Felszólalás adatai

Felszólalások:   133-148   149-168   169-184      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására a tegnapi napon 16 óráig volt lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13670. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Megadom a szót Orbán Balázs úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Megvárjuk, amíg az államtitkár urak helyet cserélnek. Kérem, hogy mondja el az előterjesztést. Parancsoljon!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat azon két hangsúlyos igénynek való megfelelés jegyében született, amelyeket a modern kor a közigazgatási eljárások elé állított: az eljárások egyszerűsítése és elektronizálása. Az anyakönyvi eljárások, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat továbbviszi azt a szemléletet, amelyet a kormány évek óta töretlenül képvisel a bürokráciacsökkentés és az átláthatóbb közigazgatás elérése érdekében. Ezúttal olyan igazgatási területet kívánunk módosítani, amely minden ember életét a kezdetektől az utolsó pillanatig végigkíséri.

(16.30)

A törvényjavaslat rendelkezései elsősorban az anyakönyvezést érintik, ami Magyarországon rendkívül gazdag hagyományokkal bír. Az állami, vagyis már nem egyházi anyakönyvezés bevezetésére 1895-ben került sor, és azt tudom mondani, hogy ahhoz képest is egy jelentős mérföldkő volt 2014, ami az elektronikus anyakönyvi rendszer, az EAK elindítását jelentette. Azt megelőzően papíralapon folyt az anyakönyvezés, attól kezdve pedig elektronikus alapúvá vált a nyilvántartás; ugye, négy darab ilyen anyakönyvi esemény nyilvántartására kerül sor ebben a rendszerben: születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat és haláleset.

2014 után megszűnt az anyakönyvi eseményenként és a területileg tagolt anyakönyvezés, helyette a nyilvántartás személyközpontúvá vált olyan, addig nem remélt lehetőségeket megteremtve, mint például a családi kapcsolatok átláthatóvá tétele a családtagok adatainak összekapcsolásával, tehát azt gondoljuk, hogy a 125 éve működő állami anyakönyvezésnek egy komoly fejlesztése valósult meg az elmúlt években, és ezt szeretnénk továbbvinni most is.

2014-ben egy üres nyilvántartással indultunk, amelyet folyamatosan ügyhöz kötötten a papíralapú anyakönyvi bejegyzések teljes adattartalmának, így a személyek adatainak feltöltésével valósítunk meg.

A rendszer személyi nyilvántartásában jelenleg 8 899 444 főt tart számon, majdnem 6 millió anyakönyvi eseményt és majdnem 19 millió bejegyzést rögzítve. Tehát folyamatosan töltjük fel a rendszert, folyamatosan kel életre, egyre komplexebbé válik, és elérkezett az idő, úgy gondoljuk, hogy a rendszer alapjainak megtartásával újabb fejlesztésekbe vágjunk bele.

Ha megvizsgáljuk az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt, akkor egy rövid áttekintést követően is megállapítható, hogy az ügyek személyes jellegére figyelemmel olyannyira szűk körű az elektronikus ügyintézésre biztosított lehetőség, hogy az anyakönyvi eljárásban már-már kivételesnek mondható, azonban korunk kihívásainak megfelelve a jelen törvényjavaslatban szeretnénk ezt a kört a lehetőségekhez mérten az anyakönyvi igazgatás területén is bővíteni. A törvényjavaslat elfogadása esetén olyan anyakönyvi események elektronikus kezdeményezésének jogszabályi háttere teremtődik meg, mint például a házassági névviselési forma módosítása, a nemzetiségi névviselés, az új eljárásként nevesített utónév-módosítás, valamint a névváltoztatás. Ezenkívül a jövőben nemcsak a saját anyakönyvi okiratok elektronikus kérelmezése lesz elérhető az állampolgárok számára, hanem ezt majd otthonról törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként eljárva is intézhetjük.

Külön kiemelném még a polgári törvénykönyv házassági névviselési szabályainak megfelelő, úgynevezett házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárást, amely az elektronikus anyakönyvben már jelenleg is jól működő informatikai megoldásokat támogat. Ennek előnyeit kihasználva a jövőben biztosítható lesz, hogy a kérelmeket egy automatikus döntéshozatal formájában 24 órán belül el tudja intézni a hatóság.

A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a személynévhasználattal összefüggő eljárások racionalizálására is, hiszen csak a névváltoztatási kérelmek évente több ezres ügyszámot generálnak az anyakönyvvezetőknél. 2020-ban október 31-éig vizsgálva összesen 4529 darab névváltoztatási kérelmet jegyeztek az elektronikus anyakönyvbe, amelyből a családi név megváltoztatására irányuló eljárások voltak a legjelentősebb számúak, több mint 2300 darab ilyenről volt szó, több mint ezer utónév-megváltoztatás volt, és a kombinált eljárások is 600-700-as nagyságrendben állnak rendelkezésre.

Egy említés erejéig már beszéltem róla, de pár gondolatot még mondanék az utónév módosítására irányuló eljáráshoz, amellyel az előttünk fekvő módosítás nyomán az anyakönyvi eljárások köre kiegészülne, tehát ez egy új eljárás lenne, noha természetesen nem egy új keletű igényről és adattartalom-változtatásról van szó. A törvényjavaslatban ezt az eljárást egy egyszerűsített névváltoztatásként kívánjuk visszaemelni, az anyakönyvvezető hatáskörébe akarjuk ezt utalni. Ennek hatására a több utónevet viselő személyeknek lehetősége lesz arra, hogy az utónév-módosítás keretében egyet elhagyjanak az utónévből, vagy akár meg is fordíthassák annak sorrendjét. Tekintve, hogy itt nem új nevek engedélyezése történik, hanem már meglévőkre irányul a módosítás, ezért megítélésünk szerint nem indokolt, hogy ezt a változtatási igényt is magasabb összegű illetékfizetési kötelezettség, valamint hosszabb ügyintézési idővel terhelt úgynevezett klasszikus névváltoztatási eljárás keretében lehessen csak intézni.

Ha a névváltoztatási eljárások területén maradunk, mondom még egyszer, az utónév-módosításoknak ez a köre kikerülne, akkor itt további egyszerűsítéseket is találunk. Ez az egyszerűsítés ügyfél- és kormányhivatali oldalt is érint. Javaslatot tennénk a névváltoztatási okirat kivezetésére, amely jelenleg rendkívül sok adminisztrációval jár a hatóság részére. A névváltoztatás engedélyezése számos más engedélyezési eljáráshoz hasonlóan határozat formájában, tehát sima hatósági határozat formájában is teljes mértékben be tudja tölteni a funkcióját, emellett a hatóságnak a névváltoztatási okirat mint biztonsági okmány kezelésével kapcsolatos többletfeladatai megszüntetése is gyorsítja és az anyagi ráfordítás tekintetében is csökkenti a negatívumokat, és pozitív hatása lesz az ügyintézés menetére.

A jelen módosítás a nemzetiségeket érintően is tartalmaz előremutató rendelkezéseket, amelyek célja az, hogy a nemzetiségekhez tartozó személyek hatékonyabban gyakorolhassák a nemzetiségi névviseléshez fűződő jogaikat. Ennek előfeltétele az, hogy ezek a nemzetiséghez tartozó személyek könnyebben és naprakész módon hozzá tudjanak férni a nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzeti utónévjegyzékhez. A törvényjavaslat ezt tenné kötelezővé, ugyanis ez a követelmény jelen pillanatban nem vagy csak részlegesen érvényesül, és a nemzetiségi utónevek közzétételét az országos nemzetiségi önkormányzat feladatává teszi, egyúttal meghatározza annak pontos adatkörét.

Az anyakönyvi igazgatás szerteágazó, számos jogterületet, ágazati szabályt érint. A törvényjavaslat más kapcsolódó törvények módosítását is tartalmazza, például a polgári törvénykönyv bővíti a házasulók által választható házassági névviselési formákat, amelyeknek eredményeképpen egyes esetekben megszűnik a házassági névviselési forma módosítására irányuló külön eljárás szükségessége.

A magyar állampolgárságról szóló törvény kis terjedelmű pontosítása az állampolgársági eskütétel megfelelő előkészítése érdekében szükséges, az úgynevezett Szl.-törvény, tehát a személyi adat- és lakcímnyilvántartásról szóló törvény módosítása az értesítési kötelezettséggel összefüggésben indokolt.

