére szól, és abban az esetben, ha a főtitkár mandátuma az elnökénél hamarabb szűnne meg, az új főtitkár csak az elnök mandátumából még hátralévő időre választható meg.
A közgyűlési képviselők mandátuma a hatályos törvényben meghatározott négy évről két évre csökken, és a közgyűlési képviselő csak egy alkalommal választható újra. Ha a közgyűlési képviselő mandátuma a megbízástól számított két éven belül bármely okból megszűnik, új közgyűlési képviselő a megelőző képviselő megbízatása lejártának időpontjáig választható.
A tagozatvezetők mandátumát négy évben megállapító alapszabályi rendelkezés törvényi szintre kerül, átmeneti rendelkezés beépítésével a mandátumok hosszú távú összerendeződését célozva meg. Ha a mandátum a megbízástól számított négy éven belül bármely okból megszűnik, új tagozatvezető a megelőző tagozatvezető megbízása lejártának időpontjáig választható.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról néhány gondolatot még hadd mondjak. Először a közgyűjteményi tárgyú módosításokról. A közgyűjteményi terület esetében a módosítás a levéltárakat kiveszi a kulturális törvény 95/B. §-ának (11) bekezdése a) pontjában szabályozott minősítési eljárás hatálya alól, valamint pontosítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, ennek kertében az 5 ezer fő feletti települések esetén rögzíti a települési könyvtár esetén minimálisan szükséges nyitvatartási időt. A minőségelvű működés jegyében előírja a nyilvános könyvtárak számára az éves szakmai munkaterv és beszámoló elkészítését.
A nyilvános könyvtár vezetőjével szemben támasztott végzettségi előírásokat a kapcsolódó jogszabályok módosítása során a hatályos szabálynál differenciáltabban határozza meg, egyes könyvtártípusok esetén például kifejezetten előírva az egyetemi végzettséget.
A módosítás rögzíti, hogy a nyilvános könyvtári munkaterveket és beszámolókat a megyei hatáskörű városi könyvtár elektronikus formában megőrzi és hozzáférhetővé teszi azt.
A közművelődési tárgyú módosításokról. A muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXVII. törvény módosításával a közösségi művelődés szabályozásának fókuszában a szakpolitika célkitűzései, a közművelődési alapszolgáltatások kerültek, törvényi garanciákat teremtve a közművelődési alapszolgáltatások minőségi biztosításának és differenciált megszervezésének a helyi szükségletekhez és igényekhez jobban illeszkedő módon működő közösségi művelődési intézmények révén.
Ezzel összefüggésben szükségessé vált törvényi szinten kulturális törvényben meghatározni a települési önkormányzatoknak a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása kapcsán fennálló feladatait. A hatályos törvényi szabályozás alapján a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. Az alapszolgáltatások teljes körét érintő kötelezettséghez képest a javasolt szabályozás az ellátandó feladatok differenciált megállapításával az önkormányzati kötelezettségek mértékén enyhít. Ennek oka, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében az egyes települési önkormányzatoknak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. A kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni kell, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a gazdasági teljesítőképességet, a lakosságszámot és a közigazgatási terület nagyságát. Erre tekintettel a törvénymódosítás a lakosságszámhoz és a települési önkormányzat típusához igazítva differenciáltan határozza meg, hogy a közművelődési alapszolgáltatások közül kinek mit kell biztosítania. A további részletszabályokat a közigazgatási egyeztetés alatt álló, a közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és a közösségi színterek követelményeiről szóló EMMI miniszteri rendelet tervezete tartalmazza.
A közművelődési alapszolgáltatások biztosításához szükséges a megfelelő szakmai képzettség. A közösségszervezés alapszak újraindulása is indokolja az országos és területi hatókörű szakmai szervezetben, továbbá a megyei hatókörrel is rendelkező kulturális központ típusú közművelődési intézményekben a mesterfokozatú végzettséggel rendelkező közművelődési szakmai munkakörben foglalkoztatottak arányának a meghatározását. Szakmai szempontból indokolt az is, hogy ezen szervezetek vezetői is mesterfokozattal rendelkezzenek. Ezen előírások 2023. január 1-jétől kötelezően alkalmazandók, így kellő felkészülési időt adnak ezek teljesítésére.
