Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk Mozgalom nevében szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét a teljesség igénye nélkül néhány, a magyar gazdatársadalom jelentős részét érintő és egyre súlyosbodó problémára. Rögtön az első helyen a piacszerzést, a termékeink piacra juttatását és a felvásárlási árakat említeném, de hasonlóan fajsúlyos probléma a munkaerőhiány, mint ahogy ebbe a körbe kell sorolni a vis maior ügyek kezelését, a kárenyhítési alappal kapcsolatos problémákat.

(11.40)

De sajnos a vezető problémák, a vezető gondok között szerepel például az adó-visszaigénylések, a birtokrendezés késlekedése, illetőleg a különböző uniós támogatások kifizetése körüli késedelmek és visszásságok problematikája.

Az időkeret szűkösségére való tekintettel mintegy áttekintő jelleggel fogok ezeken a problémákon most végigmenni, és a közeljövőben igyekszem ezeket majd tételesen, külön-külön részletesen feldolgozni és bemutatni.

Ami a felvásárlási árak kérdését jelenti, és ha csak a gyümölcságazatra gondolunk  ez hozzám a családi gazdaságunk révén közelebb is áll , akkor azt mondhatjuk, hogy relatíve sikeres évet zárunk, de ez nagyobb részt annak köszönhető, hogy a lengyel, illetőleg a nyugat-európai versenytársak olyan fagykárokat és vis maior károkat szenvedtek el, amelyek segítették a magyar gyümölcsök, legalábbis a magyar gyümölcsök egy részének piacra jutását és egy átlagosnál valamivel magasabb felvásárlási ár kialkudását. De gyakorlatilag ez az oroszrulettszerű, szinte a környezetnek, az éghajlatnak, az időjárási tényezőknek való kitettség egyik évben előnyünkre, másik évben a hátrányunkra fordul.

Itt a híres, a méltán híres magyar-lengyel barátság talán némileg csorbát látszik szenvedni, ugyanis gyümölcsfronton a lengyel barátaink a legnagyobb versenytársaink, és az ottani kedvező szerkezetátalakítás, illetőleg az ő piacrajutási lehetőségeik, akár a fehérorosz útvonalakat kihasználó, Keletre történő értékesítési lehetőségeik és a jóval magasabb támogatások komoly előnyt jelentenek a lengyel gazdáknak, éppen ezért képesek jóval versenyképesebb árakon értékesíteni a lengyel gyümölcsöket akár a magyar piacon is.

Aztán mindjárt itt van a munkaerőhiány kérdésköre, amely teljesen abszurd, tudathasadásos módon az északi és északkeleti megyékben egyszerre van jelen a munkanélküliséggel, és igaz, hogy valamennyit javul a helyzet azokon a településeken, ahol a közmunkát megfelelően megszervezik, de ott, ahol a közmunka és a mezőgazdasági idénymunka, szezonmunka közötti átjárást a helyi közmunkaszervezők, a helyi önkormányzatok nem megfelelő eréllyel biztosítják, ott bizony egyre súlyosabb gondokkal küszködnek a kézimunkaerő-igényes ágazatok, a zöldség-gyümölcs ágazat kifejezetten ilyen. Itt a gépesítettség, mondjuk, a szántóföldi kultúrákhoz képest jóval csekélyebb mértékű a termelés jellegéből adódóan.

Aztán utaltam egy vagy két perccel ezelőtt a Kárenyhítési Alap problémájára. Ez a tavaszi fagykárok, viharok, jégkárok idején  főleg a májustól szeptemberig terjedő időszakban  visszatérő rémálom, ugyanis hiába van legalább 20 milliárd forint körüli összeg a Kárenyhítési Alapban, ez az alap jelen állás szerint a nevének megfelelő hatást vagy célt sem tudja betölteni, funkciót sem tudja betölteni, mert legfeljebb kárenyhítgetési alapnak lehet csak nevezni; hiszen a számítási módszer, a számítási képlet miatt azt látjuk, hogy többmilliós vagy több tízmilliós terméskiesés esetén legfeljebb néhány százezres kárenyhítéssel számolhat az adott gazda.

Az adó-visszaigénylések kérdése talán a legcsekélyebb súlyú probléma. Itt azt emelném ki, hogy a tárgyévet követő év májusában történő jövedékiadó-visszaigénylés, a gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés szabályain talán időtényezőt tekintve illendő lenne javítani; mint ahogy a birtokrendezés is késlekedik, folyamatosan ígérgetik. Valóban, erre többször elhangzottak már különböző javaslatok. A Mi Hazánk Mozgalom nagyon bízik abban, hogy februárban ez a Ház elé kerül, legkésőbb márciusban sikerül elfogadni, és szakaszos hatályba léptetéssel vagy akár egy egyszeri hatályba léptetéssel minél hamarabb el tudjuk kezdeni fölszámolni az osztatlan közös tulajdon problémáját, amely a Mi Hazánk Mozgalom szerint az egyik legkomolyabb akadálya az egészséges birtokszerkezet és a mezőgazdasági vérkeringés kialakulásának.

Végül, de nem utolsósorban szeretném felhívni a figyelmet a pályázati visszásságokra, a pályázati kifizetések problémáira. Rögtön itt van egy olyan gyümölcstelepítési jogcím, ahol korábban azonos történeti tényállások mellett nyertek tömegesen pályázatot, most dettó ugyanolyan tényállás mellett visszautasítanak pályázatot, sok milliárd forintot megspórolva ezzel teljesen értelmetlen, önsorsrontó módon Brüsszelnek. Ezen jó szándékkal, megfelelő jogértelmezéssel lehetne javítani; mint ahogy arra is szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nonszensz, hogy másfél-két éves vagy két és féléves elbírálási határidők vannak a pályázatoknál, és legalább ennyi a kifizetési határidők csúszása. Ez egyenes út a gazdák tönkremeneteléhez, éppen ezért ezeket a határidőket lényegesen le kell rövidíteni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)