Hírek, meghívók, sajtóközlemények

A szakemberek szerint nem jelent veszélyt a MTESZ-székház bontása az azbeszt miatt

A bontás alatt álló, az V. kerületi Kossuth Lajos téren lévő egykori MTESZ-székházban is található azbesztet tartalmazó építőanyag, de az ott élők és dolgozók számára nem jelent veszélyt a bontás - közölte a kivitelezést végző Market Zrt. munkatársa kedden az MTI-vel.

Lázár József hangsúlyozta, az irodaház bontásakor a kivitelező korszerű technológiák alkalmazásával garantálja az építkezésen dolgozók és a környéken élők biztonságát.

A Market Zrt. felelős műszaki vezetője szerint az 1970-es években épült egykori MTESZ- (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) székház építésekor az akkori szokásoknak megfelelően felhasználtak  azbesztet tartalmazó építőanyagokat is, mint ahogy a régebbi építésű fővárosi épületek többségében is találhatók ilyen anyagok.

A szakember az MTI kérdésére elmondta, a bontás tervezésekor számoltak ezzel a problémával, a bontási engedélyt is ennek figyelembevételével kapták meg. A hatóság által jóváhagyott, a veszélyes anyagokra vonatkozó előírások betartásával végezzük az azbesztet tartalmazó elemek eltávolítását és elszállítását - mondta Lázár József.

Hozzátette: bár a környéken közintézmények és lakóházak is vannak, az ott élők és dolgozók számára nem jelent veszélyt a bontás.

A műszaki vezető az alkalmazott technikát széles körben használatos és bevált eljárásként írta le, amely meggátolja az azbesztszálak levegőbe jutását, vagyis kiporzását.

Az előírások betartását szigorúan ellenőrzik - folytatta - , így nemcsak a bontást végző, hanem a veszélyes anyagok közvetlen közelében dolgozó munkatársaik is biztonságban vannak.

Lázár József elmondta, különösen nagy gondossággal járnak el a gépészeti berendezések szigetelésére használt anyagok kezeléskor, amelyek az épület pinceszintjén találhatók. Itt a munkavégzés egy speciális, csökkentett légnyomású, zárt térben történik, hogy még véletlenül se kerülhessen a légtérbe azbeszttartalmú por - részletezte.

Közölte, olyan ellenőrzési pontokat is meghatároztak, ahol rendszeresen levegőmintákat vesznek, hogy azokat akkreditált laboratóriumban elemezzék.

Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke szerint az azbeszttel kapcsolatos egészségi kockázatokat komolyan kell venni, de a biztonságos mentesítéshez Magyarországon is rendelkezésre áll a megfelelő technológia, egyéni védőfelszerelések, gépek, berendezések és a szaktudás.

Az elnök közölte, a kivitelezést végző cég felelőssége, hogy a mentesítés környezetében élők és dolgozók egészsége ne kerüljön veszélybe. Elmondta, az illetékes kormányhivatal munkatársai az azbesztmentesítési munkálatokat szigorúan ellenőrzik.

A 2-es metró állomása felett álló MTESZ-székház bontása szeptember közepén kezdődött és mintegy hat hónapig tart.

MTI - Sajtóiroda

Az Országgyűlés ünnepi ülése

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján ünnepi ülésen emlékezett az Országgyűlés. A megemlékezésen beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke valamint Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke.

A beszédek összefoglalói:

Kövér László: Európának őriznie kell önazonosságát

Kövér László szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc tanulsága napjainkban arra figyelmeztet, hogy a saját önazonosságának védelme nélkül Európa és az Európai Unió tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az "államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének".

Úgy fogalmazott: "1956 magyarjai azt üzenik a 21. századnak, hogy a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem mindig erőforrás egy közösség számára, így Európa és az Európai Unió számára is. Egy olyan globális versenyben, amelyben az identitás egyre inkább politikai és gazdasági versenyképességi tényezővé válik, Európa nem állhat helyt a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű nemzeti kultúrák alkotta európai identitás nélkül".

