Az Országgyűlés előtt beszámolásra, jelentéstételre és
tájékoztatásadásra kötelezett szervek[1]
Lezárva: 2014. március 27.
A Kormány
A Kormány megalakulását követően az adott, minden ülésszak végén a következő ülésszakra vonatkozóan tájékoztatja az Országgyűlést törvényalkotási programjáról. (2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 38. §)
Haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról hozott döntéséről, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről. (Alaptörvény 47. cikk (4) bek.)
Haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést a váratlan támadás esetén megtett intézkedéséről. (Alaptörvény 52. cikk (2) bek.)
Évente köteles a honvédelmi feladatok megvalósításáról, a Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek. (2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 21. § (4) bek.)
A biztonság- és védelempolitikai feladatok végrehajtásáról legalább évente egy alkalommal beszámol az Országgyűlésnek. (A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat 2. pont)
Haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést a Magyarország légterében tartózkodó légi járműre leadott tűzzel kapcsolatos eseményről és a megtett intézkedésről. (2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 62. § (8) bek.)
Az Országgyűlés legközelebbi ülésén beszámol az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedésekről. (2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 40. § (4) bek.)
Kétévente az Országgyűlés elé terjeszti a miniszter által kidolgozott, a kis- és középvállalkozások helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeit bemutató jelentést. (A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12. §)
Évente, a tárgyévet követő év szeptember 30. napjáig beszámol a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól. (2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 19. § (3) bek.)
Évente beszámol az általános válság következményeként az építőipart és építési ágazatot és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat nemzetgazdasági területeket sújtó recesszió kezelése érdekében megtett és szükséges intézkedésekről. (Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 36/2009. (V.12.) OGY határozat 9. pont)
Kétévente beszámol az Országgyűlésnek a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről. (2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 150. § a) pont)
Beszámol évente legalább egy alkalommal a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, beleértve a Magyar Állandó Értekezletek ajánlásainak végrehajtását is. (A Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló 26/1999. (III. 26.) OGY határozat 1. pont c) alpont)
Évente tájékoztatja az Országgyűlést a szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről tartott egyeztetések eredményeiről és azok alapján meghatározott kormányzati intézkedésekről, különös tekintettel a fejlesztések és azok költségeinek pontos meghatározására. (A szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről szóló 92/2009. (XI. 18.) OGY határozat 4. pontja)
Első alkalommal a 2014. évi tavaszi ülésszakon, ezt követően pedig négyévente tájékoztatja az Országgyűlést a Nemzeti Ifjúsági Stratégia megvalósulásáról. (A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló 88/2009. (X. 29.) OGY határozat 2. pont d) alpont)
Háromévente tájékoztatja az Országgyűlést, illetve évente az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságát, valamint Egészségügyi bizottságát a Nemzeti Drogstratégia Program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról, valamint minden illetékes bizottságát a szakterületét érintő kérdésekről. (A kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat 2. pont d) alpont)
Évente tájékoztatja az Országgyűlést az Johan Béla Nemzeti Programja előrehaladásáról, valamint ciklusonként a lakosság aktuális egészségi állapotáról. (Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat 2. pont c) alpont)
Kétévente tájékoztatja a az Országgyűlést a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozására az oktatásért felelős minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai között létrehozandó Nemzeti Tehetség Alap előirányzat - továbbiakban Nemzeti Tehetség Alap - felhasználásáról és a Nemzeti Koordinációs Fórum működéséről. (A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat 4. pont, a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről szóló 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat 4. pont)
Kétévente tájékoztatja az Országgyűlést a Sportstratégia megvalósulásáról. (A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat 2. pont c) alpont)
Kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására és egyéb döntések meghozatalára. (2004. évi I. törvény a sportról 50. § (2) bek.)
Kétévente jelentést készít a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről, azok teljesítéséről (a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia intézkedési tervében foglalt feladatok végrehajtásáról készített jelentéshez kapcsolódóan). (A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat 2. pont)
A Kormány a Nemzeti Környezetvédelmi Programra vonatkozó javaslatot hatévente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszti, kétévente összefoglaló jelentést nyújt be a környezet állapotáról és a Program végrehajtásának helyzetéről, továbbá irányítja és összehangolja a Programban meghatározott feladatok végrehajtását. A Kormánynak a Program megújítására irányuló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt be kell számolnia a Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról. (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 41.§ (3), 40. § (3) bek.)
