Felszólalás adatai

Felszólalások:   123-136   137-152   153-216      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Most kétperces technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Soron következik az egyes törvényeknek a mozgóképipar versenyképességének növelésével összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13663. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most, ha kifújta magát Dömötör Csaba államtitkár úr, akkor tisztelettel fölkérem arra, hogy az expozét tartsa meg. Parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinet államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Minden törvénymódosítás előtt érdemes tisztázni, hogy mi az előttünk álló, előttünk lévő javaslatok alapvető célja. Ez a cél most kettős. Egyrészt olyan alapvetően technikai változtatásokat foglal magába, amelyek a filmipar versenyképességét növelik. A másik cél az, hogy a filmiparban is mérsékeljük a járvány káros gazdasági hatásait, ami leginkább azt jelenti, hogy munkahelyeket szeretnénk megvédeni.

Ha általánosságban is meg kell határoznunk a céljainkat, akkor nem adhatjuk annál alább, mint hogy a magyar filmipar további szinteket lépjen. Szeretnénk, ha még több minőségi alkotás születne, és ezek még több nézőhöz érnének el, s nemcsak idehaza, hanem külföldön is.

Egyre kevesebben vitatják, hogy az elmúlt években fontos lépéseket tettünk ennek érdekében, amely folyamatban Andy Vajnának elévülhetetlen szerepe volt. Az erőfeszítéseket mi sem igazolja jobban, mint hogy a magyar filmek számtalan nemzetközi díjat zsebeltek be: Oscar-díj, cannes-i fődíj, berlini Arany Medve. Az Oscar-sikerre egyébként 1982 óta vártunk. Ha csak az elmúlt egy évet, a mögöttünk hagyott 12 hónapot nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy 35 fesztiválon 63 díjat nyertek a magyar filmek, és az Oscar-mezőnyben újra bekerültünk a legjobbak, a legjobb tíz közé. A tévéfilmek Oscarjának számító Emmy-gálán két nevezésünk volt, és először hoztuk el a fődíjat.

Tisztelt Ház! Szeretnék szólni konkrétabban is a törvényjavaslatban foglalt legfontosabb pontokról. A törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz többek között a mozgóképszakmai szabályok, a nyilvántartások és a támogatási kérelmek benyújtásával kapcsolatban, emellett módosítja a statisztákra vonatkozó egyes szabályokat is.

Ami a részleteket illeti: tudjuk azt, hogy hazánk mára Európa egyik filmes központjává vált. Ez jelentős bevételeket termel nemcsak a produkcióknak, hanem a központi költségvetésnek is. A magyar mozgóképipar csak az előző évben 164 milliárd forint bevételt hozott, ezzel hazánk az Egyesült Királyság után a második legnagyobb ipari szereplő lett Európában. A nagy költségvetésű produkcióknak köszönhetően létrejött több ezer munkahely. Ez jelentősen hozzájárul Magyarország gazdasági fejlődéséhez, és a szektorra eső adó- és járulékbevétel is évről évre dinamikusan emelkedik. Szeretnénk, ha ez így is maradna.

Magyarországnak komoly versenyelőnye származik abból, hogy a filmforgatásokra érkező külföldi színészek és stábtagok az általános szabályoknál sokkal egyszerűbben rendezhetik adókötelezettségeiket. Ez a lehetőség azonban időkorláthoz kötött. A koronavírus miatti halasztások miatt indokoltnak tartjuk, hogy a hazánkba érkező filmes szakemberek a jelenlegi időkorlátnál hosszabb ideig tartózkodhassanak és dolgozzanak Magyarországon. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása megemeli a külföldi színészek és stábtagok Magyarországon tartózkodásának időkorlátját.

A mozgóképről szóló törvény alapján jelenleg 30 százalékos állami támogatást lehet igényelni bizonyos filmszakmai költségekre. Ezek közé tartoznak a filmgyártásban részt vevőknek fizetett jövedelmek. A költségvetés egyensúlyának védelme miatt e költségeket jelenleg a támogatás igénylésénél 3 millió forint/fő felett csak 50 százalékban lehet elszámolni. A jövedelmek időközben történt növekedése indokolttá teszi ennek a 3 millió forintos értékhatárnak a megemelését, ezért a javaslat az elszámoltathatósági értékhatárt 12 millió forint/fő összegre emeli.

Az említett módosításokkal még vonzóbbá tehetjük a magyarországi filmgyártást a nemzetközi színtéren, egyúttal védjük a költségvetés kiadási oldalát is. Reményeink szerint a jövőben még jobban megéri majd hazánkba hozni a filmprodukciókat, így több munkahely jöhet létre, tovább nőhet a gazdasági teljesítmény és a költségvetési bevétel is.

A megnövekedett filmipari költségek miatt indokolttá vált a filmes statiszták egyszerűsített foglalkoztatásához kapcsolódó jövedelemhatár és a kapcsolódó egyszeri közteher mértékének a módosítása is. Ezért nemcsak a játékfilmek, hanem például a reklámfilmek esetében is lehetséges lesz a statiszták egyszerűsített foglalkoztatása, így még könnyebbé válnak a magyarországi forgatások.

Tisztelt Ház! Ahhoz, hogy a magyar filmgyártás versenyképes maradjon, érdemes módosítani a közvetett támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokat, valamint a képzett munkaerő alkalmazásához kapcsolódó szabályokat is, összhangban egyébként a nemzetközi trendekkel.

(12.10)

A rendszer fenntartható működésének van még egy alapvető feltétele, mégpedig a mozgóképszakmai hatósági eljárások megfelelő törvényi szabályozása. A törvényjavaslatban szereplő hatósági rendelkezések módosításának az a célja, hogy a mozgóképszakmai hatóságként eljáró filmiroda eljárásai igazodjanak a közigazgatási hatósági eljárás keretrendszeréhez. A törvényjavaslat több ponton is változtatásokat fogalmaz meg.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A javaslatnak van még egy fontos célja, talán az elején kellett volna említenem ezt, az, hogy a magyar filmek megvalósítását is elősegítse, ez vonatkozik a magyar kultúrát, a magyar történelmet vagy a nemzet szempontjából fontos értékeket megjelenítő dokumentum- és kisjátékfilmekre is.

Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban végezetül egy dologra kitérjek, nem is közvetlenül egyébként a módosítások miatt, hanem azért, mert a korábbi viták során ez rendre előjött. Rendre előjött az az igény, hogy legyen még több magyar alkotás, és minél több magyar ember nézhessen minél több magyar filmet, magas színvonalon.

Ezért is tartom fontosnak, hogy holnap elindul a Nemzeti Filmintézet Filmio nevű platformja, amelyen egy időben lesznek megnézhetőek az archív és az aktuális magyar filmalkotások. Nagyon fontos lépés ez, hiszen egy olyan digitális felület jön létre, amely már az online térben is elérhetővé teszi a hazai alkotásokat. Ez tükrözi azt a szándékot, hogy lépést tartsunk a drasztikusan változó fogyasztói szokásokkal és igényekkel. Szintén jelentős fejlemény, hogy elindul az első tévéfilmsorozat-pályázat is.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat alapvető céljaival, azt gondolom, hogy pártállástól függetlenül mindannyian egyetérthetünk, ezért is számítunk a képviselőtársak támogatására. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Dunai Mónika képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi években Magyarország egyre inkább, évről évre a nemzetközi filmipar középpontjába kerül, és érezzük mi is, hogy a nemzetközi figyelmet ideirányítják hazánkra, egyfajta európai filmes központtá kezdtünk válni. Ezt mutatják azok a díjak, elismerések, amelyeket az elmúlt években kaptak magyar alkotások és alkotók, de mutatja az is, hogy rangos nemzetközi rendezők és producerek igen gyakran ide, Magyarországra teszik a forgatási helyszíneiket. Ez nekünk sok szempontból jó. Egyrészt a járvány elmúltával majd, reméljük, hogy ismételten turisztikai központtá is tud válni Magyarország, Budapest és szerte az országban a gyönyörű tájaink, városaink, természeti adottságaink. Másrészt nagyon fontos, hogy az itteni szakemberek nemcsak elismerést, munkát, hanem megfelelő figyelmet is kapnak ezen filmek esetében.

