A közjogi tisztségviselők megválasztásának szabályai

 

Tisztségviselő

A jelölés

A választás

Eskü

A megbízatás időtartama

szavazás módja

szükséges szavazati arány

speciális szabályok

Köztársasági elnök

Az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlására.

Minden képviselő csak egy jelöltet ajánlhat.
(Alaptörvény 11. cikk (2) bekezdés)

Titkos
(Alaptörvény 11. cikk (1) bekezdés)

Az első szavazás során az összes képviselő kétharmada,

a második szavazás során a legtöbb érvényes szavazat dönt.
(Alaptörvény 11. cikk (3)–(4) bekezdés)

A szavazást az Országgyűlés elnöke a korábbi köztársasági elnök megbízatása lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal korábbra tűzi ki.
(Alaptörvény 11. cikk (1) bekezdés)

Eredménytelen első szavazás esetén a második szavazás során az első szavazásban két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha második szavazás is eredménytelen, új jelölést és új választást kell tartani.
(Alaptörvény 11. cikk (4) bekezdés)

A szavazási eljárást két napon belül be kell fejezni.
(Alaptörvény 11. cikk (5) bekezdés)
 

Hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Alaptörvény 11. cikk. (6) bekezdés, Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

5 év
(Alaptörvény 10. cikk (1) bekezdés)

Egyszer újraválasztható
(Alaptörvény 10. cikk (3) bekezdés)

Miniszterelnök

A köztársasági elnöknek az Országgyűlés alakuló ülésén tett javaslata alapján.
(Alaptörvény 16. cikk (3) bekezdés)

Nyílt
(Ogytv. 44. § (1) bekezdés)

Az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata
(Alaptörvény 16. cikk (4) bekezdés)

 

A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz. (Alaptörvény 16. cikk (9) bekezdés, Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

Legkésőbb az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásáig.
(Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés a) pont)

 

Házelnök, országgyűlés alelnökei és a jegyzők

Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a korelnök javaslata alapján. Ha nincs közös indítvány vagy van, de nem kap többséget, a legnagyobb frakció tesz javaslatot a házelnök személyére. Alelnökökre, jegyzőkre a frakciók közösen tesznek javaslatot, illetőleg ennek hiányában a már megválasztott házelnök.
(Ogytv. 6. § (1)–(2) bekezdés)

A házelnököt titkos,

az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással választja meg az Országgyűlés.
(Ogytv. 6. § (1) bekezdés)

A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége

A választás az Országgyűlés alakuló ülésén történik. Ha valamelyik tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, megismételt szavazást kell tartani. Ha ez is eredménytelen, új jelölést és választást kell tartani.
(Ogytv. 6. § (6)–(7) bekezdés)

A házelnök a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(Ogytv. 9. §, Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

Legkésőbb az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig (Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés a) pont.)

Háznagy

A házelnök javaslatára
(Ogytv. 7. §)

Nyílt
(Ogytv. 7. §)

A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége

Az Országgyűlés alakuló ülésén
(Ogytv. 7. §)

Nincs

(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

Legkésőbb az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig
(Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés a) pont)

Országgyűlési bizottság elnöke, alelnöke és tagjai

A képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint – a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(Ogytv. 18. § (2) bekezdés)

Nyílt

 

A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége

A benyújtott határozati javaslatról vita nélkül határoz az Országgyűlés.(Ogytv. 18. § (4) bekezdés)

 

Nincs
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

A képviselői megbízatás megszűnéséig, de legkésőbb az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig.
(Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés a) pont, Ogytv. 19. § (1) bekezdés c) pont.)

Az Alkotmánybíróság elnöke

A megválasztott alkotmánybírák közül választja meg az Országgyűlés.(Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada. (Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdés)

 

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

Alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig.
(Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdés)

Az Alkotmánybíróság tagja

Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölőbizottság tesz javaslatot.
(AB tv. 7. § (1) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada. (Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdés)

 

A javasolt személyeket az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága meghallgatja.
(AB tv. 7. § (2) bekezdés)

Ha az Országgyűlés a jelölteket nem választja meg, a jelölőbizottság még azon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz.
(AB tv. 8. § (2) bekezdés)

Az Alkotmánybíróság tagja hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. (AB tv. 9. § (1) bekezdés)

12 év, nem újraválasztható
(AB tv. 6. § (3) bekezdés)

Kúria elnöke

Személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot. (Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada. (Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdés)

A Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Országgyűlés.(Bszi. 114. § (1) bekezdés)

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz. (Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

9 év
(Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdés)

Országos Bírósági Hivatal elnöke

Személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot. (Bszi. 67. § (1) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada. (Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdés)

 

Az OBH elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja meg.
(Bszi. 66. §)

Az OBH elnökének személyére a korábbi elnök megbízatási ideje lejártát megelőző 3 hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon javaslatot tesz.
(Bszi. 67. § (1) bekezdés)

A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a köztársasági elnök újra jelöl, nem kell ismét meghallgatni. A választást a jelöltállítástól számított 15 napon belül meg kell tartani. Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb 30 napon belül új javaslatot tesz.
(Bszi. 67. § (3)–(4) bekezdés)

 

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

9 év, nem újraválasztható
(Alaptörvény. 25. cikk (6) bekezdés, Bszi. 66. §)

 

A legfőbb ügyész

Személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés)

A legfőbb ügyészt az ügyészek közül választja az Országgyűlés.
(Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés)
Az ügyészi kinevezés feltételeit az Üsz. tv. III. fejezete tartalmazza.