A módosítások jelentős része informatikai fejlesztéseket követőn tud a gyakorlatban is megvalósulni, és ezt követően válik a mindennapok részévé, ezért a javaslatban közel másfél éves időtávlatban határoznánk meg a törvény szakaszos hatályba léptetését, és addig is azokat a módosításokat, amelyeket már hatályba tudunk léptetni, azokat előre hozzuk.

A törvényjavaslat kidolgozását anyakönyvvezetők és az anyakönyvi szervként kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatalok gyakorlati tapasztalatai, észrevételeinek feltérképezése előzte meg, számos jogalkalmazási kérdésben sikerül, azt hiszem, mindenki számára megnyugtató megoldásokat találni. Mi úgy látjuk, hogy egy könnyebben áttekinthető, koherens szabályozás, amely a jogalkalmazók és az ügyfelek munkáját is javítani fogja ezen a területen, amely, mondom még egyszer, legalább két alkalommal, születés és haláleset esetében mindannyiunk életében meghatározó. Köszönöm szépen a szót. Kérem a törvényjavaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként Tapolczai Gergely képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka szól. Parancsoljon!

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen elnök úrnak a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az államtitkár úr is elmondta, az állami anyakönyvvezetés az 1895. évig nyúlik vissza, az év október 1-jével indult el. Az elektronikus anyakönyvvezetés bevezetéséig, vagyis 2014. július 1-jéig papíralapú volt az anyakönyvvezetés.

(16.40)

Az anyakönyvezés központjában az anyakönyvezési esemény állt, például a születés, a halálozás, a házasságkötés, illetve 2014-től a bejegyzett élettársi kapcsolat. Általában az adott eseményt ott jegyezték be, anyakönyvezték, ahol az esemény történt.

Az elektronikus anyakönyvvezetés, vagyis röviden az EAK 2014. július 1-jén egy üres nyilvántartással indult, a papíralapú anyakönyvvezetésről való átállással egyik napról a másikra indult el az adatok folyamatos feltöltése, a személyi adatok rögzítése. Az EAK bevezetése óta kizárólag elektronikusan történik a nyilvántartás-vezetés. Személyközpontúvá vált ezzel a nyilvántartás. Ugyanakkor az EAK nem tartalmazza az összes állami anyakönyvvezetés bevezetése óta anyakönyvezett bejegyzést, közben pedig egyre több és több személy adata kerül feltöltésre a rendszerbe. Évről évre emelkedik például a névváltoztatási ügyek száma. 2014 előtt átlagosan 3500 körüli volt ezeknek az ügyeknek a száma, 2016-ban már közel 5200, 2019-ben pedig közel 6500 ilyen ügy volt. Részben ez is indokolta, hogy megérett az idő a módosításra és a fejlesztésre, ezért is van előttünk ez az előremutató törvényjavaslat.

Az elmúlt években egyre gyorsabban növekszik az eljárási cselekmények száma, amit elektronikusan is lehet intézni. Azt gondolom, hogy ennek jelentőségét a jelenlegi járványügyi helyzetben sem hanyagolhatjuk el. Egyre inkább fölértékelődik és nyilvánvalóvá válik az, hogy mennyivel könnyíti meg az emberek helyzetét, illetve az eljárásokat, az ügyintézéseket az elektronizáció.

A törvényjavaslat célja egyrészt az állampolgárok, illetve a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, másrészt az elektronikusan intézhető ügyek körének kiterjesztése. A javaslat ezenkívül az anyakönyvi igazgatás területén felmerült jogalkalmazási, illetve jogértelmezési anomáliák kezelésére is irányul.

Az államtitkár úr által felsorolt módosító javaslatokat most nem szeretném megismételni, csak egypárat emelnék ki ezek közül. Ilyen módosító javaslat, ami előremutató, a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása. Ez észszerűsíti az ügyfél eskütétele helyszínének megváltoztatásához való jogát. Ezt egyszeri alkalommal engedi meg a módosítás.

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításának célja pedig kettős. Egyrészt egyszerűsíti az eljárásokat, másrészt pedig kiterjeszti az elektronikus eljárások körét. Ilyen például, hogy a Fővárosi Kormányhivataltól az anyakönyvvezető hatáskörébe kerül a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás, illetve az anyakönyvi eljárások kiegészülnek az utónév módosítására irányuló kérelmekkel. Vagy mondhatnám azt is, hogy a magyar és külföldi állampolgársággal is rendelkező szülőre tekintettel a gyermek külföldi állampolgárságának igazolása nélkül is lehet a gyermek számára külföldi jognak megfelelő utónevet anyakönyvezni. A teljesség igénye nélkül mondtam most egypár példát.

S még egy, amit érdemes lenne a fogyatékossággal élő személyek szempontjából is nézni, ez pedig az elektronikusan kezelendő ügyek, eljárások bővítésének a kérdése. A módosító javaslat újabb elemeket emel be ebbe a körbe. Eddig az anyakönyvi ügyekkel kapcsolatban csak és kizárólag az anyakönyvi okirat elektronikus kérelmezésére volt lehetőség. A javaslat értelmében a következő eljárások elektronikus úton történő ügyintézésére lesz lehetőség, ha elfogadja a parlament a javaslatot: a házassági névviselés formájának Ptk.-nak megfelelő módosítása, illetve a nemzetiségi névviselés, az utónév-módosítás, a névváltoztatások kérelmezése, anyakönyvi okirat törvényes képviselő és meghatalmazott útján történő kérelmezése. Ezekben a felsorolt ügyekben, a hétköznapokban gyakran előforduló ügyekben a jövőben lehetőség lesz elektronikus ügyintézésre. Mint említettem, a fogyatékossággal élő személyeknek, például a hallássérült vagy a kerekesszékes sorstársainknak is sokkal könnyebb lesz az életük, ha elektronikusan tudják elintézni az ügyeiket. Azt gondolom, hogy ilyen szemüveggel is érdemes nézni ezt a javaslatot. Arra biztatom a kormányt, hogy a jövőben a közigazgatás további reformjai során is legyenek tekintettel erre. A digitalizációnak, az elektronizációnak szinte csak pozitív hozadéka van a fogyatékossággal élő személyek számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ez a javaslat érdemes a támogatásra. A Fidesz-frakció nevében én támogatom, és kérem képviselőtársaimat is, hogy tegyék ezt. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen mindkettőjüknek. Most a Jobbik vezérszónoka, Kálló Gergely képviselő úr szólhat. Tessék!

KÁLLÓ GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elején én is le szeretném szögezni, hogy támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot. Nagyon pozitív észrevétel a részemről az, hogy tényleg folytattak az anyakönyvvezetőkkel konzultációt, mielőtt ezt a törvényjavaslatot az asztalra tették. Ezt jómagam is megtettem, és az anyakönyvvezetők üzenetét hozom: köszönik szépen, hogy egyeztettek velük. Sok pozitív változtatást tartalmaz a javaslat. Tény és való, hogy egyszerűsíti a rendszert, egyszerűsíti az egészet, és mi minden digitalizációval kapcsolatos tevékenységnek nagyon örülünk, így a névváltoztatás egyszerűsítésének, helyben tartásának és egyéb ilyen dolgoknak.

Mindazonáltal, tekintve, hogy tényleg egyeztettünk anyakönyvvezetőkkel, egy-két kritikát hadd fogalmazzak meg, amit remélem, hogy a kormányzat talán megfontol és elfogad.

Először is az EAK-ról szeretnék szólni. Az EAK rendszerét 2014 óta tényleg kedvelik és szeretik az anyakönyvvezetők, de azt ne felejtsük el, hogy az EAK pluszmunkát is jelentett az anyakönyvvezetőknek. Míg a budapesti kerületekben előfordulhat az, hogy nyolc-tíz anyakönyvvezető van egy önkormányzatnál, addig vidéken, a nagyobb városokban azt mondják, hogy minimum két anyakönyvvezetőt kell tartani. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy egy önkormányzat általában, és ez tényleg nem költségvetési kritika vagy ilyesmi, valóban két minimumot tud tartani. Az EAK bevezetésével azért többletmunka is jelentkezett annak ellenére, hogy az anyakönyvvezetők szeretik az EAK rendszerét, de ehhez a többletmunkához nem tudnak mindig többletforrást, illetve többletdolgozót is adni.

