Tárgyalási rend

Indítványozás (kérelem)

• Legkésőbb az ülés megnyitását megelőzően egy órával a Kormány, a képviselőcsoport vezetője vagy öt független képviselő indokolással ellátott írásbeli javaslatot nyújthat be a házelnöknek a napirendi javaslat módosítására (HHSz. 15.§ (4) bekezdés)

Ha legalább öt képviselő azt támogatja, a független képviselők is javasolhatják (kérhetik)

• Független képviselő által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a törvényjavaslatot benyújtó független képviselő akkor kérheti, ha kérelmét legalább négy képviselő támogatja (HHSz. 58.§ (8) bekezdés)
• a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalását a Házszabály értelmezésével kapcsolatban (Ogytv. 61. § (3))
• az Országgyűlés döntését a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásának megerősítéséről vagy elutasításáról (Ogytv. 61. § (5))

Személyi javaslatra az érintett független képviselő sem tehet módosító javaslatot (Ogytv. 18. § (4) bek.)

A független képviselők nem kezdeményezhetnek (kérhetnek):

• tárgyalási szünet elrendelését (HHSz. 21.§),
• külön szavazást a támogatott módosító javaslatokról (HHSz. 48 § (2), 49§) (3)

Felszólalás, hozzászólás

Előterjesztőként

• az általános vitában a napirendben meghatározott időkeretben (HHSz. 37. § (1) bek.)

Az általános vita során a független képviselők a képviselőcsoportokat követőn szólalhatnak fel (HHSz. 36. § (1) bekezdés). Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy képviselő szót kapott, akkor az elsőként jelentkező független képviselőnek kell szót adni. (HHSz. 36.§ (6) bekezdés)

Azokban az esetekben, amikor a frakciók részéről csak egy felszólalás lehetséges, az elsőként jelentkező független képviselő is szót kap, így:

• azokban a vitákban 5 perces időkeretben, amelyeket követően a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés határoz (HHSz. 26. § (4) bekezdés

• az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről (Ogytv. 11. § (1) bek. a) pont)
• az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdésekben (Ogytv. 11. § (1) bek. d) pont)
• a képviselői távolmaradás igazolásának rendjét megállapító határozat (Ogytv. 11. § (1) bek. j) pont
• alelnök vagy jegyző felmentéséről (Ogytv. 11. § (1) bek. m) pont

• a tárgysorozatba-vétel tárgyában 2 percben (HHSz. 58. § (6) bekezdés),
• a kivételes eljárással történő eljárás során (HHSz. 128. § (2) bekezdés),
• ügyrendi javaslat esetén 1 percben (HHSz. 19. § (1) bekezdés)
• A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából első alkalommal a vitát követően kétperces hozzászólásra kérhet szót (HHSz. 38.§ (4) bekezdés b) pontja)
• a Házszabálytól való eltérésről szóló határozathozatal előtt 5 percben (HHSz. 140.§ (1) bekezdés).

Napirend után 5 perces időkeretben (HHSz. 18.§ (49) bekezdés)

Kivételes eljárásban a független képviselők álláspontjukat összesen 8 perces időkeretben fejthetik ki (HHSz. 63. § (2) bek.)

A vita lezárását akkor lehet indítványozni, ha a képviselőcsoportok mellett az elsőként jelentkező független képviselőnek is lehetősége volt álláspontja kifejtésére (HHSz. 39.§ (1) bekezdés)

Nem szólalhatnak fel a független képviselők (csak a frakcióvezetők vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja):

• napirend előtt (HHSz. 18.§ (1)-(3) bekezdés)

Nem szólhatnak hozzá a független képviselők (csak a frakcióvezetők, illetve személyében érintett képviselő):

• a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a kormány tagjának napirenden kívüli felszólalásához (HHSz. 18.§ (2) bekezdés, 20.§ (1) bekezdés)