Kövér László hozzátette: a magyar 1956 azt üzeni a 21. századnak, hogy a népakaraton nyugvó állami szuverenitásokból sem a népakarat, sem az állam, sem annak szuverenitása nem vonható ki, mert ellenkező esetben a demokrácia leépülése, anarchia és alávetettség vár Európára.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszményei és értékei arra köteleznek, hogy olyan Európai Uniót, és benne egy olyan magyar államot építsünk, amely szolgálja és nem kiszolgáltatja az európai és a magyar polgárokat. Megjegyezte: félreismeri és lebecsüli a magyarokat, aki napjainkban úgy gondolja, hogy "cukorral vagy korbáccsal, hazugsággal, nyomásgyakorlással és fenyegetéssel" rávehetőek leszünk 1956 örökségének megtagadására, történelmi eszményeink és elveink feladására. 

Kiemelte: 1956 hősei egy olyan rendszerrel, a szovjet kommunizmussal szálltak szembe, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló társadalmi és gazdasági megalázáson és méltánytalanságon alapult. Rámutatott: ennek a rendszernek Magyarország nem önszántából lett része, hanem a közép- és kelet-európai sorstársaival együtt, a második világháború után a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió közötti geopolitikai játszmák áldozataként "lökték oda rabnak". Kövér László a forradalom leveréséről szólva kiemelte: 1956. november 4-én a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra, hatvanezer kiképzett szovjet katona zúdult néhány ezer, katonailag képzetlen vagy hiányosan felszerelt, többnyire fiatal civil szabadságharcosra.    

Kövér László teljes beszédét itt olvashatják!

 

A magyarok 1956-ban felvállalták a harcot a demokráciáért, és áldozatuk nem volt hiábavaló - mondta Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke és Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke.

Marek Kuchcinski felszólalásában kiemelte: Európában nemzetek élnek együtt, nem pedig egy etnikailag és kulturálisan egységes nép, és Közép-Európában mindenki érti, hogy bár különbözőek vagyunk, ebben rejlik a legnagyobb erőnk. Mi is megerősíteni, megújítani akarjuk Európát, de a magyar-lengyel barátság is bizonyítja, hogy a különbözőségek megőrzése mellett is lehetséges az együttműködés - mutatott rá.

A lengyel szejm elnöke kifejtette: mi ismerjük a szabadság árát és azt is tudjuk, hogy amikor nincs reform, vagy csak túl későn van, az bukáshoz vezet. Ezért az EU gyors megújulásának vagyunk a hívei - mondta.

Úgy vélte, a lengyel és a magyar sors összefonódik, aminek oka, hogy népei mindig is közös értékeket vallottak, szolgálni akarták a hazájukat. Közös vonásként említette, hogy mindkét országban a kereszténység határozta meg a legfontosabb értékeket. A magyarok és a lengyelek a történelem túlnyomó részében szövetségesek voltak és a nemzeti felkelésekben is segítették egymást - emlékeztetett. Hozzátette: az is hasonlóság a két nép között, hogy nehéz helyzetekben a magyarok és a lengyelek mindig Istenhez fohászkodtak.

Marek Kuchcinski arról is beszélt, hogy 1956-ban a forradalmárok a "rossz birodalom", a Szovjetunió ellen léptek fel. A lengyelek és a magyarok 1956-ban is segítették egymást, az érzelmi kötelék e két nemzet között túlélte a legnehezebb időket is - vélekedett.

 

Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke hangsúlyozta: azok, akik 1956-ban feláldozták életüket a kilátástalan küzdelemben, a 20. század hősei közé tartoznak, áldozatuk nem volt hiábavaló, mert nemcsak a saját országukért, hanem egész Európáért harcoltak.

Közölte: most Magyarország hosszú történelmének egyik legmegindítóbb eseményére emlékeznek, egy olyan korra, amely sok családnak reményt és gyászt is hozott. Azokat méltatjuk, akik hihetetlen bátorsággal és nagy elszántsággal szálltak síkra a szabadságért és az önrendelkezésért, és többen közülük életüket vesztették e harcban - idézte fel.

