Felszólalás adatai

Felszólalások:   21-39   40-83   84-85      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. Soron következik az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Üdvözlöm dr. Polt Péter legfőbb ügyész urat. A legfőbb ügyész úr által benyújtott beszámoló B/7481. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/7916. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Most pedig megadom a szót a beszámoló előterjesztőjének, Polt Péter legfőbb ügyész úrnak. Parancsoljon! Tájékoztatom, hogy maximum 30 perc áll rendelkezésére.

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Alkotmányos kötelezettségemnek eleget téve megtiszteltetés számomra, hogy az Országgyűlés plenáris ülése előtt is beszámolhatok Magyarország ügyészségének 2018. évi tevékenységéről.Az írásban elkészített és digitális formában is létező beszámoló rendelkezésére áll valamennyi képviselőnek, ezért engedjék meg, hogy szóbeli kiegészítésemben csak néhány, általam fontosnak vélt részletet emeljek ki belőle.

A beszámolási időszak közepén, 2018. július 1-jén lépett hatályba a büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény, amely jelentős hatással volt az ügyészség 2018. évi büntetőjogi szakági tevékenységére. Egy félévet még a korábbi törvény hatálya alatt dolgoztunk, egy másik félévet viszont már az új törvény hatálya alatt, ami nyilvánvalóan az új jogintézmények következtében statisztikailag bizonyos nehézségeket okozott a munka elszámolásakor.

Egyes változásokat a törvényből külön is érdemes megemlíteni, így eltérően kell kezelni a törvény alapján azokat az ügyeket, amelyekben a terhelt beismer, és a büntetőpolitikai hangsúlyok áttevődtek a hagyományos vádemelésről az elterelő, illetve a sértetti reparációt eredményező intézmények alkalmazására.

Az új jogpolitikai célokat szolgálja, hogy a korábbi egységes nyomozást a büntetőeljárási törvény két eltérő funkciót szolgáló szakaszra bontotta fel: a felderítésre és a vizsgálatra. Fontos szempont, hogy a felderítés során a nyomozó hatóság a továbbiakban önállóan jár el, míg a vizsgálatot az ügyészség vezeti. Azt lehet mondani, hogy összességében egy olyan új büntetőeljárási szabályrendszer jött létre, amelynek keretei között a korábbi eljárási gyakorlatok már nem voltak alkalmazhatók automatikusan. A számos új jogintézményt bevezető törvény alkalmazása mindenekelőtt az ügyészség szakmai felkészülését, ennek részeként jelentős számú szakmai iránymutatás kialakítását és az ügyészek képzését tette szükségessé. Megítélésem szerint ezt a feladatot az ügyészség sikeresen teljesítette.

Részben a változásoknak is köszönhetően az ügyészi szervezet ügyiratforgalma az addig már hosszú évekre visszatekintő tendenciával szemben 2018-ban jelentősen megnőtt. Ez annak ellenére történt így, hogy a bűncselekmények számának 2013 óta tapasztalható csökkenő tendenciája 2018-ban is folytatódott, és az ismertté vált bűncselekmények száma hosszú évek óta először 200 ezer alá csökkent. Szinte valamennyi bűncselekmény-kategóriában kevesebb elkövetést regisztráltak, mint a korábbi években, és ugyanez igaz az elkövetők számára is. Mindez alól csak igen kevés kivétel volt, amelyek közül ki kell emelni itt szóban is  írásban is megtettem  a korrupciós bűncselekményeket, amelyeknek száma 2018-ban az előző évihez képest majdnem kétszeresére emelkedett, és megközelítette a 2014-es csúcsértéket. A bűncselekménycsoporton belül a regisztrált hivatali vesztegetések száma mutatott jelentős növekedést, de a regisztrált gazdasági vesztegetések száma is az előző két év folyamatos csökkenéséhez képest ugrásszerűen nőtt, az előző évnek majdnem háromszorosára. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon mi volt ennek a jelenségnek az oka. Ezt több vizsgálatunk is megnézte, és ezek szerint az elmúlt években, a 2018-at megelőző években is a nyomozó hatóságok és az ügyészség újabb fontos erőfeszítéseket tettek a korrupcióellenes harcban.

(12.50)

A korrupciós ügyek ügyészségi nyomozásának szervezeti megerősítésével, a megbízhatósági vizsgálatok új alapokra helyezésével sikerült egy bizonyos áttörést elérni. A növekedés mögött ezenfelül a hivatali korrupciós bűncselekmények felderítésében létrehozott szolgálatok tevékenységét kell külön megemlíteni. Így nőhetett az ismertté vált korrupciós bűncselekmények száma, csökkentve az egyébként valószínűsíthetően magasabb látenciát.

Az ügyészség a bűnügyi területen a törvények alapján továbbra is nyomoz, nyomozásfelügyeleti tevékenységet végez, vádat emel és vádképviseleti tevékenységet lát el.

Az új büntetőeljárási törvény változtatott a kizárólagos ügyészségi nyomozás hatáskörébe tartozó bűncselekmények körén, és az ügyészség kizárólagos hatáskörébe utalta a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekmények nyomozását. Kivette viszont az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket ebből a körből. Az eljárásokat ezen a területen a Központi Nyomozó Főügyészség és annak regionális osztályai végezték. Ha megnézzük a statisztikai adatokat, akkor azt látjuk, hogy ebben a körben, tehát a korrupciós nyomozások körében 2018-ban több nyomozás indult, mint 2017-ben, de az ügyek bonyolultságánál fogva kevesebb fejeződött be.

A nyomozásfelügyeleti területen az új törvény megváltoztatta  ahogy erre már korábban utaltam  a nyomozó hatóságok és az ügyészség eljárási kapcsolatát, a felderítés a nyomozó hatóság teljes önállóságával, törvényességi ügyészségi kontroll mellett jellemezhető, míg a vizsgálat ügyészségi irányítás mellett a konkrét személlyel szembeni vádemelés vagy egyéb ügyészségi intézkedés eldöntésének vizsgálatára és az ehhez szükséges bizonyítási eszközök beszerzésére irányul. Széles körű jogosítványai csak a nyomozás vizsgálati szakaszában vannak az ügyészségnek, a felderítési szakban arra van lehetősége, hogy a törvénysértő határozatot hatályon kívül helyezze, illetve a megállapított törvénysértés orvoslására a nyomozó hatóságot felhívja. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a nyomozó hatóság határozata elleni panaszok száma 2018-ban a korábbi évekhez hasonlóan, a törvényi változás ellenére, tovább csökkent. A panaszok ügyészségi elbírálása során egyébként a korábbi évekhez hasonlóan adtak helyt az ügyészségek arányukban a panaszoknak, illetve utasították ezt el. Ez számszerűleg annyit jelent, hogy 2699 panaszt fogadott el helyesnek az ügyészség, míg 22 831 panaszt elutasított.

Meg kell jegyeznem, hogy az új törvénnyel megszűnt az ügyészség fokozott felügyeleti jogköre a nyomozások felett. A vizsgálati szakban a gyanúsított kihallgatását követően az ügyész viszont már teljes jogkörrel irányítja a nyomozást, bármilyen nyomozati cselekményre utasítást adhat, vagy azt maga is elvégezheti. A nyomozás befejezéseként az ügyészség dönt a legjelentősebb intézkedésről, a vádemelésről.

A korábbiakhoz képest új feladata volt az ügyészségnek a tárgyévben, hogy mérlegelje, elkerülhetőe a tárgyalás például a terhelttel kötött egyezség következtében, illetve befejezhetőe az ügy a bíróság által tartott előkészítő ülésen az ügyész úgynevezett mértékes indítványt tartalmazó vádirata alapján. Ezek a lehetőségek jelentős mértékben megnövelték az ügyész munkaterhét és egyben felelősségét a sikeres büntetőeljárás lefolytatásában.

A statisztika szerint a nyomozati ügyek 62,5 százalékában emelt vádat az ügyészség, 17,9 százalékában az eljárást megszüntette, 11,5 százalékában feltételes ügyészi felfüggesztést, illetve vádemelés elhalasztását alkalmazott, míg 4,6 százalékban az ügyet közvetítői eljárásra utalta. Az ügyészség törekedett arra, hogy az ügyek minél nagyobb számban gyorsan és törvényesen befejezhetők legyenek. Ennek érdekében több mint 9 ezer terheltet bíróság elé állított, míg tárgyalás mellőzésével történő elbírálásra 22 ezer ügyben tett indítványt. Első ízben kerültek alkalmazásra egyezségek is, amelyek bár hasonlítanak az úgynevezett vádalkuhoz, de mégsem azonosíthatók ezzel, a tényállást és a minősítést  és ezt hangsúlyoznunk kell  ugyanis kizárólag az ügyész állapíthatja meg, és ez nem lehet alku tárgya.

Mindezen eszközök alkalmazása jelentős mértékben tehermentesítette a bíróságokat. Hagyományos vádiratot csak a vádra kerülő ügyek mintegy 35 százalékában nyújtott be az ügyészség. Ennek következtében is, és nyilván az általános ügyszámcsökkentés következményeként is mintegy 6,9 százalékkal csökkent a bíróság által jogerősen elbírált ügyek mennyisége, és 7,4 százalékkal csökkent az érintett vádlottak száma.

Az ügyész a bíróságok előtt is jelentős tevékenységet fejtett ki, részt vett az előkészítő üléseken, illetve első-, másod- és harmadfokú tárgyalásokon. Különösképpen ki kell emelni az előkészítő ülésen való részvételt, ahol meghatározzák az eljárás további alakulását, és esetenként az eljárást  ahogy ezt említettem a korábbiakban  be is lehet fejezni.

Az adatokból megállapítható, hogy az ügyészség eleget tett annak az új törvényi követelménynek, hogy a funkciómegosztás fokozott érvényesítése érdekében a korábbinál jóval aktívabb szerepet játsszon. Erre nem csupán a tényállás és a minősítés megállapítása, hanem a kiszabott joghátrány befolyásolása érdekében is szükség volt.

Sajnos  számomra sajnos  tényként kell megállapítani, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata tovább enyhült, sokszor a középmértéket sem érte el. Túlzottan enyhe büntetés kiszabása esetén az ügyész minden esetben kötelező módon fellebbezett, azonban e körben  és csak e körben, meg kell hogy jegyezzem  fellebbezési eredményessége a korábbi évekhez hasonlóan változatlanul alacsony, a tárgyévben mindössze 27,5 százalék volt. Ezzel szemben viszont az ügyészség váderedményessége tovább nőtt, 2018-ban az utóbbi tíz év legmagasabb értékét érte el 98,1 százalékkal.

Az ügyészség az állam büntetőigényének érvényesítése mellett a közérdek védelmezőjeként további feladat- és hatásköröket is gyakorol és gyakorolt 2018-ban is. A megújult eljárási kódexek az ügyész közérdekvédelmi tevékenységére is jelentős mértékben hatottak. Így a közérdekvédelmi szakterületen iktatott ügyek száma 2018-ban az előző évi ügyforgalomhoz képest 8,5 százalékkal csökkent. Az iktatott ügyek számának csökkenése legnagyobb részben a civil szervezeteket érintően hatályba lépett jogszabályváltozás továbbgyűrűződő hatására, a bíróságtól e körben érkezett ügyek számának a visszaesésére vezethető vissza. Jóval kisebb mértékben csökkent a közigazgatási tárgyú ügyészi intézkedések aránya, az idevonatkozó kérelmek száma majdhogynem azonos maradt.

(13.00)

A környezetvédelmi ügyekben kiadott intézkedések száma ugyanakkor nem csökkent, hanem 10 százalékkal növekedett  erre nyilvánvalóan jelentős társadalmi igény is volt. A szabálysértési ügyekben folytatott ügyészi tevékenység lényegében az előző év szintjén maradt.

A közjogi hatáskör fontos része a megbízhatósági vizsgálatokban történő ügyészi közreműködés. 2018-ban az ügyészség 1103 megbízhatósági vizsgálatban vett részt, és az elvégzett ellenőrzések alapján 9 büntetőeljárás indult, de a megbízhatósági vizsgálatoknak általában is nagy jelentősége van a korrupciós cselekmények megelőzése terén.

Az új szabályok alapján a közjogi tevékenységben a civil szervezetekkel szemben az ügyész már nem nyújthatott be 2018-ban keresetet, helyette nemperes bírósági törvényességi felügyeleti eljárás megindítására volt jogosult. 2018-ban összesen 1539 ilyen eljárást kezdeményezett az ügyészség. Ugyanakkor változatlanul keresettel léptünk fel a környezet- és természetvédelmi törvények alapján, a fogyasztóvédelmi ügyekben, illetve az általános szerződési feltételek tisztességtelensége miatt. Sikerrel alkalmaztuk a perelhárító felhívásokat is.

A közjogi területen tovább emelkedett az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörének területe a büntetés-végrehajtás területén, itt jelentős feladatnövekedés következett be. Az ellenőrzések során igyekeztünk feltárni az esetleges jogszabálysértéseket, és azok megszüntetése vagy megelőzése érdekében határozottan felléptünk  ennek nemzetközi jelentősége is volt, van mind a mai napig. A 2018-ban végzett országos vizsgálat szerint egyébként hazánkban a fogvatartottakkal való bánásmód megfelelt a nemzetközi jogi normákban és ajánlásokban megfogalmazott elvárásoknak.

Szólni kell az ügyészség erőfeszítéseiről a jogegység megteremtésében. A „legfőbb ügyészi kizárólagos hatáskörbe tartozó jogorvoslat a törvényesség érdekében” elnevezésű jogintézményt 11 alkalommal vettük igénybe 2018-ban, a Kúria valamennyi ügyben osztotta a legfőbb ügyész véleményét. A büntető szakágban 4, a közérdekvédelmi szakterületen 3 jogegységi eljárásban működtünk közre.

Az ügyészség nemzetközi tevékenysége igen sokrétű, az ügyész fontos szerepet vállal a nemzetközi jogsegélyforgalomban. Külön ki kell emelni az Európai Unió ügyészi szervezetében, a Eurojustban való tevékenységünket, amely szervezetben egyébként a magyar ügyészség az utóbbi években rendkívül aktív. 2018-ban a Eurojust magyar szekciója az előző évekhez képest 35 százalékkal több koordinációt igénylő üggyel foglalkozott, Magyarország pedig a hetedik helyre jött fel a megnyitott ügyek számát tekintve. Nagyon fontos a nemzetközi együttműködésben az úgynevezett közös nyomozó csoportok működtetése, 2018-ban 16 magyar részvétellel működő közös nyomozó csoport volt, amelyeket a Eurojust koordinált.

Nagyon röviden, egy mondatban a személyzeti és a gazdasági helyzetről. Az ügyészség személyi ügyi helyzete és gazdálkodása szilárd, az volt 2018-ban is, a feladatok ellátására alkalmas. A magas szintű szakmai képzés és továbbképzés az ügyészi szervezetben továbbra is biztosított, mind a Magyar Ügyészképző Központ, mind pedig az Országos Kriminológiai Intézet közreműködésével. Ez utóbbi egyébként komoly tudományos bázisa az egész magyar jogéletnek, széles körű nemzetközi ismertséggel és megbecsültséggel.

Összességében ki tudom jelenteni, hogy 2018-ban Magyarország ügyészsége a törvényi feltételek és előírások maximális betartásával teljesítette az állam és a társadalom elvárásait, véleményem szerint magas szakmai színvonalon és megfelelő időszerűséggel dolgozott. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, legfőbb ügyész úr. Most pedig a határozati javaslat előterjesztője, Vejkey Imre úr, az Igazságügyi bizottság elnöke következik. Elnök úrnak is felhívom a figyelmét, hogy maximum 30 perc áll a rendelkezésére. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem én is az Országgyűlés plenáris ülésén Polt Péter legfőbb ügyész urat és kollégáit.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország Alaptörvényének 29. cikk (5) bekezdése alapján a legfőbb ügyész úr benyújtotta az Országgyűlésnek az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló B/7481. számú beszámolóját, amelyet a feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi bizottság 2019. november 6-ai ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalt. Az Igazságügyi bizottság megállapította, hogy a beszámoló a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában, részletesen tájékoztatta az Országgyűlést az ügyészség büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szerteágazó feladatairól, közjogi tevékenységéről, a törvényességi ellenőrzési munkájáról, valamint a büntetés-végrehajtási eljárásokkal összefüggő munkáiról is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvény szerint Magyarország ügyészsége a magyar állam tekintetében a büntetőjogi igény kizárólagos érvényesítője, továbbá ellát más, törvény által hatáskörébe utalt feladatokat is. Az ügyészi szervezet a 2018. évben is kifejezetten a törvényes keretek között és az időszerűség követelményeinek is megfelelően végezte munkáját. Ezúton is gratulálok Polt Péter legfőbb ügyész úrnak, valamennyi ügyésznek, valamennyi ügyészségi dolgozónak ahhoz, hogy ilyen kiválóan tevékenykedtek a 2018. évben is.

