A győztes pályamű
A 2020. évi pályázat I. díját Holló Richárd Bence, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ötödéves jogászhallgatója nyerte, „Nehézfém” jeligével ellátott magas színvonalú pályázatával.
A győztes pályamű egyes tagállami példák révén azt mutatja be, hogy az energia-szabályozási jogi környezet miként képes reagálni az újszerű megoldásokra. Rugalmas szabályozás a klímavédelem szavatolására: a kísérleti jogalkotás termékei a tagállamok energia jogában címmel megírt dolgozat jól körülhatárolt, alapos, kiváló jogi elemzés, kiemelkedően érett munka.
A kísérleti jogalkotás, mint gyűjtőfogalom olyan megoldásokat tömörít, amelyek szerepe a jog „valósághoz való igazítása”. A kísérleti jogalkotás keretében, törvényi szintű felhatalmazás biztosítja a szabályozó hatóság számára, hogy eseti jelleggel biztosítson szabályozási könnyítést az innovatív megoldást – például okos mérést, elektromos járművek használatát, villamosenergia tárolást - kínáló ügyfélnek.
Formailag és tartalmilg is példás pályaműről van szó, amely bizonyítja a pályázó hozzáértését és elemzőkészségét.
Díjazott dolgozatok
A II. díjat Mihók Gábor, a Debreceni Tudományegyetem Vállalkozásfejlesztés mesterképzés elsőéves hallgatója nyerte el „Felvidék” jeligével benyújtott munkájukért.
A II. helyezésben részesülő pályamunka azért is különleges, mert a bírálók ritkán találkoznak olyan művel, amely egy másik EU-tagállam uniós politikáját vizsgálta. Ez nyilvánvalóan nehezebb feladat, elég csak utalni a források hozzáférhetőségére.
Ezért kiemelten elismerésre méltó, hogy a dolgozat szerzője nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen a Szlovák Köztársaság regionális politikáját vizsgálta, különös hangsúllyal a kelet-szlovákiai régióban megvalósított regionális fejlesztésekre.
A dolgozat felépítése arányos és logikus, s az csak annyit foglalkozik az ország regionális politikájának kialakulásával, amennyi ahhoz szükséges, hogy az olvasó megértse a vizsgált régió sajátosságait.
A szerző alapos kutató- elemző munkája során a régió általános jellemzőin túl, fejlődésében vizsgálja a népesség, a gazdaság és a közlekedési szektor jellemzőit. A dolgozat helyezéséhez kétség nem férhet, hiszen a bírálóbizottság két tagja is kiemelt díjazásra javasolta a pályaművet.
A III. díjat Verebélyi Viktória, a Széchenyi István Egyetem harmadéves jogászhallgatója nyerte, „Törvényes bíró” jeligével benyújtott dolgozatával.
A III. helyezésben részesülő dolgozat célja egy elméleti kérdés elemzése, nevezetesen a tagállami alkotmánybíróságok, illetve az Európai Unió Bírósága és az alkotmányos identitás viszonya. A kutatómunka középpontjában az Európai Unió tagállamainak alkotmányos identitása áll, amely túlzás nélkül nevezhető a jelenkori alkotmányos rendszerek egyik legnagyobb kérdésének.
Az Unió alapító szerződésében és Magyarország Alaptörvényében is fellelhető alkotmányos identitás fogalma a hazai és számos nemzetközi alkotmánybíróság gyakorlatában is megjelenő, aktuális probléma. Az alkotmányos identitás uniós relevanciája még részben feltáratlan terület.
A jelenség fogalmi meghatározásának fő nehézsége az, hogy a nemzeti alkotmányok jellemzően nem tartalmaznak olyan kifejezett rendelkezéseket, amellyel értékeket, szabályokat, elveket nemzeti identitásukként azonosítanák. Éppen ezért a szerző témaválasztása, kutatása elismerést érdemel, azzal hogy a díjazás szolgáljon ösztönzésként a további munkához.
Különdíjasok:
Az első különdíjat Mihály Laura Dominika, a Széchenyi István Egyetem negyedéves jogászhallgatója nyerte „WeAreTheChampions ” jeligével benyújtott dolgozatával.
Az első különdíjat elnyert dolgozat témaválasztásával tűnik ki. A szerző korunk egyik legnagyobb biztonsági kihívását, a médiamegosztóplatform-szolgáltatások terrorista tartalmaival szembeni fellépést vizsgálja. A témát áttekinthetően, pontos jogi szaknyelv- és fogalomhasználattal mutatja be, amivel nagyban hozzájárul a kibertér támasztotta veszélyek megértéshez.
A második különdíjat Antal Kinga Kincső és Németh Donát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem másodéves jogászhallgatói nyerték, „Mengozzi” jeligével benyújtott dolgozatért.
A második különdíjat egy olyan pályázat érdemelte ki, amely az európai polgári kezdeményezések magyarságot is érintő kérdéseit vizsgálta. A szerzők elhivatottan és alaposan mutatják be a magyar nemzetpolitikai szempontból is fontos polgári kezdeményezéseket, továbbá e jogi eszköz igénybevétele kapcsán valós nehézségeket is azonosítottak.
A pályamű nyelvezete olvasmányos, néhol a tudományos szövegekhez képest szokatlan, ugyanakkor ez nem csökkenti a dolgozat értékét.
A szerzők felismerték, hogy a polgári kezdeményezést nem lehet önmagában vizsgálni, ezért tanulmányuk bemutatja a közvetlen demokrácia lehetőségeit az európai alkotmányos térben, majd leszűkíti a kört a népi kezdeményezésre, mint arra az egyetemes, alkotmányjogi kategóriára, amelybe az európai polgári kezdeményezés tartozik.
Mivel az európai közjogi hagyomány már a 19. századtól kezdve ismert és alkalmazott hasonló intézményeket, ezért a tanulmány a történeti fejlődéseknek és változásoknak is figyelmet szentel.
Sajtóiroda