Mint mondta, akkoriban Közép-Európa több országában is a szabadság és önrendelkezés utáni vágy kötötte össze az embereket, a vágy a demokrácia iránt, az idegen uralom és a kommunizmus megszüntetése iránt. A szabadság szelleme szállt 1956 októberében Magyarországra, reménnyel és bizakodással teli napok voltak ezek, úgy tűnt, a szabadság, a demokrácia és az önrendelkezés csak karnyújtásnyira van - emlékeztetett. Hozzátette: e cél elérését megérdemelte volna ez a büszke, nagy múltú ország, de sajnos a remény itt is csak rövid ideig élhetett, a harcot nem lehetett megnyerni a szovjet túlerővel szemben.

Stanislaw Tillich kitért arra: ugyanakkor világossá vált, hogy a kommunista hatalom nem maradhat fenn örökké Közép-Európában, mert itt az emberek gondolatait az európai felvilágosítás alakította, abban a tudatban éltek, hogy csak a demokráciáé lehet a jövő. Felidézve a nyolcvanas évek és a rendszerváltozás eseményeit kijelentette: Közép-Európa tiszteletreméltót alkotott azóta, sikerült a rendszerváltás, ami elismerést és tiszteletet érdemel.

Kiemelte: Európa jövőjéről beszélve emlékezni kell arra a hosszú és nehéz útra, amely a szabadsághoz vezetett, emlékezni kell a közös európai értékeinkre, képesnek kell maradnunk a párbeszédre, a kihívásokat a másik szemszögéből is látnunk kell, és nem szabad elfeledni, mennyi mindent éltünk már át együtt.

 A történelmi zászlók kivonulása és a Szózat eléneklése után ügyrendben kért szót Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki jelezte: szeretné, ha a jegyzőkönyvbe belekerülne, hogy "az 1956-os forradalmat szovjet segítséggel vérbefojtó Magyar Szocialista Munkáspárt utódjaként megalakult Magyar Szocialista Párt frakciója" az ünnepi ülésen nem vett részt. Az elnöklő Latorcai János közölte: a jegyzőkönyvben rögzítik ezt a "sajnálatos tényt".

Marek Kuchcinski és Stanislaw Tillich az ünnepi ülést megelőzően Kövér László meghívására részt vett az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatairól szóló megemlékezésen, az Országház előtt kialakított emlékhelyen.

 

MTI - Sajtóiroda

 

Az olimpikonok és paralimpikonok sikere összeköti a magyarokat

Budapest, 2016. szeptember 23. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportkép a Rio de Janeiró-i olimpián és paralimpián eredményesen szerepelt magyar sportolók tiszteletére tartott ünnepség résztvevőiről az Országház Gobelin termében 2016. szeptember 23-án. Balról-jobbra az első sorban: Suba Róbert kajakozó, Tunkel Nándor erőemelő, Tóth Tamás úszó, Kövér László házelnök, Szabó Gabriella kajakozó, Áder János köztársasági elnök, Kozák Danuta és Csipes Tamara kajakozók, Orbán Viktor miniszterelnök, Hosszú Katinka úszó, valamint Dani Gyöngyi és Szilágyi Áron vívók, a középső sorban: Kapás Boglárka, Kenderesi Tamás, Sors Tamás és Cseh László úszók, Hajmási Éva és Krajnyák Zsuzsanna vívók, Csonka András asztaliteniszező, Pap Bianka úszó és Biacsi Ilona atléta, a hátsó sorban: Imre Géza, Boczkó Gábor, Rédli András és Somfai Péter vívók, Vereczkei Zsolt úszó, Pálos Péter asztaliteniszező, Veres Amarilla vívó, Konkoly Zsófia úszó, Osváth Richárd vívó, Fazekas-Zur Krisztina kajakozó és Szász Emese vívó. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi BalázsAmikor önök dobogóra lépnek, nagyszerű és határtalan érzés magyarnak lenni, amely "összeköt minket" Erdélytől a Felvidékig, Ausztriától Amerikáig - fogalmazott a Kupolacsarnokban összegyűlt sportolók, edzők és sportvezetők előtt a kormányfő.