2018-ban egy rendkívül jelentős változás történt a háttérjogszabályoknál, mivel 2018. július 1-jén hatályba lépett az új büntetőeljárási törvény, amelyhez alkalmazkodnia kellett az ügyészi szervezetnek. Ez az alkalmazkodás az ügyészi szervezet részéről rendkívül sikeresen megtörtént, zökkenőmentes volt az átállás.

A tárgyévben is folytatódott az a tendencia, hogy egyre kevesebb bűncselekményt regisztráltak a statisztikákban. A szándékos emberölések száma tovább csökkent, és a vagyon elleni bűncselekmények száma is nagyarányú csökkenést mutatott. A fentiekben általam elmondott két példa is jól jelképezi azt a tényt, hogy Magyarországon a közbiztonság helyzete szilárd, sőt egyre szilárdabb, a bűnözés visszaszorulóban van, a hatóságok urai a helyzetnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Van azonban néhány bűncselekmény-kategória, ahol az általános csökkenés nem jelentkezik. Egy kategóriát, amelyet a legfőbb ügyész úr is említett, a fokozott érdeklődés miatt én is szeretnék kiemelni, ez pedig a korrupciós bűncselekmények kategóriája. Hangsúlyoznom kell, hogy nem a korrupciós helyzet változott negatív irányba, hanem a korrupciós tevékenység felderítési aránya emelkedett meg jelentős mértékben, köszönhetően az ügyészség tevékenységének is. Tudni kell azt is, hogy az ilyen jellegű bűncselekményeknél rendkívül magas a látencia, így ennek a számnak a növekedése egyértelműen azt mutatja, hogy az ügyészség még eredményesebben dolgozott, mint ahogy azt a korábbi években tette.

Elmondható még, hogy az ügyészség egyre többet és egyre hatékonyabban alkalmazza a gyorsító intézkedéseket. A 2018. évben az egyik leghatékonyabb eszköz a bíróság elé állítás volt, amely az összes vádemelések több mint 19 százalékát tette ki.

(13.10)

A másik hatékony eszközük a büntetővégzésre irányuló indítvány. Ez a régi tárgyalás mellőzése jogintézmény, mely az összes vádemelés 44,1 százalékát tette ki.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy újdonság is megjelent, az egyezség, mely a hagyományos vádemelést, illetve a hagyományos tárgyalást váltotta ki. Ennek száma rendkívüli emelkedést mutat, azaz az összes hagyományos vádemeléssel az ügyeknek csak a 36,6 százalékában kellett élni, főtárgyalásra csak ennyi perben került sor. Ez is mutatja, hogy rendkívüli módon lerövidültek az eljárások a korábbiakhoz képest. Úgy tűnik, az egyezség beváltotta a hozzá fűzött reményeket, viszont tudni kell, hogy ez nem az amerikai típusú vádalku, itt nem lehet a tényállásban és a minősítésben egyezkedni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A váderedményességről is engedjenek meg egy mondatot, ami megint csak azt mutatja, hogy az ügyészség milyen kiválóan végezte munkáját, sőt azt kell mondanunk, hogy az új Be. hatálybalépésével a váderedményességi mutató 98,1 százalékra emelkedett, ami a legjobb értéket jelzi az elmúlt évtizedben.

A közérdekvédelmi ügyszakról szólva átalakult az ügyszak tevékenysége, ügydöntőből ügyjelző lett inkább, és a büntetőjogon kívüli kategóriákban inkább figyelemfelhívó és törvényesség betartására figyelmeztető szervezetként működik, így az ügyészségnek ebben a körben kevesebbet kellett bírósághoz fordulnia a törvénysértések esetében.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A büntetés-végrehajtás felügyeletéről is említést kell tennem. Azért is lényeges terület ez, mert a magyar büntetés-végrehajtást nemcsak Magyarországon belül, hanem Magyarországon kívül is vizsgálják, többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága is. Döntően a legtöbb EJEB-negatív megítélés a büntetés-végrehajtási ügyekben a cellák mérete miatt történt, és nem a fogvatartottakkal való bánásmód miatt.

Fontos hangsúlyoznom, hogy az ügyészség az Európai Unió ügyészi szervének, a Eurojustnak kiemelkedően teljesítő tagja, az egyik legtöbb közös ügyet kezdeményező ország Magyarország, és így a magyar Legfőbb Ügyészség, és így nagyon sok közös nyomozó csoportban vesz az ügyészség részt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmondottak alapján az Igazságügyi bizottság 2019. november 6-i ülésén az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló B/7481. számú beszámolóját 8 igen szavazattal, 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta. Bizottságunk a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott H/7916. számú határozati javaslatában legfőbb ügyész úr 2018. évi beszámolóját a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem most Hajas Barnabás államtitkár urat, hogy a kormány nevében kíváne most szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Ebben az esetben, tisztelt Országgyűlés, a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként Bajkai István képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka mondhatja el véleményét. Parancsoljon!

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Európai létünk és európai kultúránk, amelynek része a jogi kultúránk is, három nagy erkölcsi, világnézeti, jogi talapzaton nyugszik. Az egyik a görög filozófia szabadságeszménye és demokráciafelfogása, a másik maga a kereszténység, annak minden fogalmunkra, gondolkodásunkra és intézményeinkre kiható sugárzó ereje, a harmadik pedig a római jog. Éppen ezért, ha megengedik, a beszédemhez egy római jogi mondatot fűznék, amely egyfajta jelmondata, vezérlő fonala mindannak, amit szeretnék ma elmondani a tisztelt legfőbb ügyész úr beszámolójával kapcsolatban. Így szól: „Justitia est regnorum fundamentum”. Modern, mai fordításban: minden állam, minden államiság alapja a jog. Ahogy ez ma elhangzott, a Magyarország Alaptörvényének 29. cikkében foglaltak szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője, és az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Alaptörvényünk 29. cikkének (5) bekezdése szintén, ahogy ez ma már elhangzott, rögzíti, hogy a legfőbb ügyész éves beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlésnek az ügyészség tárgyévi működéséről.

Ahogy az szintén ma elhangzott, az Igazságügyi bizottság megtárgyalta és megvizsgálta az előttünk fekvő beszámolót, amely rendkívül részletes, alapos és áttekintő, és azt a legfőbb ügyész úr kiegészítésével együtt elfogadásra alkalmasnak találta.

Tisztelt Ház! Szeretném kiemelni és az önök figyelmét felhívni arra, hogy az ügyészség a legfőbb ügyész úr vezetésével a lehető legnagyobb gyorsasággal és eredményességgel tudott alkalmazkodni a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási kódex teremtette jogi környezethez, amely jelentős hatással volt az ügyészség 2018. évi büntetőjogi szakági tevékenységére.

A törvény főbb célkitűzéseit és koncepcionális újításait a következőképpen foglalnám össze, természetesen röviden. Egyfelől választ akart adni arra a széles társadalmi igényre, amely az eljárások időszerű befejezése, valamint a büntető igazságszolgáltatás hatékonyabb működése iránt mutatkozott, másrészről a lényegi célja az volt, hogy a bűncselekmények elkövetőit az eljárási garanciák magasabb szintje mellett is rövidebb idő alatt és kevesebb társadalmi ráfordítás, társadalmi veszteség mellett vonják felelősségre. Az új eljárás ennek szellemében kiemelt jelentőséget tulajdonít a terhelt együttműködésének, amelyre önkéntes beismerése ad lehetőséget.

Mindebben az eljárás valamennyi résztvevője és a társadalom egésze is érdekelt, mivel a büntetőeljárás során eljáró hatóságok oldalán idő- és költségmegtakarítást, a terhelt oldalán enyhébb szankcionálás kilátásba helyezését, a sértett számára pedig biztosabb jóvátételt eredményezhet.

Mindezek mellett fontosnak tartom megemlíteni az ügyészség egységes jogalkalmazást elősegítő munkáját, mivel az e célt szolgáló iránymutatások, állásfoglalások kibocsátása különös jelentőséget kapott a tavalyi évben, hiszen az új büntető eljárásjogi kódex számos kérdést vetett fel a törvény megváltozott szemléletével és új jogintézményeivel kapcsolatban. A büntető jogalkalmazás során pedig alapvető, hogy az ügyészi szervek a vitatható kérdésekben azonos jogi álláspontot képviseljenek, amely a jogbiztonság és a jogegyenlőség egyik jelentős jogállami garanciája.

Az ügyészség hatékony elemző munkáját és céltudatos tevékenységét mutatja, hogy az új törvény hatálybalépésétől számítva 2018-ban 116 elvi jellegű állásfoglalást adott ki. Az új kódex alkalmazásával összefüggésben kiadott számos szakterületi állásfoglalás közül leginkább kiemelésre méltó jogi tartalom azokhoz fűződik véleményem szerint, amelyek a fiatalkorúak érintettségével folytatott büntetőeljárásban a vonatkozó szabályok értelmezésére adtak iránymutatást.

(13.20)

Ez az irány a Fidesz képviselőcsoportja számára is különösen támogatott, mivel a családok és a gyermekek védelme, egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésük biztosítása kiemelten fontos mind Magyarország Kormánya, mind pedig képviselőtársaim számára.

Tisztelt Országgyűlés! Kellő hangsúllyal szeretném kiemelni, hogy a legfőbb ügyész úr tevékenysége nem csupán belföldön, hanem határon túl is kiemelkedő, diplomáciai jelentőségű is, hiszen a 2018-as év során dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr többek között tárgyalást folytatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala korlátozott választási megfigyelési missziójának küldöttségével. Emellett fogadta David B. Cornsteint, az Amerikai Egyesült Államok Budapestre akkreditált nagykövetét, és nem utolsósorban tárgyalásokat folytatott az Európai Tanács korrupció elleni államok csoportja 67. plenáris ülésén elfogadott jelentés magyar ügyészségre vonatkozó ajánlásainak végrehajtásáról, a korrupciós bűncselekményekben folytatott büntetőeljárásokról, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekről.

Ebben a körben személyes nemzetközi tárgyalásaim és külföldi igazságügyi szervekkel való találkozásaim kapcsán fontosnak tartom tapasztalati tényként önökkel megosztani azt, hogy a magyar ügyészség, a legfőbb ügyész úr tevékenysége nagy nemzetközi megbecsülésnek és tiszteletnek örvend, ezáltal a hazánkban folyó ügyészségi munkát, a büntetőjogi együttműködést minden általam ismert szomszédos vagy távolabbi, vagy éppen más földrészen való igazságügyi szervek is kiemelkedőnek és példaértékűnek tartják. Azt gondolom, mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy az ügyészség munkájának nemzetközi elismertsége egyúttal hazánk jó hírnevének, jogállami működésének megbecsültségéhez is jelentős mértékben hozzájárult. Az ügyészség nemzetközi tevékenységén belül nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi kapcsolatainak a fenntartására és megerősítésére, amelyek közül jelentős a képzési jellegű, tapasztalatcsere célú nemzetközi rendezvényeken való ügyészi részvétel, szakértőként, előadóként való meghívás, valamint konkrét ügyekben külföldi partnerekkel való szakmai egyeztetés érdekében teljesített külföldi kiküldetés.

Az ügyészségi kommunikáció a 2018-as évben összességében megtartotta a 2017. évben elért kimagasló eredményeit. Tiszteletre méltó az is, hogy a főügyészségek többsége a 2017-es rekordévhez képest is növelni tudta vagy szinten tartotta sajtóaktivitását, amely nagymértékben hozzájárult az állampolgárok állami intézményrendszerbe vetett bizalmának a megerősítéséhez. Ahhoz, hogy az ügyészség továbbra is az állampolgárok érdekeit képviselje, a sajtómunka során egyéni tréningeket tartottak, és átfogó képzési rendszert alakítottak ki a beosztottak és alkalmazottak számára. Mindezek összességében nem csupán mennyiségi, de az írásbeli kommunikáció és a televíziós, rádiós interjúk esetében tartalmi, tájékoztatáshatékonysági, illetve kommunikációs emelkedést is eredményeztek.

Jó szemmel tekintjük, személy szerint a szívemhez is nagyon közel áll, hogy az ügyészség a gyakorlati munkavégzés mellett kellő időt és figyelmet fordít a jogi hagyományok és a jogi tudás emelésére, művelésére, a tudományos és elméleti, teoretikai tevékenység gyakorlására. Ebben a körben szeretném kiemelni, hogy az ügyészek megbecsült résztvevői a jogi, tudományos, oktatási közéletnek, rendszeresen jelennek meg cikkeik, tanulmányaik, továbbá személyesen is szerzői szakkönyveknek, egyetemi tankönyveknek és más felsőfokú oktatási kiadványoknak. Az ügyészség felső vezetésében mindenki rendelkezik tudományos fokozattal, 27 ügyész és 18 más ügyészségi alkalmazott tudományos fokozatot, közülük 4 fő habilitált, 2 fő akadémiai doktori címet szerzett, 61 ügyész, alügyész és ügyészségi fogalmazó különböző doktori iskolák hallgatója.

A tárgyévben az intézet kutatói összesen 81 publikációt jelentettek meg, ebből 19-et idegen nyelven megírva. A kollégák különböző konferenciákon és szakmai fórumokon összesen 111 előadást tartottak, amelyekből 18 hangzott el idegen nyelven, és 16 külföldi konferencián. Ugyanebben az évben összesen 40 kutatási program zajlott. Ezek közül pedig 33 kutatás fejeződött be. Mindez a magyar ügyészséget, más nemzetek ügyészségeivel való összevetésben, a világ tudományos közösségében is kiemelt helyre helyezte, ezzel is megmutatta a nagy múlttal rendelkező magyar jogi gondolkodásunkat, és tovább erősítette a tudományos képességeikből eredő jó hírünket.

Tisztelt Ház! A beszámolóban foglaltakat a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Erre kérjük a többi frakciót is, arra tekintettel, hogy az ügyészség tevékenysége a 2018-as évben is az össztársadalmi elvárásoknak magas színvonalon tett eleget. Feladatai ellátásával hazánk a világ egyik legbiztonságosabb országa lehet, ahol a legkülönbözőbb közösségek, egyházak, nemzetiségek, civil szervezetek békében élnek egymás mellett, és békés kapcsolatban állnak egymással, és ahol családi eszményeink szerint biztonságban nevelhetjük gyermekeinket, családjainkat biztonságban tudhatjuk, és itt, ebben a hazában kiszámítható, biztos jogi, illetve biztos jogalkalmazói környezetben élhetünk emberhez méltó életet.

Köszönjük a legfőbb ügyész úrnak, helyetteseinek, az ügyészi szervezet valamennyi kollégájának, munkatársának a munkáját. Az ügyészség számára és mindannyiuk számára további jó munkát, sok sikert és jó egészséget kívánunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. Parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr és Munkatársai! Hát, szerintünk kettős megítélése van az ügyészségnek Magyarországon, és két részre bontanám a munka megítélését. Egyrészt van a szakmai része ennek a munkának. Azt gondolom, azokat az ügyészeket, akik lelkiismeretesen, a jogszabályoknak alárendelten, politikától függetlenül, annak nem alárendelten végzik a munkájukat, elismerés illeti meg, és tényleg köszönet azért a munkáért, amelyet nap mint nap végeznek folyamatosan.De nyilván van egy másik árnyalata is ennek az ügynek, amire szeretnék kitérni, és ez nagyon sok kérdést vet fel. Hová tűnnek a közpénzek Magyarországon? Ez egy nagyon fontos kérdés. Hogy növekedhetett meg ily mértékben a korrupció Magyarországon az elmúlt években? Hűtlen kezelés, vesztegetés  hová tűnnek a pénzek, a közpénzek? Miért került Magyarország oly mértékben hátra a korrupciós világranglistán? Miért mondja mindenki azt, hogy Magyarországon az egészségügy problémái mögött a legfontosabb probléma a hihetetlen mértékben elszaporodott korrupció? Mekkora ebben a politikai elit felelőssége, a kormánypártok felelőssége? De akár az ellenzéki pártoknak is van ebben felelősségük. De mekkora a felelősségük a bűnüldöző szerveknek ebben? Egyes vélemények szerint a teljes magyar államadósság többszörösét tüntették már el ebből az országból a közvagyonból. És hol van a hatékony felderítés? Beszélhetünke hatékony felderítésről ezen a téren? A korrupció felderítése hatékony-e? A közpénzek elsíbolásában vane hatékony felderítés?

A legfőbb ügyész úr 2000-2006 között már betöltötte ezt a posztot, 2010-től mostanáig szintén. Ha jól számolom, ez már 16 év. A rendszerváltás óta 30 év telt el. Ön több mint a felében volt legfőbb ügyész Magyarországon. Mivel magyarázza azt, hogy ily mértékben nőtt meg a korrupció Magyarországon? Milyen intézkedéseket tettek ez ellen? Mi történt? Miért van az, hogy ma Magyarországon rendszerszintű korrupcióról beszél mindenki? Mi lett a Kehi-feljelentések sorsa, az OLAF-feljelentések, az ellenzéki pártok feljelentéseinek a sorsa?

