Felszólalás adatai
| 3. ülésnap (1998.06.30.), 55. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Szájer József (Fidesz) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | Előadói válasz |
| Videó/Felszólalás ideje | 16:31 |
Felszólalások: Előző 55 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! "A kormány legfontosabb feladatának a polgári jövő programjának minél teljesebb körű megvalósítását tekinti. Ennek az elvárásnak akkor felelhet meg, ha mindenekelőtt megteremti a hatékony munkavégzés szervezeti feltételeit. A megújított szervezet kialakítása során a rendszerváltozás utáni alkotmányozás ismert, de eddig kellően végre nem hajtott akaratát is szem előtt tartva a polgári koalíciós kormány új típusú kormányzást valósít meg."
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a néhány sor idézet abból a kormányprogramból való, amely most már az önök rendelkezésére áll. Ez a kormányprogram alaposan indokolja egészében és részeiben is, hogy az állami minisztériumi irányítás korszerűvé tételére miért van szükség. Az a törvényjavaslat, amelyet a Fidesz, a Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum terjesztett elő a minisztériumok felsorolásáról, az első lépés kíván lenni a polgári kormány programjának megvalósítása érdekében szükséges szervezeti változtatások sorában. Mint azt többször elmondtuk, ez a törvény előfeltétele annak, hogy az új kormány egyáltalán megalakulhasson.
Tisztelt Ház!
A polgári kormány célja, hogy a mainál hatékonyabb, a polgárok pénzével takarékosabban bánó államszervezet jöjjön létre. Azt akarjuk, hogy törjön meg végre az a rossz magyar hagyomány, amely mindig az államot tette az első helyre, és csak ez után következtek az emberek. A Fidesz vezetésével létrejövő kormány a polgárt teszi majd az első helyre, és kialakítja azt az államszervezetet, amely a polgárokat szolgálja.Az általunk a mostani törvényjavaslatban javasolt új szerkezet egy korszerűbb és rugalmasabb, cselekvőképesebb, az Európai Unióhoz való felzárkózás igényeinek a mainál jobban megfelelő államszervezetet vetít előre. Ebben a formában - számos fejlett európai országban meghonosodott módon - több, de kisebb méretű minisztérium jön létre. A polgári korm
ány célja, hogy felhasználja mindazt a tapasztalatot, amely 1990 óta felhalmozódott, a XXI. század igényeihez és kihívásaihoz igazítsa az állam szerkezetét, hogy ezután már csak kizárólag a polgárokkal közösen kialakított programunk megvalósítására kelljen összpontosítani, és ezt a programmegvalósítást az ósdi szerkezet ne akadályozhassa.Tudjuk, kedves képviselőtársaink, hogy a polgárokat nem érdekli különösebben, hogy az egyik minisztériumot melyik másikkal vonják össze, és mi lesz az egyiknek vagy a másiknak a neve. Ami viszont érdekli őket, az az, hogy kapnak-e a gyermekeik megfelelő oktatást, hogy ha megbetegednek, akkor az egészségügy képes lesz-e emberi méltóságuk tiszteletben tartásával, hatékonyan foglalkozni velük, vagy nő-e a vidéken élők esélye
arra, hogy munkát találjanak. A minisztériumok hatásköreinek kialakításánál az ország mai legégetőbb gondjaiból indultunk ki, ilyenek: a családpolitika, a hosszú távú gazdasági tervezés ügye, az oktatás, a nemzeti kultúra védelme vagy az eddig gyakran elhanyagolt vidékfejlesztés. Ezeknek a szempontoknak és kérdéseknek a szervezeti szintű megjelenítése az ország és a polgárok számára is fontos ügy.Szeretnénk világossá tenni - a polgárok számára is -, hogy a központi államigazgatás már a külső formáját tekintve is az ő ügyeikkel kíván foglalkozni és az ő érdekükben kíván cselekedni. Ez a terv nem új. Itt a Házban az elmúlt héten többen is idézték ezeket a sorokat, a négy éve általam elmondottakat: "Ha a Fidesz hatalomra került volna, akkor más minisztériumi struktúrát javasoltunk volna. Valóban olcsóbbat, korszerűbben működőt, és megjelent volna az az elképzelés, amelyet a mi választási programunk tartalmazott egy gazdasági csúcsminisztérium felállítására." Íme, tisztelt képviselőtársaim, négy év után az új k