(16.50)

Megfontolandó lenne az, hogy az önkormányzatoknak egy olyan segítséget nyújtson a kormányzat esetleg, hogy az anyakönyvvezetőket segítsék plusz-munkaerőforrással. Főleg beszélhetünk plusz-munkaerőforrásról azokon a településeken, amelyek nem nagy települések, mégis kórházzal rendelkeznek. Egy kórház egy anyakönyvvezetőre pluszmunkát ró, ugyanis ott születnek, és ott halnak meg az emberek, és nem biztos, hogy mind helyi lakosok, akik ott születnek, és éppen ott halnak meg sajnálatos módon. Ezért a helyi anyakönyvvezetőknek többletmunkát jelentenek ezek. Ha a kormányzat tudná biztosítani azt, hogy többletforrást kapjanak kizárólag erre a célra az önkormányzatok, akkor könnyíteni tudnánk ezeket a terheket.

Azt is el kell mondani az EAK-ról  és ezt is egy anyakönyvvezetővel beszéltem meg , hogy az EAK-ot egy nagyon jó dolognak tartják, de azt sérelmezik, illetve hiányolják, hogy az EAK-nak nincsen egy jó marketingje, nincsen egy nagyon jó reklámozása. Nagyon sok esetben sokan nem tudnak az EAK létezéséről, pedig azért dicsérik pont az anyakönyvvezetőt, mert egyszerűsíti a munkát. Egy kicsit nagyobb marketinget, egy kicsit nagyobb felhajtást szeretnének kérni az EAK-hoz, hogy tudják a hivatalok, hogy létezik ilyen rendszer, ebben a rendszerben sokkal egyszerűbbé tudják tenni az átlag állampolgárok munkáját, illetve létezését.

Az EAK-kal kapcsolatban van még egy észrevétel. Az EAK-kal kapcsolatban az is könnyebbség lenne, hogyha nem nyúlhatnának hozzá, de betekintést nyerhetnének magyar állami szervek, mint például a bíróság, a rendőrség. Ez megkönnyíthetné az ő munkájukat. Még egyszer mondom, nem kellene hogy belenyúljanak. Nem kellene hogy belenyúljanak, de lehet, hogy betekintési jogot érdemes lenne ezeknek a szerveknek biztosítani. Visszatérhetünk arra, hogy most ez az új törvénytervezet személyi igazolvány kibocsátására is feljogosíthatja az anyakönyvvezetőt, ami megint csak pluszmunka. Tehát megint csak pluszforrást kéne rendelni ehhez a javaslathoz.

Végül engedjék meg nekem, megmondom őszintén, nem feltétlenül értek egyet az ilyen vitákban azzal a sokszor ellenzéki állásponttal, hogy most akkor mindent zúdítsunk a kormányzatra. De ha már az anyakönyvvezetők szóba jöttek, és ha már szó van itt házasságról, egy dolgot mégis engedjenek meg nekem, hogy megjegyezzek röviden, ez pedig a Jobbiknak egy nagyon régi programpontja. Bízom abban, és tényleg nem úgy mondom, hogy most jól beolvasok a nemzeti keresztény kormánynak, hanem bízom abban, hogy a nemzeti keresztény kormány ezt megfontolja, és elfelejti azt a csúnya szót, hogy szekularizáció.

Szeretném azt kérni, hogy a fiataloknak, illetve nem fiataloknak, bárkinek, aki házasodni szeretne, első házasodás előtt áll, megkönnyítsük a dolgát. Elég rossz metódusnak és gyakorlatnak tartjuk azt, hogy egy kezdő párnak kétszer kell kimondania az igent. Egyszer, ha templomi esküvőt akarnak, akkor a templomban, egyszer pedig egy anyakönyvvezető előtt is az önkormányzatban, a hivatalban. Szerintünk ez egy rossz metódus. Azt is szeretném elmondani az esetleges baloldali kritikára, hogy ez nem azt jelenti, hogy az államot bevonjuk az egyházba, vagy az egyházat bevonjuk az államba. Az egyház eddig is vállalt olyan feladatokat, amelyek állami feladatok, akár az árvagondozásra, akár a tanításra gondolok. Egy olyan dolognak tartjuk, rossz dolognak, rossz gyakorlatnak tartjuk azt, hogy meg kell esküdni egyszer az állam előtt, és meg kell esküdni a vallási felekezet szerint az egyházunk előtt is.

Úgy gondolom, hogy ha van erre akarat, akkor ezt a dolgot meg lehetne tenni. Ezt a gyakorlatba be lehetne úgy ültetni, hogy az ne sértse senkinek az érdekét. Úgy gondolom, hogy ez egy praktikus dolog lenne. Ez egy egyéni döntés, nem állami döntés, nem egyházi döntés. Ha én úgy gondolom, hogy csak egyszer szeretném kimondani a boldogító igent, Isten színe előtt, akkor erre adjuk meg a lehetőséget, akár teremtsük meg, mert az anyakönyvvezetőknek, illetve az önkormányzatoknak ebből van anyagi bevétele. De én úgy gondolom, hogy vannak olyan anyakönyvvezetők, akik keresztény szellemiséggel igenis bevállalnák azt, hogy esetleg egy templomba beüljenek, és a két igent elfogadják úgy, hogy ebben az állam is részt vett, és az állam is elfogadja. Szerintem ez egy könnyítés lenne. Ha már ez a törvénytervezet itt van, amit  mondom, ismétlem még egyszer  egy-két hibája ellenére támogatni fogunk, én ezt megfontolásra küldeném a kormánynak, hogy ezt is vegyük be, illetve ennek a lehetőségét is biztosítsuk. Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek soraiból.)

ELNÖK: Vejkey Imre képviselő úr, a KDNP vezérszónoka a következő. Tessék!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus-járvány közepette is fontos, hogy megőrizzük az ország működőképességét, ezért van kiemelkedő jelentősége annak, hogy a parlamentünk folyamatosan ülésezik, és folytatja törvényalkotó munkáját most is. Ennek részeként terjesztette elő a Miniszterelnökséget vezető miniszter az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 13670. számú törvényjavaslatot.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat célja egyrészről az állampolgárok és hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az elektronikusan intézhető ügyek körének kiterjesztése, másrészről pedig az, hogy az anyakönyvi igazgatás területén a joggyakorlat oldaláról felmerült kérdéseket rendezze. Figyelemmel arra, hogy Orbán Balázs államtitkár úr expozéjában, továbbá a Fidesz vezérszónoka, Tapolczai Gergely képviselőtársam, szintén vezérszónoklatában részletesen kitért a törvényjavaslatra, ezért én az alábbiakat kívánom már csak kifejteni.

A törvényjavaslat célja az egyszerűsítés és a gyorsítás, hogy a jövőben a házassági név megváltoztatása iránti eljárás a fővárosi kormányhivataltól anyakönyvvezetői hatáskörbe kerüljön, továbbá az anyakönyvi eljárások köre kiegészüljön az utónév-módosításra irányuló eljárással is. Ezért a jövőben a magyar és külföldi állampolgársággal is rendelkező gyermek számára a külföldi jognak megfelelő név anyakönyvezésére a szülők külföldi állampolgárságuk igazolása nélkül is kérhetik a gyermek nevének a módosítását. A törvényjavaslat továbbá a nemzetiségi névviselés hatékonyabb megvalósítása érdekében az országos nemzetiségi önkormányzatok részére előírja a nemzetiségi utónévjegyzék elektronikus formában történő közzétételét és annak folyamatos aktualizálását. A törvényjavaslat mindezt úgy teszi, hogy a jövőben ezen anyakönyvi eljárások elektronikus úton lesznek ügyintézhetők, kivéve a kiskorú gyermekre kiterjedő névváltoztatást.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó Sándor képviselő úr, az MSZP vezérszónoka, tessék!