Ön mindig el szokta mondani, meg a kormánypártok képviselői is elmondják mindig, hogy hát, ha bűncselekményről szereznek tudomást, tegyenek feljelentést. Igen, teszünk feljelentést, tettünk feljelentéseket, mindenki tesz feljelentéseket. És mi történik? Ezeket szépen, szépen elutasítják, és nem történik velük semmi. Más kérdés az, hogy egy országgyűlési képviselőnek, egy ellenzéki országgyűlési képviselőnek nincs nyomozati jogköre, nincsen erre csapata, segéderői, nincs lehetősége, hogy nyomozásokat folytasson le, úgyhogy ebből is csak a probléma van, tehát ne hárítsák át ránk e tekintetben a felelősséget.

(13.30)

Az Alaptörvény 29. cikke kimondja, hogy az ügyészség az állami büntetőigények kizárólagos érvényesítője. Ebből is következik az a probléma, hogy ha az ügyészség nem emel vádat, akkor senkit nem lehet elítélni. Nyilván van a pótmagánvád intézménye, de ez megint nehézkes, nagyon kis százalékban lehet alkalmazni, illetve hiányzik az a nyomozati jogkör, amivel a pótmagánvádat fel lehetne építeni egy fontos korrupciós ügyben, amelyiknek ráadásul a szálai messzire nyúlnak, és nem lehet egyszerű eszközökkel ezeket kinyomozni. Tehát ez is nagy probléma, hogy csak azt tudják Magyarországon a bíróságok elítélni, aki ellen az ügyészség vádat emelt. Nyilván a bíróságoknak pedig nincsen nyomozati jogköre, ők hozott anyagból dolgoznak, így nyilván lehetőség van arra, hogy adott esetben bizonyos személyek ellen ne kerüljön sor vádemelésre, így nem követhetnek el nyilván bűncselekményt, mert a bíróság nem mondja ki róluk, hogy ők elkövették.

Nyilván ez egy tendencia a jogalkotó részéről, mert a jogalkotó sok tekintetben szűkítette azt a jogkört, hogy egyszerű halandó emberek is a nyomozati szervekhez forduljanak és/vagy maguk is nyomozást folytassanak le. Mi ezen belül az egyik legfontosabb? És ez nem az ügyészség felelőssége, hanem a törvényhozó hatalomé, mégpedig az Országgyűlésé. Alig alakult meg az Orbán-kormány 2010-ben, az egyik első intézkedése az volt, hogy a vizsgálóbizottságok felállítási lehetőségét megszüntette abban az esetben, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. Hiszen ha akár visszagondolunk a régen nagy port felverő ügyekre, mint például az olajbizottság megalakult az olajszőkítésekkel kapcsolatban, és igenis, volt lehetősége, alkalma, jogi kerete, jogi lehetősége, akár még pénzügyi kerete is, hogy nyomozást folytasson le valamilyen szinten, hogy föltárja, hogy milyen olajszőkítő maffia működik Magyarországon. Ezt valahogy 2010 után az Orbán-kormány szépen eltüntette, ne legyen bizottsági lehetőség a nyomozásra, ne legyen más szerv arra alkalmas, hogy nyomozzon, csak akire befolyást tud gyakorolni.

Aztán itt van egy másik nagyon fontos kérdés, amely megint a törvényhozó hatalom felelőssége, a parlament felelőssége, mégpedig ez a panaszjogkör beszűkítése volt. Ezt is számtalanszor felhoztuk már itt, hogy abban az esetben, ha nem mi vagyunk az ügy sértettjei, akkor nem emelhetünk panaszt, mert elutasítják a feljelentésünket. És ki az ügy sértettje akkor, amikor az állam ellen követnek el bűncselekményt, akkor, amikor a közpénzeket, az adóforintokat síbolják el?

Első fokon a feljelentésünket elutasítják, másodfokon nincs helye panasznak, mert nem mi vagyunk a sértettek. Hát, hogyne lennénk?! Az a 10 millió ember mind a sértettje, aki itt él Magyarországon, aki magyar állampolgár, aki adót fizet be, aki valaha is adót fizetett be, mindenki. Nyilván ez megint nem az ügyészség és különösen nem a legfőbb ügyész úr felelőssége, ez bizony a parlament felelőssége. Ezzel csak azt próbálom érzékeltetni, hogy nincsen politikai indíttatás arra a kormánypártok részéről, hogy Magyarországon a korrupciót felszámolják, hogy a korrupciót egyáltalán bármilyen formában is visszaszorítsák, ennek nincsen meg az igénye a kormányzó pártok között, sőt arra van igény, hogy ezt minél szélesebb formában lehessen Magyarországon művelni.

Ennek köszönhető, hogy ma már mindenki Magyarországon rendszerszintű korrupcióról beszél, olyan rendszerszintű korrupcióról, ahol éppen központi irányítás mellett végzik ezt a korrupciós tevékenységet, és így tűnik el az állami bevételeknek egy jó része, az európai uniós támogatásoknak egy jó része. Hiányzik sok esetben az átláthatóság, a közbeszerzéseknél túlárazott pályázatokról beszélhetünk, pénzvisszaosztásokról, kedvezményezve a kormányközeli oligarcháknak, elosztják az uniós és az állami pénzeket. Tegyünk feljelentést? Nincs nyomozati jogkör, a feljelentésünket elutasítják, vizsgálóbizottságot nem hozhatunk létre. A politikai akarat hiánya, csak ezt emlegethetjük, hogy ez van ebben az esetben. Így jutunk el oda, hogy ma Magyarországon az emberek túlnyomó része úgy gondolja, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának romlása mellett a korrupció elharapózása az egyik legnagyobb probléma. Az emberek úgy vélik Magyarországon, hogy a kormányoldali politikusok törvényen felül állnak, ők bármit megtehetnek. Erről majd még egy kicsit bővebben is fogok beszélni, de most egy picit a jelentésről, amit kaptunk.

Azt látjuk, hogy a betöltetlen álláshelyek száma 7,6 százalékos jelenleg az ügyészségnél, ez korábban is hasonló volt. Erre igazán nem kaptunk magyarázatot, hogy miért nem töltik be ezeket az álláshelyeket. Az ügyiratforgalom az ügyészségen 2018-ban nőtt 10 százalékkal, de ami érdekes volt és megragadó, hogy nyilván mit néz egy ellenzéki politikus, azt, hogy hol nőtt a regisztrált bűncselekmények száma, melyik területen. A kábítószerrel visszaélésnél 25 százalékos emelkedést figyelhetünk meg. Ezt már korábbi felszólalásaim során is szóvá tettem, ami egyébként a társadalom által érezhető is, hogy ez egy súlyos problémát jelent Magyarországon, különösen a legelmaradottabb, szegregált területeken a kábítószer-fogyasztás problémája, illetve az a probléma, ami a kábítószer-fogyasztásból másodlagosan következik, a több agresszív cselekmény és bűncselekmény, ami ennek következtében kerül végrehajtásra. Itt érezhető egy kicsit, hogy itt vannak problémák, tehát nagyobb erővel kellene talán ezen a területen dolgozni.

A legnagyobb emelkedés a korrupciós bűncselekmények területén van, mégpedig itt 2016-hoz képest több mint 100 százalékos az emelkedés, hiszen míg 2016-ban 985 regisztrált bűncselekmény volt, 2018-ban már 2046. Ezen belül a hivatali vesztegetések száma is duplájára nőtt 2016-2018 között, a gazdasági vesztegetések száma pedig gyakorlatilag egy év alatt megháromszorozódott. Illetve még egy gazdasági terület, ahol ugyanilyen mértékű a növekedés, ez pedig a pénzmosás területe, ahol egyetlen év alatt 90-ről 259-re nőtt az esetek száma. Tehát azt látjuk, hogy a gazdasággal, a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeknél jelentős emelkedést figyelhetünk meg a regisztrált bűncselekmények esetében. És még egy érdekesség, ami nem idetartozik, illetve idetartozik nyilván, de nem annyira a gazdasági részhez, ez a természetkárosítás, ahol a legnagyobb mértékben nőtt a regisztrált bűncselekmények száma. Itt gyakorlatilag 550 százalékkal, tehát sokszorosára nőtt, több mint ötszörösére, 81-ről 450-re nőtt az elkövetett természetkárosítások száma.

Az ügyészségi nyomozási adatokból is egy-két ellentmondásra szeretnék majd rákérdezni. 2017-ben 9 ezer feljelentés volt, 2018-ban már csak 12 ezer, tehát körülbelül 30 százalékkal nőtt a feljelentések száma. Az ez alapján elindult nyomozások száma is 20 százalékkal nőtt, 4400-ról 5330-ra, ezzel szemben a befejezett nyomozások száma csökkent 22 százalékkal. Tehát ez vagy megnehezült ügyeket jelez, amelyeket hosszabban kell nyomozni, és ezért elhúzódik a nyomozás, vagy esetleg más oka van, erre rákérdeznék legfőbb ügyész úrnál.

A nyomozás megszüntetése ellen bejelentett panaszok  és itt nem arról van szó, mint amit képviselő tesz és elutasítják, mert nem őt érinti  20 százaléka viszont eredményes volt, ez valamilyen szinten akár minősítheti a nyomozó hatóságot. Itt az elsőfokú nyomozó hatóságról beszélek, hogy talán azt érdemes lenne megvizsgálni, hogy ilyen esetekben, ha ez 20 százalékos mértékű, nem szabadulni akarnake a munkától. Nyilván felvetődik egy ilyen nagy számnál, számaránynál ennek a problémája is.

Az ügyészségi elsőfokú határozatok ellen már sokkal kisebb a panaszok aránya, ez már sokkal elfogadhatóbb, itt 10 százalék volt csak eredményes, ez már sokkal jobb arány. A vádemeléseknél, kiemelte legfőbb ügyész úr, kiemelkedő, hogy egyrészt van a vádemeléseknél egy jelentős csökkenés, 33 százalékos csökkenésről beszélhetünk 8 év alatt. Tehát 2010 óta a vádemelések számában jelentős csökkenés állt be, míg a váderedményesség jelentősen javult, és kimagasló a 98,1 százalékkal a jelentés szerint.

(13.40)

Ezzel szemben nyilván ez a váderedményesség, tehát amikor a váddal egyezően állapítja meg a bíróság a büntetőjogi felelősséget, nem tükrözi, hogy teljes egészében az ügyészség akaratának, szándékának megfelelően születnek ezek az ítéletek. Nem mondhatjuk el, hogy ez évben is csaknem százszázalékos, hiszen nagyon sok a fellebbezés. Az ügyészség részéről 50 százalékát megfellebbezik az elsőfokú bírósági ítéleteknek. Ennek a fele csak ügyészségi fellebbezés, másik fele pedig, ahol kölcsönös fellebbezésről beszélhetünk. Tehát itt a 14 ezer ügyből több mint 7 ezer ügyben volt fellebbezés. Ez azt jelenti, hogy 50 százaléka ellen fellebbezést jelent be az ügyészség.

Itt is kis ellentmondást látok a számokban, mert a 2018-as jelentés szerint a fellebbezés eredményessége 52,5 százalékos. Ezt a 43. oldalon jegyzi meg a beszámoló. Majd a következő részen: a fellebbezések 85 százaléka a kiszabott büntetések súlyosbítását indítványozta, és megjegyzi a jelentés, hogy a bíróságok joggyakorlata elég enyhe, ezért 85 százalékban súlyosbításért fellebbez az ügyészség. Ennek az eredményessége viszont csak 27,5 százalékos. Nem tudom, hogy jön ki a fellebbezés összeredményességében az 52,5 százalék, ha a fellebbezések 85 százalékánál csak 27 százalékos az eredményesség. Tehát itt némi ellentmondást látok ebben a jelentésben.

A nemzetközi kapcsolatokról is volt szó. Majdnem megdicsőült a legfőbb ügyész úr az eddigi felszólalásokban, hogy micsoda nemzetközi tekintély, micsoda nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi jó megítélés van. Látjuk, a jelentésből kiderül, hogy vannak nemzetközi kapcsolatok folyamatosan. Például 2018. szeptember 3. és 5. között a V4-ek találkozóján vett részt a legfőbb ügyész úr, párizsi konferencia volt május 16-18. között. Mind a kettőnek témája volt  ezt azért emeltem ki  az európai ügyészség felállításának kérdése, ez is felmerült ezeken. Azt gondoljuk, hogy az európai ügyészség felállítása és elfogadása azért lenne fontos Magyarországon, hogy pont azok területén, amikről a felszólalásom elején beszéltem, a korrupció visszaszorítása, a közpénzek eltüntetése, az európai uniós támogatások egy jó részének lenyúlása, lehetne bármilyen előrelépés. Azt gondolom, az európai ügyészség mindenképpen hozna, főleg nyilván az európai uniós pénzek elköltésének ellenőrzése terén lenne lehetőség arra, hogy visszább szoruljon a korrupció, és ezzel is Magyarország előrébb léphetne, hiszen sajnos a korrupciós világranglistán rendkívül rossz Magyarország megítélése.

Miért is mondom ezt? Azért is beszélek erről, mert Magyarország a korrupciós világranglistán  mit ne mondjak  a béka feneke alatt van. Soha nem látott mértékben romlott Magyarországnak e tekintetben a nemzetközi megítélése. Magyarország az az egyetlen ország a térségben, amely folyamatosan romlik e téren, míg a térségünk többi országa 2012 óta folyamatosan javít a korrupció nemzetközi megítélésében. Ha egy százas listát nézünk, mert így osztályozzák, Csehország 7 pontot javított 2012 óta, Szlovákia 4, Bulgária 2, Horvátország 1 pontot javított, míg Románia, Lengyelország nulla pontot, tehát ők stagnálnak ebben a 6-8 éves időszakban, sem nem romlott a korrupciós megítélés, sem nem javult. Szlovéniában 1 pontot romlott. Magyarország? Tizenegy pont a romlás! Hihetetlen mértékű romlás, és ez teljes mértékben az alatt az időszak alatt következett be, míg legfőbb ügyész úr betöltötte a legfőbb ügyészi posztját.

Megítélés szerint a legnagyobb korrupciós kockázat Közép-Kelet-Európában Magyarországon van, itt a legnagyobb a korrupció. EU-s szinten, az Európai Unióban utolsó előttiek vagyunk Romániával holtversenyben, mögöttünk csak egyedül Bulgária van egyetlenegy pontra. Azt gondolom, hogy jövőre, ha így folytatjuk, sikerül Bulgáriát is lekörözni, és sikerül majd egyedül a korrupciós világranglista, illetve az európai uniós ranglista legutolsó helyére kerülni. Nem tudom, hogy erre büszkék lehetünk-e. Pedig hallottuk, hogy milyen jók a bűnüldözési szervek Magyarországon. Nem vagyok benne biztos, hogy ez olyan jó eredmény, illetve Magyarországnak olyan jó lenne a megítélése. Ha megnézzük, Bulgária folyamatosan javul, ha nem is nagyon, de azért 2 pontot sikerült javítania, a tendencia felfelé mutat, nekünk pedig hihetetlen mértékben lefelé. A legfőbb ügyész úr kinevezése óta folyamatosan romlik Magyarország megítélése, 2012 óta már 24 helyet estünk vissza a világranglistán. Itt is megállapítják, hogy a korrupció Magyarországon rendszerszintű és központosított, közpénzszivattyú révén az adófizetők pénze magánvagyonná válik Magyarországon. Ezek a megállapítások Magyarországra.

Persze, valamiféle korrupcióellenes tevékenység van az ügyészség részéről is, csak úgy véljük, hogy sok esetben ez egy látszattevékenység. E téren megemlítem Mengyi, Simonka, Boldog István ügyét, ami csak egy nagyon-nagyon-nagyon pici szeletke. Ez szerintünk csak arra hivatott, hogy tudjanak hivatkozni rá a médiában, hogy kormánypárti politikusokat is utolérhet Magyarországon a felelősségre vonás, amennyiben elkövetnek valamit, utolérheti őket az igazságszolgáltatás. Azt gondolom, hogy ez egy-két százalékos szelete, vagy annyi sincs.

Az is megállapításra kerül, hogy az EU-s pénzek felhasználása jórészt a korrupciós rendszer fenntartására fordítódik. Magyarország GDP-jének 6,5 százaléka a közbeszerzésekre megy el. 2018-ban az összes közbeszerzési pénz csaknem 4 százaléka Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. Az EU-s pénzek közel 20 százalékát nyerték el a Mészáros Lőrinc által érintett cégek.