Mi büszkék vagyunk arra, hogy habár a film nem is tisztán magyar film, amit itt forgatnak, igénybe veszik a magyar szakembereket, mert jók, elismertek és szívesen dolgoznak velük.

Tudnunk kell azt, hogy Magyarországon a filmiparban 20 ezer ember dolgozik, 20 ezer embert foglalkoztatnak, és ahogyan államtitkár úr is említette, különösen most, a járvány idején nagyon fontos nekünk, hogy lehetőség szerint minden egyes ágazatnak, minden egyes rétegnek, munkavállalói rétegnek  művészeknek, zenészeknek, orvosoknak, ápolóknak, sorolhatnám a sort  segítsünk a megfelelő lehetőségek biztosításával. Ezt szeretnénk tenni ezzel a törvénnyel is. A Fidesz képviselőcsoportja messzemenőkig támogatja a kormánynak ezt a törekvését.

Azt is tudjuk, hogy 2016 óta minden évben több mint százmilliárd forint az az összeg, amely közvetlen magyarországi filmgyártói költségként jelentkezik. Tehát nagyon-nagyon fontos az, hogy ezek a költségek itt, Magyarországon tudjanak hasznosulni, ezeket zömében itt, Magyarországon költik el a forgatások során, illetve számos hazai szakembernek a bérét is tudják biztosítani.

Tisztelt Ház! A jelen benyújtott törvényjavaslat három törvényt módosít egyszerre: egyrészt a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, másrészt a mozgóképről szóló törvényt, és a harmadik pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény.

A személyijövedelemadó-törvény módosításának célja egyrészt a mozgóképről szóló törvényre való korábbi hivatkozási hiba korrigálása, amelyet az államtitkár úr is említett. Másrészt a módosítás a mozgóképtörvény szerint a külföldi előadóművészek és stábtagok bejelentésének megfelelően az szja-törvényben is egységesíti az egyszerűsített adózási mód választására jogosult személyi körre vonatkozó szabályozást a könnyebb jogalkalmazás érdekében. Tehát itt egy könnyítésről beszélhetünk.

A módosítás biztosítja továbbá, hogy az Európai Unió állampolgárai számára abban az esetben is választható legyen ez az adózási mód, ha a forgatás valamilyen okból elhúzódik  erre látunk most példákat.

A módosítás célja továbbá, hogy a filmalkotásokban részt vevő előadóművészek és stábtagok akkor is választhassák az egyszerűsített adózási módot, ha valamilyen okból meghaladják a 183 napos magyarországi tartózkodást. Ilyen előfordulhat abban az esetben, ha a filmalkotásban részt vevő előadóművészek vagy stábtagok több, egymást követő külföldi filmprodukció magyarországi gyártásában is részt vesznek.

E módosítás összhangban van azzal a nemzetgazdasági érdekkel, hogy minél több külföldi filmprodukció gyártása történhessen Magyarországon. A hatósági bejelentéshez kötöttség pedig biztosítja, hogy csak a jogszabály által célzott személyi kör tudja igénybe venni az egyszerűsített adózási módot a hosszabb tartózkodás esetén.

A mozgóképről szóló törvény módosítása több ponton is változást, változtatást javasol. Egyrészt a mozgóképtörvény értelmező rendelkezései kiegészülnek a belföldi magánszemély fogalmával; azok, akik tartósan, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodnak, ez megint csak a jogértelmezést, az egyszerűsítést és a konkrétumokat szolgálja.

A hatósági eljárásjogi rendelkezések között az előterjesztés javaslatot tesz arra, hogy a mozgóképszakmai hatósági eljárásokban sommás eljárásra ne kerülhessen sor.

A módosítások további célja az is, hogy a moziüzemeltetési tevékenység bejelentésében foglalt adatok esetén is kötelezővé tegye a törvény a bejelentésre kötelezett moziüzemeltetők számára a bejelentéssel érintett adatokban bekövetkezett változások bejelentését a hatóságoknak. A tervezet ezen túl elősegíti a mozgóképszakmai statisztikai adatok rögzítését és rendszerezését.

A tervezet módosít a korhatárbesorolással kapcsolatos kérelem tartalmi elemein is. A gyártási év és a műfaj a filmalkotás azonosító adatainak ahhoz a köréhez tartozik, amelyeket szükséges bekérni ebben az eljárásban is. Továbbá a forgalomba hozatal módja az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges adattá válik.

A magyar részvételi arányok alapján történő besorolás szabályainak módosítására is javaslatot tesz az előterjesztés. A módosítást az teszi szükségessé, hogy a besorolási eljárás időpontjában még nem áll rendelkezésre a pénzügyi terv az eljárás lefolytatásához és a kérelem érdemi elbírálásához, erre azonban abban az időpontban még nincs is szükség.

A támogatásra jogosultság megállapítására vonatkozó szabályozás módosítását javasolja a törvény, és ezt a következők indokolják. A módosítással érintett műfajokban a forgatókönyv elkészítése nem feltétlenül része a gyártási, alkotói folyamatnak, kizárólag a magyar adóazonosító jellel rendelkező magánszemélyeknek kifizetett jövedelem mint közvetlen magyar filmgyártási költség után vehető igénybe a közvetett támogatás. Az ezzel nem rendelkező külföldi stábtagok bejelentési kötelezettsége a jövőben nem indokolt. A módosítás a jelenlegi szabályozást fokozatosabbá teszi, az esetlegesen már felhasznált állami támogatás visszafizetésével kapcsolatos jogbizonytalanságra figyelemmel.

A záró elszámolás átnevezése korrekciós elszámolássá a jogszabály jobb értelmezhetőségét eredményezi.

(12.20)

Módosul a közvetlen filmgyártási költségként elismerhető költségek köre is. A módosítás értelmében csak az a költség ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként, amelyre vonatkozó termékértékesítés és szolgáltatás teljesítése a Nemzeti Filmiroda  mint hatóság  támogatásra jogosultságot megállapító határozatában meghatározott gyártási időszakon belül történik, és a teljesítésre vonatkozó számla legkésőbb a gyártási időszak rögzített befejezési időpontját követő 3 hónapon belül keletkezik. A 3 hónapos határidő megfogalmazása jelenleg nem egyértelmű, ezért van szükség erre a módosításra. A költségellenőrzés folyamán egységesen a filmgyártás elfogadott költségvetésének részét képező termékértékesítés vagy szolgáltatás teljesítésének időpontja lesz a mérvadó. Ezzel szemben a jelenleg hatályos rendelkezésben a vonatkozó számla keletkezése a mérvadó.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tervezet kiegészül a mozgóképtörvény Nemzeti Filmiroda bevételeire vonatkozó rendelkezése a maradványszabályokkal kapcsolatban is. Az idei évben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezetébe átvett szervezeti egység önálló működése során keletkezett bevételekre vonatkozó szabályozás kialakítása vált szükségessé. Ezt is tartalmazza a javaslat. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénnyel kapcsolatban pedig, ahogyan államtitkár úr is részletezte, a filmipari statiszta meghatározást indokolt kiterjeszteni a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó filmalkotásokban szereplő statisztákra, így a meghatározás a mozgóképről szóló törvény hatálya alá nem tartozó filmekben, például a reklámfilmekben szereplő statisztákra is alkalmazhatóvá válik a jövőben, tekintettel a tevékenység hasonlóságára.