A kiotói egységek átruházásából származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően. A bevételek felhasználásáról a Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek. (Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. 10. § (5) bek.)
Évente beszámol a Szamos és Tisza folyót ért cianid- és nehézfémszennyezés okozta ökológiai szükséghelyzet orvoslása tárgyában tett intézkedéseiről. (A Szamos és a Tisza folyót ért cianid és nehézfém szennyezés okozta ökológiai szükséghelyzet orvoslására 59/2000. (VI. 16.) OGY határozat 9. pont)
Beszámol a területfejlesztési politika végrehajtásáról. (1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 6. § b) pont)
Évente beszámol a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról. (1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 6. § g) pont)
Beszámol a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről. (1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 6. § h) pont)
Négyévente beszámol az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól. (1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 7. § j) pont)
A nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, május 31-ig tájékoztatja a Kormányt, a Kormány ezt követően beszámol az Országgyűlésnek az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót az Alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.(A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 10. § (5) bek.)
Kétévente beszámol a tanyák és tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében elfogadott cselekvési terv megvalósításáról. (A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló 49/2009. (V. 27.) OGY határozat 4. pont)
A Kormány 2014. október 1. napjáig jelentést terjeszt az Országgyűlés elé a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére, a gyógyszerek forgalomba hozatalára, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetése alapján a 2011. január 1. és 2014. július 1. közötti időszakra vonatkozóan. (A biztonságok és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 86/B. §)
A Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az európai uniós tervezetek, illetve az álláspontjavaslatok tartalmának lényeges változásáról. Ez alapján korábbi állásfoglalását az Országgyűlés is módosíthatja.
A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után írásban tájékoztatja az Országgyűlést arról a döntésről,
a) amellyel kapcsolatosan az Országgyűlés állásfoglalást fogadott el, vagy
b) amelyet az Országgyűlés pontosan megjelöl.
A Kormány rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést a Európai Tanács üléseiről és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről. (Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 66. §, 67. § (1), 69. § (1) bek.)
Ha a Kormány az Országgyűlés kezdeményezése alapján nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti, a keresetről, valamint az eljárás során keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést. (Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 71. § bek.)
Kétévente tájékoztatja az Országgyűlést a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosíthatóságáról. (A hungarikumok védelméről 77/2008. (VI.13.) OGY határozat 5. pont)
A középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politika stratégia megvalósításáról kétévente beszámol az Országgyűlésnek. (2004. évi CXXXIV. tv. 5.§ (1) b pontja)
A Kormány a 31/2012. (IV. 3.) OGY határozat 1. a)-g) pontokban foglalt feladatok, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a 2. pontban foglalt feladat teljesítéséről szóló beszámolóját legkésőbb 2012. augusztus 31-ig benyújtja az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának. (A lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 31/2012. (IV. 3) OGY határozat.
A Kormány tagjai
A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.(Alaptörvény 18. cikk (4) bek.)
A miniszterelnök
A házelnök kezdeményezésére az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményeket megelőzően a miniszterelnök tájékoztatja az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületét. (Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 69. § (2) bek.)
A miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően, az ülés kimeneteléről szóban tájékoztatja az Országgyűlés ülését. (Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 69. § (4) bek.)
A természetvédelemért felelős miniszter
Évente beszámol az Országgyűlésnek a törvény hatálya alá tartozó földterületek állam javára történő kisajátításának alakulásáról. (A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 8. §)
Az energiapolitikáért felelős miniszter
Évente beszámol az Országgyűlésnek, valamint évente jelentést tesz az Európai Bizottságnak a törvény 26. § (1) bekezdésében foglalt bevételek felhasználásáról. (Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 26. § (3) bek.)