Végül még egy módosítást szeretnék kiemelni ebből a törvényjavaslatból, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítását. A módosítást egyrészt a levéltári területen működő testület vonatkozásában egy jogtechnikai pontosítás, másrészt pedig az Alaptörvénnyel való összhang megteremtése indokolja. A törvényben való rögzítést igényli, hogy a Magyarok Világszövetsége által 1945 és ’89 között keletkezett iratok az állam tulajdonát képezik, és azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP országgyűlési frakciója mindezek alapján támogatja a törvényjavaslatot, és ezt kérjük a többi frakciótól is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Főtitkár Asszony! A KDNP részéről természetesen támogatjuk ezt a nagyszerű javaslatot, és ezért is leszek rövid, nem azért, mert nem támogatjuk vagy nem értenénk egyet ezzel a javaslattal.
Ez a javaslat egyszerre fogalmaz meg három nagy dimenziót: a múltat, a jelent és a jövendőt. Részben emlékeztet, részben figyelemfelhívó jellegű és célzatú, részben pedig előretekint, mozgósítani is akar, motiválni is akar, és jövőt is akar alapozni, jövőt is szeretne építeni.
Talán szimbolikus az ötpártiság olyan szempontból is, hogy mindannyian egyetértünk azzal, hogy a sport az egy stratégiai terület minden szempontból: a társadalom életében, az egész nemzet életében, a megmaradásunk és a jövendőnk érdekében. És ez, azt gondolom, vonatkozik természetesen minden területére a sportnak: a versenysportra, a parasportra, a diáksportra, az utánpótlás-nevelésre és a gyermekeinkre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a sportnak és a minden dimenzióra vonatkozó sportnak ‑ mint ahogy hallottuk már államtitkár asszonytól is ‑ van egy nagyon fontos feladata, funkciója, míg hivatása minden dimenzió területén az, hogy közösségépítő. Egy közösségépítő erő. Erő, amelyből testi, lelki, szellemi és egészségi folyamatok következnek, és minden dimenzió minden szempontból erőforrás lehet az egész társadalom számára, leginkább pedig a következő nemzedékek számára, a gyermekeink és az unokáink számára.
(13.50)
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt esztendőkben sok és fontos lépés történt ezen a területen, a sport, a parasport és a diáksport területén. Hogy csak néhányat említsek meg: a mindennapos testnevelésóra bevezetése, tornatermek, uszodák, stadionok építése, egyéb infrastrukturális feltételek kialakítása. Ez mind-mind azt szolgálta, hogy középpontba kerülhessen a sport, hogy a sport stratégiai ágazat lehessen a nemzet életében. Említettem, hogy sok minden történt, de óriási feladatok állnak még előttünk, talán most már nem az infrastruktúra-fejlesztés területén, de természetesen azt is tovább kell folytatni, hiszen nagyon fontos célkitűzések állnak még előttünk, hogy az ország minden területén, a legkisebb településen, a leghátrányosabb településen, a leghátrányosabb helyzetű járásokban és térségekben is minden feltétel adott lehessen a sport számára, a versenysport számára, a parasport számára, a diáksport számára, az utánpótlásképzés számára. Tehát nagyon-nagyon fontos feladatok vannak még számunkra.
Azt gondolom, hogy ez a határozat, ez a határozattervezet mindannyiunk számára egy lehetőséget jelent, lehetőséget jelent az egész társadalom számára, lehetőséget teremt az összefogásra, lehetőséget teremt arra, hogy mindenki, aki érintett és elkötelezett ezen a területen, tegye hozzá a maga erejét, a maga lehetőségét, a maga áldozatát, a maga támogatását, hogy azok a célkitűzések meg tudjanak valósulni, amelyek mind-mind elhangoztak a mai napon. Ez a rövid határozatijavaslat-tervezet tulajdonképpen összefoglal szimbolikus módon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években nagyon sokat hallottunk az érzékenyítésről, Dúró Dóra képviselő asszony szintén beszélt erről néhány mondat erejéig. Ez számomra nagyon sokáig misztikus fogalom volt, de azt gondolom, hogy évről évre, hónapról hónapra, napról napra testet tölt ennek a tartalma és lényege, egyébként ebben a határozati javaslatban is. Tehát nagyon-nagyon fontos az, hogy érzékennyé, érzékenyebbé tegyük nem csak úgy általában a társadalmat, hanem azokat a közösségeket is, ahol élünk, ahol mindannyian élünk, ahol mindannyian jelen vagyunk.