Mint mondta, az olimpiai, paralimpiai érmesek az egész nemzet példaképei lettek, "a mi hőseink, akiktől megtanulhatjuk, hogyan győzhetjük le lovagias küzdelemben ellenfeleinket".
   

Közölte: meggyőződése, hogy ma Magyarországon egy kisgyermek nem sportösztöndíjak vagy új sportlétesítmények miatt kel fel hajnalban edzésre indulni, hanem hogy ő lehessen egyszer az új Hosszú Katinka, Kozák Danuta, Szilágyi Áron, Szász Emese vagy éppen Cseh László. 
    

Ahhoz persze, hogy a legjobbak és a legelszántabbak elérhessék céljukat, kellenek úszómedencék, csarnokok, ösztöndíjak és példaképek is - tette hozzá. Azt ígérte, a kormány ezután is mindent megtesz azért, hogy minél több gyermek léphessen erre az útra.

Orbán Viktor szerint az olimpia megrendezéséért vívott küzdelemben is talán a magyar olimpikonok és paralimpikonok lehetnek a legjobb példaképek. A "közös álomnak", az olimpia megrendezésének megvalósítása "egyre közelebb araszolgat" - jegyezte meg.
   

Budapest, 2016. szeptember 23. Áder János köztársasági elnök (b), Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Kövér László házelnök megtapsolja Hosszú Katinka háromszoros olimpiai, ötszörös világ-, és tizenháromszoros Európa-bajnok úszót a Rio de Janeiró-i olimpián és paralimpián eredményesen szerepelt magyar sportolók tiszteletére tartott ünnepségen az Országház kupolatermében 2016. szeptember 23-án. MTI Fotó: Illyés Tibor"Ha azzal a lelkesedéssel és kitartással dolgozunk a budapesti olimpiáért, amit Rióban önöktől láttunk (...), ha sikerül a fülünk mellett elengedni a cinikusok huhogását", és ha a szerencse is meglesz hozzá, akkor "Dávid legyőzhet két Góliátot is" - utalt a Budapest mellett a 2024-es nyári játékok megrendezésére pályázó másik két városra, Párizsra és Los Angelesre.
    

A riói érmeseknek gratulálva a miniszterelnök úgy fogalmazott: ami az olimpián történik, az egy versenyzőnek már csak a hegy csúcsára vezető ösvény legutolsó szakasza, igaz, a legmeredekebb, ahol már levegőt is alig kap az ember. 

"Most, amikor megemeljük a kalapunkat az összes kijutott versenyző előtt, függetlenül attól, hogy hányadik helyen végeztek, magunk előtt látjuk sportolóink egész pályafutását: a végeláthatatlannak tűnő edzéseket, a versenyek hosszú sorát, izzadságot, könnyeket, sérüléseket, a kudarcok utáni újabb és újabb talpra állásokat" - mondta.

    

Már az esélyig eljutni is rendkívüli teljesítmény - folytatta, megjegyezve, hogy nem mindenkinek sikerül "fülön csípni" ezt az esélyt például fáradtság vagy balszerencse miatt, egészségi vagy lelki okokból, vagy éppen egy vitatható bírói ítélet miatt.

Budapest, 2016. szeptember 23. Áder János köztársasági elnök (b), Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Kövér László házelnök megtapsolja Szász Emese olimpiai bajnok vívót a Rio de Janeiró-i olimpián és paralimpián eredményesen szerepelt magyar sportolók tiszteletére tartott ünnepségen az Országház kupolatermében 2016. szeptember 23-án. MTI Fotó: Koszticsák SzilárdA játékokon érmet szerzők nem pusztán a legjobbak közé tartoznak saját sportágukban, hanem a legjobbak legkiválóbbjai - méltatta a dobogósokat.
    

A kormányfő azt is megjegyezte, hogy a magyar szurkolók néha igazságtalanok, de amilyen túlzásokra ragadtatják magukat egy-egy kudarc után, olyan "túláradóan hódolunk bajnokainknak". 
    