A megnövekedett filmipari költségek miatt indokolt az utóbbi években nem változtatott filmipari statiszták egyszerűsített foglalkoztatásához kapcsolódó nettó jövedelemhatár és köztehermérték módosítása. Ez tehát indokolt azokból a szempontokból, amelyeket az előbbiekben ismertettem, és amelyek legfontosabb eleme a mostani világjárvány léte, hogy segítsünk minél több rétegen. Most ez a törvény az egyszerűsítést szolgálja és azt, hogy minél kedvezőbb helyzetbe kerüljenek azok a dolgozók, akik Magyarországon  mint említettem  körülbelül húszezren ebből a szakmából élnek.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz képviselőcsoportja mindezek alapján messzemenőkig támogatja a benyújtott törvényjavaslatot, és ezt javasoljuk az Országgyűlésnek is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Kálló Gergely képviselő úr, aki felszólalását itt az emelvényen mondja el. Megvárjuk, amíg a képviselő úr felérkezik az emelvényre. (Kálló Gerely: Nem mondhatnám el a helyemen, elnök úr?) A helyén mondja? Nekem a forgatókönyv szerinti leírás van. Öné a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

KÁLLÓ GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést, nekem nem szóltak, hogy az emelvényre kell mennem. A törvény valóban azt láttatja egyelőre, hogy itt az átláthatóság és az egyszerűbb elszámolás van, ami fontos a magyar filmgyártás kapcsán. De még mielőtt belekezdek, én is hadd dicsérjem meg, és tiszteletemet szeretném azon szakembereknek kifejezni, akik az elmúlt időszakban a magyar filmet mint olyat sikerre vitték. Valóban meg kell említeni Andy Vajna nevét is, elévülhetetlen érdemei vannak ebben.A törvény maga az átláthatóságot szolgálja. Ezeket nem is célunk vitatni, ugyanakkor 2010 óta mi folyamatosan fenntartunk egy témát a magyar filmgyártással kapcsolatban, amit itt feltétlenül újra elő szeretnék szedni, ez pedig a magyar történelmi filmek gyártása. Én nem vagyok egy nagyon idős ember, de emlékszem, hogy az 1966-os Honfoglalás című film, amelynek Koltay Gábor volt a rendezője, és Nemeskürty István volt a forgatókönyvírója, az én történelmi tudatomat igenis javította, illetve igenis fejlesztette. Utána az első Orbán-kormánynak is volt egy nagyon jó gyakorlata, az, hogy igyekezett évről évre olyan történelmi filmeket gyártani, amelyek mind szakmailag, mind technikában, mind tartalmilag megállták a helyüket. Nagy örömömre szolgált, hogy az akkori iskolaigazgatók ezekre rendre elvittek minket. Voltak, akiket ezek a filmek vittek rá arra, hogy a magyar történelem iránt érdeklődjenek. Ilyen volt a Sacra Corona című film, vagy maga a Hídember című film, amely szerintem a magyar filmgyártás egy-egy kiemelkedő példája volt.

Ha magyar filmről van szó, illetve a magyar filmek szabályozásáról van szó, ne haragudjanak, tovább fogom azt az álláspontunkat képviselni, amit a Jobbik 2010 óta, a parlamentbe kerülése óta képvisel, hogy a magyar történelmi filmeknek nagyobb hangsúlyt, nagyobb támogatást kell biztosítani, akár azért, hogy évről évre olyan filmek születhessenek, amelyek a fiatalok számára emészthetővé és élvezhetővé teszik a magyar történelmet. Valljuk be, a száraz tanítás néha egy kicsit kisiklatja a fiatalokat ebben, de ugye, a modern kor könyvei a filmek, tehát ezek tudnák segíteni a fiatalok történelemfelfogását.

Hogy micsoda témák vannak, amelyek mind a mai napig várnak a feldolgozásra! ’56-ról ugyan született már sok film, de szerintem nem lehet eleget beszélni ’56-ról, és nem lehet elég aspektusból bemutatni, vagy akár a Rongyos Gárda hősi küzdelmeiről remek filmeket lehetne forgatni. Ha megnézzük Hollywoodot, a filmgyártás eposzát, akkor láthatjuk, hogy ők nem fukarkodnak az amerikai történelem feldolgozásával. Micsoda filmeket tudnak ebben forgatni évről évre! (Nacsa Lőrinc közbeszól.  Arató Gergely Nacsa Lőrinc felé fordulva: Nem a kormány csinálja!) Ezt én értem, képviselőtársam, de azért ebben tudunk segítséget nyújtani. Ha lehetséges, akkor tegyük meg. Olyan embernek nem emelnek szobrot a múzeumban, aki meg se próbálja.

A másik dolog, ami egy kicsit visszás volt számomra a törvényjavaslatban, az pedig az artmozik, illetve az artfilmek kategorizálása. Megértem a kormányzatot, és ezt különben igazolom is, aláírom, hogy néhány artmozi kicsit néha túllép a művészeti szerepvállaláson, és politikailag is szerepet vállalhatnak, csak ez pró és kontra is működik. Tehát én nagyon emlékszem, tisztán emlékszem arra, hogy a mainstream mozik sem a Lovasíjászt nem akarták bemutatni anno, sem pedig a Trianon című filmet, amit szintén Koltay Gábor rendezett. Nagyon sok esetben akár én magam is meg tudtam szervezni a barátainkkal, civil szervezetekkel azt, hogy ezekben az artmozikban kerüljenek lejátszásra ezek a filmek. Én egy kicsit ezért azt mondom, hogy értem én a szándékot, hogy a politika egy kicsit bele akar szólni az artmoziba, de azért ezt pró és kontra vonatkoztassuk el. Nem tartom szerencsésnek, sem a baloldalról nem tartottam szerencsésnek, sem most a jobboldalról nem tartom szerencsésnek azt, hogy artbesorolású mozikat évente minisztériumi szinten döntünk el. Szerintem  ha már ennyit méltattuk a magyar filmes szakmát  tudunk létrehozni olyan bizottságot, amely függetlenül vizsgálja, akár évente, ezeknek a besorolását.

A másik dolog, hogy a képviselőtársaim elég gyakran mondták, hogy igen, a turizmus és a filmgyártás kéz a kézben jár. Hoznak ide embereket, turistákat, illetve amikor hírünket viszik, Budapest szépségének a hírét viszik a világban egy-egy hollywoodi produkcióval kapcsolatban, azok mind öregbítik és mind segítik a magyar turizmus fejlesztését. Sokkal komolyabban gondolnám azt az állami szerepvállalást, amely a külföldi produkcióknak megkönnyíti a Magyarországon való elhelyezését. Hadd mondjak egy példát! Itt van a Dunai Vasmű. A Dunai Vasmű épületének megvan a romantikája. Nagyon sok filmet lehetne forgatni, sőt forgattak is ott bent filmet, de lehet, hogy egy hollywoodi produkciónak elkerüli a figyelmét az, hogy ott micsoda lehetőségek vannak, micsoda korszakokat lehet ott bemutatni. Ebben az államnak szerintem szerepet kel tudnia vállalnia, hogy ha idejön egy külföldi produkció, akkor a lehető legszélesebb körben be tudja mutatni nekik Magyarországot.

A másik pedig, lehet, hogy ez egy kicsit, hogy mondjam, visszás lesz, de én azt gondolom, a magyar filmeket igenis megérdemelné a külföldi produkciókkal kapcsolatban egy pozitív diszkrimináció. Ha megnézzük azt, hogy egy amerikai blockbustert vagy egy szuperfilmet mennyi költséggel, milyen költségvetéssel forgatnak, hát akkor hüledezünk itt magyar szemmel is, hogy milyen bevételt generál, illetve milyen kiadásokkal jár egy ilyen szuperprodukció. Nem biztos, hogy méltónak tartom azt a helyzetet, hogy ha Magyarországra jön egy amerikai forgatócsoport, akkor a bérleti díjak körülbelül ugyanolyan szinten vonatkoznak rá, mintha, mondjuk, egy száz százalékig magyar produkciót forgatnánk Budapesten. Ezt én nem tartom arányosnak.

