Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mint elnök úr jelezte, az Országgyűlés elnöke 2018. július 16án megküldte a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló  az Országgyűlés által elfogadott módosítások átvezetését is tartalmazó  egységes költségvetésitörvény-javaslatot, kérve a Költségvetési Tanács stabilitási törvény 25. §-a szerinti véleményét az államadósság-szabálynak való megfelelésről, valamint az Alaptörvény szerinti előzetes hozzájárulásának megadását a költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához.A tanács vizsgálata alapján a 2018. július 17-én tartott ülésén az alábbi határozatot hozta. Megállapította, hogy a 2019. december 31-ei tervezett államadósság-mutatónak a Magyarország 2019. évi központi költségvetési törvényéről szóló T/503/854. számú egységes költségvetésitörvény-javaslat 3. § (3) bekezdésében előírt mértéke megalapozott, az összhangban van a stabilitási törvény rendelkezéseivel és a törvényjavaslat alapját képező költségvetési folyamatokkal.

Miután a 2019. év végére számított államadósság-mutató 70,3 százalékos mértéke alacsonyabb a 2018. év végére várt 72,9 százaléknál, így az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésének követelménye is teljesül.

A tanács mindezek alapján adta meg az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását a T/503/854. számú egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához.

(14.10)

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a Tanács megbízását teljesítve igen röviden indokoljam annak határozatát.

Az államadósság-szabály keretét az Alaptörvény a következők szerint fogalmazza meg: „Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.” A stabilitási törvény is tartalmazza az adósság alakulására vonatkozó előírást. Ezt az Országgyűlés  a Költségvetési Tanács jelzéseit is figyelembe véve  2016-tól módosította.

A költségvetés tervezésekor alapul vett makrogazdasági feltételek alapján 2019-re a következők vonatkoznak: mivel a költségvetési évre előre jelzett infláció és a bruttó hazai termék reálnövekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3 százalékot, ezért az államadósság-mutatót legalább 0,1 százalékponttal kell csökkenteni.

A tanács az adósságmutató várható csökkenéséhez kapcsolódóan azt is kiemelte, hogy a stabilitási törvény értelmében az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.

Az árfolyam elmozdulásai tehát a törvényjavaslat Alaptörvénynek való megfelelését nem befolyásolják. Mindazonáltal a tanács kedvezőnek tartotta, hogy az államadósság devizaaránya a 2011. év végi 52 százalékról 2017. év végére 26 százalékra csökkent, és várhatóan a következő években is tovább mérséklődik, valamint az adósságfinanszírozás elsősorban a hazai megtakarításokra támaszkodik. Ennek következtében jelentősen csökkent az adósság kitettsége külső hatásoknak.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatában követte a költségvetésitörvény-javaslat országgyűlési tárgyalását. Az egységes költségvetésitörvény-javaslat felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest az Országgyűlés által elfogadott előirányzat-változtatások összességében 267,5 millió forinttal növelik a központi alrendszer bevételeinek, valamint kiadásainak főösszegét.

Változatlan marad mind a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány, mind az államadósság tervezett összege.

Így megismételhetem, amit a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén elmondtam, hogy az államadósság-szabály teljesül, hiszen 2019-ben az adósságmutató az említett előíráshoz képest nagyobb mértékben, 2,6 százalékponttal csökken. Így megfelelő a tartalék az esetlegesen mérsékeltebb csökkenést előidéző  a nemzetgazdaság növekedésére, az államháztartás bevételeire, kiadásaira ható hazai és nemzetközi gazdasági tényezők várttól eltérő alakulásából eredő  kockázatok hatásának fedezésére. A tanács határozatának indokolásában jelezte, hogy a kiadási növekmények forrását  a belső átcsoportosításokon túl  az adóbevételek előirányzatának megemelésével megteremtették.

A Költségvetési Tanács ezúttal is áttekintette a gazdasági folyamatokat, beleértve a gazdasági növekedést, az inflációt, a külső tényezőket és a pénzpiac alakulását, valamint ezek lehetséges hatását a 2019. évi költségvetés végrehajtására. Mindezeket figyelembe véve is az államadósság-mutató csökkenését biztonságosan elérhetőnek tartotta. A hiánycél, valamint a kitűzött államadósság-mutató teljesülése érdekében azonban úgy látta, hogy a kormány részéről 2019-ben is fegyelmezett gazdálkodásnak kell megvalósulnia, a makrofeltételek esetleges megváltozása miatt bekövetkező kiadásnövekedést vagy bevételcsökkenést  élve az elmúlt években megnövekedett mozgástere lehetőségével  megfelelően ellensúlyoznia kell.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. Kellemes nyarat, jó pihenést kívánok, és sikeres őszt. (Taps a kormánypártok soraiban.)