Ismertető

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2004 decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját.

A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői. A KMKF-ben ilyen módon teljes jogú tagként jelenleg képviselteti magát:

  • Magyarországról a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Szocialista Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, illetve a Lehet Más a Politika, egy független képviselő, valamint 4 EP képviselő,
  • Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt, valamint 3 EP képviselő,
  • Szlovákiából a Magyar Közösség Pártja, valamint 2 EP képviselő,
  • Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetség,
  • Ukrajnából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség,
  • Horvátországból a Magyar Egyesületek Szövetsége, valamint
  • Szlovéniából a szlovéniai magyarság parlamenti képviselője.

Továbbá tiszteletbeli tagként képviselteti magát:

  • Romániából a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
  • Szlovákiából Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke,
  • Szerbiából Ágoston András, a Kisebbségi Fórum elnöke és a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács,
  • Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, valamint
  • Szlovéniából a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség.

A KMKF háromszintű szervezeti struktúrában működik. A felső szint a plenáris ülés, melyet az Országgyűlés elnöke hív össze és elnököl. Összehívására évente legalább egy alkalommal, de a tagok legalább felének kérésére ennél többször is sor kerül. A plenáris ülés napirendjére az összmagyarságot érintő stratégiai kérdések kerülnek. A plenáris ülések tartalmi előkészítése, illetve a munkacsoportok működtetése az Állandó Bizottság feladata – ez a középső szint – melynek tagjai a küldő szervezettől kapott mandátumuk birtokában készítik elő a plenáris ülést és az esetleges dokumentumokat. A KMKF – alapszintként – munkacsoportokat hozott létre. 

A magyar törvényhozás 2008. március 5-én országgyűlési határozatot fogadott el, amelyben a Statútum alapján – konzultatív testületként – saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből biztosítja annak működését.

2011-ben időszerűvé vált a KMKF szervezeti megújítása tekintettel az újra működő MÁÉRT szakbizottsági rendszerének helyreállítására és a nemzetpolitika kormányzati illetve parlamenti dimenziójának elkülönülésére. A napi szakpolitikai ügyek helyett a nemzetpolitikai szempontból hosszútávon kiható ügyek kerülnek napirendre. A plenáris ülés által elfogadott Statútum szerint annak érdekében, hogy a KMKF az eddigieknél szélesebb társadalmi alapon nyugodjon, a korábbi albizottsági rendszer helyére négy politikai munkacsoport lépett: a Regionális önkormányzati munkacsoport, a Társadalmi szervezetek munkacsoport, a Szórvány-diaszpóra munkacsoport és a Szakpolitikai munkacsoport.

A KMKF 2004-es Statútumának a 2011. március 11-i plenáris ülésen elfogadott módosítása az alábbiak szerint jellemzi a Fórum munkáját:

„A KMKF több állam törvényhozói közötti együttműködés. A KMKF olyan hasonló problémákkal, egybeeső érdekekkel is rendelkező magyar szervezetek képviselőinek konzultációs fóruma, akik között a legfőbb összekapcsoló erő a magyarsághoz tartozásuk, illetve a térség népei és országai közötti együttműködés előmozdításának szándéka. A KMKF ajánlásokat fogalmazhat meg magyarországi intézmények számára…"