(12.30)

Tehát ha megnézzük, hogy egy amerikai filmnek milyen költségvetése van és milyen anyagi források állnak rendelkezésre, és a magyar filmgyártásnak milyen anyagi források állnak rendelkezésére, akkor ezt nem biztos, hogy szerencsésnek tartom. Lehetséges, hogy egy kettős tarifát illene bevezetni kelet-közép-európai és nyugati vagy akár amerikai filmes produkciók kapcsán. Egyelőre ennyit szerettem volna hozzászólni. Köszönöm a szót. (Szórványos taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Magyarország kulturális nagyhatalom, és az elmúlt években egyre nagyobb szerepe van a magyar filmeknek abban, hogy ezt kimondhatjuk itt az Országgyűlésben, hogy Magyarország kulturális nagyhatalom. Hiszen ebben a magyar filmkészítésnek, a magyarországi helyszíneken forgatott külföldi produkcióknak is része van. A koronavírus-járvány okozta válságot megelőző években világosan látszott, hogy Magyarországon folyamatosan nőtt a kultúra iránt érdeklődők száma. Az Eurostat adatai szerint a magyarok az Európai Unió más tagállamaihoz képest kiemelkedően sokat költenek kultúrára, átlagosan a GDP 2,1 százalékát; ezzel a teljesítménnyel a legtöbb európai uniós tagállamot magunk mögé utasíthatjuk.

Az elmúlt évek munkájának eredményeképpen a magyar filmek és a magyar filmszakma is aranykorszakát éli. Én is itt szeretnék megemlékezni Andy Vajnáról mint a legújabb kori magyar filmtörténet egyik legnagyobb alakjáról  köszönjük neki mindazt, amit tett Magyarországért és a magyar filmért.

A 120 éves hagyományokkal rendelkező magyar filmgyártásnak és filmszakmának, a 2011-ben létrehozott Magyar Nemzeti Filmalap támogatási rendszerének köszönhetően a filmes iparág kapacitása megháromszorozódott, és egyre több a kimagasló, világszínvonalú alkotás is.

A Saul fia című film 2016-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, amire azelőtt több mint 30 évig nem volt példa magyar film esetében. A Mindenki című film 2017-ben elnyerte a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó Oscar-díjat, valamint az elmúlt években az új támogatási rendszernek is köszönhető rendszerben készült magyar filmek több mint száz rangos nemzetközi díjat kaptak. Azt gondolom, hogy az új támogatási rendszer és a filmekben dolgozó emberek is egy nagy kalapemelést érdemelnek ezért, hiszen száz rangos nemzetközi díjat nyertek el.

A magyar produkciók mellett az elmúlt években Magyarország  és nem csak Budapest  számos nagyvolumenű amerikai filmforgatás és filmkészítés helyszínévé vált. Azon túl, hogy számos sikeres amerikai filmben felismerhetünk magyarországi helyszíneket, érdemes figyelmesen megnézni a filmek végén a stáblistát, ahol számos esetben rengeteg magyar nevet is láthatunk, ugyanis sok külföldi produkció vágó-, hang- és utómunkái is magyarországi filmstúdiókban készülnek.

A külföldi filmprodukciók magyarországi forgatása és magyarországi gyártása is fontos nemzetgazdasági érdek, ugyanis a forgatásból származó adóbevételek mellett ezek a produkciók számos magyar szakembert foglalkoztatnak. Ezáltal a tehetséges magyar hangmérnökök, vágók, képszerkesztők, operatőrök, jelmeztervezők, díszlettervezők és számos egyéb munkatárs hollywoodi és más nemzetközi produkciókon dolgozhatnak, itthon, Magyarországon.

Szeretnék reagálni részben a jobbikos képviselőtársam felvetésére is. Egyetértek abban, hogy a történelmi tematikájú filmeknek milyen nagy szerepe volt, és az én fiatalságomra is nagy hatással voltak az ön által is ideidézett filmek. Egyetértek abban, hogy közös feladatunk, hogy nagyszabású történelmi filmek készüljenek az eddig még feldolgozatlan magyarországi, magyar történelmi eseményekről, szerintem ez helyes és támogatható irány, mint ahogy látjuk azt, hogy számos nagyon-nagyon jól sikerült alkotás van az elmúlt 30 évben is mögöttünk.

Óvatosabban bánnék az amerikai párhuzammal, hiszen pont idén azt láttuk, hogy számos módon amerikai történelmi tematikájú filmeket tesznek feketelistára, tiltólistára mindenféle ideológiák fogságában, például az Elfújta a szél című filmet próbálták kitöröltetni mindenhonnan, vagy éppen John Wayne híres amerikai westernhős alkotásait és az ő nevét viselő intézményeket is megpróbálták megváltoztatni, de tiltólistára tették például a Forrest Gumpot is. Úgyhogy azt gondolom, hogy nem mindenben kell az ottani filmgyártásról vagy az azt körülvevő ideológiákról példát vennünk, megvan a saját utunk, megvan a saját történelmünk, véleményünk a dolgokról, azt érdemes követni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a külföldi produkciók magyarországi gyártásának további ösztönzése. A módosítás lehetővé teszi, hogy a mozgóképről szóló törvény szerint a külföldi előadóművészek és stábtagok körében egységesen választható legyen az egyszerűsített adózási mód. A módosítás célja továbbá, hogy a filmalkotásokban részt vevő előadóművészek és stábtagok akkor is választhassák az egyszerűsített adózási módot, ha valamilyen okból a forgatás elhúzódik, és meghaladják a 183 napos magyarországi tartózkodást.

A törvényjavaslat a filmipari statiszta meghatározást kiterjeszti a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó filmalkotásokban szereplő statisztákra is. Ennek következtében a meghatározás a mozgóképről szóló törvény hatálya alá nem tartozó filmekben, például reklámfilmekben szereplő statisztákra is alkalmazhatóvá válik. A törvényjavaslat módosításai hozzájárulnak ahhoz, hogy a külföldi filmprodukciók számára továbbra is kedvező legyen a magyarországi gyártás és magyar szakemberek, munkatársak alkalmazása  mindez nagyon fontos magyar kulturális és nemzetgazdasági érdek.

Mindezek figyelembevételével a KDNP-frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Molnár Gyula képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kihasználom a lehetőséget, hogy a mai napon még itt új fiú államtitkár úr, úgyhogy szeretném azt az általános gondolatunkat megfogalmazni, amit az elmúlt napokban minden ügy kapcsán szeretnénk megosztani a közvéleménnyel, megosztani a politikával foglalkozó emberekkel, hogy látjuk és értjük azt a szándékot, amikor a kormány valamilyen formában a járványt próbálja kezelni, próbálja az egészségügyi rendszert fenntartani, és közben a gazdaság működőképességét fenntartani. Jól látjuk, érzékeljük ebben az egyensúlyt, ezt elmondtam pont, azt hiszem, talán valamelyik nap; hogy ebben sikeresek leszneke, ezt majd csak történelmi távlatból fogjuk tudni megítélni. Most úgy látjuk, hogy egyelőre többségében vesztésre állnak. De eközben megdöbbenéssel látjuk és nézzük azt, hogy valami pótcselekvés irányába mennek el, és olyan törvényalkotási cunamit próbálnak ránk zúdítani  aminek értem a kommunikációs részét , ami arról szól, hogy lám-lám, mindenki teszi a dolgát a maga helyén, a képviselők is foglalkoznak az ügyekkel, csak eközben például nagyon szívesen látnánk és örömmel vennénk azt, ha a járványkezelésben, egészségügyirendszer-megőrzésben, gazdaságmegőrzésben esetleg egy negyedik lábat is odavennének, mert azért ez nagyon bűnösen hiányzik az önök tevékenységéből, ez pedig ennek a szociális vetülete, hogy mi lesz eközben a munkanélküliekkel, mi lesz eközben azokkal, akik a gyermekükkel otthon kell hogy maradjanak, mi lesz azokkal, akik most keresnek állást, mi lesz a nyugdíjasokkal.