Megválasztása után az Országgyűlés előtt az ügyészségi törvény 16. § (3) bekezdése szerint kiegészített szövegű esküt tesz.
(Üsz. tv. 16. § (1) és (3) bekezdés)

9 év
(Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés)

Alapvető jogok biztosa

Személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés j) pont)

 

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény 30. cikk (3) bekezdés)

Az alapvető jogok biztosának javasolt személyt az Országgyűlés – az alapvető jogok biztosa feladatkörét érintően – hatáskörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.
(Ajbt. 6. § (4) bekezdés)

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

6 év, egyszer újraválasztható
(Alaptörvény 30. cikk (3) bekezdés, Ajbt. 6. § (5) bekezdés)

 

Alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesei

Személyükre az alapvető jogok biztosa tesz javaslatot.
(Ajbt. 4. § (1) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény 30. cikk (3) bekezdés)

Az alapvető jogok biztosa a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesének személyére vonatkozó javaslatának megtétele előtt kikéri az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
Az alapvető jogok biztosa helyettesének javasolt személyt az Országgyűlésnek a helyettes feladatkörét érintően hatáskörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.
(Ajbt. 7. § (4)–(5) bekezdés)

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

6 év, egyszer újraválasztható
(Alaptörvény 30. cikk (3) bekezdés, Ajbt. 7. § (6) bekezdés)

Az Állami Számvevőszék elnöke

Az Országgyűlés a képviselők köréből nyolctagú jelölőbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé választhatók.
(ÁSZ tv. 9. § (1) bekezdés)

Titkos
(Ogytv. 44. § (1a) bekezdés)

Az összes országgyűlési képviselő kétharmada.
(Alaptörvény. 43. cikk (2) bekezdés)

Az Állami Számvevőszék elnökének javasolt személyt az Országgyűlés számvevőszéki ügyekért felelős bizottsága meghallgatja.
(ÁSZ tv. 9. § (3) bekezdés)

Az Állami Számvevőszék elnöke megválasztása után, hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(ÁSZ tv. 9. § (4) bekezdés)

12 év, megbízatása lejártával újraválasztható. Ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét meg nem választja.
(Alaptörvény 43. cikk (2) bekezdés, ÁSZ tv. 9. § (5) bekezdés)

Az MNB Felügyelőbizottságának elnöke és az Országgyűlés által választott három tag

A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.
(MNB tv. 14. § (5) bekezdés)

A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik.
(MNB tv. 14. § (6) bekezdés)

Nyílt, egyszerre, egy csoportban
(MNB tv. 14. § (6) bekezdés)

A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége

 

Felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet jelölni.
(MNB tv. 14. § (7) bekezdés)

Az Országgyűlés által választott tagok a hivatalba lépésük alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesznek.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

Az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart.
(MNB tv. 14. § (8) bekezdés)

MNB Monetáris Tanácsának tagja

 

A tagok választására és felmentésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot az Országgyűlés számára.
(MNB tv. 9. § (11) bekezdés)

 

Nyílt

A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége

A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja.
(MNB tv. 9. § (6) bekezdés)

A hivatalba lépés alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(MNB tv. 9. § (7) bekezdés)

6 év
(MNB tv. 9. § (4) bekezdés c) pont.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke és 4 tagja

A tagokra az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (a továbbiakban: jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.
(Média tv. 124. § (3) bekezdés)

A hatóság köztársasági elnök által kinevezett elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. (Média tv. 125. § (1) bekezdés)

 

Egyidejű, listás szavazás
(Média tv. 124. § (1) bekezdés)

 

 

A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada.
(Ogytv. 61/A. § (2) bekezdés j) pont)

Az új tag megbízatása a Médiatanács korábban megválasztott tagjai megbízatásának hátralévő idejére szól.
(Média tv. 125. § (6) bekezdés)

 

A Médiatanács elnöke és tagja az Eskütv. szerint esküt tesz.
(Média tv. 128. § (2) bekezdés)

9 év, nem újraválasztható
(Média tv. 124. § (1) bekezdés, Média tv. 125. § (5) bekezdés)