Milyen hatással van a korrupció? Nagyon rossz hatással van mindenre. A gazdaságra, rombolja a gazdasági lehetőséget, gátja a fejlődésnek, kontraszelekciót eredményez, de még a demográfiára is hatással van, és a kivándorlásra is erős hatással van. Ezért kellene ennek megálljt mondani Magyarországon, ezért kellene korrupciómentessé tenni az országot. Ma elmondhatjuk, hogy Magyarország Suriname-mal és Dél-Afrikával van egy szinten a korrupciót tekintve. Azt is elmondhatjuk, hogy előz bennünket Szenegál, Belorusszia, Kuba, Ruanda, de még Namíbia is. Azt gondolom, hogy erre nem lehetünk nagyon büszkék.

Még egy ügyet szeretnék kiemelni, és erre is várnék magyarázatot a legfőbb ügyész úrtól, ez pedig a plakátrongálások ügye. 2017-18-ban több ezer jobbikos plakátot, illetve ellenzéki plakátot rongáltak meg Magyarországon. Ezek szervezetten történtek. Nagyon sok esetben fideszes aktivisták követték el ezeket a cselekményeket, és bármikor feljelentést tettünk vagy bármelyik ellenzéki párt feljelentést tett, ügyészség, rendőrség egyöntetűen állt ehhez a dologhoz, mégpedig úgy, hogy ez a szabad véleménynyilvánítás része Magyarországon. Ha valaki így akar véleményt nyilvánítani, megteheti, nem fér bele a rongálás bűncselekményébe ez a tényállás.

Majd, amikor elfogták Kálló Gergely képviselőtársamat, aki feliratozott néhány fideszes plakátot, akkor éppen legfőbb ügyész úr volt az, aki kikérte a mentelmi jogát Kálló Gergely képviselőtársamnak rongálás címén, amit a tisztelt Országgyűlés ki is adott. Akkor elgondolkodom: itt vannak egyenlők és egyenlőbbek ebben az országban? Mert ha ezt nézzük, két lehetőség merül fel bennem, mert úgy lett minősítve korábban, hogy ez nem bűncselekmény, a szabad véleménynyilvánításba bőven belefér.

(13.50)

Legfőbb Ügyész Úr! Itt két megoldás lehetséges: vagy az, hogy a jogszabályban az van, hogy a fideszes, KDNP-s politikusok, illetve azoknak a támogatói, segítői nem követik el rongálás bűncselekményét akkor, ha az ellenzéki párt plakátjait lerondítják, vagy a másik megoldás az, ha valamiféle politikai irányítás van, hogy kik ellen kell büntetőeljárást indítani. Nyilván, ha fideszes rongál plakátot, azt szabad, ha ellenzéki, akkor azt nem szabad. Kérdezem legfőbb ügyész urat, hogy ha ez eddig nem volt bűncselekmény, vagy ha eddig is bűncselekmény volt, akkor ő indíte fegyelmi eljárást azok ellen a rendőrök ellen, azok ellen az ügyészek ellen, akik leírták azt, hogy a plakátrongálás belefér a szabad véleménynyilvánításba. Vagy különbség van ember és ember között, vagy politikai irányítás alatt áll az ügyészség? Ez a kérdésem. Ez egy nagyon fontos kérdés, azt gondolom, mindenki eldöntheti a választ ezekből. Vagy megkérdezném azt, hogy a cigány szervezeteknek juttatott állami támogatások ügyében történte előrelépés, történteke felelősségre vonások ezen a téren.

Tehát számtalan olyan dolog van, amiben, ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy nincsen előrelépés, sőt nemhogy előrelépés nincs, hanem folyamatos visszalépés van, és itt a kormánypártok sikerpropagandaként élik meg az ügyészség teljesítményét, kapjuk a dicsőítéseket, holott azt látjuk, hogy a nemzetközi megítélése Magyarországnak, ezekből kiderül, pedig katasztrofális, katasztrofális rendszerszintű korrupció van, és ebben nemhogy előrelépés nincsen, hanem folyamatos a romlás, folyamatos a visszalépés. Ezért semmilyen formában nem tudjuk elfogadni a 2018. évi jelentést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most pedig Harangozó Tamás képviselő úr, az MSZP vezérszónoka következik, aki innen, a pulpitusról mondja el gondolatait. Parancsoljon!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Legfőbb Ügyész Úr! A 2018-as beszámolóval kapcsolatban nem sok újat lehet elmondani. Nem sok újat lehet elmondani az előző éves beszámolókhoz képest, hiszen rendszerszerűen semmi nem változott az elmúlt években. Rendszerszerűen azt látjuk, hogy az ügyészség tevékenységét, ha meg akarjuk ítélni, nem lehet egységesen kezelni. Valóban, ahogy elhangzott az előttem felszólaló ellenzéki képviselőtársamtól is, az ügyészségi szervezetben dolgoznak nagyon sokan, akik politikától mentesen, tisztességgel nap mint nap teszik a dolgukat, érvényre juttatják a törvényeket, és felelősségre vonatják azokat, akik ezeket megsértették. Az ő munkájukat innen is nagy tisztelettel köszönjük.

Úgy nem mellesleg szeretném megjegyezni, amit már a múltkor is szóvá tettem, hogy azért a 98,1 százalékos nyomozási eredményesség, nem akarok szóviccekkel élni, kicsit kezd már erősnek tűnni, akkor inkább így fogalmaznék. És tessenek nem elfelejteni, hogy emögött nem biztos, hogy csak és kizárólag az ügyészség szinte tökéletes munkája van, ami ugye, az élet területén nem nagyon képzelhető el sehol, hanem igenis az a jelenség is mögötte van, hogy azokban az ügyekben, amelyeket, mondjuk, a rendőrség vagy maga az ügyészségi nyomozás az eljáró ügyész szerint nem megfelelően, nem százszázalékos bizonyítottsággal tesz le elé az asztalra, egyszerűen nem emel vádat.

És nyilván ez a belső verseny, a belső értékelés, a teljesítményértékelés és a parlamenti beszámolókban elmondható fantasztikus százalékoknak is köszönhető, de ezen ügyek mögött, ha van ilyen  én tudok ilyenről konkrétan, amit rendőr panaszolt el nekem , mindig sértett marad, igazságát kereső, igazságától megfosztott sértett marad, és ezen ügyek mögött mindig felelősségre vonást nem kapó bűnöző marad; mind a kettő alapjaiban ássa alá a társadalom nemcsak igazságérzetét, hanem működésének szabályait is.

Ezért azt kérem, vagy arra szeretnék figyelmeztetni, hogy ne százalékverseny és ne működés szerinti szorgalmi verseny legyen ez, hanem valóban az ügyek végigviteléről szóljon ez a munka. Mindezzel együtt, még egyszer, köszönjük azoknak a munkáját, akik azt tisztességgel nap mint nap végzik.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ellenben az ügyészséget mint független igazságszolgáltatási szervet nem lehet megnevezni  nem az, legfőbb ügyész úr. Sokan gondolnák, hogy a politikai rendszer kiszolgálója, de még csak nem is az. Jelenleg az ügyészség az ön vezetésével Orbán Viktor és a Fidesz állampárti rendszerének legfontosabb tartópillére, és ezt nem én mondom, legfőbb ügyész úr, hanem Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke mondta a saját szájával az ön megválasztásának napján; a rendszer legfontosabb tartópillére, nem független igazságszolgáltatási szerv.

És látjuk is, hogy egyszerre fedezi a korrupciót a kormányzó pártok akár soraiban, akár vezetői és gazdasági holdudvarával kapcsolatban, biztosítja nekik a büntetőjogi védelmet, az érinthetetlenséget, és egyszerre tölti be a politikai furkósbot szerepét a politikai vagy akár gazdasági ellenfeleivel szemben; mármint a kormányzó pártnak, de leginkább a miniszterelnöknek. Az utóbbi tipikusan és kifejezetten, legfőbb ügyész úr, az ön személyéhez kötődik, és az ön szűkebb környezetéhez. Politikai megfontolásokról beszélek, vezető ügyészi körről beszélek, és a Központi Nyomozó Főügyészség tevékenységéről beszélek. És az, hogy ön 16 éve legfőbb ügyész  az elmúlt 10 évben is számtalanszor elmondtuk, hogy egyetlenegy ügyben valódi előrelépés nem volt soha , csak azt erősíti, amit az előbb elmondtam, és már évek óta minden alkalommal elmondunk.

De ha visszatekintünk az ön 16 éves tevékenységére, akkor mondom, hogy milyen kis kövekkel van ez az út szegélyezve. Kaya Ibrahim, Josip Tot: az az ügy, ahol a Fidesz holdudvarának és környezetének pénzmosó cégeit eltüntették, és örökre lezárták azokat az ügyeket a Legfőbb Ügyészség segítségével. A Millenáris Kht. ügyére talán emlékszünk még, a 12 állami gazdaság egyik napról a másikra való hazalopására talán még emlékszenek. Ezek mind olyan ügyek, legfőbb ügyész úr, ahol semmilyen kivetnivalót a magyar független igazságszolgáltatási szervként működő, ön által vezetett ügyészség nem talált. Deutsch Tamás kapubeszerzési ügye. Elios-ügy, csak hogy az utóbbi időről beszéljünk.

(Dr. Lukács László Györgyöt a jegyzői székben dr. Varga László váltja fel.)

A trafikmutyi Szekszárdon hangfelvételestül, mindenestül nem ugrotta meg az ügyészség ingerküszöbét. A csornai napelemgyár: állami és európai uniós pénzek százmillióit, talán milliárdjait veszi fel egy cég, a Magyar Köztársaság jelenlegi elnöke odamegy szalagot vágni, hogy itt egy általa is rettenetesen támogatott szuper kis beruházás lesz, a pénz meg eltűnik, a gyár a mai napig nincs. Ön szerint és az ön által vezetett ügyészség szerint ebben az ügyben nem vetődik fel bűncselekmény gyanúja.

Pharaon-ügy: hadd ne részletezzem, hány ponton hágták át a jelenlegi szabályokat és büntetőszabályokat ebben a kérdésben a kormány különböző szintű vezetői. Portik-Rogán vesztegetési vádja: azt mondták, Portik nem szavahihető, nem foglalkoztak vele; nekem úgy tűnik, hogy van azért néhány ügy, ahol szavahihetőnek tekintik azt az embert, és mások büntetőügyében felhasználják a vallomását. A moszkvai vízumgyár: talán emlékszünk még rá, ahol nemcsak az volt a kérdés, hogy hány milliárd forint tűnik el, hanem az is, hogy az egész Európai Unió és benne Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztették azzal, hogy nagyüzemben adogatták arra teljesen méltatlan, akár szervezett bűnözői körök tagjainak a magyar vízumot és ezen keresztül az európai uniós mozgási lehetőséget. Vagy a kopaszügy, ami minket különösen személyesen is rettenetesen zavar, de azt gondolom, a korrupciós ügyeket félretéve, hogy tipikusan a politikai alappillér funkcióját mutatja meg az ügyészségnek.

Legfőbb Ügyész Úr! Hogyan lehet azt  hogyan lehet azt?!  egyszerű jogászként válaszoljon nekem szemmel vagy demokrataként, ha akként tekint magára, csukott szemmel végignézni, hogy egy bármilyen állampolgár legalapvetőbb alkotmányos jogának a gyakorlását, azt hogy ő népszavazási kérdést adjon be, fizikai erőszakkal egy állami épületben kigyúrt, kopasz verőlegények megakadályozhatják?!

(14.00)

Hogyan nincs következménye ennek ebben az országban? Mi alapján mondják önök, hogy ez demokrácia, és akár ön és az ön által vezetett szervezet tisztességgel végzi a dolgát, ez az egy ügy alapján is?  kérdezném öntől.

Az Egyesült Államok kitiltási botrányában, ahol számtalan USA-hatóság különböző eljárást lefolytatott, és saját amerikai, Magyarországon működő cégével szemben is büntetést szabott ki, önök nem találtak semmilyen problémát.

A letelepedésikötvény-ügyben, ahol százmilliárdokat lapátoltak ki a költségvetésből, önök nem találtak semmilyen gyanút.

A Microsoft-botrányban, amelyben az ön ügyészsége konkrétan érintett, hiszen beszerzője volt abban az időszakban ezeknek a licenceknek, amelyre szintén az amerikai kereskedelmi hivatal, illetve az igazságügyi minisztérium büntetést szabott ki, mert megállapította, hogy korruptan járt el a saját cége Magyarországon, a cég magyarországi vezetőjét leváltották, mindenki megtalálta a felelőst, mindenki beismerte, hogy az nincsen rendben, hogy túlárazott szoftvereket állami szervezetekhez juttatnak, és közpénzmilliókat, -milliárdokat tüntetnek el, ön és az ön ügyészsége szerint ebben az ügyben sincs mit keresni, nincs vádemelés, nincs gyanúsítás.

És mondhatnám Farkas Flórián ügyét, aki nagyon-nagyon kedvesen ül itt a parlamentben, és nyomogatja a gombokat a 133 bátor ember közül egy nagyon fontos kulcsszereplőként, ahol világosan megállapították, hogy milliárdokat tüntettek el az uniós forrásokból, és ahelyett, hogy valóban a romák felzárkóztatására, a nyomorból meg a kilátástalanságból való kilábalásra költötték volna a pénzt, vagy éppen arra, hogy jogkövető, tisztes állampolgárok legyenek minél többen azok közül is, akik ma még nem, azt ellopta. Most meg itt ül, és nyomogatja a gombokat. És nem vetődik fel bűncselekmény gyanúja önben.

Ugyanezen időszakban furkósbotként meghúzták-vonták Hiszékeny Dezső képviselőtársunkat. De mondjuk, nagyon súlyos nemzetellenes bűncselekmény miatt áll bíróság előtt Demeter Márta országgyűlési képviselő is, aki egyébként egy nem nyilvános minisztériumi iratból idézett, vagy éppen nem idézett, majd a bíróság eldönti. Ezek tényleg csúnya bűnügyek, legfőbb ügyész úr. Vagy éppen az imént említett jobbikos képviselőtársunk, aki országgyűlési képviselőként plakátrongálásért fog mentelmi joga hiányában bíróság előtt állni. Nevetséges, legfőbb ügyész úr.

Viszont van egy olyan ügy, amely egy kicsit sem nevetséges, az pedig az MTVA, és az, ami ott történt, és az, amit ezek után önök ezzel az üggyel művelnek. A független magyar bíróság, amelynek a döntéseit még önnek is tiszteletben kell tartania meg a szervezetének, első és másodfokon is egyértelműen kimondta, hogy magyar országgyűlési képviselőként jogszerűen, hivatalos személyként tartózkodtunk abban az épületben, velünk szemben ott fizikai erőszak alkalmazásának semmilyen lehetősége nem volt. Annak kellene bíróság ellőtt állni, aki a parancsot kiadta, hogy országgyűlési képviselőket taszigáljanak meg rugdossanak meg löködjenek. Hát, milyen világban élünk?

A felvételeken, amelyek Varju Lászlóról készültek, tökéletesen látszik, hogy öten ugranak rá, egy országgyűlési képviselőre egy közintézményben! Akkor, amikor a bíróság is kimondta, hogy jogszerűen tartózkodott ott. És még ha olyan területére is ment az épületnek, ahová azt kérték, hogy ne menjen  maximum kérhették, hogy ne menjen , ennek nem lehet következménye az, hogy öten ráugranak, a földre teperik, mint egy bűnözőt. Egészen elképesztő. És ezek után Varju Lászlót büntetőbíróság elé állítani, az már tényleg egy észak-koreai tempó.

Legfőbb ügyész úr, azzal tudom befejezni, amit Bárándy képviselőtársam 2017-ben az akkori vita végén mondott, azt idézném önnek, most is aktuális: „A történelmi bűnök, minthogy azokat általában a hatalom képviselői követik el, természete az, hogy az utókor ítéli meg és ítéli el, van, hogy olyankor, amikor az érintettek már nem is élnek. Később kerülnek fel a fotók a múzeumok falára, az utókor pedig nem általában vagy nemcsak a büntetőjog dogmatikája alapján ítél, hanem történelmi, társadalomtudományi és politikai alapon. Kívánok önöknek ezért jó egészséget és hosszú életet, hogy érjék meg ezt!” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm legfőbb ügyész urat. A következő felszólaló lesz a DK képviselőcsoportjának vezérszónokaként Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Hölgyeim és Uraim! Azt kell mondanom, hogy furcsa időgépben ülünk, hiszen a sajátos házszervezési okok miatt  mondhatnám úgy is, hogy a Ház önkényes döntése alapján  a ’18-as beszámolót 2020-ban van módja csak az Országgyűlésnek tárgyalni, ami persze egy ügyes módja annak, hogy a felelősséget és a parlament ellenőrző szerepét csökkenteni lehessen ebben az ügyben is. De nem vagyunk abban a boldog helyzetben, hogy ne tudnánk, hogy mi történt 2019-ben és mi történt 2020 elején az ügyészséggel, és nyilván ki is fogok erre térni, mert csak egészében látható a kép, különösen azért, mert a 2018. év is fontos mérföldkő azon az úton, ahol az egykori jogállami ügyészség pártállami ügyészséggé vált  mára ez már befejezett tény , amelyik nem az állam és az államon keresztül az állampolgárok büntető és egyéb jogi igényeit képviseli, hanem egy párt jogi igényeit. Elnézést kérek a KDNP-től, hogy ebből a szempontból nem tekintem önálló szereplőnek. Azt kell tehát mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 2018. évről nem mondhatjuk el azt, amit az Országos Bírósági Hivatalnál elmondhattam, hogy az volt az Országos Bírósági Hivatal legrosszabb éve eddig, mert az ügyészség azóta is tudott mélyebbre süllyedni a következő években. De azért 2018 is szégyenletes, botrányos és szomorú volt az ügyészség és tágabban a magyar jogállam szempontjából. Ennek az évnek az állatorvosi lova az Elios-ügy, az az ügy, amikor kiderült, hogy vannak Magyarországon olyanok  főleg, ha megfelelő rokoni kapcsolatokkal rendelkeznek, például a miniszterelnök családjához tartoznak , akikhez minden józan ész, bizonyíték és tény ellenére sem érhet el az igazságszolgáltatás keze. És ugyan legfőbb ügyész úr erre mindig könnyedén azt mondja, hogy a rendőrség zárta le az eljárást az új büntetőeljárás szerint, ez igaz, csak éppen előtte fél évig nyomozott benne az ügyészség, és úgy tűnik, hogy fél év alatt nem sikerült megalapozni ezt az ügyet, mert egyébként aligha tehette volna meg a rendőrség, hogy megszünteti az ügyet. És természetesen lett volna módja az ügyészségnek korrigálni ezután is.