Tehát azt szeretnénk mondani, hogy miközben érteni véljük, és ugye, látják, hogy milyen együttműködőek vagyunk mindenben (Nacsa Lőrinc közbeszól.), aközben azért helyes lenne, ha másokkal is foglalkoznánk. Nem is teszem azt hozzá, most, hogy Nacsa képviselő úr… Majd egyébként egyet fogok önnel érteni egy dologban, úgyhogy ne lepődjön meg, nem akarok kárt okozni önnek semmiképpen sem a pártjában.

De akkor gyorsan még két dolgot idehozok, mert végül is időm van bőven, ez pedig az, hogy eközben persze foglalkoznak azzal, hogy az önkormányzati rendszert hogyan lehet lábon döfni, tehát olyan apróságoknak tűnő dolgokat hoznak, és kommunikálják azt, hogy vannak itt tartalékok, miközben önök is pontosan tudják, hogy azok a számok, amelyekkel önök dobálóznak, az önkormányzati rendszer ezermilliárdos tartalékai, valójában nem léteznek, ezek mind lekötött pénzek, és nem igaz az, hogy ha valami a számlán van, az szabadon felhasználható pénznek tekinthető.

És akkor önök még egy ötödik dolgot is idehoztak, ez már tényleg, úgy gondolom, talán még az önök nagyon széles és izmosnak tűnő vállának is kicsit sok lesz, ez pedig az, hogy meghirdették a globális támadást az Unióval szemben. Én megmondom őszintén, érdemes lenne többet foglalkozni azzal, ami az igazi probléma, és ez pedig egyértelműen a járvány. Ebben a helyzetben érkezett meg hozzánk ez a nagyon fontos törvénymódosítás.

Szeretném elmondani, és itt fogok egyetérteni pár előttem szólóval, akár kormánypárti képviselővel és az államtitkár úrral is, hogy elképesztően fontosnak tartom azt, hogy ez a törvény 2004-ben született, és valóban az volt akkor a szándék és a cél, hogy hogyan, miképpen lehet azt a fajta képességet, azt a fajta lehetőséget, amivel Magyarország rendelkezik, a világnak megmutatni. És igenis vannak olyan kitörési pontok ennek az országnak, ahol relatíve pici befektetéssel, pusztán csak azzal, hogy meg tudjuk mutatni saját magunkat a világnak, tudunk sokkal, de sokkal több sikert elérni.

Nagyon halkan jegyzem meg, nem akarok tényleg ilyen mély politikai összefüggéseket megfogalmazni ma, hogy ha önök az elmúlt tíz esztendőben azzal foglalkoztak volna, hogy egy modern Magyarországot építenek, hogy megnézik azt, hogy mik azok az iparágak, amelyekben ez a fajta szellemi tőke, ez a fajta többlettudás, amire önök is mindig hivatkoznak, ez a magyar virtus igazából utat tud törni, akkor mára nem egy ilyen összeszerelő üzemmé lettünk volna, ahol különböző nagy multinacionális cégek termékeit szereljük össze.

De visszatérve a dolgokhoz: igen, ez egy nagyon helyes és nagyon fontos dolog.

(12.40)

Én magam is úgy gondolom, hogy ez egy nagyon komoly kitörési pont, és ha ebben kell, akár a járvány miatt, akár mert a világ haladt előre, mert a jövedelmek változtak, meg az egyéb eljárások, akkor azt gondolom, helyes, hogy ezen az úton megyünk tovább.

És most következik, amit nem nagyon hittem volna az elmúlt évtizedekben, hogy el fogom mondani, de igen, valóban, Andy Vajna nagyon sokat tett a magyar filmművészetért. De kérem tisztelettel, vegyék azt észre, hogy nem azért, mert jó utasításokat kapott a kormánytól; ezt mondom Kálló képviselő úrnak is. Mert egyet tudunk segíteni a kormánynak, hogy a magyar filmművészetet segítse, hogy ’22-ben leváltjuk, és elmehetnek statisztának, és akkor tudnak egy csomó jó filmben szerepelni, tehát akár ilyen formában megpróbálhatunk segíteni. Én nem nagyon szeretném, hogyha ez a kormány, de általában a kormányok valamilyen módon a magyar filmművészet szekerét valamilyen nagyon nagy tempóval megpróbálnák tolni. Tudják, miért volt Andy Vajna jó a magyar filmnek, és miért volt jó ennek az egésznek? Azért, mert ő ezt a dolgot a piaci oldalról nézte, a fogyasztó oldaláról nézte; nem a politika oldaláról nézte. Egyébként, ha van az a piaci szegmens, amit Kálló képviselő úr mondott, akkor ő azt ki tudta elégíteni, és azt gondolom, hogy erről szól sajnos ez a világ.

Lehet ezt nem szeretni, lehet azt gondolni, hogy önök mindent tudnak központilag szabályozni, csak el kell hogy keserítsem önöket, vannak dolgok, amik szét fogják feszíteni ezeket a kereteket. És egyébként ha önök ennyire elkötelezettek abban, hogy ez a csodálatos magyar filmművészet ezekkel a fantasztikus szereplőkkel továbbra is olyan legyen, amilyen, akkor például, mondjuk, levehetnék a kezüket a Színművészeti Egyetemről, tehát hagyhatnák ott például nyugodtan azokat az embereket a saját maguk szabályai szerint működni, és például ez az a szféra, tényleg őszintén mondom, ez az a szféra, ahova nem kell ennyire direkt módon belenyúlnia a politikának és a kormánynak.

Mindenkinek vannak élményei. Picit idősebb vagyok önöknél, úgyhogy elmondom, nekem is van egy ilyen típusú élményem, és imádom azt, amikor látom az Evita című filmben Buenos Aires főutcáján vonulni Antonio Banderast és Madonnát, és meglátom a háttérben a Csemege vállalat feliratot, ez engem mindig olyan boldogsággal tölt el. Nem tudom persze, hogy a világon bárki, aki nézi ezt a filmet, tudjae, hogy ez nálunk van, de az újabb filmekben, valóban, ezt én is elfogadom, és meg is süvegelem, hogy az a szándék, amit mi 2004-ben elkezdtünk, valóban folytatódott, és én is azt mondom, hogy egy ilyen típusú szabályozásra szükség van, és kellhet is.

Én egy kicsit határozottabban szeretném azt a tételt megfogalmazni, amit jobbikos képviselőtársam is az expozéjában kifejtett, hogy nem teljesen világos, hogy miért tették bele ebbe az egyébként, még egyszer mondom, sok minden szempontból helyes törvénymódosításba az artmozik adott esetben más kézben való vagy más által való felügyelését.

Ha nem haragszik, államtitkár úr, azért az önök tárcájában olyan nagyon nem bízunk ebből a szempontból, hogy önök itt a magyar kultúra és a magyar nép legaggódóbb hívei. Azért önök itt meglehetően azon tárca képét mutatják, akik meglehetősen komoly lobbiérdekeket fejtenek ki abban az irányban, amelyik a kormányzópárt érdekét kifejezi. Miért nem lehetett ott tartani a kulturális tárcánál az artmoziknak a jóváhagyását? Miért gondolják úgy…? Ugye, most az van benne, hogy majd egy új rendeletben  de nagyon úgy tűnik, mint hogyha ez önökhöz kerülne.

