Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a Háznak a falai azóta tanúi a magyar történelemnek, amióta Steindl Imre tervei nyomán szorgos kezek felépítették. Az ország Háza helye a vitáknak, tanúja lehet ugyanakkor annak is, hogy közösen tudunk örülni kisebb és nagyobb közösségek sikereinek, örömeinek, amelyek által az egész nemzet lehet gazdagabb. Hiszem azt, hogy Magyarország minden egyes falva és városa hozzáad valamit az egész haza szépségéhez, épüléséhez és ahhoz, amiért büszkék vagyunk rá, hiszen a lokálpatriotizmus a patriotizmus alapja. Ezen gondolatok jegyében szeretnék tiszteletet adni választókerületem székhelyének, Sárvárnak. 2018 ugyanis különleges év a Rába-parti város életében; kerek évfordulója, hogy 1328-ban városi kiváltságokat kapott Károly Róbert királytól, 50 éve pedig annak, hogy 1968-ban újkori városi rangját visszaszerezte Sárvár. Fél évszázados tehát a város, amelynek városias gyökerei a középkorból erednek. Vannak köztünk, akik még emlékezhetnek 1968-ra, de a középkori történések már messzi nemzedékekhez vezetnek bennünket. A vár ma is mutatja annak a kornak a dicsőségét, amelynek díszterme példátlan látványosságot jelent. Tudhatjuk jól, a XVI. században az ország egyik kulturális centruma jött létre ott, a Nádasdyaknak köszönhetően. Sylvester János vezetésével nyomdát hoztak létre, és 1541-ben kiadták az Újszövetséget. Ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv. 1556-ban ott halt meg Tinódi Lantos Sebestyén. Sárvár volt a magyarországi reformáció egyik bölcsője is.

Ennek a városnak volt az első megválasztott országgyűlési képviselője 1848-ban Batthyány Lajos mártír miniszterelnök, és ott tanított Gárdonyi Géza. Itt hunyt el III. Lajos bajor király, az utolsó bajorországi király. A XX. század kapcsán azt is meg kell jegyezni, hogy az első és a második világháború véráldozatában is a sárváriak vállalták a hősiességet, emellett pedig 1956-ban is megmozdult a város lakossága Magyarország szabadsága érdekében. Az új évezredben a történelmi település igazi fürdővárossá lett, hiszen évek óta a vendégéjszakák száma alapján az első tíz hely egyikén szerepel a település.

Tisztelt Ház! E rövid történelmi tabló azt mutatja, hogy ott, a Rába partján évszázadok óta éltek magyarok, akik ott nevelték gyermekeiket, ott dolgoztak, ott imádkoztak, és ott azt a földet szerették és tekintették otthonuknak, amiért mindent megtettek. Legyünk rájuk büszkék, hiszen ők tartották meg nekünk a várost, mai magyaroknak és az egész ország gyarapodására. Nekik köszönhetően mondhatjuk ki: Sárvár volt, Sárvár van, Sárvár lesz.

Tiszteletet adunk tehát az előttünk járó nemzedékeknek, amelyek örökségként átadták nekünk a települést, a mai polgároknak.

(15.20)

Ugyanakkor a történelem olyan, mint egy váltófutás: minden generációnak megvan a maga feladata, amelyet az adott körülmények között el kell végeznie. Így most, amikor Sárvár várossá avatásának 50. évfordulóját ünnepeljük, a múltból erőt is meríthetünk ahhoz, hogy a következő időszakban is tovább építsük Sárvárt. Köszönet minden ma élő polgárnak, hogy ezt becsülettel teszi ott a városban nap mint nap.

A jövőre nézve pedig azt kívánom, hogy mindazok, akik egyszer majd ezt a várost tekintik otthonuknak, ugyanannyira szeressék, ahogy azt elődeik tették, legyenek büszkék rá, és akarják előrébb mozdítani a sorsát.

Tisztelt Országgyűlés! Isten éltesse Sárvárt! Isten éltesse a sárváriakat! Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)