Hírek, meghívók, sajtóközlemények

Az olimpikonok és paralimpikonok sikere összeköti a magyarokat

Budapest, 2016. szeptember 23. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportkép a Rio de Janeiró-i olimpián és paralimpián eredményesen szerepelt magyar sportolók tiszteletére tartott ünnepség résztvevőiről az Országház Gobelin termében 2016. szeptember 23-án. Balról-jobbra az első sorban: Suba Róbert kajakozó, Tunkel Nándor erőemelő, Tóth Tamás úszó, Kövér László házelnök, Szabó Gabriella kajakozó, Áder János köztársasági elnök, Kozák Danuta és Csipes Tamara kajakozók, Orbán Viktor miniszterelnök, Hosszú Katinka úszó, valamint Dani Gyöngyi és Szilágyi Áron vívók, a középső sorban: Kapás Boglárka, Kenderesi Tamás, Sors Tamás és Cseh László úszók, Hajmási Éva és Krajnyák Zsuzsanna vívók, Csonka András asztaliteniszező, Pap Bianka úszó és Biacsi Ilona atléta, a hátsó sorban: Imre Géza, Boczkó Gábor, Rédli András és Somfai Péter vívók, Vereczkei Zsolt úszó, Pálos Péter asztaliteniszező, Veres Amarilla vívó, Konkoly Zsófia úszó, Osváth Richárd vívó, Fazekas-Zur Krisztina kajakozó és Szász Emese vívó. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi BalázsAmikor önök dobogóra lépnek, nagyszerű és határtalan érzés magyarnak lenni, amely "összeköt minket" Erdélytől a Felvidékig, Ausztriától Amerikáig - fogalmazott a Kupolacsarnokban összegyűlt sportolók, edzők és sportvezetők előtt a kormányfő.

Mint mondta, az olimpiai, paralimpiai érmesek az egész nemzet példaképei lettek, "a mi hőseink, akiktől megtanulhatjuk, hogyan győzhetjük le lovagias küzdelemben ellenfeleinket".
   

Közölte: meggyőződése, hogy ma Magyarországon egy kisgyermek nem sportösztöndíjak vagy új sportlétesítmények miatt kel fel hajnalban edzésre indulni, hanem hogy ő lehessen egyszer az új Hosszú Katinka, Kozák Danuta, Szilágyi Áron, Szász Emese vagy éppen Cseh László. 
    

Ahhoz persze, hogy a legjobbak és a legelszántabbak elérhessék céljukat, kellenek úszómedencék, csarnokok, ösztöndíjak és példaképek is - tette hozzá. Azt ígérte, a kormány ezután is mindent megtesz azért, hogy minél több gyermek léphessen erre az útra.

Orbán Viktor szerint az olimpia megrendezéséért vívott küzdelemben is talán a magyar olimpikonok és paralimpikonok lehetnek a legjobb példaképek. A "közös álomnak", az olimpia megrendezésének megvalósítása "egyre közelebb araszolgat" - jegyezte meg.
   

Budapest, 2016. szeptember 23. Áder János köztársasági elnök (b), Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Kövér László házelnök megtapsolja Hosszú Katinka háromszoros olimpiai, ötszörös világ-, és tizenháromszoros Európa-bajnok úszót a Rio de Janeiró-i olimpián és paralimpián eredményesen szerepelt magyar sportolók tiszteletére tartott ünnepségen az Országház kupolatermében 2016. szeptember 23-án. MTI Fotó: Illyés Tibor"Ha azzal a lelkesedéssel és kitartással dolgozunk a budapesti olimpiáért, amit Rióban önöktől láttunk (...), ha sikerül a fülünk mellett elengedni a cinikusok huhogását", és ha a szerencse is meglesz hozzá, akkor "Dávid legyőzhet két Góliátot is" - utalt a Budapest mellett a 2024-es nyári játékok megrendezésére pályázó másik két városra, Párizsra és Los Angelesre.
    

A riói érmeseknek gratulálva a miniszterelnök úgy fogalmazott: ami az olimpián történik, az egy versenyzőnek már csak a hegy csúcsára vezető ösvény legutolsó szakasza, igaz, a legmeredekebb, ahol már levegőt is alig kap az ember. 

