TÁJÉKOZTATÓ a Házbizottság részére

Tárgy: a Házszabály-módosításból adódó jelentősebb változások

2008. január 1-jén hatályba lépett a Házszabály módosításáról szóló 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat (a továbbiakban: Módosítás), amely a következő jelentősebb módosításokat tartalmazza:

Képviselőcsoport alakítása, megszűnése

A Módosítás főszabályként a képviselőcsoport alakításához szükséges létszámot 10 főben határozza meg. A Módosítás speciális rendelkezésként biztosítja az olyan párt képviselőinek frakcióalakítási jogát is, amely a választásokon elérte a választópolgároknak a parlamenti bejutáshoz szükséges több mint 5%-os szavazatát, de nem szerezte meg a - főszabály szerint - képviselőcsoport alakításához szükséges 10 mandátumot. E rendelkezés szerinti képviselőcsoport alakításának azonban az a feltétele, hogy e párt valamennyi listán mandátumot szerzett képviselője csatlakozzon az ily módon létrejövő képviselőcsoporthoz.

Főszabályként akkor szűnik meg a frakció, ha tagjainak száma 10 fő alá csökken. Ha az Országgyűlésben a speciális szabály szerint is alakult képviselőcsoport, a frakció megszűnése szempontjából irányadó létszámküszöb a speciális szabály szerint megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma. Ha a képviselőcsoport létszáma olyan módon esik a Házszabályban meghatározott mérték alá, hogy a kieső képviselő helye a listás mandátum betöltésére vonatkozó törvényi rendelkezések szerint pótolható, akkor a képviselőcsoport nem szűnik meg.

E módosítással összefüggésben, ahol eddig egyes eljárási cselekmények kezdeményezéséhez (pl. napirendi javaslat módosítása) tizenöt képviselő kellett, ott most az elvárt létszám tíz főre csökkent.

Bizottsági rendszer

A Módosítás a jelenlegi gyakorlatra alapozva állítja vissza a bizottságok létrehozására, összetételére, illetve a bizottságok tagjai és tisztségviselői személyének megválasztására, megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályozást oly módon, hogy biztosítja a függetlenek véleményének mérlegelését is.

A Módosítás szerint a függetlenek visszahívása házbizottsági konszenzussal történhet.

A Módosítás előírja, hogy minden képviselő számára lehetővé kell tenni legalább egy állandó bizottság munkájában való részvételt. Az Országgyűlés ettől eltérően is határozhat. Ahhoz azonban, hogy állandó bizottságban a képviselőcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselőcsoport létszámának az Országgyűlés egészéhez viszonyított arányától, a jelenlévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges

A Módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az adott bizottságban képviselettel nem rendelkező frakciók - ha közvetve is, de - befolyással lehessenek a bizottság döntéseire. Az ülésen a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, vagy az általa megbízott frakciótársa tanácskozási joggal részt vehet.

A vizsgálóbizottságok elnökének személyére vonatkozó változás hogy, ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő, mint társelnökök látják el.

Vezérszónoki rendszer

A Módosítás házszabályi rangra emeli, az eddig házbizottsági állásfoglaláson alapuló vezérszónoki rendszert.

Kötelező a vezérszónoki rendben történő felszólalás, ha azt bármelyik képviselőcsoport kezdeményezi. Ilyen kezdeményezés legkésőbb a Házbizottság azon ülésén terjeszthető elő, amelyen az adott döntési javaslat napirendre tűzését a Házbizottság, vagy az elnök javasolja.

Beszédjog

A Házbizottság által javasolt felszólalási időkeret nem lehet kevesebb, mint

a) általános vitában 15 perc;

b) vezérszónoki felszólalás esetén - a c) pontban foglalt kivétellel - 20 perc;

c) az Alkotmány, a minősített többséget igénylő döntési javaslat, a Magyar Köztársaság éves költségvetése, annak végrehajtása, módosítása, a pótköltségvetés, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén 30 perc;

d) az Alkotmány részletes vitája esetén vitaszakaszonként 10 perc, egyéb döntési javaslatnál vitaszakaszonként 6 perc; egy szakaszos részletes vita esetén 15 perc;

e) kivételes eljárásban 15 perc

Függetlenek

Bizottsági helyekre vonatkozó új szabályokon túl, további jogok:

Azokban az egyéb kérdésekben, amelyekben házbizottsági konszenzus hiányában az Országgyűlés dönt, és a döntés előtt vita lefolytatását lehetséges, ott a képviselőcsoportok és az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is kifejtheti véleményét.

Módosítás a független képviselőknek is biztosít hozzászólási lehetőséget az időkeretben történő tárgyalásról szóló döntést megelőzően.

Független képviselő is kérheti az Országgyűlés tárgysorozatba vételről szóló döntését, ha kérelmét legalább tíz képviselő támogatja.

Az általános vitában megváltozott a hozzászólás sorrendje: a frakcióhoz tartozó képviselőkkel együtt, közöttük biztosítja a függetlenek felszólalási jogát. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselő szót kapott, akkor az elsőként szólásra jelentkező független képviselőnek kell szót adni.

A független képviselő által benyújtott módosító javaslatról is lehet szavazni, ha az erre irányuló kérelmet legalább a képviselőcsoport alakításához szükséges számú képviselő támogatja

A Házszabálytól eltérésre vonatkozó országgyűlési döntés előtt nem csak a képviselőcsoportok véleménye, hanem az elsőként szólásra jelentkező független képviselő véleménye is elhangozhat.

A Módosítás lehetővé teszi, hogy független képviselő is kezdeményezhesse a Házszabály értelmezését, illetve kérhesse az Országgyűlés döntését az általános érvényű, illetve az eseti jellegű állásfoglalásról. Mindkét esetben feltétel, hogy legalább a képviselőcsoport alakításához szükséges számú képviselő támogassa.

Média törvényből következő feladat végrehajtása

A Módosítás gondoskodik a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtásáról, a televíziós közvetítési rend szabályozásáról.

E szerint: a plenáris és bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről. A televíziós közvetítés az Országgyűlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és a parlamenti munkára - így különösen az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, a szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb eseményekre - irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez.

A Módosítás tekintettel van a törvény elfogadása óta eltelt idő technikai fejlődésére, azért nem csak a televíziós, hanem az internetes közvetítésre is vonatkozik.

Zártláncú rendszeren keresztül kerülnek közvetítésre a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatások, valamint az Országgyűlés elnöke által - a Házbizottság véleményének kikérését követően - kijelölt egyéb országgyűlési bizottsági ülések. Az így nem közvetített nyilvános bizottsági üléseket az elektronikus sajtó közvetítheti, vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják.

Alkotmánybírósági határozatokból adódó további feladatok:

• ülésezés rendje,
• beszédjog a bizottsági ülésen,
• bizottságok vizsgálati tevékenysége (törvényi szabályozást igényel)
• a 9/2008. (I. 31.) AB határozat 2008. december 31-i hatállyal megsemmisítette a Házszabály 132. § (5) bekezdését arra tekintettel, hogy az alkotmányellenes, mert a vezető közjogi tisztségviselők eskütételi kötelezettségét és elmulasztásának következményét a Házszabály nem szabályozhatja (törvényi szintű rendezést igényel).

A Házszabály-módosítását előkészítő munkacsoport februárban folytatja a munkáját.

Budapest, 2008. február 4.