S ha már több személyes megjegyzés elhangzott, akkor egy háromgyermekes édesapa is hadd mondja el, hogy milyen fontos volt az én három gyerekem életében is a sport. Azt hiszem, nem tudtuk volna elképzelni, hogy hogyan nőhettek volna föl sport nélkül. Ez persze azt is jelenti, hogy rengeteg áldozatot kell hozni a szülőknek, az egész családnak, hiszen nagyon-nagyon fontos célkitűzéseket kell a családon belül is megvalósítani, és össze kell hangolni a naptárakat, és valamikor egy hétvégén mindenki azt a funkciót próbálja kiszolgálni, hogy a három gyerek mindenütt ott tudjon lenni, s talán még a szülőknek is ott kellene lenni néha-néha.
Azt gondolom tehát, hogy ez a határozati javaslat valóban egy nagyon fontos célkitűzést fogalmaz meg, szimbolikus értelmű, s talán a figyelmet is jobban fel tudja hívni mind a versenysportra, mind a parasportra, mind a diáksportra. Azt gondolom, a célt meg tudjuk valósítani, ha nemcsak a határozathozatalkor nyomjuk meg a gombot együtt, hanem utána ennek a megvalósításában is együtt részt veszünk.
Mindezek alapján a KDNP természetesen támogatja, és bízunk benne, hogy közösen elfogadásra kerül ez a határozat. Köszönöm szépen. (Taps.)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A digitalizáció fejlődése a kereskedelmet sem hagyta érintetlenül, az internet fejlődésének és az interneten történő kártyás fizetésnek köszönhetően a webáruházak szerepe, forgalma évről évre rendkívüli ütemben növekszik. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a korszerű kereskedelmi eszközöket, de ugyanakkor fontosnak tartja felhívni a fogyasztók figyelmét a veszélyekre is, nehogy nem várt kellemetlenségek érjék a vásárlókat.
Az e-kereskedelemben a fogyasztónak nincs lehetősége a vásárlás előtt a konkrét terméket ténylegesen megtekinteni és konzultálni az eladóval. A webáruházaknak ezért szigorú feltételeknek kell megfelelni, és a vásárlókat elállási jog illeti meg.
A magyar nyelvű honlap, a „.hu” végződés, valamint a magyar nyelvű reklámok nem garantálják, hogy a rendelés hazai webáruházból történik. Ez azért fontos, mert az utólagos terméktámogatás és igényérvényesítés külföldi kereskedőkkel szemben jóval nehezebb.
Tisztelt Miniszter Úr! A karácsonyi vásárlási szezon megkezdődött, ezekben a hetekben ugrásszerűen emelkedik a webáruházakban történő vásárlások száma. Az előzetes tájékoztatás a fentiek alapján nemcsak fontos, hanem számos esetben a vásárlási döntést is elősegítheti. Online vásárlás esetén tudatos döntések meghozatalával, pár pluszkattintással számos későbbi problémát meg lehet, meg lehetne előzni.
Mindezek tükrében kérdezem tisztelt miniszter urat: mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a vásárlók az internetes vásárlások esetében is élhessenek jogaikkal? Milyen eszközökkel segíti az internetes vásárlókat a kormány? Várom miniszter úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A technológia fejlődése az utóbbi időben hihetetlen méreteket öltött, számos napi használati cikkünkről az elmúlt század végén még csak nem is álmodtunk. A fejlődés nem áll meg, a digitalizáció mindennapjaink részévé válik. A digitális készségek elsajátítása és növelése több kvalifikáltabb munkaerőt biztosít az országnak. Ez hozzájárulhat Magyarország versenyképességének növeléséhez már rövid távon is. Ez, az elmúlt évtizedek informatikai trendjeit ismerve, hosszú távon mindenképpen előnyünkre válik.
