Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szól. Hosszú hagyománya van a Házban annak, hogy az új kormány megalakulását megelőzően az új kormány szerkezetéről, struktúrájáról az Országgyűlés törvényt fogad el, noha egyébként jogos vitát lehetne arról nyitni, hogy nem lenne-e jobb, ha kormányrendeletben a saját szervezetalakítási szabadságával élhetne a kormány, de a politikai kultúra e tekintetben nem romlott az utóbbi időszakban. Ezért most is szeretnék az ellenzéknek köszönetet mondani, hogy a korábbi 28 év gyakorlatához hasonlóan a házszabálytól való eltéréssel lehetővé tette, hogy ezt a jogszabályt mielőbb el tudjuk fogadni, és ezáltal a kormány is mielőbb megalakulhasson.A most látható változtatások kijelölik a következő év feladatait. A 2018. áprilisi választások során a magyar választópolgárok világos és egyértelmű döntést hoztak, ennek megfelelően a kormány céljai változatlanok: szeretnénk megőrizni a keresztyén kultúrát, megvédeni az országot, megteremteni a teljes foglalkoztatottságot és támogatni a gyermekeket nevelő családokat. Ezekhez a fő és általános célokhoz igazodik az a struktúra, amivel az Európai Unió legkevesebb minisztériumából álló kormány jön létre, összesen 10 minisztérium lesz Magyarországon. Ezek: az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium.

A felsorolásból is látszik, hogy a korábbi struktúra alapvetően megmaradt, ugyanakkor vannak kisebb módosítások. A legfontosabb, mondhatni, a legnagyobb területet érintő módosítás az, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba próbálja, igyekszik szervezni a kormány mindazokat a feladatokat, amelyek egy modern, XXI. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek. Innováció és technológia, tehát a fejlesztések, az ipar egyetlenegy tárcához kerül. Úgy gondoljuk, hogy a kijelölt miniszter személyével együtt ez a struktúra alkalmas lesz arra, hogy a következő évtizedek magyarországi fejlődésének, innovációinak, technológiai újításainak meg tudjunk felelni.

Azt is fenntartjuk továbbra is, hogy lehetőleg kevés minisztériummal érdemes működni. Sok kritika érte az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Az elmúlt évek gyakorlatából azt látjuk, hogy egyáltalán nem baj, ha egy tárcán belül az emberi erőforrásokkal foglalkozó valamennyi terület megjelenik, és úgy gondoljuk, hogy a következő években kiemelt figyelmet fogunk szentelni az egészségügyi fejlesztéseknek különösen a főváros térségében, és törekszünk arra, hogy a lehető legjobb színvonalú oktatás Magyarországon megvalósuljon, még akkor is, ha a felsőoktatás felügyelete, irányítása kapcsán lesznek az eddigi struktúrától eltérő változtatások.

Sokszor beszéltünk arról is, hogy sikeres Magyarország nem lehetséges sikeres agrárium nélkül. Látjuk azt, hogy az Európai Unióban folytatott verseny következtében a magyar gazdák számára is nagy kihívások vannak. Először is örülünk annak, hogy sikerült egy olyan földtörvényt elfogadni 2013 nyarán - méltatlan jelenetek közepette -, ami a mai napig magyar tulajdonban tartotta a magyar földet, és örülünk annak, hogy a magyar gazdák is részesedtek az elmúlt években az európai uniós földalapú támogatásokból. Látjuk azt, hogy a következő 7 éves európai uniós költségvetés ezen a területen jelenti a legnagyobb fenyegetést, tehát a költségvetés tervezete legnagyobb mértékben éppen az agrártámogatásokat kurtítaná meg. Az a célunk, hogy ebben, szövetségeseket keresve, ellen tudjunk állni, és azok a támogatások, amelyek eddig jártak a földet művelő magyar gazdáknak, azok a jövőben is az Európai Unió részéről megérkezzenek.