"Most, amikor megemeljük a kalapunkat az összes kijutott versenyző előtt, függetlenül attól, hogy hányadik helyen végeztek, magunk előtt látjuk sportolóink egész pályafutását: a végeláthatatlannak tűnő edzéseket, a versenyek hosszú sorát, izzadságot, könnyeket, sérüléseket, a kudarcok utáni újabb és újabb talpra állásokat" - mondta.

    

Már az esélyig eljutni is rendkívüli teljesítmény - folytatta, megjegyezve, hogy nem mindenkinek sikerül "fülön csípni" ezt az esélyt például fáradtság vagy balszerencse miatt, egészségi vagy lelki okokból, vagy éppen egy vitatható bírói ítélet miatt.

Budapest, 2016. szeptember 23. Áder János köztársasági elnök (b), Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Kövér László házelnök megtapsolja Szász Emese olimpiai bajnok vívót a Rio de Janeiró-i olimpián és paralimpián eredményesen szerepelt magyar sportolók tiszteletére tartott ünnepségen az Országház kupolatermében 2016. szeptember 23-án. MTI Fotó: Koszticsák SzilárdA játékokon érmet szerzők nem pusztán a legjobbak közé tartoznak saját sportágukban, hanem a legjobbak legkiválóbbjai - méltatta a dobogósokat.
    

A kormányfő azt is megjegyezte, hogy a magyar szurkolók néha igazságtalanok, de amilyen túlzásokra ragadtatják magukat egy-egy kudarc után, olyan "túláradóan hódolunk bajnokainknak". 
    

"A kiegyensúlyozott, mértéktartó ítéletalkotás, ha sportról van szó, messze elkerül bennünket" - fogalmazott.
    

Az éremtáblázaton elért magyar helyezést úgy kommentálta: ha azt összevetik az ország népességével, világpolitikai és -gazdasági súlyával, az eredmény még fényesebb.
   

A magyar sportolók a riói olimpián 8 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet szereztek, míg a paralimpiáról egy arannyal-, nyolc ezüsttel- és kilenc bronzéremmel térhetett haza a küldöttség.    
    

A kitüntetettek: 
    Magyar Érdemrend Középkeresztje, a csillaggal:
    -----------------------------------------------
Cseh László úszó, Hosszú Katinka úszó, Kozák Danuta kajakozó, Sors Tamás úszó, Vereczkei Zsolt úszó, valamint Kulcsár Győző és Anatolij Petrov edzők.

    Magyar Érdemrend Középkeresztje:
    --------------------------------
Dani Gyöngyi vívó, Fazekas-Zur Krisztina kajakozó, Imre Géza vívó, Krajnyák Zsuzsanna vívó, Pálos Péter asztaliteniszező, Szabó Gabriella kajakozó, Szilágyi Áron vívó, valamint Csipes Ferenc és Udvarhelyi Gábor edzők.

 Budapest, 2016. szeptember 23. Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, valamint az olimpiai bronzérmes a férfi párbajtőrcsapat tagjai, Imre Géza, Boczkó Gábor, Rédli András és Somfai Péter (b-j) a Rio de Janeiró-i olimpián és paralimpián eredményesen szerepelt magyar sportolók tiszteletére tartott ünnepségen az Országház kupolatermében 2016. szeptember 23-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd   Magyar Érdemrend Tisztikeresztje:

    ---------------------------------
Boczkó Gábor vívó, Csipes Tamara kajakozó, Szász Emese vívó, Tóth Tamás úszó, valamint Beliczay Sándor és Feczer Viktor edzők.

    Magyar Érdemrend Lovagkeresztje:
    ---------------------------------------
Biacsi Ilona atléta, Osváth Richárd vívó, valamint Antal Andor István, Decsi András, Horváth Péter, Rami Zur, Shane Tusup, Somogyi Béla és Tóth László edzők.

    Magyar Arany Érdemkereszt:
    -----------------------------------
Csonka András asztaliteniszező, Kapás Boglárka úszó, Kenderesi Tamás úszó, Márton Anita atléta, Pap Bianka úszó, Rédli András vívó, Somfai Péter vívó, valamint Dancsházy-Nagy Tamás, Plagányi Zsolt és Eperjesi László edzők.

    Magyar Ezüst Érdemkereszt:
    --------------------------
Hajmási Éva vívó, Suba Róbert kajakozó, valamint Erdei Péter, Szirmai Benedek András és Szabó Álmos edzők.