SZABÓ SÁNDOR, a MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a javaslat az anyakönyvi eljárások átfogó módosítását tartalmazza. A hatálybalépése folyamatos, tulajdonképpen mondhatni, lépcsőzetes, egészen a kihirdetést követően 2023. január 1-jéig bezárólag. Nagyon sokféle módosítást tartalmaz a törvény. Helyeslendő az utónév módosítására irányuló eljárás bevezetése, a házassági névviselési forma egyszerűbb eljárásban történő megváltoztatása, és még sorolhatnánk azt, ami támogatható a javaslatban. Kiemelkedő eleme a javaslatnak az elektronikus anyakönyvi rendszer bevezetése óta sokakat kellemetlenül érintő, jellemzően a haláleset anyakönyvvezetésekor előállt helyzet kezelése a házassági névváltoztatással. Ez az új jogintézmény a megszűnt házasságot követően ismertté vált azon helyzetet próbálja kezelni, hivatott kezelni, amikor megállapításra kerül, hogy a házastárs más születési név viselésére volt jogosult, mint amit a házassági bejegyzése tartalmazott, és amely alapján a házastárs a nevét viselte. Ha az anyakönyvvezető tulajdonképpen észleli az adateltérést, akkor itt most saját hatáskörben intézkedni tud. A szakmai sikert talán csak az csökkenti, hogy ezt a passzust, amely hatályba lép, csak 2022. január 1-jén léptetik hatályba. Ezt lehet, hogy előrébb kellene hozni.

A javaslat indoklásában használt érvkészletből azonban egyértelműen kiderül az anyakönyvvezető túlterheltsége, a bürokratikus anyakönyvi eljárási lépések egész sora, az ügyek sok esetben lassú és nehézkes intézése, határidőkkel való szélmalomharc, sajnos ez az „anyakönyvi kosár”. Nyilván az eljárásokat egyszerűsíteni kellene. Én azt gondolom, a kormányzatnak erre való lépéseket még tennie kell.

(17.00)

Jól látszik, hogy sok esetben a 60 napos ügyintézési határidő meg fog hosszabbodni 75 napra, de lehet, hogy még ez sem lesz elegendő.

Kiderült az is, hogy a korábbi jogalkotási őrület, ami az anyakönyvvezetők döntéseivel szemben általánosan kizárttá tette a fellebbezés lehetőségét, nem vált be. Jól mutatja ezt, hogy a javaslat erősíteni kívánja az anyakönyvvezetők felügyeleti szerveként kijelölt anyakönyvi szervek szerepét, nagyobb betekintést biztosítva számukra az illetékességi területükön eljáró anyakönyvvezetők anyakönyvi bejegyzéseire.

Tehát mint mondtam, a javaslat alapvetően számos esetben folytat módosítást, nagyon sok esetében támogatható módosításokat vezet be, a kritizálható részek, elemek elsősorban egyéb, a közigazgatási eljáráshoz kapcsolódó jelenségek. Az MSZP a következő napokban fogja meghatározni, hogy a szavazási magatartása a tartózkodás vagy a támogatás irányába mozdul el. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A DK vezérszónoka Sebián-Petrovszki László úr. Parancsoljon, képviselő úr!

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban egy olyan javaslatot tárgyalunk most, ami az anyakönyvi eljárások elektronizálását, egyszerűsítését tartalmazza sok-sok ponton keresztül.Ma már egy másik törvény vitájában elmondtam, és ide is tartozik, itt is kénytelen vagyok elmondani, de örömmel mondom el, hogy az, ha bármilyen eljárást elektronizálunk, bármilyen olyan ügyintézést, ami eddig személyes jelenlétet igényelt, átterelünk online világba, a részünkről mindig támogatást élvez, mindig jó, mindig pozitív. Az előbb egy másik vitában persze most is odatettem, hogy „is”, tehát természetesen nem tudjuk azt minden esetben megúszni, hogy személyesség is legyen. Pont az anyakönyvi típusú dolgokban szerintünk a nagy része átterelhető online világba, és erre tesz kísérletet ez a törvényjavaslat vagy -javaslatok. Tehát azt gondolom, hogy ez mindenképpen támogatható.

Az is látható, hogy az állampolgárok jelentős tömegei számára ez pozitív hatással tud járni. Ugyan számadatok nincsenek a javaslatban, tehát nem tudjuk, hogy az egyes kategóriákban  hívjuk így , az egyes ügytípusokban pontosan hány embert érintenek ezek a változtatások, itt az államtitkár úr néhány adatot mondott, de azért az világosan látható, hogy lesznek olyan állampolgárok vagy szép számmal lesznek olyan állampolgárok, akiknek jó lesz ez a változtatás. És ezért aztán, amit szoktam sokszor mondani, egy törvénynek az a lényege, vagy egy törvénymódosításnak, azt hiszem, az lenne a lényege, hogy jobb legyen azzal az a terület, jobban szolgáljuk azt, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dolgai haladjanak előre vagy megoldódjanak, és ha egy törvény ebbe az irányba mutat, akkor az mindenképpen pozitív és támogatandó. Itt is erről van szó. És ezt szolgálják  a második pontban  azok az egyszerűsítések, amelyeket itt az előttem szólók is hosszan elmondtak. Jó néhány esetben sokkal egyszerűbb lesz az eljárás, és megint csak mondom, hogy ez is pozitív, és a törvényjavaslatnak a jó oldalához sorolható.

A kritikák kapcsán, vagy nem is kritikát mondanék, inkább azt mondom, hogy az anyagnak vagy a javaslatnak a problémája számomra az, hogy a változtatásoknak  mondjuk azt  egy summáját én nem látom ebben, de bizonyára az államtitkár úr erre a válaszában tud majd reagálni. Tehát értjük azt, hogy bizonyos eljárásokban az anyakönyvvezetőknek kevesebb terhe lesz, de azt is látjuk, hogy bizonyos eljárások megváltozásában meg mintha pont odatelepítenénk feladatokat, például a házassági névváltoztatási eljárást, ha jól értem, most telepítjük oda hozzájuk. Engem az érdekelne, hogy miközben megkérdezte a kormány a szakmai szervezeteket ezek szerint, és azok ezt támogatták  az előttem szólók ezt jelezték , ugyanakkor mégis ez hogyan jelenik meg az anyakönyvvezetők szintjén, az nekem nagyon hiányzik ebből a törvényjavaslatból, hogy ez kiderüljön, tehát hogy a pluszok és a mínuszok, a terhek és a könnyítések összességében akkor több feladatot, több terhet jelentenek-e az anyakönyvvezetőkre vagy sem.

Az az igazság, hogy a másik egy negatív megjegyzés, de tulajdonképpen mondjuk azt, hogy ez a legkisebb baj ebben a történetben meg a napjainkban, de azért a jelzések egy jó része, ami hozzánk eljutott ezzel kapcsolatban anyakönyvvezetőktől, az volt, hogy ők azért ezeknek egy jó részét jelezték már korábban. Magyarán, nem új dolgoknak vagy nem az elmúlt hónapokban keletkezett problémáknak a megoldásáról van szó, tehát epedve várták  fogalmazott az egyikük , hogy valamiféle ilyen módosítás történjen egyik-másik-harmadik ügyben. Tehát a reakcióidőt kritizálták azok a hangok, amelyek ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban hozzánk eljutottak, de mondom, ez a legkisebb baj tulajdonképpen; az a lényeg, hogy összességében ez a javaslat előremutató és pozitív.

Az az egy kérdésem van, hogy az anyakönyvvezetőkre ez most kevesebb vagy több terhet ró összességében. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik, így aztán megadom a szót Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószólónak, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Szószóló úr, parancsoljon!

ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani Predsedniče! Poštovana Skupštino! U ime Odbora za narodnosti u Mađarskoj i u svoje ime Vas s poštovanjem pozdravljam! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága és a magam nevében tisztelettel köszöntöm önöket.A Magyarországi nemzetiségek bizottsága által felkért szószólóként tájékoztatom az Országgyűlést, hogy bizottságunk az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/13670. számú törvényjavaslatot 2020. november 16-án megtartott ülésén megtárgyalta.

A törvényjavaslat egésze elsősorban arra irányul, hogy egyszerűsítse és ezáltal gyorsabbá tegye az anyakönyvi eljárásokat, valamint elősegítse a jogalkalmazók hatékonyabb feladatellátását. Hat éve, 2014 júliusával bevezetésre került az elektronikus anyakönyv, mely elősegítette, hogy az elektronikus ügyintézés teret kaphasson az anyakönyvi igazgatásban. Az EAK-rendszer bevezetésével az anyakönyvi események nyilvántartásba vétele kizárólag elektronikusan történik, megszüntetve az anyakönyvi eseményenként és területileg tagolt anyakönyvezést.