A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a hatóság elnöki megbízatásának időtartamához kötött, kivéve a hatóság elnökét a meghatározott határidőig nem választja meg az Országgyűlés.(Média tv. 125. § (7) bekezdés, 216. § (8) bekezdés)

 

Független Rendészeti
Panasztestület

Az Országgyűlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságainak együttes javaslata
(Rtv. 6/A. § (2) bekezdés)

Egyidejű, listás módon
(Rtv. 6/A. § (2) bekezdés)

A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada.
(Ogytv. 61/A. § (2) bekezdés m) pont)

 

A testület tagjaira az alapvető jogok védelme érdekében tevékenységet folytató szervek és szervezetek a bizottságoknak javaslatot tehetnek.
(Rtv. 6/A. § (2) bekezdés)

A testület saját tagjai közül elnököt választ. (Rtv. 6/C. § (1) bekezdés)

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont)

6 év, újraválasztható
(Rtv. 6/A. § (5) bekezdés)

Hungarikum Bizottság Országgyűlés által delegált 4 tagja

Az Országgyűlés a mezőgazdasági ügyekért felelős bizottság javaslatára három - két kormánypárti és egy ellenzéki - tag, a nemzetiségeket képviselő bizottság javaslatára további egy tag delegálásáról dönt.

(Hungarikum tv. 14. § (3a) bekezdés)

 

 

A tagot az őt delegáló személy vagy szervezet a HB-tagságából indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot delegálhat.
(Hungarikum tv. 14. § (3) bekezdés)

 

 

Határozatlan időre, de a delegáló szervezet indokolás nélkül bármikor visszahívhatja.
(Hungarikum tv. 14. § (3) bekezdés)

Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma

A kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.
(Média tv. 86. § (2) bekezdés)

A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított nyolc napon belül meg kell tartani.
(Média tv. 86. § (3) bekezdés)

Nyílt

A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada.
(Ogytv. 61/A. § (2) bekezdés i) pont)

A kuratórium 6 tagját az Országgyűlés egyenként választja meg.
(Média tv. 86. § (1) bekezdés)

A kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja.
(Média tv. 86. § (6) bekezdés)

A kuratórium Országgyűlés által választott tagja az Eskütv. szerint, elnöke és delegált tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az Eskütv. szerint esküt tesz.
(Média tv. 86. § (7) bekezdés)

9 év, a választott és a delegált tagok mandátuma azonos időpontban, előbbiek Országgyűlés általi megválasztásának napjától számított kilenc év eltelte után jár le.
(Média tv. 86. § (10) bekezdés)

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke és az Országgyűlés által delegált 2 tagja Személyükre az országgyűlési képviselők legalább egyötöde írásbeli ajánlással tesz javaslatot.
(NEBtv. 7. § (3) bekezdés)
Titkos
(NEBtv. 7. § (1) bekezdés)
A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada.
(Ogytv. 61/A. § (2) bekezdés q) pont)

Az Országgyűlés a bizottság választott tagjait és elnökét a megválasztásukhoz szükséges feltételek megvizsgálását követően, az Országgyűlés kutatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága véleményének ismeretében választja meg.
(NEBtv. 8. § (1) bekezdés)

A bizottság választott tagjának és elnökének nemzetbiztonsági ellenőrzését az Országgyűlés elnöke megválasztásukat követően kezdeményezi.
(NEBtv. 8. § (3) bekezdés)

A bizottság tagja hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(NEBtv. 10. §)
9 év, egyszer újraválasztható.
(NEBtv. 7. § (2) bekezdés)

Nemzeti Választási Bizottság (7 tag+3 póttag)

Személyükre a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(Ve. 20. § (1) bekezdés)

A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét.
(Ve. 39. § (1) bekezdés)

 

 

Nyílt

A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada.
(Ve. 20. § (2) bekezdés)

Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. Ha a második szavazás is eredménytelen, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A második és további szavazásra aköztársasági elnök új jelölteket javasolhat.
(Ve. 20. § (3) bekezdés)

A tagokat és a póttagokat az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja.
(Ve. 20. § (1) bekezdés)

 

A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt az Eskütv. szerinti esküt tesz.
(Ve. 37. § (2) bekezdés)

 

9 év, az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül megválasztva.
(Ve. 20. § (1) bekezdés)

 

Az összeállításban előforduló jogszabályok címének rövidítései:

 

Alaptörvény

=

Magyarország Alaptörvénye

AB tv.

=

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Ajbt.

=

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény

ÁSZ tv.

=

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény

Bszi.

=

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

Eskütv.

=

Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény

Hungarikum tv.

=

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX: törvény

Média tv.

=

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény

MNB tv.

=

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény

NEBtv.

=

A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény

Ogytv.

=

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

Rtv.

=

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

Üsz. tv.

=

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

Ve.

=

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

 
Az összeállítás lezárva: 2015. július 09.