ormány programja megvalósíthatja ezeket a terveket.A vitában többen felvetették, hogy ebből a javaslatból önmagában még nem látszik, mitől lesz takarékosabb az új szerkezet. Ez valóban helyes észrevétel, de téved az, aki pusztán a minisztériumoknak a számából kívánja megítélni ezt. Biztosíthatom önöket arról, hogy a több, de kisebb elemekből álló szerkezet és az azok közötti jobb összehangolás már rövid távon képes csökkenteni a költségeket, még akkor is, ha egyébként maga az átalakítás - és ezt helyesen
jegyezték meg képviselőtársaim - pénzbe is fog kerülni. Ha hozzávesszük azt a tervet is, amely ebben a javaslatban nem szerepel, de a kormányprogramban már igen - hiszen majd a következő kormány feladata lesz (Moraj az MSZP padsoraiban.), vagyis hogy az átszervezés együtt jár egy alapos költségvetési szempontú átvilágítással és feladat-felülvizsgálattal, ezenkívül egy jelentős jogszabálycsökkentéssel, idegen szóval: deregulációval -, ezek után talán kétkedő képviselőtársaimat is meg lehet győzni arról, hogy ez a szerkezet valóban takarékosabban fog bánni a polgárok pénzeivel és az állami feladatokat hatékonyabban lesz képes megvalósítani.Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm az ellenzéki képviselőknek, hogy hozzájárultak a törvényjavaslat gyors tárgyalásához, és minden képviselőtársam közreműködését, aki a vitát gazdagította jobbító szándékú észrevételeivel. Köszönjük a kritikát is, hiszen azt gondoljuk, hogy az ellenzéknek ez a feladata.
Be kell vallanom azonban, hogy kicsivel több támogatást és együttérzést vár
tam volna a magát egyébként lépten-nyomon idegen szóval konstruktívnak nevező ellenzéktől (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Idegen szó?) azoknál az ügyeknél, amelyekben velünk azonos nézeteket vallottak korábban. Kovács frakcióvezető úr szinte naponta nyilatkozik arról, hogy az ország javát szolgáló intézkedéseket a szocialista képviselők mind támogatni fogják. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Így igaz!) Akkor viszont nem egészen értem, hogy amikor például arról van szó, hogy a korábbi nagyobbik kormánypárt terveivel egyezően, a jobb összehangoló tevékenység érdekében a törvénynek megfelelően miniszteri rangú személy vezesse a Miniszterelnöki Hivatalt, vagy hogy a gazdaság hosszú távú fejlesztése érdekében egy gazdasági minisztérium jelenítse meg ezt a szempontot (Dr. Toller László: Nem is elleneztük!), ilyenkor miért hiányzik a Szocialista Párt támogatása. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Hiányzik a támogatás! Talán azért, mert ez szerintük már akkor sem szolgálta az ország javát, amikor két éve ők javasolták, vagy mert az ország haszna az MSZP szerint azon múlik, hogy ki javasol egy megoldást, és nem pedig annak tartalmán? (Taps a Fidesz padsoraiban. - Vancsik Zoltán: Nem mondasz igazat, Jóska!)Tisztelt Képviselőtársaim! Az SZDSZ persze más eset, hiszen kisebbségi kormánypártként saját államszervezeti elveit eddig sohasem válthatta valóra, így tevékenysége az előző négy évben is kimerült az MSZP terveinek személyzeti alapon történő megtorpedózásában.
(Derültség. - Moraj az SZDSZ padsoraiban. - Taps a Fidesz padsoraiban.)Azt nem tudjuk, hogy az előző kormányzat nem akart, nem tudott vagy nem mert egy hatékonyabb államszervezeti korszerűsítésbe belekezdeni.
(13.30)
Amit mi kívülről láttunk, az az volt, hogy az ilyen kísérletek esetén a kisebbik partner koncepcionális és tudományos érvei mindig készen voltak annak leszerelésére. Mint a csütörtöki vitában hallottuk, az előző koalíció nem a posztokat osztogatta, hanem elvi alapon állott. A kormányszerkezet-átalakítási vita is - Kuncze Gábor és Madách Im
re után szabadon - körülbelül egy kicsit így folyhatott le:- Gáborom, szükségem volna - nem pénzre, ahogy Madách mondja, hanem - egy gazdasági minisztériumra.
- Ó, Gyulám, rendben van. De csak akkor, ha nem a Sanyit nevezed ki. (Derültség, taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban.)
