A Pozsonyban megtartott 1825-ös országgyűlést szokás az első reformországgyűlésként emlegetni. A diétát szeptember 11-én nyitotta meg az uralkodó, I. Ferenc. Trónbeszédében a királyné megkoronázását, az adó megajánlását, a magánszemélyek pénzviszonyainak rendezését, valamint az 1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottságok reformjavaslatainak elővételét szorgalmazta. A rendek az országgyűlésen határozatot hoztak az 1791-ben felállított reformbizottság munkájának folytatásáról: sikerült kompromisszumra jutni a rendi sérelmek kérdésében, és megteremtették az alapokat a – későbbi nevükön – Magyar Tudományos Akadémia és a Ludoviceum létrehozáshoz is. 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén Széchenyi István gróf egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Példáját más nemesek is követték: Vay Ábrahám, gróf Andrássy György és gróf Károlyi György stb. Az országgyűlés határozatot hozott a Ludovika Akadémia felállítását támogató, 1808-ban létrehozott alapítvány feltőkésítésére is, az intézmény létrejöttének helyét végül Pesten jelölték ki.

A követi tábla ülésterme Pozsonyban, metszet
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.