Az előttünk fekvő törvényjavaslattal ismét tettünk egy lépést a nemzetiségi névviseléshez fűződő jog hatékony gyakorlása útján. A névviselési jog az emberi méltóságból levezethető alapvető jog, hiszen minden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját névhez és annak viseléséhez. De nem volt ez mindig így. A 125 éves állami anyakönyvezés a jelenkori szabályozás előtt sok nemzetiséghez tartozónak okozott nehézséget és fájdalmat, hogy tradicionális családi vagy utónevüket nem olyan írott formában és hangzásban tüntették fel az alapiratokban, mely az érintett személyt a bejegyzés alapjául szolgáló esemény időpontjában megillette volna. Vagy emlékezzünk a névviselés pszichológiai és történeti vetületére a történelem gyászos időszakaiból, amikor például a német hangzású nevet viselő hazai svábok átélték a kitelepítést.

A nemzetiségi névviselés jogának deklarálása hatalmas előrelépés volt a magyarországi nemzetiségek számára. A hatályos jogszabályok szerint a Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van a saját nyelven való egyéni névhasználathoz. Ennek alapján kérhetik a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályai szerinti anyakönyvezését, és a gyermeknek az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhatnak; kérhetik az anyakönyvezett utónév helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését; az anyakönyvezett családi név helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését; és kérhetik, hogy a családi és utónevet, illetve a gyermek családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék.

Számunkra, nemzetiségekhez tartozók számára a törvénymódosítás azon része talán a legfontosabb, mely a nemzetiségi névviseléssel összefüggő rendelkezések és a nemzetiségi utónévjegyzék könnyebb hozzáférhetőségét biztosítja, és ennek köszönhetően lehetővé teszi a nemzetiségi névviseléshez fűződő jog hatékonyabb gyakorlását.

(17.10)

Ennek érdekében a módosítás 2021. március 1-jétől az országos nemzetiségi önkormányzat számára előírja a nemzetiségi utónévjegyzék elektronikus formában történő közzétételét és vezetését, valamint egységesen meghatározza annak tartalmi elemeit. A tartalmi elemek a következők. A magyar anyakönyvbe bejegyezhető nemzetiségi utónevet, azt a tényt, hogy az adott nemzetiségi utónév női vagy férfi név, a nemzetiségi utónevet a nemzetiségi nyelv betűivel, ha a nemzetiségi utónév a magyar ábécében nem szereplő betűt tartalmaz, annak a magyar ábécé betűivel való átírását, amennyiben van, a nemzetiségi utónév magyar megfelelőjét.

Ezzel a szabályozással kapcsolatosan a következőket osztom meg önökkel. A módosítás egyrészt jelentős többletmunkát eredményez azon országos nemzetiségi önkormányzatoknak, akik eddig csak papíralapú jegyzékkel és nyilvántartással rendelkeztek, de azoknak is, akik rendelkeztek digitalizált utónévjegyzékkel, csak nem az e törvénytervezet szerint előírt adattartalommal. Az országos önkormányzatoknak meg kell alkotniuk az elektronikus jegyzéket a kötelező tartalmi elemekkel. A nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve 2004-ben kiadásra került, de annak aktualizálására nem került sor. A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll, ezzel a nemzetiségi közösségek nem rendelkeznek, így annak felhasználása vagy digitalizált formában történő kiadása jelentős költséggel jár.

A nemzetiségi utónévkönyv digitalizálását, a jogszabálynak megfelelő kiegészítő adattartalmak hozzászerkesztését, valamint az utónévtár kiadása óta eltelt idő alatt, a jegyzékre felkerülő nevek feltüntetését, az aktualizálást feszített tempóban kell elvégezni, hogy a hatályba léptetés időpontja tartható legyen. Ha nincs digitális adattartalmú kiadvány, akkor viszont a manuális összeállításhoz kevés a körülbelül három hónapnyi idő. A terjedelmes munka ellenére üdvözlöm ezt az intézkedést, mert úgy gondolom, hogy ezzel is jelentősen csökkenthető az anyakönyvezés ügyintézési ideje, hiszen a honlapról elérhető nemzetiségi utónév használata mind az anyakönyvi szerv, mind a nemzetiséghez tartozók számára könnyebbség lesz a jövőre nézve. Ezzel a javaslattal hatékonyabbá válik a nemzetiségi névviseléshez fűződő jog gyakorlása.

A másik terület, ami jogalkalmazási problémát vethet fel a nemzetiségi névviselés területén, az anyakönyvi törvény 46. § (4) bekezdése, amit ugyan a mostani módosítás nem érint, de a jövőre nézve, úgy gondolom, szót kell ejteni ebben a kérdésben. A hatályos szabályozás szerint a nemzetiségi név, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. A nemzetiségi utónévkönyvben nem szereplő nemzetiségi utónév tekintetében az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amely az állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni. A probléma ott jelentkezik, hogy napjainkban elég sűrűn előfordul, hogy a szülők nem az utónévjegyzékben szereplő nevet kívánják adni a gyermeküknek, és ez alól természetesen a nemzetiséghez tartozók sem kivételek.

Nem nemzetiségi névválasztás esetén, amennyiben nem szerepel a választott név a Nyelvtudományi Intézet által összeállított utónévjegyzéken, az érintett a jogszabályban meghatározott módon, az anyakönyvi szerv közreműködésével kérheti a nyilatkozatot a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. A Nyelvtudományi Intézet az anyakönyvi szerv megkeresésére 30 napon belül nyilatkozik, és ha a nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi. A nemzetiségi nevek tekintetében annyi az eltérés, hogy a névjegyzékben nem szereplő név esetén az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, mely állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek a bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.

Csakhogy a nemzetiségi országos önkormányzatok döntése alapján bejegyezhetővé válhat olyan utónév is, mely például az anyaországban nem szerepel a hivatalos utónévjegyzékben. Míg a Nyelvtudományi Intézetben van egy 14 pontból álló és iránymutatást adó alapelv a kérvényezett nevek szakvéleményének elkészítéséhez, addig az országos nemzetiségi önkormányzatoknak ilyen zsinórmértékül szolgáló alapelvi összeállítása nincs, mivel eddig ez a kérdés talán fel sem vetődött. A mostani módosítást követően minden országos önkormányzat honlapján megtalálható lesz az utónévjegyzék, tehát bárki, akár az anyaországi szervek részére is rögtön hozzáférhetővé válik. Annak elkerülése érdekében, hogy a jövőre nézve vita alakuljon ki arról, hogy egy országos nemzetiségi önkormányzat döntése alapján például az anyaországban nem használatos név bejegyezhető legyen az anyakönyvbe, legalább egy alapelvi meghatározást fontosnak tartanék. Ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezését véleményem szerint el kell végezni. Ezért ez ugyancsak feladatot ad majd a nemzetiségek részére, hogy a jövőben egységes és megfelelő alapelvek szerint tudják majd végezni a tevékenységüket, függetlenül attól, hogy erre a törvény vagy egyéb más jogszabály nem ír elő rendelkezést.

Üdvözöljük a nemzetiségek számára is kedvező módosítási akaratot, mely biztosítja az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás lehetőségét, hiszen eddig az anyakönyvi törvény igen szűk körben biztosította az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét. A XXI. században indokolt bővíteni az elektronikusan kérelmezhető eljárások körét. Könnyebbséget jelent az is, hogy az elektronikus kérelmet a jövőben a törvényes képviselő és a meghatalmazott is előterjesztheti.

Összességében: az előttünk fekvő törvénymódosító javaslat a hatásköri szabályok és az eljárási szabályok módosításával egyszerűsíti és gyorsítja az anyakönyvi eljárásokat, valamint megteremti a kérelemre induló eljárások elektronikus formában történő kezdeményezésének jogszabályi kereteit. Ezek a módosítások mindenképpen elősegítik a hatékonyabb feladatellátást. Magam és a nemzetiségekhez tartozók reménye az, hogy az eddig akadozva haladó nemzetiségi nyelvű anyakönyvi eljárások gördülékenyebbé válnak, az anyakönyvi szervek és az anyakönyvvezetők leterheltségének csökkentése és képzése miatt. Bízunk benne, hogy az átlátható jogszabályi keret miatt az eddigi értelmezési problémák megszűnnek a nemzetiségi névviselésre irányuló eljárásokban.