Vagy ismét ugyanazokkal a szereplőkkel:
- Szükségem volna egy miniszterre a Miniszterelnöki Hivatal élén. - mondja Horn Gyula.
- Rendben, de csak akkor, ha nem az Elemér lesz. Különben meg kilépünk a koalícióból! (Derültség.)
Ezek a komoly, tudományos előtanulmányokra alapozott döntő érvek mindig meg is tették a hatásukat.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat vitája során sok hasznos észrevétel hangzott el, és 14 módosító indítványt nyújtottak be képviselőtársaim. Több olyan javaslat is volt, amely továbbgondolásra érdemes, de a mostani formájában valamely szakmai hibától szenvedve nem elfogadható. Ilyen volt például Toller képviselő úr azon indítványa, hogy szükséges rendezni a megszűnő Munkaügyi Minisztérium magánjogi jogutódlásán
ak kérdését. Ez valóban így is van, de emlékeztetném képviselőtársamat, hogy négy évvel ezelőtt ezt a problémát a képviselő úr pártja, illetőleg az ebből létrejövő kormány egy kormányrendelettel oldotta meg, és nincs okunk eltérni ettől a gyakorlattól. (Dr. Toller László közbeszól. - Dr. Bársony András: Téves az információ!) Természetesen ez a kormányrendelet rendelkezett erről a kérdésről; tényekről nyilván nehéz vitatkozni. Különben is, a magánjogi jogutódlást egyébként nemcsak a munkaügyi, hanem más átalakuló minisztériumok esetében is rendezni kellett volna. Ilyen értelemben tehát a probléma, amelyet a módosító indítvány felvet, valóban érdemi, ennek megvalósítására azonban nem alkalmas.Tisztelt Ház! Nehéz volt az előterjesztő dolga, hogy miké
nt tud eleget tenni az egymásnak és néha önmaguknak is ellentmondó ellenzéki igényeknek. Itt van például az új minisztériumok ügye. Az egyik felszólaló sokallotta, hogy eggyel több lett a minisztériumok száma, ezzel óriási költségnövekedést prognosztizált, míg egy másik indítvány szerint - többen is megfogalmazták - további minisztériumok létrehozását, összevonását, átszervezését javasolták.Egy másik indítvány - mint Csizmár Gábor MSZP-s képviselőtársunk indítványa - tartalma egyezik ugyan az előterjesztő hosszabb távú céljaival, de a javaslat súlyos szakmai hibában szenved, hiszen bár rendelkezik egy új minisztérium létrehozásáról, de a javaslat szövege elfelejti megmondani - az indoklásban érinti ezt a kérdést, de ez kevés -, hogy azt mely szervezetekbő
l kellene összehozni. A képviselő úr erre - mint említettem - az indoklásban utal, pedig már a második ciklusát kezdő képviselőként tudhatná, hogy ez nem elegendő.Kedves Képviselőtársaim! A legsúlyosabb megrázkódtatást azonban 6, azaz hat MSZP-s képviselő - Szekeres Imre, Nagy Sándor, Toller László, Göndör István, Kertész István és Veres János - 3, azaz három, közösen benyújtott módosító javaslata okozta a számomra. Ez a hat képviselő úr egyik indítványában 60 napra akarta lerövidíteni azt az időt, amely a
kormánynak rendelkezésére állna ahhoz, hogy benyújtsa a végleges hatásköri változásokat.Csak megjegyzem, hogy négy éve az akkor hivatalba lépő MSZP-s kormány ellenzéki javaslatra - éppen az én javaslatomra - fogadott el egy jóval kisebb átalakítás esetében 120 napot erre. Eredetileg semmilyen határidőt sem akartak a törvénybe beletenni. Örülök, hogy annak idején ezt elfogadták.
Ez még hagyján, tulajdonképpen itt jön az az ellentmondás, amelyre szeretném felhívni a figyelmüket. Ugyanezen képviselők ugyanaz
on a napon benyújtott másik indítványukban a parlamentnek való kormánybeszámolás határidejét - újabb fordulat - mégis 120 napban kívánják más szövegkörnyezetben meghatározni. De itt még nincs vége!Szekeres, Nagy, Toller, Göndör, Kertész és Veres urak egy újabb indítványukban elhagyni javasolják a törvénytervezet 5. §-át. (Dr. Toller László: Így igaz!)