    Magyar Bronz Érdemkereszt:
    --------------------------
Konkoly Zsófia úszó, Lőrincz Viktor birkózó, Tunkel Nándor erőemelő, Veres Amarilla vívó, valamint Csamangó Attila, Győrfi Tamás, Jancsár László, Pákey Béla, Szabó Ozor János és Szamek Katalin edzők.

2016. szeptember 23.

MTI

Szerdán kezdődnek a munkálatok az egykori MTESZ-székháznál a Kossuth téren

Wachsler Tamás közlése szerint szerdán kezdődnek a munkálatok az V. kerületi Kossuth Lajos téren lévő egykori MTESZ-székháznál (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége). A Steindl Imre-program vezetője az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában azt mondta, hogy a mintegy 700 millió forintba kerülő bontási munkálatok nagyjából hat hónapig tartanak.

Az Országgyűlés Hivatala tavaly szeptemberben hirdetett nemzetközi építészeti ötletpályázatot a Kossuth tér egyetlen, a tér arculatába nem illő épülete, a metróállomás feletti irodaház új homlokzati kialakítására.

A Magyar Közlöny július 13-i számában jelent meg a kormányhatározat, amely szerint a Kossuth Lajos tér 6-8. szám alatti, 1972-ben épült volt MTESZ-székházat a térhez illeszkedő homlokzattal építik át az Országgyűlés új irodaházává, és alagúton összekötik az Országházzal.

Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI-vel múlt kedden azt közölte: a munkálatokra kiírt közbeszerzési eljárás nyertese a legalacsonyabb árat ajánló Market Zrt. lett.
A 2-es metró épület alatti megállóját az utasok egyelőre zavartalanul használhatják, de a következő hónapokban számítani kell majd a Kossuth téri állomás ideiglenes lezárására – fűzte hozzá.

Wachsler Tamás az M1-en felidézte, az Országházon belül számos olyan tér van, amelyet még helyre kell állítani. Ezen munkálatok idejére el kell majd helyezni valahol azokat, akik az érintett irodákban dolgoznak. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) volt székházának bontására szerdán vonul ki a helyszínre a kivitelező cég.

A Steindl Imre-program vezetője azt is elmondta, hogy az építési engedély dokumentációját kedden kapta meg. Annak áttanulmányozását, az arról való döntést követően kezdődhet a kiviteli tervezés. A kiviteli terv leadási határideje november 15. – ismertette.

 

Wachsler Tamás kérdésre válaszolva azt is elmondta, bár a Steindl Imre-programnak nem része, a kormánynak szándéka a Kossuth Lajos téren lévő régi kúriai épület felújítása, hogy az visszakapja eredeti funkcióját, s ide költözzenek a bírói csúcsszervek. Emellett a Földművelésügyi Minisztérium épülete is felújításra vár, továbbá a tér sarkán lévő társasház – amelynek legnagyobb tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank – tetőidomának helyreállítása is tervek között szerepel.

MTI - hirado.hu

110 év után újraavatják Andrássy Gyula szobrát

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula magyar politikus, államférfi, 1823. március 8-án született a felvidéki Oláhpatakon. 1867–71-ig a Magyar Királyság miniszterelnöke és honvédelmi minisztere, 1871–79-ig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere. Sokoldalú, nagyformátumú személyiség, aki nem csak a politikai élet kiválósága volt, a városrendezésben és Budapest mai képének kialakulásában is jelentős szerepet vállalt. Újjáélesztette a városrendezés bizottsági rendszerét, közreműködött több városfejlesztést érintő törvény megvalósulásában. Andrássy fellépése nyomán az Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke szokásjogon a miniszterelnök lett.

Andrássy Gyula 1890. február 18-án bekövetkezett halálát követően az Országgyűlés törvényt fogadott el, amelynek értelmében érdemei elismeréséül emlékmű állításáról határoztak. A kormány a feladat végrehajtására emlékbizottságot hozott létre, amely a pályázók közül 1893. október 11-én egyhangúlag Zala György szobrászművésznek ítélte oda az első díjat.

 

Zala György a századforduló kiemelkedő tehetségű művésze volt, az emlékműszobrászat egyik legjelentősebb alakja. Nevéhez köthető többek között a – szintén a Kossuth téren álló – Tisza István-szobor, a Milleniumi emlékmű szobrai, valamint számos egyéb köztéri alkotás. Ő készítette el Andrássy Gyula szarkofágját, illetve egyéb, családjához köthető műveket is.