A független képviselő az interpellációját – a Házbizottság döntésére figyelemmel – akkor mondhatja el, ha valamennyi képviselőcsoportból egy felszólaló lehetőséget kapott interpelláció elmondására. (HHSz. 122.§ (3) )

Azon az ülésnapon, amelynek napirendjén vagy tervezett napirendjén az azonnali kérdések órája szerepel, legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy az általa megjelölt képviselők az általa megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessenek fel. (HHSz. 125.§ (2)

Házbizottság

A független képviselők nem tagjai a Házbizottságnak (Ogytv. 12. § (1) bek. )

Bizottsági munka

• Az állandó bizottságok számáról, elnevezéséről és feladatköréről, a képviselőcsoportokhoz tartozó és független képviselők tagjainak számáról a frakcióvezetők által kötött megállapodás során a független képviselők véleményét is mérlegelik (Ogytv. 18. § (1) bek.).
• Minden képviselő, így a független képviselő számára is lehetővé kell tenni a bizottsági részvételt, legalább egy állandó bizottságban. (Ogytv. 17. § (2) bek.).
• Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére - a képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint - a Házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek (Ogytv. 18. § (3) bek.). A független képviselőknek lehetőleg együttesen kell a véleményüket a Házelnöknek előterjeszteni. (Ogytv. 18. § (2) bek.).

• Nem jelölhetnek (ajánlhatnak) tagokat a Nemzetbiztonsági bizottságba. Erre a képviselőcsoportok vezetői jogosultak. (A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. tv. 19. § (2) és (7) bekezdése).
• A képviselőcsoport vezetője független képviselőt is jelölhet (annak előzetes egyetértésével) a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetőleg tagsági helyre (Ogytv. 18. § (5) bek.).
• Megszűnik a független képviselő bizottsági elnöki, alelnöki és tagsági megbízatása, ha valamelyik képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja. (Ogytv. 19. § (1) bekezdés g) és h) pont)
• A bizottsági tag független képviselő javaslatot tehet a bizottság ülésére szakértő meghívására, amelyről a bizottság dönt. (Ogytv. 40. § (4) bek.)

Hiányzás

A független képviselőnek távollétét a tárgyhót követő 15-ig közvetlenül a Házelnöknél kell igazolnia. (Házbizottsági rendelkezés az Ogytv. 11. § (1) bek. j) pontja alapján)

Anyagi ellátás

• A tiszteletdíj törvény (1990. évi LVI. tv.) külön kiemeli, hogy a független képviselő munkájának segítéséhez az alapdíj 105%-ának igénybevételére jogosult (5.§ (2) bekezdés), hivatali feladatai ellátására pedig az alapdíj 30%-ának megfelelő ellátási keretre jogosult (6.§ (1) bekezdés).

Egyéb

Számos olyan jogosultság létezik, amit a képviselő csak képviselőcsoporton keresztül (vagy annak vezetőjeként) tud gyakorolni, így ezekre a független képviselőknek nincs módja, mint például:

• nem adnak véleményt a köztársasági elnöknek az Országgyűlés feloszlatása előtt (Alaptörvény 3. cikk (4) bekezdés),
• nem képviseltethetik magukat a Honvédelmi Tanácsban, annak csak a frakcióvezetők a tagjai (Alaptörvény 49. cikk. (1) bek.),
• nem állíthatnak jelölteket a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő bizottságba (2010. évi CLXXXV. tv. 124. § (3) bek.), valamint nem jelölhetnek tagot a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába (2010. évi CLXXXV. tv. 86. § (2) bek.)
• nem jelölhetnek tagot az MNB felügyelő bizottságába  (2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 14. § (6) )
• nem delegálhatnak tagot az alkotmánybírákat jelölő bizottságba (AB tv. 7. § (1)
• nem tehetnek indítványt a házelnök, az Országgyűlés alelnökei és jegyzői személyére (Ogytv. 6. § (1) bek.)