(A jegyzői székben Földi Lászlót Móring József Attila váltja fel.)

Mi a helyzet? Ugye, van egy olyan ügy, ahol alaposan megfogalmazódik az a gyanú  hogy nagyon udvariasan fogalmazzak  az ügyben, hogy uniós pénzekből beszerzett világítótestek egyrészt nem világítanak, másrészt viszont jóval többe kerültek, mint ami az áruk. Néz rám furcsán államtitkár úr, jelzem, hogy jöjjön el hozzánk Gyálra, majd megmutatok egy-két, az Elios által kivilágított utcát, talán megváltozik a véleménye; mondhatnám úgy is, hogy az Elios által elsötétített utcát, és akkor majd megváltozik a véleménye arról, hogy valóse vagy nem ez az állítás.

Azt pedig, hogy ez az uniós pénzfelhasználás nem volt szabályos, nemcsak onnan tudjuk, amit elolvashattunk erről a sajtóban  tudjuk persze, hogy az ügyészség nem olvas újságot, onnan nem szerez információkat, bár talán hasznos lenne, különösen azért, mert az ügyészség töretlen gyakorlata viszont, hogy maga szivárogtat ki információkat a sajtónak olyan ügyekről, amelyek egyébként még nincsenek olyan szakaszban, ahol ez jogszerűen megtehető lenne; hogy, hogy nem, az ellenzéki képviselők vagy ellenzékhez más módon köthető személyek esetében valahogy az ügyészségi munka részletei mindig kikerülnek a sajtóhoz, természetesen egyoldalú, az ügyészség álláspontját tükröző módon, mert úgy tűnik, hogy az ügyészség írja az újságot, ámde nem olvassa hivatalból. De visszatérnék az Elios-ügyre. Elios-ügyben tehát nemcsak az újságokból tudjuk, hogy probléma van, és nemcsak tapasztalatból tudja, aki járt már ilyen településen, hanem az OLAF, az Európai Unió csalás elleni szervezete is egy hosszú jelentésben mutatta be azt, hogy milyen típusú szabálytalanságok vannak ebben az ügyben. Az OLAF-vizsgálat nem egyszerűen arról szól, hogy nem elég fényes a lámpa, vagy nem arról szól, hogy mennyibe kerül egy világítótest, ha az Elios számolja el az Európai Unió felé, és mennyibe kerül abban az esetben, ha egyébként csak valaki egyszerűen megvásárolja, tehát nemcsak a túlárazásról szól, hanem elsősorban arról szól, hogy szervezeti és lebonyolítási értelemben milyen összeférhetetlenségek és kétségek merültek föl.

(14.10)

Az a helyzet, hogy úgy tűnik, az ügyészségnek nem állt szándékában az, hogy ebben az ügyben valódi vizsgálat legyen. És persze én értem, hogy kétszer is vizsgálták, mert egyszer lezárták, aztán jött az OLAF, akkor úgy döntöttek, hogy mégiscsak kínos lenne az OLAF-vizsgálat által kezdeményezett vizsgálatot lefolytatni. Az az ügyészség taktikája, hogy az OLAF által kezdeményezett ügyekben azokat az ügyeket lefolytatja és eredményesen lezárja, amelyek nem érintenek kormánypárti politikusokat, nem érintik a kormányt, nem érintenek kormánypárti kapcsolatokat, azokban az ügyekben pedig ugyan elindítja a nyomozást, néhány hónapig fekteti az aktákat, majd utána megszünteti. Ilyen módon lehet azt mondani, hogy hát, minden OLAF-ügyben nyomoztunk, csak sajnos nem minden ügyben sikerült. Pont azokban az ügyekben nem sikerül valahogy, amelyekben olyan érintettség van, amely politikai érintettségnek tekinthető.

Mi a következmény Elios-ügyben? Elios-ügyben az a következmény, hogy egyébként a kormány ki is vette az uniós támogatási csomagból az Eliosnak nyújtott uniós támogatást, tehát a magyar adófizetők kifizetik a bulit, uniós ügy nincs, és innen kezdve akkor már nincs ügy, a vizsgálat lezárult, el lehet felejteni.

Nem akarom ezeket egyenként végigvinni, de hasonló a csornai napelemgyár ügye, képviselőtársam már említette. Hasonlóak a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos ügyek. Itt értesülhettünk arról, hogy az ügyészség nem olvas újságot. Hasonló Kósa Lajos kiváló képviselőtársunknak a csengeri örökösnővel folytatott üzlete és az ezzel kapcsolatos szerződések. Ezek mind olyan ügyek, amik valahogy az ügyészség szerint nem ütik meg a bűncselekmény mértékét, ezekben nincs bűncselekményre utaló konkrét adat, hogy az ügyészség kedvenc sztenderd válaszát ismertessem.

Azt kell tehát mondanom, hogy 2018-ra is jellemző az, hogy az ügyészség nagyon finoman és udvariasan fogalmazva nem bizonyult hatékonynak a kormányt, a kormánypárti politikusokat, a kormányhoz közel álló üzletembereket érintő nyomozásokban. Ezeken a területeken az ügyészség valamilyen ok miatt, valahogy sosem tudott eredményes munkát végezni.

Nagyon hasonló képet mutat egy másik érdekes jelképes történet is, ezek pedig a választási csalásokkal kapcsolatos visszaélések. 2018-ról beszélünk. Például az a bevett gyakori visszaélés, amikor hogy, hogy nem egyik párt jelölőívéről egy másik párt jelölőívére ugranak át az aláírások. Nyilván ez nem meglepetés, tudjuk, hogy azért hozták létre ezt a típusú ajánlási rendszert a korábbi ajánlási rendszer előtt, hogy megnyíljon az út az ilyen típusú visszaélésekre.

De hogy, hogy nem, itt is az történik, hogy számos ügy van, nagyon sok ügy van, tényleg így van, és ezeknek egy jelentős része vádemeléssel zárul, csak pont azok az ügyek nem tudnak vádemeléssel zárulni, mint például az erzsébet- és terézvárosi ügy, a 314 aláírás esete, ami furcsa módon föltűnt a Lendület Párt és a Fidesz választási ívén is. Abban az ügyben a rendőrség ugyan nyomozott, de hát nem tudott semmit megállapítani. Bűncselekmény történt, tettes nincs.

Hasonló a helyzet a zuglói ügyben is. Ugyanez a sajátos jelenség történt, hogy a Fidesz és ugyanannak a másik kis pártnak a jelölőívén ugyanazok az aláírások tűntek föl. Ebben az ügyben sem sikerült megállapítani, hogy ki pontosan mit csinált.

Nagyon nehéz szabadulni attól a gyanútól, hogy ezekben az ügyekben azért nem történt érdemi nyomozás, tudom, a rendőrség nyomozott, de azt nem kell ugye újra elmondanunk egymásnak, hogy az ügyészségnek megvannak az eszközei arra, hogy egy rendőrségi nyomozást megfelelő módon irányítson, tehát valamilyen módon, valahogy ezekben az ügyekben nem tudott sikeres lenni az ügyészség. Pont azokban az ügyekben, ahol a Fidesz érintett, például pont abban az ügyben, ahol a most is jelen lévő Bajkai képviselő úr volt a fideszes jelölt, nahát, ezeken a helyeken valahogy pont nem sikerültek ezek a nyomozások.

Bezzeg más ügyekben nagyon is hatékony a választás kapcsán az ügyészség. Például nem okozott gondot az, hogy az Állami Számvevőszék egyébként meglehetősen egyoldalú állításai nyomán nyomozást indítson a választási költségek kapcsán. Nem okozott gondot az, hogy egy DK-s politikussal szemben eljárást indítsanak egy régi, jól bevált BM-es szakember által készített állítólagos hangfelvétel ügyében, igaz, jó egy év késéssel. Erről majd később egy kicsit szeretnék még szólni, hogy miért ilyen furcsák az időzítések. És folytathatnám tovább. Tehát vannak olyan ügyek, amikben az ügyészség hatékonyan nyomoz; valahogy pont azokban nem, amikben a kormánypártok érdekeltek.

Vagy említhetném magam is ezt a plakátrongálási ügyet, bár ez nem 2018-as ügy. Hogy, hogy nem, a plakátrongálásnál pont abban az ügyben sikerült lesújtani a törvény kezével az elkövetőre, amiben az illető ellenzéki országgyűlési képviselő. Egyébként azért, ha nagyon óvatosan és udvariasan fogalmazok, akkor úgy tapasztaltam, hogy ellenzéki pártok plakátjait is rongálták a 2018-as választás kapcsán is, iparszerűen is, közmunkásokkal is, önkormányzati tisztviselőkkel is, de úgy tűnik, hogy ez semmilyen gondot nem okozott az ügyészség vagy a rendőrség számára, ez nem probléma, hacsak nem Kálló Gergő volt az, aki egyébként álruhába öltözve a jobbikos és a többi ellenzéki plakátot is tépkedte már 2018-ban is. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Ezt az egyet tudom én is elképzelni.

Szóval, azt kell mondanom, hogy nagyon furcsán mér az ügyészség ezekben az ügyekben is.

Végül természetesen én sem tudok elmenni szó nélkül az MTVA-ban történtekkel kapcsolatban. Ha van próbája annak, hogy egyébként hogyan működik a jogállam Magyarországon, akkor ez az. Ez az a terület, ahol már továbblépünk 2019-re és 2020-ra, mert bár az ügy 2018-ban kezdődött, de a későbbi fejlemények ezt a két évet jellemzik.

Azt kell mondanom, hogy az ügyészség ismét szintet lépett ebben az ügyben. A korábbi ügyészségi gyakorlattól eltérően, pontosabban: ezt megtartva, de ezen továbbhaladva azzal a gyakorlattal szemben tehát, amikor az ügyészség bizonyos bűnügyekben a látszat szerint legalábbis aszerint nyomozott eredményesen vagy eredménytelenül, hogy egyébként érintetteke ezek kormányzati vagy fideszes érdekeket, az MTVA-ügyben a kormány… Bocsánat, az ügyészséget összekevertem a kormánnyal, előfordul ez néha, és nem véletlen. (Derültség az ellenzéki sorokból.) Szóval, bocsánat, az ügyészség teljesen nyilvánvaló módon egyértelmű koncepciós politikai döntéseket hozott.

Azt kell mondanom, hogy nincs észszerű indok arra az ügyészségi döntésre, hogy egy olyan helyzetben, amikor később bíróság által is megállapított módon országgyűlési képviselők egy állami intézmény területén tartózkodtak, velük szemben nyilvánvalóan túlzott erőszakkal léptek föl a biztonsági őrök, semmi sem indokolta egyébként sem jogilag, sem pedig az odavonatkozó szabályok szerint  jellemző, hogy azóta egyébként már éppen előttünk van az a módosítás, ami számos ponton pontosítaná a fegyveres biztonsági őrségekre vonatkozó szabályokat , egy olyan helyzetben, amikor nagyon határozottan felvethető az, hogy hivatalos személyekkel szembeni erőszakra került sor, tehát bűncselekmény áldozatává váltak a képviselők, ebben a helyzetben az ügyészség egyetlen esetben tartotta szükségesnek a vádemelést, azzal az országgyűlési képviselővel, Varju Lászlóval szemben, akivel szemben erőszakosan léptek föl, akinek ráültek a hátára, akit a földre tepertek. Azt kell mondanom, hogy ez teljes abszurditás, emellett jogi érvet nem lehet mondani. Nyilván volt mögötte másfajta, politikai szándék.

Amit pedig említettem az időzítésnél, azt szerettem volna jelezni, hogy nagyon érdemes megfigyelni, hogy mikor lépett az ügyészség ebben a dologban. Egy évet gondolkoztak rajta. Vagy az van, hogy egyébként egy évbe telt, mire megnézték a videofelvételeket. Itt nehéz elképzelni, biztos majd megtudjuk később a vádiratból, hogy milyen bonyolult bizonyítási cselekményekre volt szükség. Vagy az van, tisztelt legfőbb ügyész úr, hogy önök politikailag időzítettek.

Amikor a Fidesz év elején úgy döntött, hogy végképp föladja minden olyan típusú elképzelését, amely arra vonatkozna, hogy valamifajta normális működés irányába vigye el az országot, vagy valamifajta jogállami működés irányába vigye el az országot, és azt a politikai döntést hozta, hogy a 2020-as politikai elképzeléseit a konfrontációra és a jogállammal szembeni további lépésekre alapozza, akkor lett az ügyészségnek is hirtelen sürgős az, hogy vádat emeljen Varju László ellen.

(14.20)

Nagyon nehéz nem észrevenni az összefüggést a kettő között, és azt kell mondanom, hogy ez a fajta gyakorlat engem az ’56-os forradalom utáni megtorlások gyakorlatára emlékeztet. Az akkori hatalom volt az, amelyik a Nagy Imre elleni perrel, de számos más perrel is kivárt 1-2 évet a forradalom után, amikor már biztosnak érezte a helyzetét. Nagyon nehéz megszabadulni attól a gyanútól, hogy ez az időzítés nem szakmai, hanem politikai döntés volt.

Végül azt kell még elmondanom, hogy nyilván egyetértek az ellenzéki képviselőtársaimmal, hogy természetesen az ügyészségen dolgozók döntő többsége lelkiismeretes és szakszerű munkát végez. Így volt ez a magyar ügyészség legsötétebb időszakaiban is, a történelem legsötétebb óráiban is, ’51-ben vagy ’58-ban is egyébként az ügyészek jó része olyan köztörvényes ügyekkel foglalkozott, amelyeknek nem volt politikai vonatkozása. Ez azonban nem menti föl az ügyészség vezetését, és nem menti fel az ügyészi szervezetnek azokat a tagjait, akik nem az esküjüknek megfelelően tevékenykednek.

Azt, hogy hogyan bánnak önök a saját ügyészeikkel, és hogy milyen módon tartanak fegyelmet az ügyészségen belül, és hogy mit tartanak értéknek az ügyészségi munkában, remekül mutatja annak az ügyésznek az esete  szintén 2018-as ügy , akit fegyelmi úton távolítottak el az ügyészi munkából, állítólag néhány, kormányt kritizáló facebookos poszt miatt. Ez az ügy, ha jól értesültem vagy jól emlékszem, még mindig folyamatban van, első fokon, ha jól emlékszem, az illető ügyész megnyerte ezt a pert, tehát bebizonyosodott, hogy az ügyészség jogtalanul járt el; meg fogjuk látni, hogy mit fog hozni a másodfok. Őszintén szólva, azt gondolom, ez remekül mutatja azt, hogy mit gondolnak önök az ügyészi munkáról és mit gondolnak az ügyészi munka függetlenségéről.

Összefoglalóan azt tudom tehát mondani, hogy sajnálatos módon nem tudjuk támogatni az ügyészség beszámolóját, ugyanakkor ennél sokkal súlyosabbnak érzem a helyzetet. Azt kell mondanom, hogy az ügyészség tekintetében a köztársaság helyreállításánál az ügyészség tekintélyének és jogszerű működésének helyreállítása egy fontos feladat lesz, amit az akkori többségnek meg kell majd oldania. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőnek jelentkezett független képviselői felszólalásra kerül sor. Megadom a szót Szél Bernadett képviselő asszonynak, aki a helyén mondja el a felszólalását. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Választópolgárok! Tisztelt Polt Péter Úr! Mindannyian tudjuk, hogy nem egy demokráciában élünk, és ez a meghallgatás vagy beszámoló, ahogy önök hívják, mindenképpen csak arra teremt alkalmat, hogy közvetlenül is konfrontálódjunk önnel mi, akik rengeteg feljelentéssel élünk, és napi szinten éljük meg, ahogy önök szabotálják, sok esetben bűnpártolást elkövetve, a kormányzati visszaéléseknek azt az egekig érő módját, amit a Fidesz-KDNP megvalósított ebben az országban. Iustitiának a keze önre is le fog sújtani, abban biztos lehet, ez a világ úgy működik, hogy egy darabig lehet ezt csinálni, tisztelt legfőbb ügyész úr, de aztán el fog jönni az igazság pillanata az ön számára is.