A döntés, hogy Andrássy szobrát az Országház déli homlokzata előtt állítják fel, csak 1900-ban született meg. A szobor öntésének egyik legnehezebb technikai problémája volt, hogy teljes súlyát csak a ló két lába tartotta. A lovat Andrássy Gyula fiának, Andrássy Tivadarnak Rigó nevű lováról mintázta a művész.

Az emlékmű talapzatának két oldalán, életnagyságú alakokat ábrázoló, egy méter mélységű domborműveket helyeztek el. A dunai oldalon Ferenc József 1867-es koronázási jelenete látható, amint Andrássy Gyula az uralkodó fejére helyezi a Szent Koronát. A tér felé néző dombormű Andrássy egyik legnagyobb diplomáciai sikerét, az 1878-as berlini kongresszust örökítette meg. A barokk stílusú talapzatot Foerk Ernő építész készítette.

 

A szobor a felavatása utáni évtizedekben számos viszontagságon ment keresztül. 1919. május 1-jén – az első hivatalos május 1-jei ünnepnapon – Istók János szobrászművészMunka című alkotását helyezték el az ókori görög stílusban körbeépített Andrássy-szobor talapzatán, az építményt magát pedig A Munka dicsőségének templomaként nevezték el.

A második világháborút követően a megrongálódott Andrássy-szobrot 1945. október 1-jén, a Kossuth híd építése miatt távolították el a helyéről. Egyes források szerint a hidat építő szovjetek fel akarták robbantani a szobrot, így ezt megelőzendő a Polgármesteri Hivatal szedette szét a kompozíciót. A szobor mintegy 60 mázsányi bronzanyagát 1950 elejéig tárolták, majd feltételezések szerint – ám forrásokkal nem igazolhatóan –, beolvasztották a készülő Sztálin-szoborba.

2011. július 11-én az Országgyűlés határozatban döntött a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról, így 2012-ben megkezdődött az átépítés, amelynek célja a tér két világháború közötti állapotának visszaállítása volt. Az újraöntött Andrássy-szobor 2015-ben került vissza eredeti helyére, amely 2016 nyarán a két domborművel is kiegészült. Az emlékmű avatására 2016. szeptember 13-án, ünnepélyes keretek között kerül sor. Az együttes újraalkotói Zala György műve nyomán Engler András, Meszlényi János és Polgár Botond.

A Kúria Pfv.IV.20.543/2016/4. ügyszámú (a szakértői belépők adatainak kiadása iránti perben) ítéletének összefoglalása

A Kúria felülvizsgálati bíróságként eljárva hatályában fenntartotta a másodfokú bírósági ítéletnek a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmében kifogásolt részeit és megállapította, hogy az Országházba és az Országgyűlés belépésre jogosult szakértők személyes adatainak megismerését a közérdekből nyilvános adatok kiadására vonatkozó jogszabályi rendelkezés nem teszi lehetővé. A Kúria érvelése szerint a speciális szakértelmet igénylő kérdésekben az arra jogosultak részéről igénybe vett szakértők tevékenysége önmagában nem minősül közfeladatnak és ebből következően a szakértők nem tekinthetők az Országgyűlés feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek.

A Kúria azt szintén megállapította, hogy a szakértői belépők kiállítását kezdeményezők nevének kiadására – az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően tekintettel arra is, hogy ilyen adatok kezelésére, nyilvántartására irányuló előírás nem létezik – az Országgyűlés Hivatala nem kötelezhető, a felperes erre irányuló adatmegismerési igénye alaptalan.

A fentiekre tekintettel az ítélet megállapította, hogy nem sértett jogszabályt az Országgyűlés Hivatala azzal, hogy elutasította a szakértői belépővel rendelkezők és a belépő kiállítását kezdeményezők nevének kiadását igénylő megkeresést.

Tér-Zene programsorozat

Az Országgyűlés Hivatala szervezésében Tér-Zene néven zenei programsorozat indul. Májustól szeptemberig magyar zenekarok változatos formációkban adnak 60 perces koncertet különböző zenei stílusokban (klasszikus zene, jazz, magyar népzene, akusztikus könnyűzene).