Mindezek figyelembevételével a Magyarországi nemzetiségek bizottsága javasolja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Most kétperces felszólalásra van lehetőség. Kálló Gergely képviselő úr, Jobbik. Tessék!

KÁLLÓ GERGELY (Jobbik): Tisztelt Ház! Elnézést, hogy megint szót kértem. Tényleg igyekszem rövid lenni, de egy dolgot kifelejtettem.A törvényjavaslat általános indoklásában valóban szó esik arról, hogy 125 éves anyakönyvi rendszerről beszélünk, és ha már beszélünk anyakönyvvezetőkről, meg kell említenem még egy dolgot ezen törvény kapcsán. Ez pedig az, hogy az önkormányzatoknál nagyon sok esetben 125 éves alapiratok vannak, amelyeket megóvni, szárazon tartani az anyakönyvvezetők, illetve az önkormányzat feladata. Ezek tényleg olyan iratok, amelyek figyelmet érdemelnek a történelmünk miatt is. Úgy érzem, illetve úgy érzik az anyakönyvvezetők, hogy ebben is kicsit egyedül vannak hagyva. Tehát jó lenne, ha általános kijelenthetnénk azt, hogy a kormányzat ezeknek az iratoknak a megóvására, megőrzésére is figyelmet fordít.

Engedjenek meg nekem még valamit! Hiába keresem azt, hogy anyakönyvvezetők napja. Lehetséges, hogy el kellene gondolkodnunk azon  és biztos vagyok abban, hogy e tekintetben is konszenzus lenne a kormánypártok és az ellenzék között , hogy kiválasszuk az évnek egy olyan napját, amely az anyakönyvvezetőkről szól, illetve az anyakönyvvezetőknek ad tiszteletet.

(17.20)

Hisz államtitkár úr is mondta: születés, halál és esküvő, tehát ez három olyan fontos dolog, amivel megemlékezhetnénk, illetve javaslom, hogy emlékezzünk meg egy ilyenben az anyakönyvvezetőkről. Köszönöm szépen, egy kiegészítést tettem csak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most további képviselői felszólalások következnek. Varga-Damm Andrea képviselő asszony, független. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az anyakönyv, bár nem így hívták nagyon sokáig, talán a legrégebbi olyan nyilvántartás az emberiség történetének kezdő pillanatától, amikor elkezdték feljegyezni a születő emberek adatait. És azt hihetnénk, hogy ha ez természetes módon fontos volt már az emberiség kezdetén, hogy legfeljebb egy fa oldalára, egy kis vonal vagy valamilyen módon egy kővel kifaragott jelzés jelezte esetleg egy gyermek születését, azt hinnénk, hogy azért, amikor már írástudás és könyv és mindenféle technikai lehetőség adott volt arra, hogy elkezdjék az általános nyilvántartást vezetni, azt hinnénk, hogy ez aránylag hamar meg is történt.

Pedig képzeljék el, képviselőtársaim, nem. Nagyon sok időnek kellett ahhoz eltelni, hogy az egyház égisze alatt először bevezessék az anyakönyvi nyilvántartást, és Magyarország nem is járt annyira hátul ebben a sorrendben, mert az 1563-as tridenti zsinatban fejezte ki a katolikus egyház azt, hogy általános anyakönyvi nyilvántartást kell vezetni a születésről, keresztelésről, házasságról, halálról, és tulajdonképpen ily módon Magyarországon ez általánossá vált, és ekkorra azért már Európában szinte mindenütt.

Azt hinnénk egyébként, hogy ha már az egyház ezt ilyen módon megszervezte, akkor azért nagyon gyorsan a különböző államok tisztviselői és államok vezetői is törekedtek erre. De nem, ezt nagyon erőteljesen az egyház tartotta a kezében. Ugye, a katolikus egyház után természetesen a református egyház is, és a többi egyház elkezdte a maga nyilvántartási rendszerét, tehát azért ez még nem volt nevezhető általános anyakönyvi eljárásnak. De egyszer csak a XIX. század végére, amikor azért az egyházak elég erőteljes versengésbe  és ma már úgy mondanám cicaharcba  kezdtek egymással, akkor Magyarországon azt mondta Szapáry György, hogy jó lenne bevezetni az állami nyilvántartást, az általánost, mert azért az mégiscsak jobb lenne. És aztán így lett 1895. október 1-jétől nagyon-nagyon komoly küzdelem után, mert Ferenc József is és a Vatikán is tiltakozott az ellen, hogy Magyarországon általános anyakönyvi nyilvántartás legyen.

Magyarországon tulajdonképpen attól a pillanattól kezdve, hogy megszületett az anyakönyvezés állami rendszere, folyamatos fejlődés kísérte ezt a munkát, de az tény, hogy az anyakönyvezés rendszerének legnagyobb lépése vagy a legnagyobb szükséges lépése a globalizált világgal jött el. Rendkívül komoly a népvándorlás a világban, és egy polgár megszületik az egyik országban, aztán a szülőkkel a munka miatt átköltöznek egy másikba, aztán megismer egy lányt vagy fiút, átköltözik vele egy harmadikba, aztán kap egy munkát egy negyedik országban, aztán ott elkezdenek születni a gyerekei, de közben ők is költöznek. Tehát a mai világban húsz év alatt tulajdonképpen egy ember is nagyon sok joghatóság területén fordulhat meg, közben pedig a személyi állapota nem változik, csak legfeljebb házasságot köt, gyermekei születnek, és kíséri az ő életét a minden országban előállított anyakönyvi bejegyzés.

Én ezt a javaslatot üdvözlöm, tulajdonképpen inkább nem kritikám lesz, hanem pici hiányérzetem, de a hiányérzetem elég erőteljesen specifikusan szakmai alapú, tehát nem is lehet elvárni mindenkitől, aki az ilyenfajta jogalkotás rendszerében részt vesz, hogy ezeket a speciális kérdéseket figyelembe vegye, és válaszokat próbáljon rá találni.

Annak nagyon örülök, mert ügyvédként rengeteg olyan eljárásban voltam, ahol az anyakönyvezéshez vagy a továbblépéshez, tehát anyakönyvi bejegyzést igénylő továbblépéshez külföldi okirat állt csak rendelkezésre, és bizony menni kellett a fordítóirodába nagyon sok pénzért, gyakorlatilag olyan adatokat lefordíttatni, ami számokról szólt, meg névről szólt. Azért a mai világban a közigazgatási ügyintézőknek a tudása, ismerete terjed addig, hogy egy útlevelet vagy egy külföldi, bármifajta igazoló iratot, ami nagyon egyszerű, általános nyelvezetű és rövid tartalmú, ő maga is meg tud ítélni, hogy milyen adatot tartalmaz, és szerencsére a 4. § most feloldja azt, hogy minden külföldi irathoz kelljen hivatalos fordítás.

Az is nagyon érdekes és tényleg újszerű dolog, és nagyon sokan nem is gondolnak erre, hogy milyen helyzetek vannak akkor, amikor két különböző állampolgár egy gyermek két szülője, akkor az anyakönyvezés miként folyik. Elég bonyolult volt eddig egyébként Magyarországon mindez, és azt a helyzetet, amikor az anya a magyar és az apa a külföldi, akkor aránylag leegyszerűsíti az új folyamat vagy az új eljárás, de azért, ha az apa a külföldi és az anya a magyar, azért ott még némi bonyodalmak maradnak, bár a jogszabály igyekszik nagyon gondoskodó vagy segítőkész lenni, de azért ebben még néha a feleknek küzdenie kell.

