Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LÁSZLÓ IMRE (DK): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gyakran hallhatjuk, hogy a tények makacs dolgok. Bizony tudjuk, ez valóban helytálló, hiszen a dolgokat, a történéseket illik a tények mentén vizsgálni, és adott esetben - mint jelenleg, hiszen orvos vagyok - az Emberi Erőforrások Minisztériuma kapcsán is illik véleményt mondani a történésekről, kifejezetten az egészségügy aspektusából. A kormányt mindeddig sajnos nem gondolkoztatta el az a tény, amely szerint az elmúlt években bizonyíthatóan csökkent a lakosság egészségügyi ellátásának a színvonala. Ma már nincs olyan része az ellátórendszernek, amely ne küzdene alapvető és az ellátás biztonságát veszélyeztető problémákkal. Létszámgondok és a pálya társadalmi leértékelődése miatt szétesőben van a háziorvosi ellátási rendszer - az egyik legfontosabb része az egészségügyi ellátásnak -, és súlyos problémákkal küzd az emberi élet biztonsága szempontjából meghatározó szerepet játszó Országos Mentőszolgálat is. A teljes ellátórendszert átszövi a súlyos létszámhiány, amely a meglévőknek a túlterhelődése következtében növeli az ellátás biztonságának kockázatát. Elfogadhatatlan, hogy olyan, nemzetközileg mérvadó szervezetek, mint amilyen a WHO, az OECD vagy az Eurostat, véleményét, jelzéseit egyszerűen átlépjék, tévesnek vagy hamisnak minősítsék, és azt figyelmen kívül hagyják. Mert azért ne tévedjünk! Változatlanul a világ élvonalában vagyunk a daganatos megbetegedések, a megelőzhető vagy éppen gyógyítható megbetegedések okozta halálesetek vagy éppen az öngyilkosságok vonatkozásában.

Egy stockholmi szakmai szervezet minden évben szigorú protokoll szerint vizsgálja és minősíti Európa 35 országát hat szakmai területen 36 indikátor segítségével. Magyarország ezen a listán 2014-ben a sereghajtók között szerepelt, a 25. helyen, 2015-ben ezt megerősítettük egy 27. hellyel, 2016-ban és ’17-ben pedig már a 30. helyen vagyunk, és megélhettük azt is, hogy ezen a listán 2017-ben már Albánia is megelőzött bennünket.

Az ellátórendszer alulfinanszírozott, évente 600-700 milliárd forinttal kevesebbet fordítunk gyógyításra - nem Nyugathoz viszonyítva! -, mint teszi azt a visegrádi négyekből például Szlovákia vagy éppenséggel Csehország. Egy évben az egy főre vetített egészségügyi kiadásunk az EU-átlagnak a felét sem éri el. A gyógyítóintézetek egy-egy beavatkozásért már régen kevesebb térítést kapnak az államtól, mint amennyibe azok ténylegesen kerülnek. Ez a tény sajnálatos módon és eléggé kellően el nem ítélhető módon a kórházak és nem az állam adósságaként kerül be a köztudatba.

Mit is mondanak ezek az igencsak makacsnak minősülő tények? Már az első megközelítésben nyilvánvalóan azt, hogy valami nagyon nincsen rendben ezen a minden embert kivétel nélkül érintő ellátási területen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig nemcsak az eddigi konkrét és makacs tények szerint, de Balog miniszter véleménye alapján is nem képes megfelelően összefogni, vezetni és irányítani az állományába integrált nagyszámú, rendkívül heterogén szervezetet. Így vagy az EMMI vezetésének hatékonyságával, vagy a kormányüléseken hiányzó érdekérvényesítő képességeikkel, vagy - ami nagyon valószínű - mindkettővel baj van.

Mindezek alapján a Demokratikus Koalíció az ország lakosainak hatékonyabb ellátása érdekében - hiszen önök is erre hivatkoznak - a leghatározottabban kiáll az EMMI egyben tartása ellen, és követeli egy szigorúan szakmai alapon működő, önálló egészségügyi minisztériumnak a felállítását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a DK soraiból.)