Szó volt itt ma már a teremben a népképviseleti szerv munkáját akadályozó kopaszokról, amivel önöknek nem volt problémája; Mészáros Lőrinc rengeteg bizniszéről, Mátra adásvétele, kíváncsian várom a fejleményeket; Viresol, most tettem meg a büntetőfeljelentésemet, szintén várom az önök reakcióját; de a Microsoft-botránytól a Pharaon-ügyig, az Elios-ügyig rengeteg olyan minden ment el már az ön szárnyai alatt, ami, azt gondolom, a magyar állampolgároknak az igazságérzetét mélyen bántja.

Mai eredmény az is, lehet olvasni, hogy Magyarország már nem számít demokráciának, hanem hibrid rezsimnek számít. Ön ennek a hibrid rezsimnek az egyik legfőbb alapja, ugyanis ön gondoskodik arról, hogy ezek a bűnügyek megtorlás nélkül maradjanak, és ezek a politikusok meg az a párt, amit ők képviselnek, büntetlenül nyerészkedjenek a magyar polgárokon, szétrohasztva az egészségügyet, tönkretéve az oktatást. Ez az ön tevékenységének, munkájának az eredménye, tisztelt legfőbb ügyész úr.

De van egy olyan dolog, ami személyesen engem is érint, és nagyon kíváncsi vagyok az ön véleményére. Úgy látszik, hogy a Pesti Srácokat kell olvasgatni azért, hogy megtudjuk, hogy mi történik a nagyvilágban. Mert teljesen véletlenül bukkantunk rá arra, hogy április 6-án megírták egy cikkben ebben a bizonyos Pesti Srácokban  amit oly sok ellenzéki képviselő oly közelről ismer, hiszen rendszeresen széttrollkodják a sajtótájékoztatóinkat , hogy a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette a 2018. december 16-17-ei MTVA-s akció nyomán a közérdekű üzem működésének megzavarása és más bűncselekmények miatt indított nyomozást.

Kicsit unjuk már, tisztelt legfőbb ügyész úr, hogy a propagandamédia hamarabb értesül ügyészségi határozatokról, folyamatosan szivárogtatják ki az ügyészségről a propagandamédiába a különböző anyagokat, és azt is tudjuk, hogy ezt önök nem vizsgálják ki. Kérdezem, hogy ön most hogy fog eljárni ebben az esetben. Mert nagyon érdekes a történet. Tehát egy kicsit ellentmondásos, hogy így fogalmazzak. 2018. december 17-én több képviselőtársammal együtt feljelentést tettünk hivatali személy elleni erőszak miatt azért, mert az MTVA válogatott fegyverekkel rendelkező biztonsági őrei erőszakos módon bántak országgyűlési képviselőkkel a közmédiában. Kapásból, nagyjából egy hónap után tanúmeghallgatás nélkül elutasították a feljelentésünket, mondván, hogy önök szerint én passzióból sétáltam oda, Szél Bernadettként, és nem Szél Bernadett országgyűlési képviselőként. Ez persze már csak azért sem állta meg a helyét, mert a képviselői kártyám bemutatása nélkül be se juthattam volna az intézménybe, de ez önöket nem zavarja. És miközben a mi feljelentésünket elutasították, az MTVA és dolgozói sérelmére állítólagosan elkövetett cselekmények miatt, közérdekű üzem megzavarásának és egyéb bűncselekmények gyanúja miatt, mint mondtam, elrendelték a nyomozást; 94 esetről tudunk.

Mint a Pesti Srácokban olvasható, a napokban közel másfél év után most megszüntették az összes eljárást bűncselekmény hiányára hivatkozva. Állítólag ebben a bizonyos határozatban, ami az ön által vezetett intézményből szivárgott ki, az ellenzéki képviselők viselkedése az épületben zavaró volt, de nem volt alkalmas arra, hogy a közüzem működését jelentősen megzavarják. Jó. A következőt kérdezem öntől.

Hogy lehet az  és egy formállogikai levezetés fog következni, Bajkai úr is figyeljen, mert ő nagyon szeret kekeckedni velem jogi ügyekben, de ez most formállogika lesz, józan paraszti ésszel rendelkező közgazdászok és szociológusok is értik , hogy miközben az ügyészség szerint az élő műsor megszakítása, vagyis a közérdekű üzem megzavarása volt a mi célunk, és emiatt elutasították a mi feljelentésünket, most az MTVA-s feljelentést arra hivatkozva utasították el, hogy az MTVA-ban végzett mozgásunk nem volt alkalmas arra, hogy megzavarja a közérdekű üzem működését?

Tehát akkor az ügyészség szerint mégsem zavartuk a közérdekű üzemnek a működését? Nincs ellentmondásban ön szerint a kettő határozat? És kérdezem öntől, hogy mégis hogy szivárgott ki ez az irat az intézményből, és miért pont a Pesti Srácokhoz. Nem költői a kérdés.

És ott van a másik specialitás, a kamupártok ügye, ami, azt gondolom, a demokrácia lepusztításában alapvető szerepet játszott. Szeretném az adófizetőknek elmondani, hogy a párttámogatás 2,4  milliárd, a valódi pártoké, a kamupártokra 2,6 milliárd forintot költöttek. Ez azt jelenti, hogy többe kerül ennek az országnak ezeknek a pártoknak a fönntartása, mint a valódi pártoké. Ezeknek a pártoknak egy célja van, tisztelt legfőbb ügyész úr és tisztelt Országgyűlés: hogy szavazatokat raboljanak az ellenzéktől. ’18-ban elemzések szerint ez konkrétan kétharmadot is eldöntött, mert egy mandátumon múlott a kétharmad, és kettő mandátumot kapott a Fidesz kamupártoktól. Tehát ez nagyjából eldöntötte az akkori választásokon a kétharmados erőfölényt. 2010-ben 6, ’14-ben 18, ’18-ban már 23 párt tudott országos listát állítani, és a 2018-as 23-ból minden jel szerint 14 kamupárt volt.

Na most, azt kell még tudni, hogy az összes szabály úgy van kialakítva, a kampányfinanszírozás szabályai úgy lettek kialakítva, hogy segítse ezeknek a kamupártoknak a tenyésztését akkoriban. Nem idézem most ezeket a számokat, de arról beszélni akarok, hogy a 2017-es törvénymódosítás óta már az ÁSZ sem vizsgálja a kamupárt-támogatásoknak a felhasználását, ugyanis az 1 százalék alatt végzett pártoknak az utolsó fillérig vissza kell fizetniük az állami támogatást, pontosabban kellene. És itt jön az, amiről én beszélni akarok. Legutóbb tavaly novemberben kikértem a NAV-tól, hogy mennyi pénzt sikerült behajtani a kamupártoktól; a válasz az volt, hogy a ’18-as választások óta 2,6 milliárd forintot próbálnak behajtani, ’19. november 15-éig 16,7 millió forint tartozás folyt be. Vagyis ez a tartozások 0,63 százaléka másfél évvel a választásokat követően.

(14.30)

S ugyanez a helyzet az ügyészségek esetében is, nincs következménye a kampánytámogatásokkal való visszaélésnek sem. A ’14-es választások után három évvel az eljárások nagy részét önök egyszerűen megszüntették. Tavaly novemberben önnél kérdeztem rá, tisztelt Polt úr, hogy hogy állnak a felelősségre vonások a ’18-as választásokat követően indult eljárásokon. Akkor az volt az ön mondása a ’19. november 14-ei válaszban, hogy 47 nyomozás indult, ebből 8 ügyben volt vádemelés, 4 ügyben pedig jogerős elítélés volt, szintén másfél évvel a választások után; tehát 47, 8 és 4. Rákérdeztem önnél az ajánlóívekkel való visszaélések kapcsán indult eljárásokra is. 208 ügyben nyomozás, 96 ügy van még folyamatban, 10 ügyben vádemelés, 8 esetben jogerős ügydöntő határozat, jelentsen ez bármit is.

Azt kérdezem öntől, s legyen kedves, erre is válaszoljon, hogy ez idáig pontosan hány ügyben volt jogerős elítélés a ’18-as kampánytámogatások szabálytalan felhasználása ügyében, hány esetben volt jogerős elítélés az ajánlóíves csalások ügyében, pontosan mit takar ez a jogerős ügydöntő határozat, és ha nem volt jogerős elmarasztaló ítélet, akkor miért nem, mi az oka. Hogy látja ön ezt a kérdést?

Szintén szeretném kérdezni önt a tranzitzónás éheztetések kapcsán, már csak azért is, mert egyszer már én nyomoztam önök helyett, és egy kicsit pofátlanságnak érzem azt, hogy egy országgyűlési képviselő  aki nem is hatóság és nincs annyi embere, mint önnek meg a kormánynak  végezze el nyár közepén az önök munkáját. Szívesen elvégzem, csak akkor át kéne ülnöm abba az intézménybe, és akkor azt hiszem, az nem úgy működne, mint most.

De nézzük 2018-at! Egyébként felháborítónak tartom, hogy 2020 májusában 2018-at beszéljük meg. Ez is egy példa arra, hogy hogyan üresítik ki önök a demokráciát. De semmi gond, fölkészülünk, jövünk és megkérdezzük, csak egy kicsit majd fölpörgetjük hamarosan ezeket a beszámoltatásokat és elszámoltatásokat, remélhetőleg a választópolgárok aktív együttműködésével.

Szóval, 2018 volt a tranzitzónás éheztetések első éve. Mint tudjuk, ’18. júliusban léptek életbe az új szabályok, és akkortól mondja ki a törvény, hogy nem kell ellátást biztosítani az idegenrendészeti eljárás alatt lévő elutasított menedékkérőknek. Ez a törvény nyilvánvalóan ellentmond az emberi jogok európai egyezményének, a kínzás és az embertelen bánásmód tilalmának. Tudom is, hogy a rendszer hogy működik. Ez egész pontosan úgy néz ki, hogy ha észreveszik, hogy valakit éppen éheztetnek, akkor szólnak az ügyvédek Strasbourgnak, Strasbourg fölhívja önöket, mármint a megfelelő intézményeket, és akkor kapnak ezek az emberek enni, s attól függően, hogy milyen gyorsan csörögnek a telefonok, egyedileg elbírálva akkor kapják meg ezek az emberek a táplálékot. Ez azért fölháborító, mert ha valakit ki is raknak ebből az országból, az is idő, amíg fölrakják egy repülőre vagy kitoloncolják. Azt gondolom, hogy addig is lennének bizonyos kötelezettségeink, nem ezen múlik a magyar állami költségvetés sorsa, Mészáros Lőrincen annál inkább.

Ennek ellenére ’18. augusztus 8-21. között nyolc esetben megtagadták az élelmet, sőt azt is megakadályozták, hogy egyházi és civil szervezetek táplálékot juttassanak ezeknek az érintett embereknek. S az is előfordult, hogy étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt. Csak mondom, ez konkrétan úgy nézett ki, hogy a gyerekeket kiterelték onnan, leültették egy külön szektorban, odaadták nekik az ételt, a kekszet és az üdítőt, de a gyerekek a rendőröktől körbe véve nem bírtak enni, mert egy kicsit feszültnek érezték magukat. Bedugták a zsebükbe a kekszet, de akkor mondták nekik, hogy nem, nem, azt ki kell dobni oda a szemetesbe, nem viheti haza. Ez így néz ki. Csak azért mondom, hogy egy kicsit a valóság is szembejöjjön itt mindenkinek.

A lényeg az, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága mind a nyolc személy esetében elrendelte, hogy haladéktalanul kapják meg az ételt.

Feljelentést tettem az éheztetések ügyében, s mint említettem, nyomoztam is az ügyben. Viszont a Nemzeti Nyomozó Iroda végül elutasította a feljelentésemet arra hivatkozva, hogy „az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása nem lehet a magyar jog szerint jogellenes, hiszen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen arányú kötelezettséget a hatóságok részére előírna”. Jó.

Kérdezem öntől, hogy az ügyészség miért nem vonta magához a nyomozást, ahogy ezt egyébként bármely ügyben megteheti, és mi a legfőbb ügyész úr álláspontja a tranzitzónás éheztetésekkel kapcsolatban, és úgy egyáltalán az embertelen bánásmóddal kapcsolatban. Tudjuk, hogy folyamatosak az éheztetések, ’18 augusztusa óta 34 emberrel tették meg ezt, legutóbb pedig  most május van  áprilisban kötelezte élelmezésre az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar államot. Tisztelettel kérem, hogy ebben az ügyben is válaszoljon. A kamupártok ügyében, az MTVA ügyében, a tranzitzónás éheztetések ügyében minden kérdésre választ várok.

S természetesen folytathatnám én is az Elios-botránnyal, mint már oly sokan megtették előttem, hiszen az aztán végképp egy különleges eset, tekintve, hogy a kormányfőig és a családjáig nyúlik ennek az ügynek a hatóköre. Itt gyakorlatilag még a nyomozást is megtagadták, még a tanúmeghallgatásig sem jutottak, az egészet úgy szabotálták, ahogy volt, pedig ha ön rendesen működtetné azt az intézményt és nem a kesztyűs bábja lenne Orbán Viktornak, akkor egy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és hűtlen kezelés lenne ez az egész ügy. Ez az, amit a magyar népnyelv maffiának hív, körülbelül ez a színvonal. Ehhez képest, mint említettem, még tanúvallomás sem volt. A Nemzeti Nyomozó Iroda tulajdonképpen elszabotálta a nyomozást, és ehhez készségesen asszisztált a Pest Megyei Főügyészség, ami az ő esetükben hivatali visszaélés és bűnpártolás lenne, ha itt rendesen működne a jogrend.

Én senkinek nem fogok színházat játszani, tisztelt urak ott a kormánypárti padsorokban. Én pontosan tudom, hogy Polt Péter az egyik bástyája annak, hogy a Fidesz-KDNP hatalmon lehet, hiszen sorra adjuk be a feljelentéseket, és ő sorra utasítja el. Viszont tisztelettel üzenem innen a magyar választópolgároknak, hogy ha egyszer Polt Péter bejön ebbe a Házba, akkor én kötelességemnek érzem, hogy megkínáljam őt azokkal a kérdésekkel, amiket mi folyamatosan felteszünk egymásnak különböző közösségeken, most a járványveszélyhelyzetben leginkább a Facebookon, egyébként pedig folyamatosan lakossági meghallgatásokon az utcán, rengeteg bosszúságot okozva ezzel nagyon sok igazságszerető és törvénytisztelő magyar állampolgárnak. Az ön szerepe a mostani maffiaállamban és egyre inkább diktatúrában mindenképpen az, hogy tartsa a frontot a kormánypártoknak, hogy senkit ne tudjanak úgy lesittelni, ahogy megérdemelné.

A magam részéről én a legmélyebb felháborodással figyelem az ön teljes munkáját és tevékenységét, de egyáltalán nem vagyok hajlandó ezt szó nélkül nézni, és ha itt van, felteszem önnek azokat a kérdéseket, amiket nekem tesznek fel nagyon sokan. És szeretném megkérni, hogy legalább válaszoljon ezekre a kérdésekre. El fog jönni az az idő, amikor ön nem fog többet ebben a székben ülni, hanem teljesen más pozícióban lesz egy teljesen más helyen. Adja meg a jóisten mindannyiunknak, hogy végre tisztesség, igazságosság és egyéb olyan polgári erények legyenek ebben az országban mérvadók, amelyek között nem így néz ki egy legfőbb ügyész beszámolójának a megvitatása a magyar parlamentben, és nem úgy végzi a munkáját ön, ahogy teszi, gyakorlatilag a kormánypártok részeként, gyakorlatilag egy kormánypárti politikusként, nem pedig független és tisztelt, igazságszerető emberként ebben az országban.

Nem tudom az ön munkáját megköszönni, a beszámolóját semmilyen szinten nem támogatom. Azt gondolom, hogy ellenzéki képviselőként kutya kötelességem figyelmeztetni önt arra, hogy fejezze be, nyilván tudom, hogy nem tudja megtenni, hiszen akik önnek ezt a megbízást adták, azok nem ezt várják el öntől. De eljön még az az idő, amikor Magyarországon másfajta rendszer fog működni. Köszönöm. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Most van lehetőség kétperces hozzászólásokra. Kérdezem önöket, hogy kíváne valaki két percben szót kérni. (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor normál képviselői felszólalások következnek. Elsőnek Bősz Anett képviselő asszonynak adok szót. Parancsoljon, képviselő asszony! Képviselő asszony szintén a helyéről mondja el a felszólalását. Parancsoljon!