Tehát én tényleg, őszintén mondom, minden tiszteletem az öné és a miniszteréé, nyilván sokat jártak artmozikba, nyilván tudják, hogy ez pontosan mit jelent, de miért nem hagyjuk ezt ott, ahol ez ténylegesen van és való? Csak ezt akarom itt olyanként megfogalmazni, ami alapján fájó szívvel mondom, hogy minden jó szándékunk ellenére valószínűleg nem fogjuk támogatni ezt a fajta módosítást. Nem mondjuk azt, hogy alapvetően, teljes egészében elutasítjuk, csak azt szeretném mondani, hogy ez teljesen érthetetlen módon került ebbe a törvénybe. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Hadd kezdjem azzal, hogy alapvetően egyetértek Molnár képviselő úrral, bár talán nem fogok ennyire finoman fogalmazni. Azzal szeretném kezdeni, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy amit önök most csinálnak, az egy pánikkormánynak a pótcselekvése. Nem készítették fel az országot a járvány második körére; nem csináltak semmit a nyáron; összeomlás szélén áll az egészségügy, az oktatás, és közben növekszik a munkanélküliség, csökken a gazdaság teljesítménye; éppen most hosszabbították meg a lezárást újabb hónapokra. (Nacsa Lőrinc közbeszól.  Az elnök csenget.)

Azt kell mondanom tehát, tisztelt Ház, teljesen nyilvánvaló, hogy lenne önöknek fontosabb dolga most, amikor egy világjárvánnyal kell küzdeni. És mit tesznek önök ehelyett? Ehelyett tömik az Országgyűlést törvényjavaslatokkal, mégpedig olyan törvényjavaslatokkal, amiknek csak az a funkciója, hogy itt is, ott is egy kis pénzt még a haveroknak lehessen osztani.

Mert miről szól ez a törvényjavaslat? Csodálatosan beszélgettünk itt a magyar filmről, mindannyian nagy tisztelői vagyunk. Na, ez a törvényjavaslat erről nem szól. Ennek a törvényjavaslatnak kizárólag az a célja, hogy több pénzt hagyjon a külföldi filmes vállalkozások, és ami ennél is fontosabb önöknek, az önök haverjai zsebében. Az, hogy mi ez a kör, azt elég világosan mutatja az Antenna Hungáriának a sok millió forintos filmmegrendelése, ahol, hogy, hogy nem, Habony Árpád baráti köre tűnik fel a háttérben, és nagyon sok ilyen történetet ismerünk.

Mi történik most? Az adófizetők zsebéből, hiszen a be nem fizetett adó is természetesen az adófizetők pénze  bár ezt most éppen megpróbálják majd megváltoztatni az Alaptörvényben, de ettől ez még az igazságon semmit nem változtat , ebből több pénzt hagynak ott a reklámvállalatoknál, amelyek aztán igazán nem kulturális intézmények. Több pénzt hagynak ott azoknál a filmipari beszállítóknál, amelyeknek egy jelentős része egyébként szintén önökhöz kötődik ilyen vagy olyan módon; és emellett a propagandaminisztérium irányítása alá rendelik az artmozikat. Ez az, ami most önöknek fontos a válság idején. Ez fontos önöknek akkor, amikor naponta több ezren fertőződnek meg, és amikor naponta közel százan halnak meg. Azt kell mondanom, hogy ez szégyen, ez az ország, a választópolgárok cserbenhagyása.

Mit kellene ehelyett tenniük inkább? Hadd adjak tanácsokat, ha már maguktól nem képesek erre. Bevezetni az ingyenes és tömeges tesztelést, amit ha megtettek volna korábban, akkor nem szabadult volna el a járvány, de még most sem lenne késő, hogy legalább a károkat csökkenteni lehessen. Meghosszabbítanák az álláskeresési támogatást, és direkttámogatást nyújtanának azoknak az embereknek, akik elvesztették az állásukat. Újraindítanák az állami bérpótlékrendszert, és nemcsak 50 százalékkal, és nemcsak a vendéglátóknak és persze az önöknek szintén kedves szállodásoknak, nemcsak a haveroknak, hanem a gazdaság egészének, az iparnak is. Azonnal támogatást nyújtanának a nyugdíjasoknak és a családoknak, és minden embert tényleg ellátnának influenzaoltással. Azt mondta a miniszterelnök, maga kezdeményezte ezt, csak könnyű úgy ingyenes influenzaoltást adni, hogy egyébként meg nincs influenzaoltás. Ez lenne az önök dolga.

Értem, hogy sokkal kellemesebb egyébként egymás közt kedvezményeket osztogatni, sokkal kellemesebb egymást jó anyagi helyzetbe hozni, mint a válsággal foglalkozni, de nem ez az önök feladata. Végre józanodjanak ki, és foglalkozzanak azzal, ami a kormány dolga ilyen időszakban! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon is, illetve tegnap is folytattunk már rövid, néhány perces, mondhatjuk úgy, hogy napirenden kívüli vitát arról, hogy az Országgyűlésnek kelle működni vagy nem, illetve hogy hány és milyen törvényjavaslat beterjesztése indokolt.Mi azon az elven vagyunk, hogy a parlamentnek természetesen működni kell, rengeteg olyan szerteágazó feladat van, a legfontosabb feladat, a védekezés konkrét feladatain túl, amit el kell látnia az Országgyűlésnek. Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy valóban egy olyan törvénycunamit terjesztettek a Ház elé, aminek, mondhatjuk, hogy több mint felének semmi köze a védekezés konkrét feladataihoz. És egyébként ez is azok közé tartozik, amelyekről úgy gondolom, nem feltétlenül indokolt, hogy erről tárgyaljunk. De ezzel együtt is szerintem nem is ez a lényeg most. Nyilván a mai napon lesznek igazán olyan törvények, amelyekkel kapcsolatban szerintem hosszú politikai vitát leszünk kénytelenek folytatni.

Én nem kívánom megismételni azokat a gondolatokat, amivel alapvetően egyetértek, amit elmondtak egyébként ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaim is arról, hogy valóban büszkék lehetünk a magyar filmeseknek a történelmi távlatokban megjelenő és látható óriási sikereire, és arra a hírnévre, amire méltán szert tettek. És abban is tökéletesen egyetértek, hogy milyen óriási szerepe van a magyar filmes szakmának és a magyar, nagyon nagyszerű, tehetséges filmes szakembereknek abban, hogy az ország hírnevét és a nemzet hírnevét vitték a világban, ez rendkívül fontos. És nyilvánvalóan azzal is egyetértek, amiket elmondott Kálló képviselő úr, hogy mindent meg kell tenni kormányzati szinten is, hogy az ilyen lehetőségek, például a történelmi témák bemutatását, feldolgozását lehetővé tudjuk tenni, és nyilván ebben itt a kormány részéről az a feladat, hogy a különböző pályázatokon a finanszírozási feltételeket biztosítsa ahhoz, hogy akár politikai módon ezekben konkrétan részt vegyen.

Ugyanakkor azt viszont szomorúan látjuk, hogy ez a törvényjavaslat nem feltétlenül arról szól, hogy ezt az irányt kövesse. Nekünk az a meggyőződésünk, és ez a, mondhatjuk úgy, hogy sommás véleményünk erről a javaslatról, hogy nem arra van szükség, hogy az itthon gyártott külföldi filmeket támogassuk, hanem arra, hogy a magyar filmgyártást támogassuk, hogy a magyar filmek itthon és külföldön egyaránt sikeresek lehessenek. Ezért egészen más szemléletet vallunk e tekintetben.

Az artmozik kapcsán pedig egyetértek az előttem szóló képviselővel, én azt gondolom, hogy semmi keresnivalója szintén ebben a javaslatban.

(12.50)

Tehát ilyen módon nem is fogjuk tudni támogatni ezt a javaslatot.

És én már csak egyetlenegy dologra szeretnék utalni: Kálló Gergely felszólalását figyeltem, és néhány olyan történelmi eseményt is elmondott, amely kapcsán indokolt lehet még esetleg vagy lehetőség lenne újabb filmalkotásoknak támogatni, ezeknek a megjelenéséhez hozzájárulást adni. Hangsúlyozom, hogy ez nem a kormányzat, nem a politika feladata, itt a megfelelő támogatási hátteret, pályázati hátteret, intézményi hátteret kell tudni biztosítani.

