Felszólalás adatai

DR. KURUCSAI CSABA (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés őszi ülésszakának legnagyobb érdeklődéssel várt törvénykezési csomagja kétségtelenül a földtörvény és az ahhoz kötődő jogszabályok, a nemzeti földalap, az általános birtokrendezés, a földrendező és földkiadó bizottságok működéséről szóló jogszabály és a családi vállalkozásokról szóló törvények megalkotása lesz.

A pártok a nyári törvénykezési szünetet arra használták, hogy üzenjenek egymásnak és választóiknak. Egységesnek tűnik az az álláspont, hogy a választási kampány egyik slágertémája lesz a földkérdésben való állásfoglalás. Mi motiválja a kérdés hangsúlyosságát? Mindenekelőtt az, hogy sok embert érint. A Központi Statisztikai Hivatal "Magyar régiók mezőgazdasága 2000" kiadványa szerint a magyar lakosság 27 százaléka mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági egységhez, gazdasághoz tartozik, és több mint 2 millió fő végez mezőgazdasági tevékenységet.

Nemcsak az összlakosságszámon belüli magas arány, hanem a rendszerváltás után kialakult birtokszerkezet is indokolja a figyelmet. Amíg az iparhoz, kereskedelemhez kötődő privatizációból a magyar lakosság abszolút többsége, döntő hányada kimaradt - mondjuk ki bátran: esélye sem volt arra, hogy vagyonhoz jusson, privatizáljon -, addig a földmagánosítás területén jelentős számban jutottak földhöz kárpótoltak. Azt nem kell külön bizonyítani, hogy az így kialakult birtokszerkezet nagyrészt alkalmatlan az európai uniós versenyhelyzetre, de még ennél is nagyobb gond az, hogy minimális szinten sem biztosítja a gazdálkodók megélhetését.

Az agrárszakma és a politika is tudja, hogy lépni kell. Mi az, ami elmozdította a holtpontról az évek óta halogatott szabályozást?

Az európai uniós csatlakozási tárgyalásaink "tőke szabad áramlása" fejezetének ideiglenes lezárása és az abban megfogalmazottak, valamint a közelgő választások korbácsolták fel az indulatokat - úgy vélem, nem indokolatlanul. Annak kimondása, hogy önfoglalkoztató gazda csak akkor jogosult földvásárlásra, ha legálisan és folyamatosan már három éve Magyarországon tartózkodott és ez alatt földműveléssel foglalkozott, felkészületlenül érte a magyar társadalmat. Kétségtelenül a pangó földpiac megélénkülésére lehetett számítani; no nem az Egyesült Királyságból, Spanyolországból, esetleg Finnországból tömegesen Magyarországra települő gazdák miatt, hanem, meggyőződésem szerint, ha nem gyorsul fel a törvényi szabályozás, a spekulációs célú és elsősorban belföldi földvásárlások miatt - és itt még egyszer a spekulációs földvásárlást szeretném hangsúlyozni. Bekövetkezhet ez azért, mert a jelenlegi szabályozás mellett a földforgalmazásból jelentős extraprofitra lehet majd szert tenni az európai uniós csatlakozásunk után; kérem, mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy csak a csatlakozásunk után, mert az Európai Unióban és általában a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban a földből extraprofithoz jutni nem lehet.

A polgári kormány elkészítette a törvénykezési csomagot. A nyár az FKGP parlamenti frakciója szakmai stábjának is alkalmat kínált arra, hogy a legalapvetőbb kérdésekben megfogalmazza koncepcionális elképzeléseit. Természetesen nem vállalhatta fel, hogy normaszövegszerűen megfogalmazza gondolatait, mert az az ágazati tárcák feladata. Az együttgondolkodás és a dialógus felvétele a célja az elkövetkező gondolatainknak.