A Kereszténydemokrata Néppárt fontosnak tartja a XXI. századi megoldások alkalmazását minden szinten, így időről időre a kormányzat tájékoztatását kérjük a digitális fejlődéshez kapcsolódó projektek előrehaladásáról. Többek között a digitális készségek fejlesztése, az önkormányzatok informatikai rendszerének fejlesztése, az elektronikus személyi jövedelemadó és az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér bevezetése kapcsán is kérdeztük a kormányzatot, és az eredmények minden területen magukért beszélnek.
Tisztelt Államtitkár Úr! Természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy a digitális világhoz való hozzáférést biztosítani szükséges a magyar emberek számára. A Fidesz-KDNP ennek érdekében az internetszolgáltatás forgalmi adóját 2017. január 1‑től 18 százalékra, 2018. január 1-től pedig 5 százalékra csökkentette. Ezen túlmenően kiemelt célnak tekintjük, hogy minden újgenerációs fejlesztés élvonalában legyünk, ezáltal biztosítva Magyarország stabil növekedését és külső sebezhetőségünk csökkentését.
Éppen ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy Magyarország versenyképes digitális gazdaság legyen itt, Európa szívében. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Dr. Rétvári Bence és dr. Tilki Attila tapsol.)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Köszönöm a válaszát, tisztelt államtitkár úr. Látjuk és tapasztaljuk, hogy a digitális fejlődés rendkívül gyors és megállíthatatlan. Éppen ezért, azt gondolom, alapvető feladatunk az egész társadalom érdekében, hogy két fontos feltételt tudjunk minél előbb és minél hatékonyabban megvalósítani. Az egyik feltétel, amiről már beszéltünk, a hozzáférés biztosítása. Nyilván ennek technikai, technológiai oldala van, illetve gazdasági, pénzügyi oldala. Ezzel a magyar embereket, a magyar családokat, a magyar idős embereket és a magyar fiatalokat is segítsük és támogassuk.
A másik feltétel pedig a készségek hozzáférhetősége és fejlesztése.
(14.40)
Számtalan program indult el, amit államtitkár úr is említett, és folyamatban is van számtalan olyan program, amelyet én is tapasztalok. Támogatjuk a kormány erőfeszítését ebben az irányban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós pénzek és források nem könyöradományok, nem ajándékba kaptuk és nem ajándékba kapjuk a szerencsésebb nyugat-európai országoktól, államoktól, hanem az alapszerződésből következően ez jár nekünk. Éppen ezért az az érdekünk és az a feladatunk, hogy az összes rendelkezésre álló forrást minél hatékonyabban tudjuk lehívni, és legfőképpen a magyar vidék fejlődéséhez és felzárkózásához tudjuk felhasználni.
A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kormány mindent megtett azért, hogy a belassított, beragadt pályázatokat elindítsa, és a forrásokat maximálisan felhasználja. A támogatási és intézményrendszer átalakításával, hatékonyabbá tételével sikerült elérni azt a mindenki számára fontos célt, hogy a pályázati források száz százalékát le tudjuk hívni. Ennek az intézkedési sorozatnak köszönhetően nagyon-nagyon sok milliárd forrást sikerült megmenteni és felhasználni az ország minden területén.
A kormány ezzel párhuzamosan az új uniós költségvetési ciklus kidolgozását és intézményi átalakítását is sikerrel vette, látva az előző ciklus problémáit, átlátható pályázati rendszert vezetett be a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra. Középpontba került a források felhasználásánál a foglalkoztatáspolitika megerősítése, a vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés, amelynek köszönhetően a teljes forrás 60 százaléka gazdaságfejlesztésre lesz fordítva.
