Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, illetve áprilisi törvények adták meg azt az eszmei alapot, amelyre nemzeti összetartozásunk és jogállamunk épült az elmúlt 176 évben - jelentette ki az Országgyűlés alelnöke az 1848-as áprilisi törvények szentesítésének évfordulóján a Kossuth-szoborcsoport koszorúzási ünnepségén.
A törvényeket minden idők legnagyobb politikusnemzedéke alkotta meg egy kivételes történelmi pillanatban - mondta Hende Csaba a Kossuth Lajos téren, a Kossuth-szoborcsoport előtt megtartott ünnepségen. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc másfél esztendeje, talán több mint ezer éves történelmünk legfontosabb ideje, a magyarság újjászületésének és a modern polgári nemzet megszületésének az ideje - tette hozzá.
"Az április törvények kiállták a nehéz és a könnyű idők próbáját egyaránt, és nagy részük volt abban, hogy Magyarország azóta is mindig ott állt a szabadságát sértő, Magyarországot leigázni akaró valamennyi birodalom sírjánál. A magyar szabadság állapotának mindenkori mércéje, hogy miként érvényesülnek az áprilisi törvényeket létrehozó eszmék és a bennük foglalt célok a jogban és a jog alkalmazásában."
Emlékeztetett arra, hogy az áprilisi törvények eltörölték a jobbágyságot és a nemesi kiváltságokat, bevezették a törvény előtti egyenlőséget, nemzeti intézményeket, köztük parlamentnek felelős kormányt hoztak létre. A Magyarországról szóló döntések többsége, immár Magyarországon született meg. Megállapíthatjuk, hogy a szabadság márciusi ünnepe, majd a fegyveres küzdelem és az áprilisi törvények együtt változtathatták meg 176 évvel ezelőtt közös sorsunkat - fűzte hozzá Hende Csaba.
"A polgárok számára csak az alkotmányosan működő nemzetállamok biztosíthatják a meghatározó egyéni és közösségi szabadságjogokatEz azt jelenti, hogy nem dönthet sem béke, sem háború kérdésében rajtunk kívül senki. Nem dönthet senki arról, hogy kivel éljünk együtt Magyarországon. Magyarország polgárain kívül nem dönthet arról senki, hogy miként alkossuk meg alaptörvényünket és nem dönthet úgy senki, hogy elvonjuk a szülők gyermekük nevelésére vonatkozó jogait"
"Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" - fejezte be a beszédét Hende Csaba.
A megemlékezés végén az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el a Kossuth-szoborcsoportnál.
Az áprilisi törvények:
A forradalom sodrában az utolsó rendi országgyűlés Pozsonyban a nevezetes áprilisi törvények megalkotásával alakította ki az új magyar polgári államkereteket. "Nem minden ez – írta Kossuth – mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek..."
Az uralkodó által 1848. április 11-én szentesített harmincegy törvénycikk lényegében megvalósította a reformellenzék programját.
A III. törvénycikk értelmében Magyarország független, a parlamentnek felelős kormányt kapott, amely az uralkodóval közösen gyakorolta a végrehajtó hatalmat.
A IV. évenkénti országgyűlést rendelt Pesten, míg az V. törvénycikk az országgyűlés népképviseleti alapon történő választásáról intézkedett.
A VI. törvénycikk a Partium visszacsatolását, a VII. Magyarország és Erdély unióját rendelte el.
A feudális rendszer felszámolása szempontjából döntő fontosságú volt a VIII., a közteherviselésről, a IX., az úrbéres szolgáltatások eltörléséről és a XIII., a papi tized eltörléséről szóló törvénycikk.
A XVIII. törvénycikk pedig érvényesítette a sajtószabadság követelményeit.
Fontos rendelkezés volt a bevett vallások egyenjogúsítása (XX. törvénycikk) és a belső rendfenntartó erőnek szánt nemzetőrség felállítása (XXII. törvénycikk).
A XXI. törvénycikk pedig a nemzeti trikolorról és az ország címeréről ír: „A' nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. Ennélfogva a' háromszínű rózsa polgári jel képen ujra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a' nemzeti lobogó és ország czímere használtassék.”
Forrás: MTI / Sajtóiroda