Az most mellékes, hogy ez pontosan mit tartalmaz, erről a vitában volt szó. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mellékes?) De egy ugyanazon a napon benyújtott, már említett másik indítványuk arról szól, hogy kis módosítással mégiscsak meg kellene tartani ezt az ominózus paragrafust anélkül, hogy a másikat visszavonták volna. (Vancsik Zoltán: Konstruktív az MSZP!)Előterjesztő legyen a talpán, aki ebből meg tudja fejteni, hogy mi is volt a hat képviselő valódi szándéka. Három indítvány között négy ellentmondás, egy kicsit sok, képviselőtársaim!
(Derültség. - Dr. Toller László: Nem érted?!) Igaz, lehetnénk egy kicsit megértőbbek is. Lehet, hogy ezen képviselőtársaink számára a választási vereség olyan önazonossági válságot okozott, hogy (Derültség a jobb oldalon.) Karinthyt kissé módosítva elmondhatjuk: álmunkban hat macska voltam, és játszottam egymással. (Derültség és taps az FKGP, a Fidesz és az MDF padsoraiban.)Az utolsó kérdés, amivel foglalkozni szeretnék, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ügye. Nem érintem azt az egyébként rosszindulatú feltételezést, hogy ez a minisztérium csak a múlt relikviáit jelentené, ebből következőben szocialista képviselőtársaink szerint valamifajta archaikus jellegű kultúrával foglalkozna, mert erre Várhegyi képviselőtársam világos választ adott.
Én egy nyelvtani természetű javaslattal szeretnék foglalkozni, amelyet Szabó képviselőtársunk korábban már idézett. Ezt Lendvai Ildikó és társai nyújtották be. Ők a magyar nyelvet féltik az új kormánytól. Véleményük szerint a minisztérium hivatalos elnevezésében az "a" határozott névelőt kell szerepeltetni mint a tulajdonnév részét, ilyen értelemben nagybetűvel.
Tisztelendő az ilyen nyelvi purifikátori hevület, főként, ha helyes cél érdekében alkalmazzuk. Ez esetben azonban képviselőtársaim elfeledkeztek egy másik, bevett nyelvtani szabályról. Nevezetesen arról, hogy a névadás szabályai nem mindig követik szorosan az egyébként alk
almazott nyelvtani megoldásokat. Zárójelben jegyzem meg egyébként, hogy a szabadság nem olyan mértékű, mint annak idején, amikor négy éve Kuncze és Horn képviselőtársaim az egyik minisztériumot "külügyminisztérium minisztérium"-nak szerették volna elnevezni az általuk benyújtott javaslatban. (Derültség a jobb oldalon.) Ilyen mértékű szabadságot nem engednek a magyar nyelv szabályai - zárójel zárva.A nevekben való birtokos szerkezetek használatakor azonban a határozott névelő általában nem nagybetűs része a szervezet nevének. Hadd mondjak néhány teljesen nyilvánvaló példát, amely minden képviselőtársamat meg fog győzni. Nem része a határozott névelő a következő szervezetek nevének: ENSZ - Egyesült Nemzetek Szervezete; ez egy nyilvánvaló birtokos szerkezet -,
NATO - ennek a magyar nevét nem szoktuk használni, de ez az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét jelenti. Ez is egy birtokos szerkezet, és szintén nem szerepel a határozott névelő.De ha egy kicsit közelebb jövünk, akkor képviselőtársaim emlékezetéből még valószínűleg nem mosta el az idő azt, hogy a parlament éppen a múlt héten hozott létre két olyan bizottságot is, melyek nevében hasonlóképpen szerepel egy ilyen birtokos szerkezet: európai integrációs ügyek bizottsága, valamint társadalmi szervezetek bizot
tsága. Egyik esetben sem része a névnek a határozott névelő. Ez a nyelvi tisztító hevület, úgy látszik, ekkor még - egy héttel ezelőtt - nem érvényesült szocialista képviselőtársaim körében, hiszen frakcióvezetőjük vagy az ő nevükben tárgyaló ezt korábban nem tette szóvá, és ezen bizottságok neve elég régóta hasonlóképpen hangzik, nemcsak a mostani szavazás következtében.Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy szavazzák meg a törvényjavaslatot, és ezzel hárítsák el az utolsó jogi akadályt is a polgári kormány megalakítása elől.
Bejelentem, hogy a benyújtott módosító indítványok közül a 11. számú, Arnóth Sándor által benyújtott indítványt támogatom.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
(Taps a jobb oldalon.)
(13.40)
Felszólalások: Előző 55 Következő Ülésnap adatai