Szeptember 15-én 11:00 órától az érdeklődők a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar műsorát hallgathatják a Kossuth téren, az Országház főbejárata melletti területen.
Időtartam: 60 perc

Szeptember 17-én 17:00 órától az érdeklődők a Kulturális Örökség Napok keretében a Police Big Band műsorát hallgathatják a Kossuth téren, az Országház főbejárata melletti területen.
A Police Big Band Szalóky Béla rendőr őrnagy vezetésével lép a közönség elé. Műsorukon klasszikus és modern big band zenéket hallhatnak a hallgatók. Az örök kedvencek, Sammy Nestico briliáns és Gordon Goodwin szellemes és bátor szerzeményei és hangszerelései mellett tartogatnak néhány igazi meglepetést is.

Időtartam: 60 perc

Az aktuális programmal kapcsolatos bővebb információ a www.nemzetfotere.hu oldalon érhető el, a műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Fotó:Pixabay

Az olimpikonok és paralimpikonok sikere összeköti a magyarokat

 

Az olimpiai és paralimpiai sikerek összekötik a magyarokat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Országházban, ahol Áder János államfővel és Kövér László házelnökkel állami kitüntetésben részesítette a riói olimpiai és paralimpiai játékokon érmet szerzett sportolókat.

Az Országgyűlés napirendje

Az Országgyűlés szeptember 26-27-én és október 3-án tartja következő ülését.

 

Itt olvashatják a napirendet!

 

Országgyűlés Sajtóirodája

110 év után újraavatják Andrássy Gyula szobrát

1906. december 2-án az Országház déli főbejárata előtt I. Ferenc József magyar király jelenlétében avatták fel első alkalommal gróf Andrássy Gyula lovas szobrát, Zala György szobrász és Foerk Ernő építész alkotását. A második világháborúban megrongálódott emlékművet a Kossuth híd építése miatt távolították el a helyéről, bronzanyagát más szobrokba olvasztották be. A Kossuth tér rekonstrukciója során az alkotást eredeti formájában és helyén állították fel. A szobor és az oldalán található két dombormű újraavatására 2016. szeptember 13-án, ünnepélyes keretek között kerül sor.

Az Országgyűlés napirendje

Az Országgyűlés 2016. szeptember 12-13-14-én és 19-én tartja a őszi ülésszak első ülését.

 

Itt olvashatják a napirendet!

 

Országgyűlés Sajtóirodája

Napokon belül megkezdődhet az egykori MTESZ-székház bontása a Kossuth téren

Napokon belül megkezdődhet az egykori MTESZ-székház bontása a Kossuth téren Napokon belül megkezdődhet a budapesti Kossuth téren az egykori MTESZ-székház bontása, miután eredményesen zárult a munkálatokra kiírt beszerzési eljárás. A Kossuth téri metrómegálló feletti épület, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) volt székháza bontásának teljes költsége 700 millió forint lesz, a nyertes a...

Letölthető az Országgyűlés Hivatalának mobil applikációja

Az alkalmazás tájékoztatást nyújt az Országgyűlés munkájáról, üléseiről, az országgyűlési képviselők, a nemzetiségi szószólók és a bizottságok adatairól, irományokról.
A mobilalkalmazáson keresztül nyomon lehet követni az Országgyűlés plenáris üléseit.

Életet mentett az országgyűlési őr!

Kövér László, az Országgyűlés elnöke augusztus 20-án bátor cselekedetéért Házelnöki Érdemjel Bronz Fokozatával tüntette ki Karácsony István törzsőrmestert,  az Országgyűlési Őrség objektumőrét.

Munkatársunk kötelességtudata, gyors és szakszerű cselekvése egy embert, egy családot mentett meg a tragédiától!

Az Országgyűlés rendkívüli ülésének napirendi javaslata

Az Országgyűlés 2016. augusztus 22-én, hétfőn rendkívüli ülést tart!

Itt olvashatják a napirendi javaslatot!

 

Országgyűlés Sajtóirodája

Összehasonlító adatok az Országgyűlés tavaszi ülésszakáról

 Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon 96 törvényt fogadott el, 5-tel többet, mint ősszel, ugyanakkor 43-mal kevesebbet, mint a tavalyi év első felében. 

A parlament február 15-étől a korábbi ciklusok hasonló időszakához mérve kevesebb, 9 ülést tartott, amelyek átlagosan minden korábbinál tovább, négy napig zajlottak.

Öt éves Magyarország Alaptörvénye

 

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország Alaptörvényét, melynek kihirdetésére öt évvel ezelőtt ezen a napon került sor.

Megemlékezés az Országgyűlés Plenáris ülésén