A szabályozandó tárgyak közül kétségtelenül a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása kell hogy a hangsúlyt kapja. A módosítás során érvényt kell szerezni annak az alapvető tételnek, hogy a föld nemzeti kincs, az nem pótolható és nem gyarapítható, védelme alapvető nemzeti érdekünk. A védelem tekintetében nem tehetünk különbséget magyar és külföldi állampolgárok között. Ezért meg kell akadályozni, hogy a föld spekuláció tárgya legyen, elő kell segítenünk, hogy a földből a gazdálkodó meg tudjon élni. Reménybeli európai uniós tagságunkig célszerű fenntartani a jelenleg hatályos törvény rendelkezéseit, melyek mennyiségi korlátozásokkal a magánszemélyeknek, korlátozás nélkül a magyar államnak, az önkormányzatoknak, az erdő- és legelőbirtokossági társulásoknak és közalapítványoknak, nevesített jogcímeken az egyháznak teszi lehetővé a termőföldtulajdon szerzését.

A kialakuló családi gazdaságok a mai viszonyok mellett a földpiacon nem képesek a jogi személyekkel az árversenyt állni. Így az utóbbiak termőföldtulajdon-szerzési tilalmát célszerű fenntartani, vagy a szerzés lehetőségét a nemzeti földalapon keresztül szigorúan előre elkészített birtokpolitikai elvek mentén biztosítani. Meg kell határozni a földtörvényben a természetes személyek termőföldtulajdonhoz jutásának feltételeit. A meghatározásnál alapvető szempontnak kell lennie, hogy nemzeti kincsünkről rendelkezünk, és a rendezőelveknek eurokonformnak kell lenniük.

(10.20)

Ezért célszerű rögzíteni, hogy termőföldtulajdonhoz azon természetes személyek juthatnak, akik önfoglalkoztató gazdaként Magyarország területén legálisan tartózkodnak, legalább három éve folyamatosan helyben laknak, és élethivatásszerűen a földműveléssel foglalkoztak a fenti időszakban. Természetesen meg kell határozni a felsorolt fogalmak tartalmi elemeit is.

Erre, közel sem a teljesség vagy a véglegesség igényével, a következő javaslatokat fogalmaztuk meg. Önfoglalkoztató gazdának minősül az a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó természetes személy, aki a saját, illetőleg a más személy tulajdonában lévő földet, termőföldet jogszerűen, sajátjaként műveli. A Magyarországon való legális, és három éven át folyamatos helyben tartózkodás alatt a mezőgazdasági tevékenység szerinti településen történő helyben lakást kell érteni. Ennek során a gazdának élethivatásszerűen a településen, vagy annak a törvény által meghatározott közvetlen közelében kell laknia.

A törvényben és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekben rögzíteni kell, hogy a legális és folyamatos helyben tartózkodás szempontjából egyelőre - és hangsúlyozom, hogy egyelőre - meg kell különböztetni a Magyarországon élő állampolgárokat, a határon túli magyar nemzetiségű polgárokat, az önkényuralom elől külföldre menekült magyarokat és azok leszármazottait, az európai uniós polgárokat és az egyéb külföldi állampolgárok kategóriákat. A termőföldtulajdon megszerzése szempontjából az első három kritérium azonos elbírálás alá kell hogy essen. A negyedik, az Európai Unió polgáraira vonatkozó rendelkezés igazodna az ideiglenesen lezárt XXII. fejezetben írtakhoz, míg az egyéb külföldi polgárok tekintetében a nemzetközi jogban szokásos viszonosság elve kell hogy érvényesüljön.

A termőföldtulajdon megszerzéséhez a hároméves folyamatos helyben lakás tényét a települési önkormányzat képviselő-testülete kell hogy igazolja. Az ügymenet gyorsítása érdekében természetesen az államigazgatási jogkörök gyakorlója, a települési jegyző is megkaphatja ezt a hatáskört; mindenesetre ez a nagyon fontos terület indokolná azt, hogy ezt az igazolást mindenképpen a képviselő-testület adja ki. A nem magyar állampolgárok a Magyarországon tartózkodás jogalapját és törvényességét a mindenkor hatályos idegenrendészeti szabályok szerint kell hogy igazolják.

A termőföldtulajdon-szerzés szempontjából a harmadik fontos kritérium az élethivatásszerűen földműveléssel való foglalkozás. Élethivatásszerűen földműveléssel álláspontunk szerint az a természetes személy foglalkozik, aki főfoglalkozásban, önfoglalkoztató gazdaként, mező-, illetve erdőgazdasági tevékenységet folytat, és árbevételeinek több mint 50 százaléka ezen tevékenységből származik. Azok a személyek, akik az előbb ismertetett hármas feltétel bármelyikének nem felelnek meg, a termőföldtulajdont a feltételek teljesedéséig nem szerezhetik meg, csupán haszonbérlet szerzésére jogosultak.

