"Tisztelt Ház!
Tisztelt Országgyűlés! Szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy bejelentem, Horváth János volt képviselőtársunk életének 99. évében elhunyt.
Horváth János 1921. november 7-én Cecén református, kisgazda családban született. Budapesten végzett elemi és felsőkereskedelmi iskolát. 1946-ban szerzett diplomát a József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karán. 1933-tól részt vett a Magyar Cserkészszövetség munkájában. 1938-1939 között a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) és a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség tagjaként kapcsolódott be a közéletbe. A Szórvány Kaláka Mozgalom egyik alapítója. Tagja lett a gróf Teleki Pál fiatal híveit és bizalmi körét tömörítő Fiatal Magyarság Szövetségnek. 1942-ben belépett a Független Kisgazdapártba, majd 1943-ban a Magyar Parasztszövetségbe. 1944-ben, a német megszállás után avatták a Magyar Közösség tagjává.
Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1944. december 14-én a nyilaskeresztes Számonkérő Szék letartóztatta, és halálra ítélte. Miután a börtönben megkínozták, 1945. január 13-án sikerült többedmagával megszöknie. 1945 februárjában megbízták a Kisgazdapárt XIII. kerületi szervezetének megalapításával. 1945 májusától 1947-ig a Magyar Parasztszövetség gazdaságpolitikai igazgatója. 1945 októberében a budapesti önkormányzat, majd novemberben a Nemzetgyűlés tagjává választották. 1947. január 16-án a Magyar Közösség elleni koncepciós perben három és fél évre ítélték.
1951-ben szabadult. Ezt követően munkásként dolgozott. Az 1956-os forradalomban az Országos Gazdasági Újjáépítési Tanács, valamint a Kisgazdapárt XIII. kerületi szervezetének elnöke. A forradalom leverése után emigrált és az Egyesült Államokban telepedett le. 1957-ben a Magyar Forradalmi Tanács egyik alapítója Strasbourgban. Létrehozta a Kossuth Alapítványt. 1958-tól a Columbia Egyetemen közgazdaságtant tanult, és 1966-ban közgazdaságtudományi doktorátust szerzett. 1968-tól a Butler Egyetem professzora. Kutatási területe elsősorban az infláció, a munkanélküliség, az agrárium és a növekedés volt. Az USA több elnökének is adott tanácsokat Magyarországot érintő kérdésekben.
A rendszerváltoztatás után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vendégprofesszora és díszdoktora. 1997-ben végleg hazatért. 1998-tól – 51 esztendő után! – ismét országgyűlési képviselő. A FIDESZ–Magyar Polgári Párt listáján elnyert mandátumát 2014-ig viselte. 2003-tól 2014-ig az Országgyűlés korelnöke. Pályafutása végén Magyarország utazó nagykövete. Budapesten 2019. november 25-én hunyt el.
2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2007-ben megkapta az amerikai Truman-Reagan Szabadság Emlékérmét, majd 2011-ben az Amerikai Magyar Koalíció kitüntetését a magyar-amerikai kapcsolatok előmozdításában játszott kiemelkedő tevékenységéért. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki az amerikai magyar emigrációban végzett tevékenysége, közéleti szerepvállalása, példaértékű életútja elismeréseként. 2013-ban Radnóti Miklós antirasszista díjat, 2014-ben Bajcsy-Zsilinszky-emlékplakettet és Mindszenty-emlékérmet kapott.
Halálával a magyar parlamentarizmus nagy alakja távozott, aki személyében is összekötötte a totális diktatúrákkal szemben álló demokratikus nemzedéket a rendszerváltoztatás korszakának országgyűlésével.
Kérem önöket, hogy képviselőtársunk emléke előtt néma felállással tisztelegjünk."
Horváth Jánost az Országgyűlés és a Fidesz-frakció saját halottjának tekinti, temetése 2019. december 19-én, 11:00 órakor lesz a cecei református temetőben.