Tisztelt Képviselőtársaim! Választókerületem, a Belső-Somogy az ország hátrányos helyzetű térségei közé tartozik. Éppen ezért kiemelten fontos a fejlesztési ciklus forrásainak hatékony felhasználása a térség felzárkóztatása szempontjából. Természetesen nem pusztán ezek az eszközök állnak rendelkezésre ezen célok eléréséhez, hiszen jelentős és fontos források álltak, állnak rendelkezésre, szintén uniós forrás, a határon átnyúló együttműködésekre, illetve természetesen a hazai, a központi költségvetésből származó források is meghatározó eszközöket jelentenek a vidék felzárkóztatásában és fejlesztésében.
Általánosságban természetesen mégis azt kell kiemelni, hogy az uniós források kiemelkedően fontos forrást jelentenek ezen célok megvalósításában. Az állapítható meg az előző uniós ciklussal való összehasonlításban, hogy időarányosan nagyságrendileg több forrás érkezett a választókerületembe már a ciklus első négy évében. Eddig a választókerületben több mint 42 milliárdos uniós fejlesztési forrás támogatásával 51 milliárdos fejlesztési forrás valósult vagy valósul meg, vagy folyamatban van ezen célok megvalósítása. Azt gondolom, hogy ez annál is inkább jelentős fordulat, ha figyelembe vesszük, hogy a vidékfejlesztési program az Európai Bizottság részéről csak 2015 első negyedévében került elfogadásra. Dinamikus növekedés látható a nyertes pályázók számában is, hiszen eddig több mint 672 nyertes pályázat van az uniós források tekintetében. A területi és településfejlesztési operatív program során már majd’ 9 milliárd forintnyi fejlesztés érkezett a választókerületbe. Az EFOP-os pályázatok területén, tehát a humán fejlesztések területén majd’ 6 milliárd forintos fejlesztés valósult meg vagy pedig indulhat el az elkövetkezendő időszakban.
Fontos terület a GINOP-os pályázatok területén, amely a kis- és középvállalkozásokat segíti és támogatja, majd’ 5 milliárd forintos támogatással több mint 9 milliárd forintos fejlesztés valósult meg vagy indult el, 107 pályázó nyerte el ezeket a forrásokat. Az energetikai és energiahatékonysági fejlesztések területén 16 milliárd forint, a vidékfejlesztés területén több mint 8 milliárd forintos pályázat nyert ezeken a pályázatokon, illetve megemlítem a KÖZOP-os pályázatot, amely 132 millió forintot jelentett.
Azt gondolom, hogy a legfontosabb előrelépés az elmúlt pár esztendő során a tervezhetőség és a kiszámíthatóság volt, és feltétlenül ki kell emelnem azt a nagyon fontos fordulatot, változást, az előző uniós fejlesztési ciklushoz képest, hogy nagyon jelentős előlegkifizetésre is sor kerülhetett, amelyek nagymértékben segítik ezen pályázati céloknak minél gyorsabb megvalósulását. Ezeknek a forrásoknak a felhasználásával a térség gazdaságfejlesztései, vidékfejlesztései, környezet- és energetikai fejlesztései, humán fejlesztései, regionális, illetve közlekedésfejlesztései valósulhatnak meg, ezen eszközökkel szolgálhatjuk a vidék felemelését és fejlődését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen tisztában vagyok és tisztában vagyunk azzal, hogy bár ezek nagyon kecsegtető eredmények néhány esztendő alatt, de természetesen még óriási munka és nagy-nagy feladatok várnak reánk, állnak előttünk, de azt gondolom, hogy most, amikor egy picikét összefoglaljuk, hogy hol is tartunk, azt kell mondjuk, hogy az eddigi eredményeinket mindenképpen meg kell becsülnünk, örülnünk kell ezeknek az előrelépéseknek, és bízunk benne, hogy továbbra is ugyanígy tud tovább folyni az európai uniós források felhasználása.
Szeretnék gratulálni mindenkinek, akik részt vettek az elmúlt esztendők sok-sok munkájában, kormánynak, önkormányzatoknak, a gazdasági szereplőknek, kisvállalkozásoknak, gazdálkodóknak, civil szervezeteknek, akik sokat dolgoztak, sokat tettek azért, hogy mindez valóság lehessen, és elindulhasson ez a folyamat. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)