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy az előttünk fekvő beszámoló egyik legfontosabb mondatát felolvassam önöknek, ami egyúttal mintha nem pusztán a Legfőbb Ügyészség beszámolója lenne, hanem valamifajta országjelentés is. A mondat így hangzik: „A regisztrált korrupciós bűncselekmények száma 2018-ban az előző évihez képest majdnem a kétszeresére emelkedett, amely már megközelíti a 2014-es csúcsértéket.” Ezt azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy a valaha volt második legkorruptabb állapotában találjuk ezt az országot úgy, hogy egy olyan beszámolót tárgyalunk, amelynek évében a NER már a nyolcadik éve gyakorolja a hatalmat a magyar polgárok fölött. Ezt tudta nyújtani a nemzeti együttműködés rendszere. Tisztelettel felhívom a kormánypárti képviselők figyelmét arra, hogy az előző csúcsadat is az önök kormányzása idején keletkezett, 2014-ben már negyedik éve voltak önök kormányon. Tehát a két szégyenteljes, kiugró korrupciós adat az önök kormányzása alatt volt látható ebben az országban. S nagyon nagy örömmel vettem tudomásul, hogy ezt a legfőbb ügyész úr nem is rejtette véka alá az anyagban. Nem pusztán a kormánytöbbség vastag, de az önkormányzatok többségében is jelentős Fidesz-KDNP-s túlsúly van, és ennek megléte mellett tud ekkora korrupciós rátája lenni ennek az országnak; ellenzéki képviselőtársaim már többször beszéltek erről.

(14.40)

Ez tehát az ügyészségi beszámoló egyik legfontosabb tanulsága.

Az anyag meglepetést kelt ugyanakkor, amikor  némiképp ellentmondva önmagának  él azzal a megállapítással, hogy a magas szintű korrupció fogalma szakmai értelemben nem létezik. Tisztelt főügyész úr, úgy tűnik, hogy ugyan büntetőjogi fogalomként nem tudjuk értelmezni, de a hazai gyakorlat nagyon is tudja, indokolatlannak tartom tehát a beszámolónak az Európai Bizottság megállapításait kritizáló bekezdését, amely szerint szakmaiatlan volna, hogy hazánkban megállapítható a magas szintű korrupció.

Beszélnék még egy kicsit ezekről az ügyekről, mert a Legfőbb Ügyészség munkája gyakorta találkozik a legfelsőbb politikai és gazdasági körök hivatali visszaélésével, korrupciós ügyeivel, mégis felmerül a gyanú, hogy az érintettek személye erősen befolyásolja az eljárás lefolytatásának gyorsaságát, sőt az ügyek kimenetelét is. Mondok erre néhány példát.

Tisztelt Főügyész Úr! A „Híd a munkába” elnevezésű program, amelyet az Országos Roma Önkormányzat Farkas Flórián vezetésével elindított, 1,6 milliárd forintot tüntetett el, és egyetlen kézzelfogható eredményt sem tudott felmutatni. Az OLAF már részletes jelentést közölt az ügyről, amelyben lényegében megállapították, idézem: a Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet bejegyzésre került, de érdemben sosem működött. Még egyszer: 1600 millió forint lett oda a semmibe.

Egyébként megjegyzem, hogy roma honfitársaink változatlanul teljesen méltatlan társadalmi-gazdasági körülmények közt élnek, tehát különösen aljasnak tartom ezt a húzást, és azt, hogy önök nem voltak motiváltak abban, hogy ki a felelős azért, hogy eltűnt ez a pénz, és hogy nem indult be ez a program. Ez az ügy nem pusztán a 2018-as, de a 2019-es, tehát majd a későbbi beszámolóra is árnyékot fog vetni, ugyanis 2019-ben már négy éve húzódott ez az ügy, ugyanakkor azt látjuk, hogy négyévnyi nyomozás után tavaly nyáron még egyetlen gyanúsítottat sem sikerült kihallgatni.

Szeretnék áttérni azonban egy relatív sikerrel végződött történetre, ez Simonka György története, akinek az ügyét az anyag ugyan relativizálni próbálja azzal, hogy miután megjegyzi, hogy: „2018-ban arról lehetett értesülni, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és különféle korrupciós bűncselekmények miatt a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette egy országgyűlési képviselő mentelmi jogát”, gyorsan siet hozzátenni, hogy nem sokkal később egyébként nyomozás indult egy polgármesterrel szemben is hasonló bűncselekmények ügyében.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Én ismerem egyébként a kormánypártok és a kormány azon magatartását, amelyben egy kormánypárti képviselő zavaros ügyei mellé igyekszik felépíteni valamifajta ellenzéki botrányt is, hogy ilyen módon árnyékot vessen az önök képviselőtársai bűncselekményeire, azonban egy szakmai anyagtól ezt nemhogy nem várnám, hanem kifejezetten gyalázatosnak tartom, tisztelt legfőbb ügyész úr, hogy önök is éltek ezzel a módszerrel, ráadásul önök úgy tesznek ebben az anyagban, mintha Simonka György ügyét kizárólag a sajtó fújta volna fel, és nem lenne itt semmi látnivaló. De ettől függetlenül egyébként azért előrelépésnek látom, hogy a képviselőtársunknak a mentelmi joga már odalett, azt azonban szomorúan látom, hogy a képviselő úr változatlanul itt ül, ebben a patkóban, tehát nem halad ez a nyomozás túl gyorsan.

Jó kérdés, hogy a tisztelt legfőbb ügyész úr miért asszisztál ahhoz, hogy rendre elbukjanak ezek a nyomozások, vagy legalábbis annyira lelassuljanak, hogy véletlenül sem tudják rossz helyzetbe hozni a kormánypárti képviselőket  nem úgy az ellenzéki képviselőket, ahogyan itt már Arató Gergely képviselőtársam említette Varju László ügyét! Hadd idézzem ide a Mentelmi bizottság elnökének az akkori felszólalását, aki azt mondta, hogy Varju László bűne az, hogy megfogta egy ember vádliját. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Hát, nem tudom, énszerintem életfogytiglani börtönbüntetést is kérhetnének Varju László képviselőtársunkra egy ilyen bűntett után, de majd meglátjuk, hogy milyen eredményre jutnak. Mindenesetre nagyon igyekeztek rabosítani a képviselő urat, még a kampányidőszakban igyekeztek felmutatni a magyar társadalom számára, hogy micsoda gazemberek ülnek itt ezekben az ellenzéki padsorokban  nem úgy a kormánypárti képviselők között!

A beszámoló következő figyelemre méltó pontja, idézem: „A korrupciós bűncselekmények felderítésének speciális jellegére figyelemmel a Központi Nyomozó Főügyészség különböző nyomozó hatóságokkal, felderítő szervekkel és a Nemzeti Védelmi Szolgálattal való hatékony együttműködése elengedhetetlen. A főügyészség munkatársainak helyszíni nyomozati cselekmények elvégzéséhez jelentős támogatást nyújtanak a Terrorelhárítási Központ műveleti egységei, illetve a különböző rendőri egységek, elsősorban a Készenléti Rendőrség.”

Tiszteletre méltó és becsületes, tisztelt főügyész úr, hogy két erőszakszervezet is együttműködésben dolgozik önökkel, azonban hadd világítsak rá néhány további esetre, ahol mindössze íróasztali döntéseken múltak sorsok, amelyek már nem visszafordíthatók, az ilyen beszámolókban ugyanis fontos a leírt tartalom, de még fontosabb az a tartalom, amely kimaradt belőle. Mert jól értem én, hogy például Boldog István képviselőtársam és kollégái ügyének hatékony és gyors felderítéséhez a TEK páncélosai sem elegendőek, de azt már nem, hogy egy ügyész kollégájuk három, egyébként nem nyilvános Facebook-posztja hogyan eredményezhette egy 13 éves ügyészi karrier végét. Kimaradt ugyanis az előttünk fekvő anyagból annak dokumentációja, hogy egy korábban többszörösen kitüntetett ügyész kollégájukat szégyenletes körülmények között fosztották meg hivatalától. A döntést a volt ügyész bíróságon támadta meg, a pert indító Papp Balázs 13 éve dolgozott ügyészként, ebből 5 évig kerületi ügyészként, vezetőhelyettesként, gazdasági perekben, illetve köznyugalom elleni bűncselekményeknél szolgált.

Hadd jegyezzem meg, hogy a sajtó rendelkezésére bocsátott anyagból nem derül ki egyértelműen, hogy a Főügyészség a három nem nyilvános Facebook-poszthoz vajon egyáltalán jogszerűen jutotte hozzá, és az sem egyértelmű, hogy a budapesti főügyész, aki végül javaslatot tett Papp Balázs hivatalvesztésére, vajon mennyire volt elfogult korábbi kollégájával szemben, hiszen a tárgyalási anyagból is világosan kiderül, hogy már korábban is volt kettejük között nézeteltérés. Ez bizonyára önnek is szemet szúrt, tisztelt legfőbb ügyész úr, de kérdezem önt, hogy az általam felvetett két visszás ügyről mi a véleménye.

A 2018. év egyik legnagyobb port kavart politikai és gazdasági botránya kétséget kizáróan az Elios-ügy volt, és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala súlyos szabálytalanságokat tárt fel a közvilágítási tendereken sokáig verhetetlen Elios Zrt. közbeszerzéseinél. 35 közvilágítási projekt ellenőrzése során 17 pályázat esetén találták úgy, hogy szervezett csalást követtek el. Na most, az OLAF a teljes támogatási összeg megvonását követelte, vagy legalábbis kérte számon hazánkon, és mialatt egyébként a tárgyévben az OLAF vizsgálata nem pusztán lezárult, de már a büntetési tételre is javaslatot tett az Európai Unió egyik szerve, minálunk, képzeljék el, egyetlen embert sem találtak, akit egyáltalán meg tudtak volna gyanúsítani, illetve a sajtó kérdéseit a kormányfő legközelebbi belső köreihez köthető korrupciós ügyekkel kapcsolatosan rendre azzal söpörték le az asztalról, hogy: ó, kérem, nincs itt semmi látnivaló, hiszen meg sem tudunk vádolni senkit. Egyszerűen arcátlanság az, legfőbb ügyész úr, amit önök az Elios-üggyel kapcsolatosan tanúsítottak.

Szót kell még ejtenünk azonban egy azóta több halálos áldozattal is járó, és a parlamentig is elérő ügyről, ez pedig Kósa Lajos és a csengeri asszony esetéről szól, ahol 1300 milliárd forintot bízott ez a jószívű asszony az örökségéből a minden bizonnyal jóhiszemű képviselőtársunkra, és hogyha kérdezik, hogy miért beszélek az ügyben halálos áldozatokról is, azért, mert a csengeri örökösnő fia és férje is öngyilkos lett azóta, amióta elindult ez a nyomozás, tisztelt képviselőtársaim. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben megengedhetetlen az, hogy ne folytassák le mihamarabb ennek a bűnügynek a kivizsgálását. De szeretném elmondani, hogy azért nem csak szomorúság tapad ehhez a mesés örökséghez, amit jó képességű képviselőtársunkra kívánt bízni ez a hölgy, hiszen a két temetés mellett egy esküvő is történt azóta az érintettek körében. Bizonyára hallott erről, legfőbb ügyész úr, képzelje el, hogy a frissen megözvegyült hölgy a büntetőügy közben megtalálta a szerelmet, és újra férjhez ment  nem fogja kitalálni, hogy kihez: az ellene folyó büntetőeljárás egyik tanújához.

(14.50)

Innentől kezdve ez a tanú már nem köteles terhelő vallomást tenni a csengeri örökösnőre. Nagyon érdekes, hogy ilyen szépen mentette ki, a szerelmi szálakon keresztül az élet és a sors Kósa Lajos képviselőtársunkat ebből a bűnügyből, és hát epekedve várom majd, hogy mit írnak a történelemkönyvek erről. (Z. Kárpát Dániel: Szerelemben és háborúban nincsenek szabályok.) Én azt gondolom, hogy nagyon nagy szeretettel hallgatnák itt az ellenzéki képviselőtársak is a legfőbb ügyész úr véleményét erről az ügyről.

Végül, de nem utolsósorban csak szeretném megköszönni a legfőbb ügyész úrnak a nyelvújításban vállalt fontos szerepét is, amit kiemelten kellene kezelni a XXI. század elkorcsosulni látszó nyelvhasználatában. Mert amikor az osztalék, amit Rogán Antal feltalálótársának cége fizetett ki, egy svájci bankszámlán landolt, már nemcsak a magyar hatóságoknak szúrt szemet, összesen 30 ügyben nyomozott az OLAF, 9,7 milliárd forint értékben. És a mondat, amit zárásul meg szeretnék köszönni Polt Péternek, így hangzik: arra gyanakszanak, hogy  idézem  „elkutatták” az uniós pénzeket. Legfőbb ügyész úr, ez egy rendkívül szép kifejezés a lopásra, ráadásul újszerű is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Következő felszólaló Bencsik János képviselő úr, független képviselő. Parancsoljon!

BENCSIK JÁNOS (független): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Ellenzéki képviselőtársaim a korábbi felszólalásukban elég részletesen felsorolták mindazokat a hibákat, mulasztásokat és bűnöket, amelyeket az ön által vezetett Legfőbb Ügyészség követett el, és sajnos a sort hosszasan lehetne folytatni. Én mégsem ezt fogom tenni, mert tudom, hogy önökről mindezek a vádak leperegnek, és az elmúlt években, évtizedekben pedig hozzászokott ezekhez. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Én most a lelkiismeretéhez szeretnék szólni. Azért teszem ezt, mert hiszem azt, hogy minden ember pusztán emberi mivoltából alapvetően képes és akar is jót tenni, és ezt a képességét akkor sem veszíti el, ha külső körülmények vagy a saját döntésének a hatására az életében temérdek mennyiségű gonoszságot kell elkövetnie, vagy pedig szemet huny afelett és a jóváhagyását adja arra, hogy ilyen gonoszságokat elkövessenek.

Én abban hiszek, hogy ön, Polt Péter is egy ilyen ember, aki mélyen legbelül pontosan tisztában van azzal, hogy amihez a nevét adja, az végtelenül rossz. És minden korrupciós ügy, amit akár a színfalak előtt vagy akár a színfalak mögött elkövetnek, minden egyes bűncselekmény, amelyet az ön által vezetett hivatalnak el kell tussolnia, valahol valahogyan nyomot hagy az ön lelkén is, és ez mardossa az ön lelkiismeretét még akkor is, ha ezt megpróbálja mélyen legbelül elnyomni, és megtalálja az önigazolást vagy az önfelmentést mindezen mulasztásoknak, hibáknak és bűnöknek az elkövetésére.

Arra kérem önt, hogy gondoljon vissza a 40 évvel ezelőtti önmagára! Képzelje el, hogy 25 éves fiatalemberként az ELTE jogi karának végzős, diplomás jogászaként megkapja a jogászi diplomáját, és gondoljon vissza, hogy milyen érzések voltak akkor önben! Biztos vagyok benne, hogy rengeteg terve, vágya volt az életben, hogy egy törvényesebb és igazságosabb Magyarországért dolgozzon. És most képzelje el, hogy a mostani önmaga, a 40 évvel későbbi Polt Péter találkozna a 25 éves önmagával, akkor vajon mit mondana neki! Mit gondolna erről az emberről? Büszke lenne rá, legfőbb ügyész úr? Vagy pedig arra gondolna, elborzadna attól a látványtól, hogy mire képes a pénz, a hatalom és a politikai nyomás egy ember életében?

Azon is, kérem, gondolkodjon el legfőbb ügyész úr, hogy mi az üzenete az ön hivatalban tartásának azoknak a fiatal jogászhallgatóknak, akik most az egész életüket és a hivatásukat a törvény szent betűjének a betartására teszik fel. Ön, aki mindennap szégyent hoz a hivatalára, vajon milyen követendő példával tud az ő számukra előállni? Belegondolte abba, legfőbb ügyész úr, hogy önnek személyesen milyen felelőssége van abban, hogy az elmúlt 30 évben, 30 évvel a rendszerváltoztatás után ma a jog újra a politika szolgálóleánya? És ezt úgy teszem hozzá, hogy az elmúlt 30 évben több mint 16 év az ön legfőbb ügyészi minősége alatt telt el.

Milyen érzés minden reggel úgy felkelni, legfőbb ügyész úr, hogy tisztában van vele, hogy ma is bűncselekményeket kell eltussolnia? Milyen érzés meginni úgy a reggeli kávéját, megkötni a nyakkendőjét, hogy ma újabb politikai maffiózókat kell futni hagyni? Milyen érzés a csengőfrász, amikor meglátja a telefonjának a kijelzőjén valamelyik nagyhatalmú fideszes potentátnak a nevét, és görcsbe rándul a gyomra, mert pontosan tudja, hogy ki miért hívja, hogy mit várnak el öntől, és azt is tudja, hogy ezt a telefonhívást nem lehet kinyomni? Milyen érzés, legfőbb ügyész úr, minden egyes reggel a hivatalba menni úgy, hogy pontosan tisztában van vele, hogy nem fogja tudni a hivatalát ellátni tiszta lelkiismerettel? És milyen érzés hazamenni úgy, és a gyerekei szemébe nézni, hogy erre a mai nap sem volt képes?