Az Országgyűlés törvénykezési csomagjában önálló törvényként kell megjelennie a nemzeti földalapról szóló törvénynek. A nemzeti földalapot a magyar termőföld mint nemzeti kincs védelmére az FVM önálló státusú szervezeteként kell létrehozni. A nemzeti földalap a működése során célul kell hogy kitűzze a gazdaságilag ésszerű birtoknagyság kialakításának az elősegítését, a közreműködést a birtokrendezési folyamatok lebonyolításában, a spekulációs célú földvásárlások megakadályozását, a földárak és a haszonbérleti díjak alakulásának szabályozását s a többi.

A termőfölddel kapcsolatos rendelkezések hatályosulásának alapvető záloga a nemzeti földalap elővásárlási jogának biztosítása. Természetesen a törvény az elővásárlási jogcímek hosszú sorát rögzítheti, de álláspontunk szerint alapvető fontosságú, hogy három területen mindenképpen érvényesülnie kell ennek a jogosítványnak. Ezek a területek álláspontunk szerint a következők: a 17 aranykorona feletti kataszteri tiszta jövedelmű földek elidegenítése esetére; ezzel kell a törvénynek a nemzeti földalapon keresztül segítenie az agrárstruktúra fejlesztését, így különösen a versenyképes családi gazdaságok létrejöttét és gazdaságos működését. A második ilyen terület: ha a termőföld haszonbérlője, feles bérlője, részes művelője megfelel az önfoglalkoztatás, a hároméves helyben lakás és az élethivatásszerű földművelés hármas kritériumának. A harmadik terület: a természetvédelmi területeken az illetékes természetvédelmi hivatal kell hogy az elővásárlás jogával bírjon. Elővásárlási joggal érintett földet csak a nemzeti földalap útján, ennek helyi szerve engedélyével lehessen majd megvásárolni. Fontos garanciális feltétel, hogy a nemzeti földalap működéséhez szükséges pénzügyi forrásokról az éves költségvetési törvény kell hogy önálló fejezetben gondolkozzon.

A törvénytervezetek megjelölése nélkül az alábbi, véleményünk szerint fontos rendelkezések megalkotása elkerülhetetlen még a földtörvénycsomagban. Az egyik ilyen speciális terület a földbirtokmaximum és -minimum kérdése. Az Európai Unión belüli versenyképes magyar családi gazdaságok kialakulásáig a jelenlegi birtokmaximum fenntartása szükséges és indokolt. A bevezetőben írtak szerint a magyar egyéni gazdaságok rendkívül széttagoltak, mindez megkerülhetetlenné teszi a birtokkoncentráció felgyorsítását. Ennek érdekében a jogi és a közgazdasági szabályozásnak támogatnia kell a versenyképesség szempontjából irányadó 30 hektáros, vagy annál nagyobb gazdaságok mielőbbi létrejöttét.

Ez a cél többek között - és hangsúlyozom: többek között - az alábbiakkal érhető el. Módosítani kell a polgári törvénykönyvnek az öröklésre vonatkozó szabályait, hogy biztosítsa a termőföld egy tagban való öröklését. Erre az Európai Unió tagországaiban számtalan példa van, elég ha csak az olasz és a francia példára hivatkozom. Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy öröklés esetén a termőföld sorsában osztoznia kell a mezőgazdasági tevékenységhez kötődő vagyontárgyaknak is. A termőföld megszerzésére jogosult örökös hiányában az öröklés tárgyát képező termőföldhagyaték sorsáról a nemzeti földalap közreműködésével kell gondoskodni. A nemzeti földalap az örökséget átveszi, és gondoskodik annak további hasznosításáról. Ennek során előnyben kell részesíteni a termőföldszerzésre jogosult távolabbi hozzátartozókat, és a birtokpolitikai (Dr. Géczi József Alajos: Az örökléshez a kommunisták se mertek hozzányúlni!) elvek szerint megfogalmazott támogatási körben érintetteket. Temészetesen ezek a szabályok csak a 17 aranykorona feletti kataszteri tiszta jövedelmű, vagy a nemzeti földalapnál elővásárlással érintett földekre lennének érvényesek.