"A kiegyensúlyozott, mértéktartó ítéletalkotás, ha sportról van szó, messze elkerül bennünket" - fogalmazott.
    

Az éremtáblázaton elért magyar helyezést úgy kommentálta: ha azt összevetik az ország népességével, világpolitikai és -gazdasági súlyával, az eredmény még fényesebb.
   

A magyar sportolók a riói olimpián 8 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet szereztek, míg a paralimpiáról egy arannyal-, nyolc ezüsttel- és kilenc bronzéremmel térhetett haza a küldöttség.    
    

A kitüntetettek: 
    Magyar Érdemrend Középkeresztje, a csillaggal:
    -----------------------------------------------
Cseh László úszó, Hosszú Katinka úszó, Kozák Danuta kajakozó, Sors Tamás úszó, Vereczkei Zsolt úszó, valamint Kulcsár Győző és Anatolij Petrov edzők.

    Magyar Érdemrend Középkeresztje:
    --------------------------------
Dani Gyöngyi vívó, Fazekas-Zur Krisztina kajakozó, Imre Géza vívó, Krajnyák Zsuzsanna vívó, Pálos Péter asztaliteniszező, Szabó Gabriella kajakozó, Szilágyi Áron vívó, valamint Csipes Ferenc és Udvarhelyi Gábor edzők.

 Budapest, 2016. szeptember 23. Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, valamint az olimpiai bronzérmes a férfi párbajtőrcsapat tagjai, Imre Géza, Boczkó Gábor, Rédli András és Somfai Péter (b-j) a Rio de Janeiró-i olimpián és paralimpián eredményesen szerepelt magyar sportolók tiszteletére tartott ünnepségen az Országház kupolatermében 2016. szeptember 23-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd   Magyar Érdemrend Tisztikeresztje:

    ---------------------------------
Boczkó Gábor vívó, Csipes Tamara kajakozó, Szász Emese vívó, Tóth Tamás úszó, valamint Beliczay Sándor és Feczer Viktor edzők.

    Magyar Érdemrend Lovagkeresztje:
    ---------------------------------------
Biacsi Ilona atléta, Osváth Richárd vívó, valamint Antal Andor István, Decsi András, Horváth Péter, Rami Zur, Shane Tusup, Somogyi Béla és Tóth László edzők.

    Magyar Arany Érdemkereszt:
    -----------------------------------
Csonka András asztaliteniszező, Kapás Boglárka úszó, Kenderesi Tamás úszó, Márton Anita atléta, Pap Bianka úszó, Rédli András vívó, Somfai Péter vívó, valamint Dancsházy-Nagy Tamás, Plagányi Zsolt és Eperjesi László edzők.

    Magyar Ezüst Érdemkereszt:
    --------------------------
Hajmási Éva vívó, Suba Róbert kajakozó, valamint Erdei Péter, Szirmai Benedek András és Szabó Álmos edzők.

    Magyar Bronz Érdemkereszt:
    --------------------------
Konkoly Zsófia úszó, Lőrincz Viktor birkózó, Tunkel Nándor erőemelő, Veres Amarilla vívó, valamint Csamangó Attila, Győrfi Tamás, Jancsár László, Pákey Béla, Szabó Ozor János és Szamek Katalin edzők.

2016. szeptember 23.

MTI

Szerdán kezdődnek a munkálatok az egykori MTESZ-székháznál a Kossuth téren

Wachsler Tamás közlése szerint szerdán kezdődnek a munkálatok az V. kerületi Kossuth Lajos téren lévő egykori MTESZ-székháznál (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége). A Steindl Imre-program vezetője az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában azt mondta, hogy a mintegy 700 millió forintba kerülő bontási munkálatok nagyjából hat hónapig tartanak.

Az Országgyűlés Hivatala tavaly szeptemberben hirdetett nemzetközi építészeti ötletpályázatot a Kossuth tér egyetlen, a tér arculatába nem illő épülete, a metróállomás feletti irodaház új homlokzati kialakítására.