Sokszor beszéltünk arról is, hogy a biztonság mindennek az előfeltétele. Ezt mondtuk már 2010-ben is, és akkor még nem is láttuk előre azt a migrációs kihívást, ami alapvetően ásta alá az európai biztonságot és az európai polgárok biztonságérzetét is a nyugati országokban. Büszkék vagyunk arra, hogy sikerült a határt az elmúlt években megvédeni, sikerült a rendet fenntartani, és a jövőben is a magyar kormány és a magyar Belügyminisztérium a rendőrökkel, a katonákkal együttműködve azon lesz, hogy az ország biztonságát fenntartsa.

A Honvédelmi Minisztérium kulcsfontosságú feladata az, hogy egy olyan haderőfejlesztés előtt állunk, amely példa nélküli a rendszerváltozás utáni magyar hadseregtörténetben, hiszen vállaltuk a NATO-tagságból adódó kötelezettségként, hogy a GDP 2 százalékára emeljük a honvédelmi kiadásokat. Ez azt jelenti, hogy az egyébként is jelentős mértékben bővülő magyar GDP-n belül évről évre 0,1 százalékkal nőnek a honvédségi kiadások, úgyhogy ennek következtében a következő évek költségvetése lehetőséget ad a haderő jelentős fejlesztésére.

(9.10)

Az Igazságügyi Minisztérium továbbra is a jogalkotás színvonaláért felel. Emellett nagyon fontos hatásköre az igazságügynek, hogy az európai uniós peres ügyekben az állami képviseletet ellátja; és azt reméljük, hogy a jövőben is az igazságügy valamennyi tárca részére biztosítani fogja azt a szakmai segítséget, amely a kodifikációhoz nélkülözhetetlen.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium változatlan formában marad fenn, azzal a hatáskörbővítéssel, hogy az Információs Hivatal a Miniszterelnökségtől majd a Külügyminisztérium irányítása alá kerül; mondhatnám, kerül vissza, hiszen 2012-ig ez a szerintem helyes helyzet állt fenn. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évek politikája igazolta azt a döntést, hogy a külgazdaságot és a külügyeket egy egységként kell kezelni. Éppen ezért a hatáskörök lényegét tekintve változás nem várható.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Miniszterelnökség a kormány irányításában fontos szerepet tölt be, a miniszterelnök munkáját segíti, és emellett a Miniszterelnökségnél mind a teljes területi közigazgatás, mind pedig az európai uniós ügyek irányítása megtalálható.

A Pénzügyminisztérium pedig hagyományos értelemben vett pénzügyminisztériumi struktúrában működik ezt követően az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével. Fontos az, hogy a magyar gazdaságpolitika továbbra is kiszámítható és kiegyensúlyozott legyen. Az államcsőd után másfél évvel vettük át 2010-ben a kormányzást, és ma Magyarország Európa egyik legstabilabb gazdaságával rendelkezik, a költségvetés kiegyensúlyozott, a gazdasági növekedés alapjai stabilak, tartalékai biztosítottak és azt látjuk, hogy ez évről évre jelentős gazdasági bővüléshez és béremelkedésekhez vezet. Szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy az elmúlt évben a KSH statisztikai adatai szerint 13,8 százalékos béremelés történt az országban. Miután egyébként a központi államigazgatásban ilyen mértékű béremelés nem volt, ez mutatja, hogy az átlag csak úgy jöhet ki, ha a piaci szférában még ezt is messze meghaladó béremelésre került sor. Azt szeretnénk, ha ez folytatódna. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 8 évben sikerült a minimálbért 88 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig több mint 100 százalékkal megemelni. Továbbra is szeretnénk egy kiegyensúlyozott költés, felelős költségvetési politika mellett a minimálbér növekedését, illetve a garantált bérminimum emelését fenntartani. Ezen keresztül pedig azt reméljük, hogy az általános bérnövekedés is fennmarad.

Ha ezeket egészében nézzük, akkor szerintem a kormány struktúrája semmilyen formában nem lehet akadálya annak, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)