A vallásszabadság napjává nyilvánította az Országgyűlés január 13-át

az Erdélyi Magyar Unitárius, az Erdélyi Magyar Református, az Erdélyi Magyar Evangélikus-Lutheránus, valamint az Erdélyi Ágostai Hitvallású Szász Evangélikus Egyház vezetőit és képviselői

Kövér László házelnök kezdeményezésére az öt parlamenti párt közös előterjesztéseként tartózkodás és ellenszavazat nélkül szavazta meg az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely az 1568-ban Tordán elfogadott erdélyi vallásügyi törvény jelentősége előtt tisztelegve a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át.

Az előterjesztést a házelnök mellett kézjegyével látta el Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Hiller István MSZP-s, Szávay István jobbikos, valamint Ikotity István LMP-s képviselő.

Gulyás Gergely (Fidesz), a napirendi pont előadójaA jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai, "azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni", emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.
Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá - áll a szövegben.

A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.

Kövér László külön köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló az Erdélyi Magyar Unitárius, az Erdélyi Magyar Református, az Erdélyi Magyar Evangélikus-Lutheránus, valamint az Erdélyi Ágostai Hitvallású Szász Evangélikus Egyház vezetőit és képviselőit, akik a 2018. év január 13-ai tordai emlékünnepségen közösen kezdeményezték, hogy a 450 éves tordai vallásszabadság törvényének jelentősége örökíttessék meg a budapesti Országgyűlésben, valamint a bukaresti és az Európai Parlamentben.

A házelnök a szavazás előtt köszönetet mondott a törvényjavaslat előterjesztésében társult képviselőknek és pártoknak, valamint "erdélyi atyánkfiainak" a kezdeményezésért és azért, hogy lehetővé tették, hogy a történelmi helyen emlékezzenek meg a történelmi pillanatról.
Az előterjesztés elfogadásáról 142 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a Ház.

A törvény szövegét itt olvashatják!

MTI - Sajtóiroda