Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-18   19-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Ház! Most Hegedűs Lorántné képviselő asszony következik, a Jobbik részéről: „Újabb kormányzati játszótér” címmel. Képviselő asszonyt illeti a szó.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! A napokban jelent meg az a sajtóhír, miszerint a Fidesz már készül az Alaptörvény nyolcadik módosítására, amivel az önkormányzati választások időpontját kívánja a gránitszilárdságú jogszabályunkban újból módosítani. Így a 2013. április 1-jétől hatályos 35. cikk (2) bekezdése, ami alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását az azt megelőző általános helyhatósági választást követő ötödik év októberében kell megtartani, módosulna oly módon, hogy a jövőre esedékes európai parlamenti választásokkal egy időben lehessen megtartani az önkormányzati választásokat is.Túl azon, hogy a változtatás egyetlen észszerű indoka, azaz, hogy némiképp spórolni lehetne a voksolások lebonyolítási költségein, nyilván csak és kizárólag pártpolitikai szempontok szerint lehetnének mérvadóak a kormányzat számára. (Sic!)

(13.40)

A költséghatékonyságra való hivatkozás egyébként megmosolyogtató, mert ha csak azt nézzük, hogy a Miniszterelnökség Várba költözésének szobánkénti 4 milliárd forintos ára  már ha a miniszterelnök úr dolgozószobáit vesszük alapul  elég jelentős, akkor ennyiből egy országos népszavazás költségét jelentős részben akár fedezni is lehetne.

A kormányzat pártpolitikai érvei sokkal inkább nyilvánvalóak. A választásokat kizárólag logisztikai kérdésnek tekintő Fidesz vezérkara szerint a magyar társadalom legfőbb mozgatórugója a félelem és a megfélemlítés, és ennek a településvezetők is egyszerre tárgyai és alanyai. Ezzel összefüggésben mindenképpen szólni kell arról is, ami a valódi üzenete ennek az alaptörvény-módosításnak. Ezek szerint az alkotmányos alapelveink bármikor felülírhatóak, megkérdőjelezhetőek, az önkormányzati választások előrehozatala fél évvel pedig azt jelentené ugyanis, hogy minden helyhatóságot jóval a mandátumának lejárta előtt feloszlatnának, így azok a ciklusprogramjaikban vállalt feladataikat nyilván nem vagy csak részlegesen tudnák elvégezni.

Egyértelmű, hogy ezáltal nem a kormányhű, tehát anyagilag jóval nehezebb helyzetben lévő települések vezetői kerülnének…  bocsánat, anyagilag jóval nehezebb helyzetben lévő települések vezetői kerülnének mindinkább kiszolgáltatott helyzetbe. Függetlenül attól, hogy cáfolni igyekeznének vagy sem ezt a sajtóhírt, tudjuk, nem ez az első eset, amikor arról értesülhetünk, hogy a kormányzat durván át kívánná alakítani az önkormányzati rendszert.

Bizonyára hallottak arról a korábbi sajtóhírről, hogy egy, a kormányzat által indítványozott választójogi reform értelmében az ötezer fő alatti települések sem polgármestert, sem képviselőket nem választhatnának már 2019-ben. Noha önök ezt is tagadták  vagy tagadnák  még az országgyűlési választásokat megelőzően, de tudjuk, hogy az a folyamat már jó ideje zajlik, ami a magyar önkormányzatiság, illetve az ezeréves településhálózatunk felszámolását célozza. (Dr. Rétvári Bence: Lejárt lemez!) Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezen célok elérése érdekében nem rendezi a kormányzat központilag a hivatali köztisztviselők bérét, ezért csökken a feladatfinanszírozásban nyújtott támogatások értéke. Ezért központosítják az adminisztrációt, lásd az ASP-rendszer bevezetése, ezért lesz a Magyar Államkincstár minden település számlavezető bankja, és egyértelmű az is, hogy az államigazgatási közszolgáltatások mellett az úgynevezett humán közszolgáltatások  az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátórendszer  járásközponti önkormányzatokba történő tervezett integrálása azt a szándékot vetíti előre, hogy véglegesen megszüntessék a kisebb települések életképességét. Ennek az elképzelésnek a történelmi előzményei Rákosi és Kádár tanácsrendszere után a szélsőségesen liberális Bajnai Gordon 2010-es programjában jelentek meg, így most az ő örökségüket viszi tovább szolga módon a Fidesz.

Ezzel szemben a Jobbik a 3200 település megerősítésében látja nemzeti identitásunk és önvédelmünk (Derültség a kormánypártok soraiból.), továbbá önrendelkezésünk, valamint fenntartható jövőnk biztosítékát, és ebben az értékteremtő munkában a helyben választott településvezetők kulcsfontosságú szereplők. A Jobbik célja az élhető és éltető vidék megteremtése és egy olyan Magyarország, ahol minden honfitársunk, szülessen az ország bármelyik táján is, egyaránt otthon érezheti magát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úr kapja meg a szót válaszadásra. Parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Azt szeretném javasolni, hogy ne vegyen készpénznek mindent, amit az újságban olvas. A kormány minden esetben tájékoztatást fog adni arról, hogyha javaslatot tesz az Alaptörvény módosítására, mint ahogy az elmúlt hetekben is így történt. Amiről ön beszél, az egész egyszerűen nem szerepel a tervezett alaptörvény-módosítások között. Úgyhogy az a helyzet, hogy eljutunk arra a következtetésre, hogy azért beszél ön erről, mert szeretné elterelni a figyelmet arról a szándékról, hogy a Jobbik nem akarja megszavazni a jelenlegi alaptörvény-módosítást, amiről most tárgyalunk. (Dr. Rétvári Bence: Így van!  Dr. Apáti István: Mi erre nem számítottunk.) Ez a helyzet.