A Magyar Közlöny július 13-i számában jelent meg a kormányhatározat, amely szerint a Kossuth Lajos tér 6-8. szám alatti, 1972-ben épült volt MTESZ-székházat a térhez illeszkedő homlokzattal építik át az Országgyűlés új irodaházává, és alagúton összekötik az Országházzal.

Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI-vel múlt kedden azt közölte: a munkálatokra kiírt közbeszerzési eljárás nyertese a legalacsonyabb árat ajánló Market Zrt. lett.
A 2-es metró épület alatti megállóját az utasok egyelőre zavartalanul használhatják, de a következő hónapokban számítani kell majd a Kossuth téri állomás ideiglenes lezárására – fűzte hozzá.

Wachsler Tamás az M1-en felidézte, az Országházon belül számos olyan tér van, amelyet még helyre kell állítani. Ezen munkálatok idejére el kell majd helyezni valahol azokat, akik az érintett irodákban dolgoznak. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) volt székházának bontására szerdán vonul ki a helyszínre a kivitelező cég.

A Steindl Imre-program vezetője azt is elmondta, hogy az építési engedély dokumentációját kedden kapta meg. Annak áttanulmányozását, az arról való döntést követően kezdődhet a kiviteli tervezés. A kiviteli terv leadási határideje november 15. – ismertette.

 

Wachsler Tamás kérdésre válaszolva azt is elmondta, bár a Steindl Imre-programnak nem része, a kormánynak szándéka a Kossuth Lajos téren lévő régi kúriai épület felújítása, hogy az visszakapja eredeti funkcióját, s ide költözzenek a bírói csúcsszervek. Emellett a Földművelésügyi Minisztérium épülete is felújításra vár, továbbá a tér sarkán lévő társasház – amelynek legnagyobb tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank – tetőidomának helyreállítása is tervek között szerepel.

MTI - hirado.hu

110 év után újraavatják Andrássy Gyula szobrát

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula magyar politikus, államférfi, 1823. március 8-án született a felvidéki Oláhpatakon. 1867–71-ig a Magyar Királyság miniszterelnöke és honvédelmi minisztere, 1871–79-ig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere. Sokoldalú, nagyformátumú személyiség, aki nem csak a politikai élet kiválósága volt, a városrendezésben és Budapest mai képének kialakulásában is jelentős szerepet vállalt. Újjáélesztette a városrendezés bizottsági rendszerét, közreműködött több városfejlesztést érintő törvény megvalósulásában. Andrássy fellépése nyomán az Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke szokásjogon a miniszterelnök lett.

Andrássy Gyula 1890. február 18-án bekövetkezett halálát követően az Országgyűlés törvényt fogadott el, amelynek értelmében érdemei elismeréséül emlékmű állításáról határoztak. A kormány a feladat végrehajtására emlékbizottságot hozott létre, amely a pályázók közül 1893. október 11-én egyhangúlag Zala György szobrászművésznek ítélte oda az első díjat.

 

Zala György a századforduló kiemelkedő tehetségű művésze volt, az emlékműszobrászat egyik legjelentősebb alakja. Nevéhez köthető többek között a – szintén a Kossuth téren álló – Tisza István-szobor, a Milleniumi emlékmű szobrai, valamint számos egyéb köztéri alkotás. Ő készítette el Andrássy Gyula szarkofágját, illetve egyéb, családjához köthető műveket is.

A döntés, hogy Andrássy szobrát az Országház déli homlokzata előtt állítják fel, csak 1900-ban született meg. A szobor öntésének egyik legnehezebb technikai problémája volt, hogy teljes súlyát csak a ló két lába tartotta. A lovat Andrássy Gyula fiának, Andrássy Tivadarnak Rigó nevű lováról mintázta a művész.

Az emlékmű talapzatának két oldalán, életnagyságú alakokat ábrázoló, egy méter mélységű domborműveket helyeztek el. A dunai oldalon Ferenc József 1867-es koronázási jelenete látható, amint Andrássy Gyula az uralkodó fejére helyezi a Szent Koronát. A tér felé néző dombormű Andrássy egyik legnagyobb diplomáciai sikerét, az 1878-as berlini kongresszust örökítette meg. A barokk stílusú talapzatot Foerk Ernő építész készítette.