Az agrárpolitikáért felelős miniszter
Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az agrárgazdaságért felelős miniszter útján évente jelentésben számoljon be az agrárgazdaság előző naptári évének eredményeiről. A jelentés adjon összefoglaló képet az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a vidékfejlesztés területén elért eredményekről, a vidék gazdasági-társadalmi állapotáról, a vidéki életminőség és a helyi közösségek alakulásáról, valamint az agrárgazdasággal és a vidékfejlesztéssel összefüggésben a környezetvédelem, a víz, a levegő, az élővilág (különös figyelemmel a genetikailag módosított szervezetekre és az inváziós fajok elterjedésére) és a talaj állapotáról, valamint a klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációról. A jelentés mutassa be továbbá a költségvetési támogatások felhasználását. A jelentést a Kormány a tárgyévet követő évben, legkésőbb november 15-ig terjessze az Országgyűlés elé. (42/2013. (V. 29.) OGY határozat az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről)
A Kormány az agrárpolitikáért felelős miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, a Nemzeti Földalap helyzetéről és a Nemzeti Földalapkezelő szervezet tevékenységéről. (A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 5. §).
A kultúráért felelős miniszter
Négyévente beszámol a világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról. (A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. tv. 4. § (2) bek. f) pont)
A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter
Háromévente jelentést készít az Országgyűlésnek a főbb természeti csapásokra és az ember okozta katasztrófákra kiterjedő kockázatelemzésekről, a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés helyzetéről, illetve a védekezésről. (2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 8. § (2) bek. e) pontja)
Az alapvető jogok biztosa
Évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (Alaptörvény 30. cikk (4) bek.) Az éves beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig terjeszti az Országgyűlés elé. Az éves beszámolóban tájékoztat az alapjogvédelmi tevékenységéről, az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről, valamint az alapvető jogokkal kapcsolatos jogsértésekről készült statisztikai kimutatás alapján értékeli az alapvető jogok helyzetét. (Az alapvető jogok biztoszáról szóló 2011. évi CXI. törvény 40. § (1) és (2) bek.)
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke
A tevékenységéről minden évben március 31-éig beszámolót hoz nyilvánosságra, amelyet benyújt az Országgyűlésnek. (Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 38. § (4) bek. b) pont)
Az Állami Számvevőszék elnöke
Az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (Alaptörvény 43. cikk (3) bek.) Az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről. (ÁSZ tv. 4. §)
Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról tájékoztatja az Országgyűlést. (ÁSZ tv. 3. § (2) bek.)
A központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz véleményt, a zárszámadásról szóló törvényjavaslathoz jelentést nyújt be az Országgyűlésnek. (Áht. 22. § (6) bek., 90. § (1) bek.)
A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit – az Országgyűlés által megállapított mértékben – a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést. (Ve. tv. 5. §)
A Nemzeti Választási Iroda
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az általános választásokat követően a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.
Nemzeti Választási Bizottság
Beszámol az országgyűlési képviselők általános választásáról, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, az Európai Parlament tagjainak választásáról, a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásáról és az országos népszavazásról. (A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 90/A. § (4) bek. m) pont, 105/A. § (4) bek. f) pont, 99/K. § (5) bek. o) pont, 115/I. § (8) bek. b) pont, 115/P. § (5) bek. j) pont, 124/A. § (3) bek. l) pont)
A Nemzeti Választási Bizottság elnöke az általános választásokat követően a Nemzeti Választási Bizottság választáson végzett tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek. (A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 13. § (1)-(2) bek.)
A Magyar Nemzeti Bank elnöke
A Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről és monetáris politikájáról évente legalább egy alkalommal beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást írásban vagy szóban bármikor kérhet.
Az Országgyűlés írásbeli vagy szóbeli eseti tájékoztatást kérhet az MNB elnökétől.
Az MNB elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának az MNB féléves tevékenységéről az éves beszámoló tartalmának megfelelő tartalommal. Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának kérésére a beszámolóval összefüggésben az MNB elnöke személyes megjelenésre és a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles.
Az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli.
Az MNB elnöke külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának. (2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 131.§ (1)-(4). Bek. – Alaptörvény 41. cikk (4). bek.
A felügyelőbizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. (A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 50. § (10) bek.)
