Hamarosan megkezdődik a Kossuth téri volt MTESZ székház átépítése, amelynek első lépéseként az Országgyűlés Hivatala nemzetközi építészeti ötletpályázatot hirdet. A kiíró az épület homlokzatára vonatkozó építészeti ötleteket, megoldási javaslatokat vár, amelyek az épület külső megjelenésével kapcsolatos döntés alapjául szolgálhatnak.
A kormány 2012-ben döntött arról, hogy a Kossuth tér 6-8. szám alatti épületet át kell építeni és homlokzatát a tér arculatába illeszkedő módon kell átalakítani.
Az ötletpályázati kiírás az első lépés ahhoz, hogy az épület a korabeli szabályozás mögötti városépítészeti elveket tiszteletben tartó, ugyanakkor a mai építészeti elvekkel, anyaghasználattal és formanyelvvel összhangban álló új megjelenést kapjon. Az ötletpályázaton bárki indulhat, aki befizeti a nevezési díjat. Az Országgyűlés Hivatala kifejezetten törekedni fog arra, hogy a nemzetközi építész szakma is értesüljön a kiírásról. A feladat nehézségére és az épület kitüntetett városképi jelentőségére való tekintettel, a pályaművek díjazására és megvételére összesen bruttó 200.000 euró áll rendelkezésre.
Az Országgyűlés Hivatala a kossuth6-8.parlament.hu kétnyelvű internetes oldalon teszi elérhetővé az ötletpályázattal kapcsolatos információkat, és - a nevezési díj befizetése után - a pályázati dokumentáció is innen tölthető le.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban fogadta el a Kossuth tér beépítésére vonatkozó szabályozási tervet. Ebben az épületek külső megjelenését oly módon szabályozta, hogy Hültl Dezső műegyetemi tanárral teljes homlokzatot terveztetett, és előírta, hogy a déli térfalat alkotó épületek - azok funkciójától, szerkezetétől, alaprajzi elrendezésétől függetlenül - a megtervezett homlokzattal épüljenek meg.
A cél nyilvánvalóan az volt, hogy a Kossuth térnek mind az északi, mind a déli oldala nagyvonalú és egységes homlokzati megjelenésű legyen.
A Kossuth tér 6-8 sz. alatti irodaház és a vele egységet képező metrómegálló 1972-ben épült a Kossuth tér utolsó beépítetlen telkére. Az épület tervezésekor a fenti (akkor már nem hatályos) szabályozást nyilvánvalóan nem vették figyelembe. A megvalósult épület - bár a tervező számos részletben igyekezett a szomszédos épületek és a Parlament homlokzatára, tömegére tekintettel tervezni - sem homlokzatképzésében, sem a szintek számában, sem lefedésében nem követte a Hültl-féle tervet. Az épület mára műszakilag és esztétikailag is elavult, állapota leromlott.
Budapest, 2015. szeptember 15. Országgyűlés Sajtóirodája