 

A szobor a felavatása utáni évtizedekben számos viszontagságon ment keresztül. 1919. május 1-jén – az első hivatalos május 1-jei ünnepnapon – Istók János szobrászművészMunka című alkotását helyezték el az ókori görög stílusban körbeépített Andrássy-szobor talapzatán, az építményt magát pedig A Munka dicsőségének templomaként nevezték el.

A második világháborút követően a megrongálódott Andrássy-szobrot 1945. október 1-jén, a Kossuth híd építése miatt távolították el a helyéről. Egyes források szerint a hidat építő szovjetek fel akarták robbantani a szobrot, így ezt megelőzendő a Polgármesteri Hivatal szedette szét a kompozíciót. A szobor mintegy 60 mázsányi bronzanyagát 1950 elejéig tárolták, majd feltételezések szerint – ám forrásokkal nem igazolhatóan –, beolvasztották a készülő Sztálin-szoborba.

2011. július 11-én az Országgyűlés határozatban döntött a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról, így 2012-ben megkezdődött az átépítés, amelynek célja a tér két világháború közötti állapotának visszaállítása volt. Az újraöntött Andrássy-szobor 2015-ben került vissza eredeti helyére, amely 2016 nyarán a két domborművel is kiegészült. Az emlékmű avatására 2016. szeptember 13-án, ünnepélyes keretek között kerül sor. Az együttes újraalkotói Zala György műve nyomán Engler András, Meszlényi János és Polgár Botond.

Az Országgyűlés napirendje

Az Országgyűlés 2016. december 5-6-7-8-án tartja következő ülését!

 

Itt olvashatják a napirendet!

 

Országgyűlés Sajtóirodája

Az M2-es metró három hónapig nem áll meg a Kossuth téren

2016. december 3-ától (szombattól) várhatóan három hónapon keresztül az M2-es metró mindkét irányban megállás nélkül fog áthaladni a Kossuth Lajos tér állomáson az MTESZ-székház bontási munkálatai miatt. 

Az Országgyűlés napirendje

Az Országgyűlés november 21-22-23-án és 28-29-én tartja következő ülését.

Itt olvashatják a napirendet!

Országgyűlés Sajtóirodája

Az Országgyűlés napirendje

Az Országgyűlés november 7-8-9-10-11-én és november 14-én tartja következő ülését.

 

Itt olvashatják a napirendet!

 

Országgyűlés Sajtóirodája

Félárbócra engedték a lobogót a Parlament előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 60. évfordulóján, péntek reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A szakemberek szerint nem jelent veszélyt a MTESZ-székház bontása az azbeszt miatt

A bontás alatt álló, az V. kerületi Kossuth Lajos téren lévő egykori MTESZ-székházban is található azbesztet tartalmazó építőanyag, de az ott élők és dolgozók számára nem jelent veszélyt a bontás - közölte a kivitelezést végző Market Zrt. munkatársa kedden az MTI-vel.

Az Országgyűlés ünnepi ülése

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján ünnepi ülésen emlékezett az Országgyűlés. A megemlékezésen beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke valamint Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke.

Az Országgyűlés ünnepi ülése

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából 2016. október 25-én 10:00 órától ünnepi ülést tart az Országgyűlés.

Az ülésen beszédet mond:
Kövér László, az Országgyűlés elnöke

Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke

Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke

 

Az ünnepségen részt vesz Áder János, Magyarország köztársasági elnöke

Az Országgyűlés napirendje

Az Országgyűlés október 24-25-26-án és november 2-án tartja következő ülését.

 

Itt olvashatják a napirendet!

 

Országgyűlés Sajtóirodája

Ünnepi nyitva tartás

2016. október 22-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepének alkalmából nyílt nap lesz az Országházban. Az érdeklődők 10:00 és 18:00 óra között ingyenesen tekinthetik meg a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát. Az Országház épülete az Alkotmány utca felől közelíthető meg.