Azt a helyzetet már korábban a jogalkotó megváltoztatta, hogy az anyakönyvi határozatok ellen lehessen fellebbezni. Meg kell hogy mondjam, hogy én jogászként azért ezen nem csodálkoztam, mert az anyakönyvezés nem egy érdemi határozat. Az nem úgy van, hogy kértek egy ügyben dönteni, és akkor a belátásomtól függ, hogy az egyik vagy a másik félnek adok igazat. Azért ez egy hatósági nyilvántartás, amiben szintén lehetne bizonyos ügyekben fellebbezni, de ott mindig egy mérlegelési joga van abban az adott közigazgatási szakembernek, hogy azt a jogot megadja-e valakinek. De azért, amikor valaki házasodik, meg születik, meg nevet változtat, azért ott az egy teljesen más típusú ügyfajta, és én magam sem gondolom, hogy ennek fellebbezésének kellett volna lenni, de való igaz, és ez egyébként nem az anyakönyvvezetők felelőssége, hanem a jogalkotás felelőssége volt, hogy az életviszonyok rendkívül bonyolulttá váltak, és az anyakönyvi jogalkotás ezt a bonyolultságot és ennek ritmusát nem tudta követni. És nagyon sokszor voltak az anyakönyvvezetők olyan helyzet előtt, hogy maga a törvény nem adott választ az adott helyzetre, és rá kellett bízni, hogy ő az adott szituációban hogy dönt, és benne volt ebben az is, hogy akár rosszul dönt. A felügyeleti tevékenységnek az erőteljesebb volta legfeljebb most azt fogja szolgálni, hogy az anyakönyvvezető felelőssége megmarad ugyan, de az aggodalma attól, hogy esetleg egy adott speciális ügyben rosszul dönt, az legalább kevésbé marad fönn.

Névváltozási okirat helyett névváltozási hatósági bizonyítvány lesz, ami tulajdonképpen, azt gondolom, csak egy elnevezési változás, illetőleg annak nagyon örülök, hogy nemcsak az határozza meg, hogy a vezetéknév egy- vagy kéttagú lehet, hanem számomra legalább azt is meghatározza, hogy egy Magyarországon született magyar polgárnak, aki magyar szülőktől született, annak maximum kéttagú vezetékneve legyen. Tehát ezt sem bánom, bár rendkívüli módon üdvözlöm azt, hogy  nem is tudom, hogy van-e ország, ahol ilyen liberális anyakönyvi eljárás van, mint Magyarországon  a külföldi, tehát idegen országból származó családban született gyermek, akit Magyarországon magyarnak anyakönyveznek, az eredeti szülői kultúrkört megtartva, gyakorlatilag az ottani névviselést, mind vezetéknevet, mind utónevet illetően megtarthatja, és nem állít a magyar hatóság az elé akadályt, hogy ha ennél több vezeték- vagy több keresztneve van külföldi családból származó gyermeknek, akkor azt viselhesse tovább.

Én nagyon örülök, hogy maximum két utónév jegyezhető be, illetőleg, ha korábban több volt, akkor nyilatkozni kell, hogy melyik kettőt választja. Én tudom, hogy persze egy szülő azt szeretné, ha gyermeke különleges lenne, és még a névviselésében is megkülönböztetett a többiektől, de mikor meghallottam, hogy három-négy utóneveket adnak gyermekeknek, akkor nekem mindig az szokott eszembe jutni, hogy először a szülőknek kéne saját magukkal valahogy rendezni a saját pszichés helyzetüket.

(17.30)

Úgyhogy örülök neki, hogy ez a jogszabályhely ennek korlátot szab.

Az utónév-változtatás kérdése. Nagyon örülök neki, hogy az emberek kezében az egyetlen utónév megváltoztatására is lehetőség lesz és általánosan lehetőség lesz. Meg kell hogy mondjam, hogy évről évre kiadják az akadémiai döntéseket az új elfogadható keresztnevekről, és amikor most ezt utoljára, pár hete láttam, akkor már azt fogalmaztam meg magamban, hogy egyre gyakrabban vannak olyanok, hogy a gyerekeket a saját szüleiktől kell elsősorban megvédeni, merthogy olyan utóneveket adnak, amelyek, azt gondolom, a gyerekeknek nagyon gyakran inkább a társadalmi életben való eligazodásukat nehezítik és nem könnyítik. Nagy mennyiségű és csodálatos nevek vannak Magyarországon, amit a gyerekeknek adni lehet, és azt gondolom, hogy aki abból nem tud választani, az számomra elég sajátságos, de mindegy. Az a lényeg, hogy az utónév-változtatás rendszere üdvözítő.

Korábban  most úgy tűnik, remélem, nem figyelmetlenségből  nagyon komoly társadalmi vita kerekedett abból, hogy az anyakönyvi nyilvántartásban a jogalkotó bevezeti a „születési nem” kifejezést. Korábban csak az volt, hogy a „nem”, tehát ez a bizonyos j) pont, és most a „születési nem”. Nagyon sokan azt mondták, hogy ez azzal fog járni, hogy ha valakinek az adottságai alapján olyan a személyi helyzete, hogy élete során nemet kell váltania, akkor majd emiatt, hogy a születési nemet kell az anyakönyvbe bevezetni, ez akadály lesz. Minden egyes nyilvántartásban, sőt akár, ha valaki ingatlant ad-vesz is, a születési nevet is be kell írni a hivatalos nevéhez.

Ugye, azért nagyon fontosak ezek a dolgok, mert vannak emberek, például a házasságkötés eredményeként az asszonyok, aztán a válás, aztán az újabb házasságkötés, tehát egy-egy asszony négy-öt nevet viselhet az élete során, és ha a korábbi életviszonyaiban is már voltak jogügyletei, akkor ahhoz, hogy valamelyest lehessen követni, hogy itt ugyanarról az emberről van szó, természetes velejárója a hivatalos ügyintézésnek, hogy az első, a születési neve is be legyen jegyezve.

Ily módon, amikor egy személyállapoti helyzet előtt áll egy ember, akkor bizony szükség lehet arra, hogy a nyilvántartásban a születési neme kerüljön eredendően meghatározásra, mert természetesen később, ha megfelelő jogszabályi eljárások útján és a megfelelő igazolások kiadása után nemváltás történik, akkor úgyis bevezetik ezt a nyilvántartásba, de ettől még, hála istennek, az ő lehetőségei nem szűnnek meg azzal, hogy az eredeti születési neméhez képest megváltozzon a neme.

És akkor szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét egy fontos kérdésre, méghozzá azért, mert nagyon örülök neki, hogy Kálló Gergely képviselőtársam felvetette azt a kérdést, hogy tessenek megfontolni, hogy a bíróságoknak jogi lehetőséget kell adni arra, hogy a személyállapotú nyilvántartásba valamilyen módon be tudjanak tekinteni és adatot tudjanak lekérni. Egy konkrét helyzetet szeretnék elmesélni, effektíve velem történt meg, tehát meglehetősen autentikus a történet. (Dr. Orbán Balázs Soltész Miklóssal beszélget.)

Bizonyára tudják, nagyon sokszor van olyan, hogy egy per során valamely perelt vagy perlő fél elhalálozik. Amikor a felperes halálozik el, gyakorlatilag nincs olyan nagy gond, mert majd a jogutódja fogja folytatni a pert, hiszen a felperes jogutódjának ez érdeke, de amikor az alperes hal meg, a jogutódnak egyáltalán nem érdeke, hogy az alperes jogutódjaként perelve legyen, ezért az a helyzet, hogy amíg nem folytatnak le hagyatéki eljárást, addig nem lehet a pert folytatni. Én nyolc éve nem tudok egy pert azért befejezni, mert a perelt fél meghalt, és a családja nem hajlandó a hagyatéki eljárást lefolytattatni.

Ha a bíróságoknak lenne arra lehetősége, hogy a személyállapoti nyilvántartásokba be tudjanak tekinteni, ahol ők látják, hogy az elhalálozott embernek ki a gyermeke, vagy ha nincs, akkor ki a felesége, akkor azzal, hogy a nyilvántartásból megkapják ezt az adatot, közölhetik a felperessel, és folytatódhat a jogutód ellen a per. (Dr. Orbán Balázs a helyén ülve Nacsa Lőrinccel beszélget, aki mellette áll.)

