Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy ön is a mai napon megemlékezett arról a munkáról és elismerte azt a munkát, amit Magyarországon az ápolók végeznek. Valóban azt hiszem, hogy elismerés kell hogy illesse az ő munkájukat. Sok riportot hallhattunk az elmúlt napokban vagy akár ma is ápolókkal, és sokan mondták el, hogy nemcsak az egészségügyi tevékenységük, hanem az, hogy néha egy-egy beteg mellé leülnek, egy percig megfogják a kezüket, az sokszor, úgy látják ők is, hogy jobban elősegíti a gyógyulást, az emberség, a figyelem, az odafigyelés, mint sok minden más.

(9.50)

Ezért a különböző kormányok különbözőképpen díjazták az ápolóknak a tevékenységét. A 2010 előtti, mostani ellenzéki pártokból álló kormányok elbocsátásokkal értékelték ezt a munkát, amikor hatezer egészségügyi dolgozót elbocsátottak, aki pedig ott maradt, annak a bérét csökkentették (Gréczy Zsolt: 50 százalékos béremelés volt, Bence, miért hazudsz?), hiszen egyhavi bért vettek el 2008-2009-ben az összes magyarországi ápolótól. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.  Az elnök csenget.) Ezzel szemben 2010 után igyekeztünk emelni az itt dolgozók bérét. Ha megnézi, 2016 és 2019 között mekkora volt az ápolók béremelése, amely az idei évvel bezárólag megvalósul, 65,5 százalék, ha pedig azt nézi, hogy az idei évtől 2022-ig, tehát 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben összesen mekkora lesz a béremelés mértéke a már a kormányzat által eldöntött béremelések szerint, akkor 72 százalékos béremelésre számíthatnak az ápolók Magyarországon.

Igyekeztünk minden többletforrást ahhoz biztosítani, hogy az ápolók bérét tudjuk érezhető mértékben emelni. Látható a különböző egészségügyi statisztikákban is ennek valamelyest a pozitív hatása, hiszen nemcsak az orvosok esetében radikális a csökkenés a külföldre való munkavállalásiengedély-kérelmek kapcsán, ott 60 százalékos csökkenésről beszélhetünk, hanem az ápolók esetében is egyharmadával csökkent a külföldi munkavállalást fontolgató, arra engedélyt kérők száma.

Az is fontos számunkra, hogy a nővérek, az ápolók megfelelő körülmények között lakhassanak, éppen ezért 8,5 milliárd forintos programról döntött a kormány, 8,5 milliárd forint értékben fogunk nővérszállókat felújítani, korszerűsíteni, illetőleg új nővérszállókat, ápolói lakásokat létrehozni. (Dr. Vadai Ágnes: Mészáros Lőrinc fogja építeni őket?) És mindezek mellett fontos az utánpótlás szempontjából az, hogy minél többeket a pályaválasztás során is támogassunk abban, hogy ápolói pályát válasszanak, szemben az elődeinkkel, akik ezzel nem foglalkoztak, mert csak az egészségügy elüzletiesítésével foglalkoztak, és a privatizációs lehetőséget keresték. Ezzel szemben mi a közfinanszírozott egészségügyben szeretnénk minél több jól képzett ápolót, éppen ezért 4,4 milliárd forintból pályaválasztást segítő ösztöndíjat hoztunk létre. Azok, akik középfokú intézményben legalább 3-as tanulmányi átlagot elérnek, havonta nettó 40 ezer forintos ösztöndíjat kaphatnak, 3200 tanulónak tudjuk így az ápolói tanulmányait segíteni. Akik pedig felsőfokú végzettséget szeretnének szerezni ápolóként, félévenként 320-640 ezer forint közötti Michalicza-ösztöndíjra számíthatnak. Körülbelül 2 milliárd forint áll évente rendelkezésre arra, hogy minél több felsőfokú végzettséget szerző ápoló is dolgozzon a magyar kórházakban.

A képviselő úr kitért az egészségügy kapcsán a bevándorlás kockázataira. Valóban azt láthatjuk, hogy Európa azon országaiban, ahol nagyon nagy mértékű a bevándorlás, az egészségügynek teljesen más feladatokkal is nagymértékben foglalkozni kell, mint a nemzedékek óta ott élő emberek egészségügyi ellátása, és ez rengeteg többletkiadást is jelent.

Ha megnézzük a WHO-nak a legfrissebb jelentését, akkor az azt mondja, hogy például a kanyarós megbetegedéseknek, eseteknek a száma a 2015-ös bevándorlási hullám óta megháromszorozódott Európában. És míg korábban hozzászoktunk, hogy ha kanyaróról beszélünk, akkor balkáni országok kerülnek elő mint leginkább fertőzésveszélyes országok Európában, ma ez már nem csak így van, hiszen a balkáni országok mellett Franciaország és Olaszország is (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) felcsatlakozott az öt legfertőzöttebb ország közé. De nemcsak a kanyaró esetében beszélhetünk megháromszorozásról, hanem 140 százalékkal nőtt az Eurostat adatai szerint a fertőző és paraziták által terjesztett megbetegedések diagnózisa. Ebben sem a balkáni országok azok, amelyek élen járnak, hanem Olaszország és Németország, tehát bevándorlást szervező vagy bevándorlási frontországokban jelentek meg (Dr. Vadai Ágnes: Pont nem azért van, hanem az oltásellenesek miatt!) leginkább ezek az új betegségek. Ezeket akarnák nyilván a kvótákkal szétosztani egész Európában. De ha a Robert Koch Intézetnek nézzük meg az adatait Németországban, akkor azt láthatjuk (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), hogy a migránshullám óta a hepatitis B-vel fertőzöttek száma 300 százalékkal nőtt, de a szifiliszfertőzések, a maláriás fertőzések, a tuberkulózis is duplájára nőtt.

Mindenki eldöntheti az egészségügy területén is, hogy az a többletforrás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amit biztosítottunk az intézmények és az ott dolgozók számára, a továbbiakban is azokat a betegeket szolgálja, akik ott voltak (Az elnök ismét csenget.), vagy pedig más fertőző betegségekre (Dr. Vadai Ágnes: Nem hallja az államtitkár úr, elnök úr! Még egyszer!) és egészségügyi kihívásokra költsük a magyar adófizetők pénzét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)