Ami az önkormányzatokat illeti, szeretném felhívni a figyelmet…

ELNÖK: Nyugalom, nyugalom, képviselő urak, nyugalom!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: …ha már ön felhozta ezt a kérdést, a kormány 1369 milliárd forint adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat. Ezzel növelte a mozgásterüket, és a hitel nélkül gazdálkodó 1172 önkormányzat támogatására kiemelt forrásokat biztosít. És részben vagy teljesen a kormány átvállalta azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzatok nem tudtak egységes színvonalon ellátni, ráadásul áttértünk feladatalapú finanszírozásra. Sajnálom, hogy ezeket kihagyta a mondandójából. Úgyhogy, mivel ön is általános megjegyzéseket tett, ezért engedje meg, hogy én is tegyek párat, ha már itt vagyunk; azért is, mert érzékeljük, hogy a Jobbik az elmúlt napokban vagy hetekben próbál úgy tenni, mintha mi sem történt volna, egyrészt a választáson, másrészt pedig a saját háza táján. Úgy látszik, hogy próbálják az ilyen felszólalásokkal is feledtetni azt az óriási elvtelen fordulatot, amit a választás előtt bemutattak, de ez nem lesz könnyű. (Z. Kárpát Dániel: Hogy jön ez ide?) Azért nem lesz könnyű, mert az elvek feladásának vagy  úgy is fogalmazhatnék az önök esetében  egy pártlélek kiárusításának nagy ára van. Nem véletlen az sem, hogy ezekben a napokban sokan hagyják el a Jobbikot, és az sem véletlen, hogy durvábbnál durvább részletek derülnek ki Vona Gábor elnökségéről.

Az ilyen típusú, álhírekre alapozó felszólalásokkal minden bizonnyal ezekről próbálja elterelni a figyelmet. Mert azért az mégiscsak egy minősített eset, hogy lepaktálnak egy oligarchával, aki beleviszi az egész pártot a rosszba, ezért több száz milliós bírságot kap az ön pártja, majd az egészet az önök támogatóival akarják kifizettetni. És ami ennél is súlyosabb, a párt volt vezetőinek állítása szerint a befolyó támogatásokat nem is arra a célra költötték el végül, mint amire kérték.

Mindig is, mindig is mondtuk, hogy a Jobbik bármire képes a pénzért és a hatalomért, de ezek a húzások még a korábbiaknál is sokkal durvábbak, és valójában a mostani pártszakadásuk  merthogy ez történik ezekben a napokban  sem az elvekről szól, hanem arról, hogy összevesztek a pénzen és a pozíciókon. Erről szólnak a kizárások, a frakciózások és a kilépések is, semmi többről. És az egészet még súlyosabbá teszi, tisztelt képviselő asszony, hogy a volt pártelnök, aki ezt összehozta önöknek, kijelentkezett szépen, hátrahagyva maga mögött a káoszt és a marakodást. Eközben pedig a tagság azon törheti a fejét, hogy hogyan rángassa ki a Jobbikot a csődből. Nem túlzás ezt a kifejezést használnunk, mert a pártelnökük is erre utalt. Félreértés ne essék, ezt a csődhelyzetet nem a választási vereség, hanem az elvtelen politizálás okozta, és hogyha a Jobbik, ne adj isten, kormányzati lehetőséghez jutott volna, akkor pont úgy bánt volna az országgal, mint a saját szervezetével. Ha baj lett volna, akkor Vona Gábor éppúgy fordított volna hátat az országnak, mint most a Jobbiknak. Sok minden ez, csak nem felelős nemzeti politika.

Tisztelt Képviselő Asszony! Lenne lehetőség a korrigálásra, mondjuk úgy, hogy támogatják a kormányt; az ilyen álhíralapú politizálás helyett támogatják a kormányt az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, mondjuk úgy, hogy megtámogatják az alkotmánymódosítást, és megszavazzák a Stop Soros törvénycsomagot. Ehelyett, úgy látjuk, és a felszólalásából is ez látszik, hogy már megint a baloldallal versenyeznek, abban, hogy hogyan bújtassák körmönfont jogászkodás mögé azt, hogy nem akarják megszavazni a mostani alaptörvény-módosítást. Ezzel már megint úgy tesznek, mint 2016-ban, amikor nyers hatalompolitikai megfontolásból megfúrták az alaptörvény-módosítást, miközben korábban még pont önök követelték azt.

Akkor kerültek szerintem lefelé tartó politikai spirálba. Most még kiszállhatnak belőle. Önökön múlik, hogy megteszik-e. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-18   19-22      Ülésnap adatai