Úgyhogy nagy tisztelettel kérem, bár látom, államtitkár úrnak fontos elfoglaltsága van, de hadd hívjam fel erre a figyelmét, hogy tegyék már meg, hogy a bíróságok  természetesen ehhez jogalkotás kell  az anyakönyvi hivatal által vezetett nyilvántartásokba betekinthessenek kifejezetten az adott ügyben, azért, hogy az folytatódhasson, illetőleg befejeződhessen mielőbb. Ha ezeket az adatokat megkaphatnák, igencsak könnyűvé tennék a perlést a polgároknak. Köszönöm figyelmüket. (Sebián-Petrovszki László tapsol.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kíván-e még valaki szólni? (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Orbán államtitkár urat, kíván-e reflektálni. (Dr. Orbán Balázs jelzésére:) Parancsoljon!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nagyon szépen köszönöm a pártpolitikai logikán túlmutató támogatást a javaslat mögött, és különösen szeretném megköszönni a szószóló úrnak is a támogató felszólalását azzal együtt, hogy elismerte, valóban ez a nemzetiségi önkormányzatokra egy komoly feladatot ró, de úgy tűnik, abban egyetértünk, hogy ezt a feladatot el kell végezni és éppen a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok jogainak érvényesítése érdekében. Köszönöm az ezzel összefüggő támogatást.Ha megengedik, pár dologra szeretnék reagálni, ha megtalálom a papírjaimat. (A jegyzetei között lapoz.) Igen, az anyakönyvvezetők munkájának elismerésére vonatkozó kérdések kapcsán én itt személyesen is szeretném megerősíteni, hogy pályafutásom egyik korábbi szakaszában pont ezen a területen anyakönyvvezetői felügyelői feladatot láttam el jogi referensként minisztériumi szinten, úgyhogy én pontosan tudom, hogy milyen, néha heroikus küzdelmet folytatnak és munkát végeznek az anyakönyvvezetők, úgyhogy én is szeretném megköszönni nekik a munkát.

Itt az anyakönyvi rendszerrel kapcsolatban egy alapkérdést kell meghozni, ami tisztázza is azokat a kérdéseket, amelyeket a képviselő úr felvetett, mert ezek, ugye, rész-egész viszonyban állnak egymással, hogy hova is tartozzon az anyakönyvi nyilvántartás: az önkormányzatokhoz tartozzon vagy az államhoz tartozzon, mármint olyan értelemben, hogy a központi közigazgatáshoz vagy az önkormányzatokhoz.

Mi azt a választ adtuk erre a kérdésre az elmúlt tíz évben, hogy ez maradjon az önkormányzatoknál, mert ez ott van a legjobb helyen, viszont akkor azt gondoljuk, hogy az önkormányzatoknak a feladata egyrészt az anyakönyvvezetők megfelelő bérezése, másrészt a megfelelő munkatervezés, a megfelelő humánerőforrás-létszám kialakítása, illetőleg azzal is egyetértek, hogy kulcsfontosságú, amit ön említett, az anyakönyvi alapiratoknak az őrzése. Erre külön is szeretném kérni az önkormányzatokat, hogy figyeljenek oda, ezek ugyanis pótolhatatlan és nemcsak muzeális értékkel bíró, hanem azon is túlmutató, a magyar állam működése szempontjából nagyon fontos iratok.

Többen is említették, képviselő asszony és képviselő úr is említette a betekintés jogát. Itt elhangzott a bíróságoknak, illetőleg más szerveknek a pusztán betekintéssel való hozzáférése az anyakönyvi nyilvántartáshoz. Én azt tudom mondani, hogy ha a kormány ez ügyben nyitott, tehát ha van erre vonatkozó módosítási szándék, akkor mi ezt érdemben megvizsgáljuk.

Egészen eddig azért az volt az eljárásrend, hogy az anyakönyvi nyilvántartási adatokból építkezik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás volt az a központi nyilvántartás, amelyhez ilyen széles körben biztosított volt a hozzáférés, és amit a többi hatóságok használtak; egész egyszerűen azért, mert amíg nem létezett elektronikus anyakönyvi nyilvántartás, addig a betekintést fizikailag nem is lehetett megvalósítani, mert a bíró nem tudott lemenni az anyakönyvvezetőhöz, ott lemenni az irattárba, és megnézni az adatokat. Másrészt a papíralapú eredeti anyakönyveknek a helyes módon történő olvasása, abban a javítások meg a változtatások speciális módszerrel kerülnek feltüntetésre, olyan szakképzettséget igényelt, amivel más hatóságok, illetőleg más szervek nem rendelkeztek.

(17.40)

Tehát ez ilyen értelemben szerintem egy papíralapú anyakönyvi örökségből eredő adottság, amit lehet, hogy érdemes átgondolni, vannak pró és kontra érvek is.

A másik, amit Kálló képviselő úr említett, az egyház házasságkötések anyakönyvezésével kapcsolatos szerepének az esetleges megerősítése. Tehát hogy azon házasulók esetében, akik az egyház színe előtt is szeretnének házasságot kötni, akkor ez az egy aktus ne csak az Isten színe előtt kötött aktusnak minősüljön, hanem az állam színe előtt kötött aktusnak is. Azt tudom önnek mondani, hogy Magyarország Kormánya irányából ez a módosítás támogatottságot élvez. Ha képviselő úr a magyarországi egyházak támogatását is tudja ezen javaslat mögé biztosítani, akkor ennek nem lesz akadálya. Egészen eddig ennek a feltételrendszere az elmúlt tíz évben nem teljesült.

Sebián-Petrovszki László képviselő úr említett egy konkrét kérdést, a házassági név módosítása kérdését. Előtte korábban másként volt a rendszer, tehát egy korábbi jó rendszer helyreállítására teszünk most javaslatot. Korábban a házassági név módosítását az anyakönyvvezetők végezték el. Ez úgy nézett ki, hogy náluk kellett a kérelmet benyújtani, ők el is bírálták, és a módosítást átvezették. Aztán egy egységesítési törekvés miatt alakult ki az a hibrid megoldás, hogy az anyakönyvvezetőknél kell a kérelmet benyújtani, a kormányhivatal dönt, de az anyakönyvvezető jegyzi be. Ezért most valójában a hatáskört visszateszi a törvényjavaslat az anyakönyvvezetőkhöz, de ezzel nekik nem többletmunkájuk, hanem kevesebb munkájuk van, mert akkor ezt a kört nem kell megcsinálni, hanem automatikusan ők nemcsak, hogy a döntést végre tudják hajtani, hanem a döntést meg is tudják hozni.

A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott utónévjegyzékkel kapcsolatban egyetértek azokkal a hozzászólásokkal, amelyek arra vonatkoztak, hogy kellően tág, ha lehet ilyet mondani, akkor talán túlzottan is tág azoknak a neveknek a köre, amit Magyarországon anyakönyvezni lehet. Azonban a helyzet úgy áll, hogy ha nemzetközi összehasonlításban megnézzük, akkor a magyar szabályozás még így is a környékbeli országokhoz képest és a nyugat-európai országokhoz képest a legszigorúbb.

Tehát mi a legtöbb esetben abból az irányból szoktunk támadásokat kapni, és egyébként a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete is onnan szokott állampolgári oldalról támadásokat kapni, hogy miért nem megengedőbb, és hogy miért érvényesíti azokat a nyelvtudományi szempontokat az utónevek megválasztásával kapcsolatban, amiket érvényesít. Úgyhogy ebben én csak annyit szeretnék jelezni, hogy mi szeretnénk kitartani, tehát hogy szerintünk ez a mostani megoldás jó, és arra bátorítjuk a Magyar Tudományos Akadémiát is, hogy ő is tartson ki, és következetesen érvényesítse azokat az elveket, amiket meghatározott. Szerintünk az a közjó érvényesülését fogja jelenteni, és egyébként a személyes szabadságot meg a szülői szabadságot nem korlátozza, úgyhogy ezt is külön szeretném megköszönni, ha ebben szintén pártpolitikán túlmutató támogatásunk van.

Végezetül szeretném megköszönni mindenkinek  itt közben a háttéranyagomban láttam is, hogy 257 dokumentált szakmai vélemény és kezdeményezési javaslat érkezett a Miniszterelnökséghez , aki szakmai szervezetek, akár a külső partnerek részéről hozzájárult ennek a törvényjavaslatnak az előkészítéséhez. Azt remélem, hogy egyhangúhoz közeli támogatottsággal fog majd átmenni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   133-148   149-168   169-184      Ülésnap adatai