Én szeretnék egyetlenegy dologra utalni, ami szűkebb hazámhoz, Pécshez, Baranyához és a Mecsekhez köthető. Már beszéltem itt nem oly rég 1956 kapcsán egy olyan történetről, egy olyan igazi példamutató cselekménysorozatról, amelyről sajnos nagyon kevesen, méltatlanul kevesen tudnak, ez a „mecseki láthatatlanok” története. Én azt gondolom, hogy még mindig nagyon kevesen hallottak arról, hogy ők voltak azok a szabadságharcos csoport, amely az országban a legtovább kitartott, és még a forradalom leverése, a szabadságharc leverése után is hetekig kitartottak, partizánharcot folytattak a Mecsek erdeiben.

Nem olyan rég Cs. Nagy Sándor dokumentumfilmes Sashegyi Zsófia újságíróval közösen elkezdtek egy munkát, megpróbálnak egy dokumentumfilmet készíteni erről a nagyon-nagyon fontos történelmi eseményről és egy olyan eseménysorozatról, amelyre mindannyian büszkék lehetünk, nem csak baranyaiak. Pályáztak a Nemzeti Filmalaphoz, a Nemzeti Kulturális Alaphoz, a Nemzeti Filmintézethez, és mindenhol visszautasították őket, nem kaptak támogatást, hogy ezt a nagyon fontos, hiánypótló dokumentumfilmet elkészítsék. Majd próbálkoztak később, amikor olyan pályázati kiírást láttak, hogy egy ilyen történelmi játékfilm elkészítéséhez kapjanak támogatást. Ez sem sikerült. A munkát saját forrásból megkezdték, de nyilvánvaló, ahhoz, hogy egy ilyen alkotás elkészülhessen, kellenek támogatási források. Ezért egyfajta gyűjtést rendeztek. Én azt gondolom, ez is mutatja, van még mit tenni a tekintetben, hogy valóban az ilyen értékes alkotások, és azok a filmes alkotások, amelyek valóban be tudnák mutatni a történelmünknek egy-egy ilyen sajnos kevesek által ismert vagy feledésbe merülő epizódját, azok rendkívül fontosak.

Úgyhogy ezekben a kérdésekben, én azt gondolom, elmondhatom, hogy egyetértünk, más tekintetekben pedig inkább ellenzéki képviselőtársaimmal értek egyet, ezt a javaslatot ilyen módon, a már említett elvi véleménykülönbségek miatt nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Most megkérdezem… (Kálló Gergely: De!  Arató Gergely Kálló Gergelyre mutat: De, ő!  Kálló Gergely: Jeleztem!) Bocsánat! Később jelent meg, képviselő úr, a nyomógombbal! Amikor én lezártam, még nem volt fenn a neve. Úgyhogy lezártam, képviselő úr. Tehát az általános vitát lezártam.

Megkérdezem az előterjesztőt, Dömötör Csaba államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dömötör Csaba jelzésére:) Parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Elég sok témát érintettünk. Megszoktam a napirend előtti felszólalásoknál, hogy pártpolitikai vonatkozások is belekeverednek. (Arató Gergely: Ez a parlament!) Szerintem mindenhol helye van egyébként. Én szakpolitikai vitára készültem, de igyekszem másra is reagálni. Hadd kezdjem azzal, amit többen érintettek: Andy Vajna szerepét. Én érdeklődéssel figyeltem ezeket a véleményeket, ezek szerint elismerik a szakmai tevékenységét. Azért a jegyzőkönyv kedvéért szögezzük le, hogy ez nem volt mindig így. Az ön pártjának például az volt az álláspontja, hogy nem segíti Magyarország megítélését; „offshore terminátornak” nevezték következetesen; arról elmélkedtek, hogy mikor mondhatják majd azt, hogy Hasta la vista, Andy! És azt is mondták, hogy a Jobbik szerint ilyen alakoknak semmi keresnivalójuk a médiaiparban. Ez volt az önök hivatalos állásfoglalása. (Az MSZP felé fordulva:) Önök, mint akik most dicsérik Andy Vajnát, azt mondták, hogy a legkártékonyabb gazdasági vándorló. Ez volt az önök álláspontja.

Azt kell hogy mondjam, a magyar közélet egyik nagyon súlyos tehertétele, hogy egy ilyen elismert szakembernek meg kell halnia ahhoz, hogy elismerést vívjon ki az ellenzéki parlamenti pártok részéről. De én már komoly fejleménynek tartom azt is, hogy legalább most megteszik. Sokat tett hozzá a magyar filmipar fejlődéséhez.

Ami a jobbikos felszólalást illeti: azzal a felvetéssel én egyetértek, hogy minél több történelmi témájú filmre lenne szükség, de ha ön azt mondja, hogy nem történt semmi az elmúlt években, az nem állja ki a valóság próbáját. Nagyon sok díjazott alkotás történelmi témájú.

Az más kérdés, hogy mindannyiunknak más az elvárása azzal kapcsolatban, hogy milyen téma legyen az a történelmi téma, de azért a Szürke senkik, az Apró mesék, az Örök tél című alkotások történelmi témájúak voltak. De egyébként azt nem mondjuk, hogy ezen történelmi filmek mennyisége elegendő, szeretnénk, ha minél több születne, de ez elsősorban az alkotók dolga. Egyébként a Filmintézet alapvető célja, hogy több történelmi témájú film készüljön.

És ha egy másik vonatkozást is mondhatok: egy dolog az, ha elkészül egy állam által támogatott film, az pedig egy másik, hogy vane lehetőségünk ezt megnézni. És ebből a szempontból nagy jelentőségű a Filmio platform holnapi elindulása, mert nemcsak támogathat majd az állam egy magyar alkotást, akár történelmi témájú alkotást, hanem önnek sokkal több lehetősége lesz ezt megnézni, nem lesz ahhoz kötve, hogy láttae a tévécsatornán vagy nem. Szerintem ez előrelépés, remélem, hogy ön is egyetért ezzel. És azzal is egyetértek, hogy a magyar filmeseknek nagyobb teret kell engedni  még nagyobbat.

Ami az MSZP-s felszólalást illeti: csak röviden reagálnék a járvánnyal kapcsolatos megszólalásokra. Azt látom, hogy önöknek ezt most mindenhol el kell mondania. Ugye, a szociális vetületről beszélünk. Azért a legfontosabb szociális vonatkozása egy járvány elleni védekezésben is annak van, hogy sikerüle megóvni a munkahelyeket (Arató Gergely: És sikerült?), és ez a kormány a jelenlegi megközelítésével már bizonyított. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Arra a kérdésre, amit ön feltett, tisztelt képviselő úr, azt a tényt hadd mondjam el, hogy amikor önök voltak kormányon, 12 százalékos volt a munkanélküliség, ez a kormány 4 százalék alá csökkentette. (Nacsa Lőrinc: Így van!)

Most is ebben a sávban vagyunk, és az a megközelítés, amivel a kormány dolgozott, miszerint adót csökkentsünk, ne pedig a segélyezési rendszert erősítsük meg, mint ahogy önök akarják, ez bemutatta az eredményeit, és szeretnénk is ezen az úton továbbmenni a járvány után is. Az önök megközelítése hibás volt, mert 12 százalékos munkanélküliség lett belőle, a kormány megközelítése pedig bizonyította életképességét.

És hol volt ez a szociális érzékenység akkor, amikor a devizahitelezést rászabadították az országra? (Arató Gergely: A Fidesz volt az, drága képviselő úr! Orbán Viktor kormánya idején volt!) Most is ez a kormány az, amelyik a moratóriumról döntött (Dr. Harangozó Tamás: Ki döntötte be a forintot?  Az elnök csenget.), és meghosszabbította.

