Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország 2019. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában számos megszólaló rögzítette a költségvetési törvényt beterjesztő Varga Mihály miniszter úr azon prognózisát, amelynek értelmében a legfontosabb célok között Magyarország biztonságának további megőrzése és további erősítése szerepel. Mindannyiunk számára fontos érték az, hogy Magyarország egy biztonságos ország, továbbá mindenki számára, azt hiszem, a parlamenti patkó bármelyik oldalán ülő képviselő számára értékesek azok a tendenciák, amelyeket az elmúlt években a polgári kormányzás, a második és a harmadik Orbán-kormány időszakában a magyar költségvetés pozíciói elértek.

Ki szeretném ezek közül emelni, úgy is, mint egy nehezebb sorsú és rosszabb történelmi előzményekkel rendelkező megye, Baranya megye országgyűlési képviselője, hogy a munkahelyteremtés vonatkozásában elért eredmények, közös eredményeink mértékadók és Európában is megsüvegelt adatok. Azt láthatjuk, hogy Komló városa vonatkozásában, ami egy 25 ezres lélekszámú város, a 2010-es 25-27 százalékos munkanélküliségi adatok az elmúlt hét esztendőben 8 százalékpont alá süllyedtek. Azt hiszem, hogy ez bátran nevezhető  óvatos jelzővel is  sikertörténetnek.

Szintén nagyon fontos, a mostani költségvetési törvény eredményességét és megalapozottságát aláhúzó adat  a teljes foglalkoztatás megközelítésén túl  az államadósság csökkenése, ennek következő lépései, hiszen azt láthatjuk, szintén a 2010-es adatokban, hogy a magyar államháztartás történetének rekordméretű államadósságát örökölte meg a polgári kormány, 80 százalék fölötti adósságmértéket a GDP-hez viszonyítva. Ez az elmúlt időszakban a GDP arányában folyamatos csökkenést mutat, és mivel az államháztartási hiány is évről évre alacsonyabb, és most már 2 százalék alatti, 1,8 százalékos hiánycél szerepel ebben a tervezetben, ez mutatja, hogy minél kisebb az év végi hiány, annál kisebb mértékben növekszik tovább az államadósság.

A GDP növekedése, a 4,1 százalékos államháztartási növekedés pedig jóval magasabb annál, mint amennyi a tervezett hiánycél. Így a kismértékű hiány és a nagyobb mértékű, európai uniós átlagot meghaladó mértékű növekedés egyenlege egyértelműen pozitív szaldós. Az elmúlt nyolc esztendőben, mindannyiunk számára örvendetes, hogy Magyarország kilábalt a korábbi gazdasági csődhelyzetből, és ez a 2019. évi költségvetési törvényből is kitűnik, hogy továbbra is ezen az úton fogunk haladni.

Ami még érzékelhető fejlődést mutat a költségvetési törvény tervezetében, az a kulturális terület. Engedjék meg, hogy néhány szó erejéig kitérjek a kulturális ágazat legfontosabb pozitív tendenciájára. Csak a mögöttünk hagyott négy esztendőben a kulturális költségvetés megkétszereződött, sőt két és félszeresére növekedett 2010 és 2017 között a kultúrára fordított állami források mértéke.

Nemcsak mi mondjuk és nemcsak a magyar adatközlők emelik ki ennek a kulturális konjunktúrának a pozitív számait, hanem az Európai Statisztikai Hivatal tavaly nyáron közzétett adatai szerint a 2016. évi, az Eurostat által vizsgált utolsó esztendőben  kapaszkodjunk meg, képviselőtársaim!  a 28 európai uniós tagállam közül Magyarország költi a legtöbbet kulturális kiadásokra. Magyarország költi a legtöbbet kultúrára GDP-arányosan. Az első helyre kerültünk kulturális állami költések tekintetében. Ez azért örvendetes tendencia, mert a kultúra eszközeivel lehet a társadalom jobbításán leglátványosabban dolgozni.

Nem véletlenül hirdette meg a kormány négy évvel ezelőtt a kulturális alapellátás programját. Ennek keretében megpróbáltunk minden intézményrendszeren keresztül, a könyvtári intézményrendszeren, a közművelődési intézményrendszeren, a különböző művészeti területeken működő intézményeken keresztül, illetve a múzeumi és levéltári világgal együttműködve minden magyar állampolgárhoz értékes kultúrát juttatni; a kultúrához való hozzáférés útjában az akadálymentesítés programján haladtunk végig az elmúlt négy esztendőben. Ennek az eredményessége abban is mérhető, hogy a most beterjesztett törvényjavaslatban szereplő közel 40 milliárd forintos kulturális támogatás mértékét, ami az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeti soraiban szerepel, kiegészítik a Belügyminisztérium kultúrára szánt forrásai, amelyek normatív finanszírozáson keresztül, a települési önkormányzatokon keresztül gyarapítja és növeli a kultúrához való hozzáférés esélyeit és lehetőségeit minden állampolgár számára. Hangsúlyozom tehát, hogy a fővároson kívül is virágzik a kulturális élet, és még az 5 ezer fő alatti települések szintjén is sikerült elérni az elmúlt esztendőkben, hogy például a könyvtári szolgáltatást ki tudtuk terjeszteni minden településre. Sőt, a kulturális törvény tavalyi évi módosításában a kormány szándéka érvényesült, amelynek tekintetében minden intézménytípusnak feladatául rótta ki az új törvény szabályozása a kulturális alapellátásban való részvételt.

Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy néhány alapvető adaton keresztül még megvilágíthatóbb, hogy a kulturális konjunktúra időszakát éljük ma Magyarországon. Elég, ha csak arra emlékeztetek, hogy a magyarországi színházak látogatottsági adatai az elmúlt évben már 7,1 millió főt meghaladó színházjegyvásárlást mutatnak. Ez a nyolc évvel korábbi adatokhoz képest 56 százalékos emelkedést jelent. Ez azt jelenti, hogy ha száz ember ment el színházjegyet vásárolva színházi előadásra 2009-ben, 2010-ben, akkor ma már több mint 150 ember vásárol színházjegyet Magyarországon. Ilyen mértékben növekedett meg tehát a színházi befogadás Magyarországon.

Itt is kiemelnék egy fontos kérdést: a Pécsi Országos Színházi Találkozó már az indulásának pillanatában, amikor a találkozó elkezdődik, a fesztivál útjára indul, már teljes teltházas előadásokkal dübörög, nem lehet hozzájutni jegyekhez. Ilyen mértékben kíváncsi a széles körű közönség  nem csak a szakmai közönség  az adott év kőszínházi programjaira.

(12.30)

De egy másik párhuzamot is ideállíthatok: Komló városában került megrendezésre immáron harmadik alkalommal a Kárpát-medencei magyar nyelvű amatőr színjátszás seregszemléje, a KASZT, a Komlói Amatőr Színházi Találkozó, ami pedig nézettségi rekordokat dönt, és amihez kapcsolódóan most már a szakmai szervezetek a közönséggel való találkozás tekintetében is új utakra találtak. Tehát a színház- és  még idetenném  a komolyzeneikoncert-látogatás is nagymértékben növekedő tendenciát mutat. Nyilván az állami támogatás mögöttes mértéke nélkül nem lenne a piacon ennyi többletkínálat sem a színházak, sem a koncertek tekintetében. Megkétszereződött a koncertjegyvásárlók száma Magyarországon a polgári kormány elmúlt nyolcesztendős időszakában, és ebből a komolyzenei koncertek részaránya 30 százalékos növekedést mutat. Azt hiszem, ez is nagyon fontos, kiemelhető adat.

Ha még egy fontos kérdést idehozhatok: a vidéki kulturális fesztiválok az ismert budapesti nagy rendezvényeket kiegészítve hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a helyi gazdaság is erősödhet a turizmus által, hiszen a kulturális fesztiválok környezetében a szolgáltatások igénybevétele drasztikus emelkedést mutatott a mögöttünk hagyott esztendőkben. Ez azt jelenti, hogy az az új forrás, amit Banai Péter Benő államtitkár úrral történt korábbi tárgyalások következtében egy új fejezeti sorként a vidéki kulturális fesztiválok támogatására indított el a kormány a tavalyi esztendőben 500 millió forintos, idén már 750 millió forintos támogatási intenzitással  bizakodhatunk, hogy talán ez az összeg még tovább növekedhet a jövő esztendőben -, ez mindenképpen a vidéki kulturális lehetőségek bővülését hozza, ami a vidéken élő embereket erősíti.

Itt is tudnék a választókerületemben kiemelni ilyen programokat, hiszen az említett Pécsi Országos Színházi Találkozó mellett a most éppen a mai napon már zajló Zsolnay Fényfesztivál is hatalmas közönségvonzást eredményez Pécs városában, egy különleges, új mediális művészeti ágat bemutatva és a közönség elé tárva. De ugyanígy említhetem a Hét Domb nemzetközi filmfesztivált, ami Komló városában kerül megrendezésre.

Ezek a fesztiválok egyébként javarészben az Európai Fesztiválszövetség „minősített fesztivál” rangját is kivívták, a kormány pedig állami támogatást biztosít ezen vidéki fesztiválok megrendezéséhez. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon jó és pozitív tendencia.

Úgy látható, úgy láthatjuk, hogy a szimbolikus kérdésekben a magas kultúra mellett itt az amatőr kultúra, a közművelődés területébe tartozó kulturális tevékenységek bővülő támogatása is lehetőséget ad arra, hogy valóban már ne csak egy szűk réteg sajátja lehessen a kultúrával való, akár mindennapos érintkezés.

Idecitálom a Magyar Tudományos Akadémia ez idejű alelnökének, Freund Tamás neurobiológus agykutató professzornak a kijelentését, amely szerint egyébként a legfogékonyabb korban, a gyermekkorban az agyra nagyon különleges stimuláló hatást gyakorol, ha egy héten minél többször találkozik művészetekkel a gyermek. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a művészetekkel való iskolai érintkezés lehetősége mellett a közművelődés tevékenységén keresztül is bevonjuk a mindennapi kultúra létrehozásába, az aktív kultúra létrehozásába a fiatalokat. Ebben a tekintetben is elmondhatjuk, hogy folyamatosan bővülő adatokkal rendelkezik a kulturális ágazat.

Szeretném tehát megköszönni a szakemberek együttműködését abban, hogy a kormányzat elé tárt adatok tekintetében az új költségvetés, a jövő évi költségvetés újra a kulturális konjunktúra egy újabb lépcsőfokát és a kulturális alapellátás programjának folytatását tűzte ki célul, ezzel az egész társadalom erősödik. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)