A versenyképes családi gazdálkodás egyik fontos alapfeltétele a korszerű szakmai ismeretek megléte és alkalmazása. Ennek érvényre juttatása végett a tulajdonszerzésre vonatkozó hármas követelmény, az önfoglalkoztatás, a hároméves helyben lakás, az élethivatásszerű földművelés mellett törvényben kell meghatározni a birtoknagysághoz kötődő szakmai végzettségi minimumokat. Közel sem a véglegesség igényével célszerű meggondolni, hogy 30 és 100 hektár közötti földterület esetén középfokú szakirányú mező- és erdőgazdasági végzettség, 100 hektár felett felsőfokú végzettség szükséges a termőföldtulajdon megszerzéséhez. Természetesen a szakképesítésre vonatkozó szabályokat csak és kizárólag a törvény hatálybalépését követő tulajdonszerzésekre lehet alkalmazni. Különösen indokolt esetben a fenti rendelkezés alól a törvény felmentést adhat, a végzettség megszerzéséig a tulajdon helyett haszonbérlet szerzésére lesz jogosult a vevő. Ez döntő eszköz a mindenkori kormány kezében a spekulációs célú földvásárlások megakadályozására.

Az egyéb szabályozásra váró kérdések közül még három területre kívánom a figyelmet felhívni. A jelenlegi szabályok értelmében az elbirtoklás a termőföldtulajdon-szerzés szempontjából nem minősül szerzésnek, és így elvileg a külföldi és a magyar jogi személyiségű szervezet ezen a jogcímen termőföldtulajdont szerezhet. Indokolt ezt a lehetőséget megszüntetni; ezzel elejét tudjuk venni annak, hogy a zsebszerződések elbirtoklás útján legalizálódjanak. A jelenleg hatályos jogszabályok lehetővé teszik a jogi személyek részére, hogy a termőföldön korlátlanul haszonélvezeti jogot alapítsanak, ezzel a termőföldszerzési korlátozások kijátszhatóak. A külföldi állampolgárok által alapított, vagy a külföldi honos jogi személyiségű szervezetek korlátlanul létesíthetnek haszonélvezeti jogot a termőföldre. Ezt feltétlen indokolt megszüntetni. A jelenleg hatályos szabályok szerint a jogi személyek még a meglévő termőföldterületeket sem cserélhetik el. Ez a szigorú korlátozás nagymértékben akadályozza a birtok-összevonási célú cseréket és birtokrendezést. Ez a rendelkezés ma már indokolatlan fék.

És végül, nem a harmadsorban említettek között, de egy önkormányzati témára szeretném felhívni a figyelmet: feltétlenül át kell gondolni, hogy bizonyos körökben az önkormányzatok felmentést kapjanak a földvédelmi járulék megfizetése alól. Ez különösen fontos abban az esetben, ha lakás céljára szolgáló telekalakítást végeznek. Természetesen ezt nem szabad beszűkíteni az önkormányzatok által finanszírozott lakásépítés lehetőségére, mert egy aprófalvas településnek esélye sincs arra, hogy önkormányzati pénzből lakást építsen, hanem egy aprófalvas falunak igenis csak arra van lehetősége, hogy telket alakítson, a telekalakításból befolyó jövedelméből esetlegesen a helyi infrastruktúrát fejlessze. Ezért feltétlenül újra kell gondolni azt a rendelkezést, annak a módosításnak az elutasítását, ami sajnos a levegőben van, mert ez nagyon-nagyon hátrányosan érinti az aprófalvas településszerkezetű megyéket.

(10.30)

A felvetett szabályozásra érdemes területek jelzik, hogy a tervezett földtörvénycsomaggal kapcsolatosan jelentős a szakma, a tudomány és a politika elvárása. Az itt megfogalmazott gondolatok továbbgondolásra érlelése, a bölcs kompromisszumok megtalálása vezethet a várt hatású törvényi megoldásokhoz.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban. Molnár Gyula közbeszól.)