Ami az önkormányzatokat illeti: én látom a magyarázkodást, az ujjal mutogatást, főleg a főváros részéről, miszerint nincsen elég pénzük (Dr. Harangozó Tamás: Cser-Palkovics!), meg azok már lekötött pénzek. Most kapaszkodjanak meg, egy járványidőszakban minden egyes önkormányzatnak és leginkább a kormánynak hozzá kell nyúlnia az eddigi terveihez, mert a járvány sok mindent felborított. A költségvetési számok sem így alakulnának, ha nem lenne egy járvány. Megfigyelhették, hogy van egy járványügyi alap és egy gazdaságvédelmi alap.

És miközben azt látjuk, hogy megy az ujjal mutogatás, a Fővárosi Önkormányzat nem akar hozzányúlni az eddigi terveihez, és nem akar áldozni a járvány elleni védekezésre, miközben a legnagyobb összegen ül a magyarországi önkormányzatok közül. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Tudomásul vesszük ezt a döntést, de ha így döntenek, akkor ne kenjék az egészet a kormányra, és ne merüljön ki abban egyedül a járványügyi cselekvésük (Dr. Harangozó Tamás: Cser-Palkovics!), hogy a Facebook-oldalon keseregnek, meg néha magyarázkodnak és ujjal mutogatnak az ATV-stúdióban.

Ami az azzal kapcsolatos felvetést illeti, hogy kiknek mennek a támogatások: néha az az érzésem, hogy önöknek az az alapvető bajuk, hogy olyanok is kapnak támogatást, akik nem feltétlenül azt gondolják a világról, mint önök. De hadd mondjak egy példát: van egy olyan nemzetközi díjazott alkotó, aki pár nappal ezelőtt kamerának is nyilatkozott arról, hogy egymilliárd forintot kapott csak az egyik filmjére. Hol tette? Egy kormányellenes tüntetésen. Na, ennyit arról, hogy a kormány kiket támogat. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Nem világnézeti, nem politikai alapon megy a dolog, de azt látom, önöknek az a problémája, ha olyan is kap támogatást, aki nem ugyanazt gondolja a világról.

Arató képviselő úrnak szeretném mondani: legyen szíves, nézzen utána, hogy a kormány valóban meghosszabbítottae a korlátozó intézkedéseket. Láttam, hogy lejöttek ezzel kapcsolatban álhírek, nem állják ki a valóság próbáját. (Arató Gergely: Meglátjuk…  Közbeszólás az ellenzék soraiból: Holnap?) A kormány a rendkívüli jogi kereteket hosszabbította meg, de ez nem vonatkozik az intézkedésekre, amelyek december 11-éig vannak érvényben.

Most nem tudom, hogy nem tudott utánanézni, vagy ugyanazt folytatja, amit itt az elmúlt hónapokban mindig is tettek, álhíreket terjeszt itt az ülésteremben is, mind a kettő elfogadhatatlan.

(13.00)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A munkanélküliséggel kapcsolatos felvetéseire ugyanazt tudom elmondani: az önök idején 12 százalék volt, most pedig 4 százalék alá sikerült csökkenteni, és ebben a sávban is fogjuk tartani.

Ami az artmozikat illeti, lényegében nem változik a rendszer. Annyi változás történt egy korábbi döntésnek köszönhetően, hogy a Nemzeti Filmiroda mint hatóság a Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozik, és ezért indokolt az, hogy az artmozikra vonatkozó hatósági jogkörök sem az EMMI-nél, mint eddig, hanem a Kabinetirodánál legyenek. Ez egy technikai jellegű módosítás.

Az azzal kapcsolatos felvetésekre, hogy külföldi produkciókat támogat a kormány, azért azt a vonatkozást legyenek szívesek, nézzék meg, hogy a külföldi produkciók esetében rengeteg magyar szakember kap munkát. Tehát amikor idejön egy külföldi produkció, amit utána egyébként, miképp Molnár képviselő úr is utalt rá, a világ számos országában bemutatnak, akkor az magyar embereknek is ad megélhetést. Tehát ha kellene egy közös elemet találnom abban a sok javaslatban, amely most a napirenden van, akkor az az, hogy miközben az emberek életét is szeretnénk védeni, a munkahelyeiket is szeretnénk megvédeni, és ennek a javaslatnak is van munkahelyvédelmi vonatkozása.

Az LMP-s felvetéssel kapcsolatban hadd mondjam el, hogy ugye, tett ön egy javaslatot egy pécsi történettel kapcsolatban. Szerintem ezek fontosak. Egy dolgot hadd mondjak el: hogyha ön egy ilyen javaslatot tesz, mondjuk, az LMP nevében, én nem fogom LMP-propagandának minősíteni csupán azért, mert ön tette. Még akkor sem, ha önök ezt a tiszteletet nekünk, ha mi élnénk hasonló kezdeményezéssel, akkor azt nem adnák meg. Azt gondolom, hogy minél több történelmi és minél több helyi történetre van szükség ahhoz, hogy jó minőségű forgatókönyvek legyenek, és abból pedig jobb filmek.

Ami pedig a  hogyan fogalmaztak?  törvényalkotási cunamival kapcsolatos álláspontjukat illeti, az egész nem más, mint egy nagy lelkiismeret-furdalás, az abból fakadó lelkiismeret-furdalás, hogy hónapokkal ezelőtt önök azzal csináltak álhírkampányt, hogy nem fog ülésezni a parlament. Ehhez képest a hazugsághoz képest én megértem, hogy kellemetlen azzal szembesülni, hogy a magyar parlament folytatta a munkáját. Folytatja a munkáját, igen, törvényjavaslatokat tesz le a kormány az asztalra, igen, dolgozni kell, nem engedhetik meg maguknak, hogy kivonuljanak, mint ahogy időről időre megteszik, de ezekben a törvényjavaslatokban (Arató Gergely: Ti vonultok ki állandóan…  Az elnök csenget.) egy közös elemet, tisztelt képviselő úr, majd találhat: a munkahelyek védelmét szolgálják. Ennyit az önök alapvetően politikai jellegű felvetéseiről.

Ami pedig magát a törvényjavaslatot illeti, annak azért örülök, hogy minden más politikai felhang ellenére a törvényjavaslatról szóló vitát talán nem találják haszontalannak, így éreztem. Azt szeretném még hozzátenni, hogy azért is indokolt ilyen törvényekkel foglalkozni, mert amikor azt mondjuk mi, hogy minden élet számít, akkor a munkahelyekre is gondolunk, az is az élet része. A magyar filmipar szerencsére az elmúlt években egyre több magyar embernek adott munkát, és szeretnénk, ha ez a folyamat a járványidőszak után is folytatódna.

Annak is őszintén örülök, hogy nem vitatták el a magyar film komoly eredményeit az elmúlt évekből. Tehát azt is érzem kicsit, hogy azért nem a szakmai vonatkozásokkal foglalkoztak, mert nem tudják egész egyszerűen elvitatni, miközben a korábbi években, amikor behoztuk ezeket a törvényjavaslatokat, akkor önök rendre azt mondták, hogy nem fog működni. Most pedig számtalan nemzetközi elismerés és gazdasági adat is bizonyítja, hogy az új filmipari keret kiállta az idő próbáját, és ezen az úton szeretnénk továbbmenni.

Mindent egybevéve, szeretném megköszönni a hozzászólásokat. A szakmai és politikai véleménykülönbségek ellenére abban talán egyetérthetünk, hogy a filmipar stratégiai ágazat, és közös érdekünk, hogy a magyar film további szinteket lépjen mind gazdasági, mind kultúraerősítő erejét tekintve. A tárgyalt javaslat ezt jól szolgálja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   123-136   137-152   153-216      Ülésnap adatai