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke
A Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának. (A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 2. § (2) bek., 21. § k) pont)
A Kúria elnöke
Évente beszámol a Kúria által bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységről, valamint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladatai ellátása során tapasztaltakról. (A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bek. b) és c) pont)
A legfőbb ügyész
Tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (Alaptörvény 29. cikk (5) bek.)
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke
Évente beszámol az Országgyűlésnek a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről, továbbá az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának. (A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bek. c) pont)
A Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a hivatal tevékenységéről, a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága érvényesüléséről. (A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 36. § (2) bek. c) pont)
A Központi Statisztikai Hivatal
Az ország társadalmi, gazdasági és népesedési adatairól évente tájékoztatja az Országgyűlést. (A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bek. h) pont)
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Kétévente beszámol az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, valamint magyar tudomány általános helyzetéről. (A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (2) bek.)
A Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Az Akadémia munkájáról, valamint a magyar művészeti élet általános helyzetéről kétévente beszámol az Országgyűlésnek. (A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. tv. 5. § (1) bek.)
A Közbeszerzési Hatóság
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek tevékenységéről, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattevők és ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetére vonatkozóan. (A közbeszerzésekről szóló 2001. évi CVIII. törvény 172. § (3) bek.)
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke
A Hatóság előző évi tevékenységéről minden év május 31-ig beszámol. Ebben
értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését,
értékeli az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének céljából hozott döntéseket, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése érdekében tett intézkedéseket az elektronikus hírközlési ágazatban,
tájékoztatást ad az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyeletéről, továbbá
értékeli az általa az állam tulajdonában álló korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás következményeit. (A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. Törvény 109. § (4) bek., 119. § (1) bek.)
A Médiatanács
Az előző évi tevékenységéről minden év május 31-ig beszámol. A beszámolóban értékelnie kell:
a szólás-, vélemény- és sajtószabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét,
a médiaszolgáltatók és műsorterjesztők tulajdoni helyzetének alakulását,
a médiaszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,
a médiaszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását. (A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. Törvény 133. § (1) bek.)
A sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesüléséről, valamint a műsorkvóták alól a médiaszolgáltatóknak adott mentesítések indokairól, körülményeiről tájékoztatást nyújt. (A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. Törvény 183. § (1) bek. d) pont)
Saját és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala tevékenységéről évente beszámol. (A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. Törvény 183. § (1) bek. j) pont)
Az atomenergia-felügyeleti szerv
Évente jelentést készít az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról. Új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítését, valamint meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges. (Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. tv. 7. § (2) bekezdés és 8. § (3) bekezdés)
Független Rendészeti Panasztestület
Működésének és eljárásainak tapasztalatairól háromévente beszámol az Országgyűlésnek, valamint évente tájékoztatja az Országgyűlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságait (A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény 6/A. § (1) bekezdés b) pont)
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Tevékenységéről évente beszámol. (A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló 57/2008. (V. 22.) OGY határozat 5.6. pont)
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap
Évente május 31-ig beszámol az Alap előző évi tevékenységéről, gazdálkodásáról és működéséről, valamint a törvény alkalmazásának tapasztalatairól. (A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV tv. 10. § (1) bek.)
Az országos főállatorvos
Az élelmiszerlánc-biztonsági jelentés keretében évente beszámol az Országgyűlésnek az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, a több éves terv és éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, a célok teljesüléséről, valamint a felügyeleti díj felhasználásáról. A jelentést a tárgyévet követő év június 30-ig kell az Országgyűlés elé terjeszteni. (Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/C. § (1) bek.)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
A Hivatal elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának. (A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § k) pontja)
Hungarikum Bizottság
Évente, első alkalommal 2012. december 31-ig tájékoztatást ad az Országgyűlésnek a nemzeti értékek azonosításának és rendszerezésének helyzetéről, a nemzeti értékek fenntarthatóságáról és hasznosításáról, valamint a HB működéséről (A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 17.§ (1) c) pont)
Egyenlő Bánásmód Hatóság
Rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és az Országgyűlést az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről. (Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tövény 14.§ (1) e) pont)
[1] Amennyiben a beszámolási kötelezettség kizárólag az Országgyűlés bizottságai előtt történik, azt csak a hatáskörrel rendelkező bizottságnál szerepeltetjük.