Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Amikor az életminőség, a bérek, a nélkülözés kérdéseiről beszélgetünk a költségvetés megtárgyalása kapcsán, akkor mindig segítségünkre lehetnek a tények, és a tényekre hivatkozva ezeket a kérdéseket könnyen helyre tudjuk tenni. Ha megnézzük azt, hogy hogyan alakultak a nettó reálkeresetek, vagyis a vásárlóerőt is számító statisztikák szerinti kereseteink, azok a nettó keresetek, amelyeket a munkavállalók valóban a zsebükben vagy a bankszámlájukon érezhetnek, akkor, ha hosszú időtávot tekintünk, 1970 és 2010 között összesen 28 százalékkal növekedtek a nettó keresetek vásárlóértékükön. 2010 és 2018 között a családi adókedvezményekkel is számítva 36 százalékkal, azok nélkül 28 százalékkal növekedtek a nettó keresetek vásárlóértékükön.

Ha a minimálbért nézzük, akkor 2002 és 2010 között reálértelemben a minimálbér összesen 8 százalékkal nőtt, a vásárlóereje 8 százalékkal nőtt a minimálbérnek, 2010 és 2018 között pedig 30 százalékkal. Ha egy kétgyermekes, minimálbéren élő család jövedelmi helyzetét nézzük vásárlóértéken, akkor az 80 százalékkal javult. Ez a hozzászólásom vonatkozna a bérekre.

Amennyiben a nélkülözésben élők számát tekintjük, akkor azt látjuk, hogy 2013 és 2017 között több mint 1 millió 300 ezer fővel csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma az Eurostat statisztikái szerint, és ma Magyarországon 371 ezer fővel kevesebben élnek súlyos anyagi nélkülözésben, mint a valaha mért legjobb évben, 2007-ben, a válság kitörése előtt. Természetesen egy nélkülöző is pont eggyel több annál, mint amennyit elfogadhatónak tartunk, de szeretném felhívni ezekre a tendenciákra a figyelmet. Ráadásul mindezzel összefüggésben arra is, hogy 2002 és 2010 között 30 százalékkal nőtt az államadósság, és úgy sikerült a minimálbért vásárlóértéken 8 százalékkal növelni abban az időszakban, ezzel szemben most folyamatosan csökken az államadósság, és 2019 lesz a nyolcadik olyan év egyhuzamban, amikor a bűvös maastrichti kritérium, tehát a 3 százalékos hiánycél alatt marad a magyar költségvetés, a magyar államháztartás hiánya. Szeretném arra is fölhívni a figyelmet, hogy a 2012-t megelőző húsz évben egyetlenegyszer sikerült megérinteni felülről a maastrichti hiánycélt, 2000-ben, akkor 3 százalék volt, egyébként minden más évben messze fölötte volt a magyar költségvetés hiánya a maastrichti kritériumoknak.

(10.00)

Ami még nagyon örvendetes, hogy ez a bér, ezek a bérek lényegesen több magyar emberhez jutnak el ma, mint 2010-ben. 2010 óta, nyolc év alatt egy nagyon komoly, 15 éve fennálló kihívást sikerült leküzdenie a magyar gazdaságpolitikának, nevezetesen azt, hogy 2010-ben azt tapasztaltuk, hogy arányaiban egymillióval kevesebb magyar dolgozott, mint amennyi cseh a cseh gazdaságban, és ez jól tükrözi a térséghez viszonyított lemaradásunkat akkoriban. Azt tűztük ki magunk elé, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet hozunk létre. Most az Eurostat és a KSH statisztikái szerint legalább 750 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon regisztráltan, mint 2010-ben, tehát úton vagyunk a cél eléréséhez, és ebből több mint 600 ezer munkahely az elsődleges munkaerőpiacon keletkezett. Nemcsak arról van tehát szó, hogy növekedett a reálbérek vásárlóértéke, hogy növekedtek a nettó bérek 36 százalékkal, hanem hogy nem 3 millió 700 ezer főhöz, hanem 4,5 millió főhöz jutnak el a bérek, és 4,5 millió ember dolgozik ma Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Rövid szünet.)

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)