És a lesütött szeméből azt látom, legfőbb ügyész úr, hogy ez többet mond minden szónál. Hogy tud egyáltalán még aludni éjszaka? Nem forgolódike az ágyában, arra gondolva, hogyha esetleg úgy fordul a politikai széljárás, akkor nagyon könnyen a vádlottak padján találhatja magát?

Szokotte merengeni azon, hogy bajban ismerszik meg az igazi barát, és ha ezek a főmaffiózók már réges-rég elmenekültek az országból, valamelyik szigeten szürcsölgetik majd a koktélt a rablott vagyonukból, akkor mi fog történni önnel? Lesze valaki, aki ön mellett áll majd? Vagy abban bízik, és bízike annyira ezekben az emberekben, hogy majd gondolnak önre, és önnek is jut majd egy hely valamelyik jachton vagy valamelyik magánrepülőn? Bízike annyira ezekben az emberekben, akiknek most falaz, akiknek a bűncselekményeit eltussolja, hogy gondolnak majd önre, és segítenek megúszni a felelősségre vonást?

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tudom, hogy nem fogok ma őszinte választ kapni öntől. Azt is tudom, hogy nincs értelme felszólítanom önt most a lemondásra, és nem fogom eljátszani azt, mintha azt gondolnám, hogy önnek valódi választási lehetősége lenne ebben a helyzetben. Mert pontosan tisztában vagyok azzal, hogy abba a politikai és gazdasági maffiacsaládba, amelynek ön is a tagja lett, egy bizonyos szint fölött csak belépni lehet, de kilépni már nem. Nem is mondok ön felett ítéletet, mint azt néhány ellenzéki képviselőtársam tette, meg fogja ezt majd tenni az evilági vagy a túlvilági törvényszék, én csak annyit kérek öntől, hogy amikor ez az egész vita lezajlik, és megint nyer egyévnyi levegővételt, és hazamegy és elgondolkodik, akkor jusson eszébe, és tegye fel magának azt a kérdést, és válaszoljon erre a kérdésre, ne nekem, hanem elsősorban önmagának: megérte? Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatni szeretném képviselőtársaimat, hogy az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámolót vitatjuk, és nem erkölcsi kioktatást tartunk, úgyhogy arra kérek minden felszólalót, hogy lehetőleg arról beszéljen, ami a napirendi pont. Köszönöm szépen. Következő felszólaló Stummer János. Parancsoljon, képviselő úr!

STUMMER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Főügyész Úr! Hát, hadd kezdjem azzal ezt a felszólalást, azzal a vallomással, hogy engem nem különösképpen hoz lázba az, hogy meg foge sértődni rám avagy sem azokért a mondatokért, amik a következő percekben el fognak itt hangzani ebben a teremben. És az sem különösképpen érdekel, hogy az igazság kimondásáért nekem személyesen milyen következményeket kell majd elviselnem és vállalnom. És hogy miért gondolom ezt? Azért, mert hiszem és vallom, hogy nekünk országgyűlési képviselőknek az a legszentebb és legfontosabb kötelességünk, hogy ha a hatalom csatlósai itt vannak előttünk ebben a teremben, akkor elmondjuk nekik azt az ítéletet, amelyet sok százezer és több millió magyar ember gondol. Többek között és most jelen esetben az ön működéséről is, főügyész úr.

(15.00)

A következő percekben nem fogom a 2018. évi ügyészi beszámolót részleteibe menően értékelni, csupán egy általános ítéletet, egy véleményt szeretnék elmondani ezzel a beszámolóval kapcsolatban, amivel kapcsolatban biztos vagyok benne, hogy ez nemcsak az én személyes véleményem, hanem sok más, sok tízezer, sok százezer magyar emberé. Ezek az emberek azt gondolják, tisztelt főügyész úr, hogy a 2018. évben és a környező években ön nem az igazság szolgálatában, hanem Orbán Viktor miniszterelnök személyes szolgálatában állt. Azt is gondolják ezek az emberek, hogy ha a miniszterelnökön túl van még ember ebben az országban, akit elsőrendű felelősség terhel mindazért a tíz évért, ami most már itt van mögöttünk, akkor az ön. És hogy miért? Azért, főügyész úr, mert ön a 2018-as és a környező években nem azt a munkát végezte, amit ebben a hivatalban el kellett volna hogy végezzen.

Magának ebben a hivatalban 2018-ban és a környező években is az lett volna a dolga, hogy a bűnöst minden körülménytől függetlenül, függetlenül a vagyoni helyzetétől, függetlenül a társadalmi státuszától, függetlenül a politikai kapcsolataitól, ha bűnös, akkor ítéljék el, ha pedig ártatlanul szenved és ártatlanul hurcolják meg, akkor kapjon elégtételt, de ön nem ezt tette, nem ezzel foglalkozott. Magának legfőbb ügyészként az igazságot kellett volna szolgálnia és védelmeznie, nem pedig a miniszterelnök családját és üzlettársait.

Nem lesz egy hosszú vádbeszéd, amit most mondani fogok. Én nem fogom itt napestig felsorolni azokat a mocskos ügyeket az utóbbi évekből, megtették ezt már ellenzéki képviselőtársaim előttem, amelyeket ön 2018-ban és a környező években főügyészként elsikált a hatalom szolgálatában. Én egy fontos dolgot szeretnék önnek mondani, főügyész úr, és jól jegyezze meg, kérem, mert csak egyszer fogom elmondani. Az a helyzet, hogy a maguk aranykorának vége van. Vegyék tudomásul! Ezekben a hetekben ér véget egyszer és mindenkorra. A következő években nem lehet már azt megtenni Magyarországgal, amit 2010 óta megtettek, amikor a tömegek még a pénzüknél voltak. Nem tudják majd azt megcsinálni a következő hónapokban és években, hogy így-úgy, sundám-bundám, csöndben, olyan szépen magyarosan elkenik, eltussolják, elvakarják ezeket a mocskos sztorikat, elvakarják azt a tízéves eszement és szégyentelen rablóhadjáratot, amit önök egy szervezett bűnbandaként folytattak ebben az országban 2010-től kezdődően.

Vége van ennek az időnek, mert amikor majd a nép észreveszi, hogy ez a gazdasági világválság, ami itt kopogtat, nyomorba taszítja őt, nagyon sok embert, a családjukat, a barátaikat, a rokonaikat, az ismerőseiket, a falvaikat, a városaikat és mindent, amit maguk körül valóságként ismernek, és közben azt látják majd a tévében, és azt látják majd az interneten, hogy a haverok meg csak híznak, hogy csörögnek a tízmilliárdok továbbra is, mintha nem lenne holnap, akkor ezek az emberek meg fogják unni, és kiegyenesítik a kaszákat.

Ez fog történni, főügyész úr. És akkor vége lesz ennek az aranykornak, de vigyázzon, vigyázzon, mert a balhét eddig is magával vitették el. A haverok majd akkor is lopni akarnak, a milliárdok majd akkor is csörögni fognak, a paravánt majd akkor is tartani kell valakinek, és a balhét majd akkor is el kell vinnie valakinek. Ön lesz az, főügyész úr?

Az előttem szólók nem mondták ki, hát, én kimondom: még most mondjon le, még most szedje a sátorfáját, még most próbáljon meg elbújni az elől, ami most következik, mert inkább előbb, mint utóbb, de a népharag önre is le fog sújtani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Önnek is csak azt tudom mondani, hogy a vita az ügyészség 2018. évi tevékenységéről és nem másról folyt. Most egy felszólalási kör végére értünk. Most van lehetőség kétperces felszólalásra. Szél Bernadett képviselő asszony kért szót. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Boldog István vádiratában szerepel egy kitétel, hogy jogszabály-módosítást ért el azért, hogy a büntetést csökkentse. Szeretném kérdezni, hogy melyik jogszabály volt ez.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a kétperces felszólalások között felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Akkor a következő köri normál felszólalásokra térünk át. Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ellenzéki képviselőtársaim megkönnyítették a dolgomat a tekintetben, hogy ami a politikai szférára tartozik, és vádként felhozható a legfőbb ügyész úr ellen, azt ők megtették. Én közgazdászként, gazdasági ember lévén viszont muszáj, hogy szembesítsem azzal, amivel kapcsolatban lépnie kellett volna, és mégsem lépett. A 2018-as, de egyébként majd a ’19. év tárgyalásakor is muszáj beszélnünk arról, ami a közbeszerzések piacán zajlik Magyarországon, már csak azért is, mert miniszterek, fideszes potentátok most a napokban is nyilatkoztak erről a kérdésről, és meglepő volt számomra, amikor Gulyás Gergely elmondta azt, hogy az informatikai és az egészségügyi beszerzések körében rájöttek arra, hogy baromi magas az egyszereplős közbeszerzési eljárások száma.

Érti, legfőbb ügyész úr? Tíz év után az országunk vezetői rájönnek arra, hogy piaci anomáliák vannak, és valakik feltételezhető módon indokolatlanul nyerészkednek. De nem kívánok inkorrekt lenni, beszéljenek a számok, és ebből kiderül, hogy hol lenne a beavatkozási kényszer, amit el tetszettek mulasztani.

Bajkai képviselőtársammal egyébként szerintem termékeny vitát folytattunk egy vagy másfél évvel ezelőtt közbeszerzési téren. Ő azzal igyekezett engem megnyugtatni, hogy a korábbihoz képest az egyszereplős közbeszerzések aránya némiképpen csökkent. Ha ez így van, akkor nem mondom azt, hogy megnyugtat, de mindenképp üdvözlöm a tendenciát. Ugyanakkor azért, mert 2010 előtt brutálisan felpörgették az egyszereplős közbeszerzések arányát, és most csak nagyon-nagyon felpörgött, de még mindig egészségtelenül magas, engedje meg nekem, hogy ne aludjak nyugodtan ettől a kérdéstől, hiszen azt látjuk, hogy eközben a nagy értékű közbeszerzések száma tekintetében az egyszereplősök aránya még mindig nem csökkent az egynegyed alá.

Brutális értékekről beszélünk. A tavalyi évben 3430 milliárd forintot, nem mondom azt, hogy vitt el a közbeszerzések piaca, de ekkora összeg ment keresztül ezen a rendszeren. Ebben a rendszerben egy vacak kis 1 százalékos hatékonyságvesztés is több tíz milliárd forintot jelent, amely a magyar emberek feltételezhető forrásaiból kevésbé hasznosul, vagy ha rosszhiszeműek vagyunk, vagy csak realisták, akkor korrupciós csatornákon keresztül eltűnik. A magyar GDP 7,5 százalékáról van szó. Ha megnézzük azt, hogy magyar cégek, társaságok mennyit termelnek meg évente, akkor még többről, mert a GDP-n belül sajnálatos módon a magyar mkkv-szektor aránya azért nem olyan combos még, mint lehetne.

De azt is látjuk, hogy csak a 2018-as év tekintetében 8811 sikeres eljárásról beszélünk, és itt még a kormányzati, egyébként szerintem kicsit statisztikát torzító bevallások szerint is jóval 16 százalék fölött volt az egyszereplősök aránya összességében. Itt alakult ki egy kis polémia, mert az Európai Bizottság a nagy értékű közbeszerzéseket vizsgálta, ahol viszont azt találta, hogy a nagy értékűek tekintetében 26 százalékra tehető azon közbeszerzések aránya, amelyeknél az egy szereplő vagy egyéb gyanús körülmények folytán feltételezhető az, hogy vagy nettó korrupciós csatornákon keresztül folyik el a közpénz, vagy pedig olyan visszaélések történnek, amelyek kapcsán önnek minimum kivizsgálási, fellépési felelőssége lenne. Mindez pedig nem történt meg.

(15.10)

Egészen vicces, hogy az önök egyik házi lapja, emlékeim szerint a Magyar Hírlap volt az, amely még a beismerő vallomást is megtette, mert elmondta, hogy igaz ugyan, hogy a nagy értékű közbeszerzések tekintetében jóval 20 százalék fölötti ez az arány, amit kifogásolni lehet, de ha ők beleszámolják a kicsiket is és minden mást, ami rendben van, akkor ezeknek az aránya csökken.

A helyzet az, amiről most itt beszélnünk kell, hogy évente jóval több mint 3000 milliárd forint olyan csatornákon keresztül folyik át, amelyek európai viszonylatban is korrupciós mechanizmusok kapcsán legalábbis gyanúsak, homályosak, és ezzel kapcsolatban az utóbbi tíz évben Magyarország Kormánya nemhogy nem tette meg a szükséges lépéseket, de feltételezhető módon egyes oligarchái, jó ismerősei haszonélvezői is ennek a rendszernek. Éppen ezért kérdezem legfőbb ügyész urat, hogy fenntarthatónak tartjae ezt az állapotot, egyáltalán a piacgazdasággal összevethetőnek tartjae, hiszen látjuk, hogy ezen eljárások során nagyjából 50 százalék építési beruházás, olyan típusú építési beruházás, amelyet mondjuk, a tegnapi vitán tárgyalt ingatlanfejlesztők folytatnak, akiknek az érdekében önöknek volt idejük a járványügyi veszélyhelyzet kellős közepén beterjeszteni egy törvényjavaslatot, amely megkönnyíti az Eximbankon keresztül az ő beruházásaikat.

Korábban is volt ilyen, elmondtam, az én mikrokörnyezetemben, Óbudán, nagyon helyesen a Római-parton változtatási tilalom volt elrendelve. Maximálisan támogattam ezt. Aztán valakik jöttek, lobbiztak, feloldották ezt a tilalmat. Érdekes módon egy kormányközeli vállalkozó elkezdett lakóparkot felhúzni a Római-part közepén. Majd egy hónappal később újra elrendelték a változtatási tilalmat, és ott senki más nem tudott beruházásba kezdeni, még egyszer mondom, szerencsére. Legfőbb ügyész úr, ezek a mai Magyarországon történnek. A bejelentések, a feljelentések megtörténnek, eljárások kellene hogy induljanak, és néha el is indulnak, aztán hamvába halnak, de nem mondhatja azt, hogy ezek nem történnek meg a mai Magyarországon.

Azt látom, hogy az érintett beruházások 50 százaléka építési. És mit nyilatkozik Gulyás Gergely? Azt, hogy főleg az egészségügyi beszerzések tekintetében még mindig durván, irritálóan magasnak tartja az egyszemélyes, egyindulós közbeszerzések arányát. Hát, én is! De erre most tetszettek rájönni, tíz év után, egy járványügyi veszélyhelyzet közepén? A kérdésem tehát egyértelmű: mindezt vállalhatónak tartjae, nyugodtan alszike ilyen gazdasági folyamatok ismerete közepette? Hiszen ha csak 10 százalékra tesszük a korrupciós csatornákon elfolyó pénzösszegek arányát ebben a rendszerben, az is 300 milliárdos nagyságrend, és higgye el, nem mindenki annyira jóhiszemű, mint én, ebben a kérdéskörben.

Az egészen biztos, hogy bár elévülhetnek bizonyos ügyek, és gondolhatják önök azt, hogy ha eltelik a megfelelő idő, akkor mentesülnek mindenféle következmény alól azok is, akik egyébként ki kellett volna hogy vizsgálják ezeket, de egy bizonyos irritáló tömeg fölött egyáltalán nem biztos, hogy a népharagtól meg lehet védeni a búra alatt lévőket. Én ezt kívánom megelőzni, és még mindig van bennem egy kis csalfa, vak remény, egy nagyon halvány, hogy a tisztesség azért ezen rendszeren keresztül is utat tud törni magának. Nem azért, mert a 30 éve regnáló döntéshozók így akarják, hanem mert a globalizált világban az átláthatóságot talán könnyebb elérnünk, és bizonyos típusú információt könnyebb megszereznünk.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, tehát nem vállalható, nem tartható az, hogy ezermilliárdok vannak veszélyben éves szinten, minden egyes évben, magyar vállalkozók élete, jövedelme van veszélyben, és eközben elmondható az, hogy akinek a dolga lenne ezzel kapcsolatban fellépni, az nem feltétlen, nem minden esetben teszi a dolgát. És ha nem akarok még rosszhiszeműbb lenni, akkor ezt a mondatot itt befejezem, és megadom a lehetőséget a válaszadásra, a reagálásra. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra Bajkai István képviselő úr következik, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy ezt az előbb elnök úr némi figyelmeztető jelleggel is elmondta és kiemelte, hogy most, ezen napirendi pont kapcsán az ügyészség 2018. évének, az arról szóló beszámolójának a vitája folyik. Ezt azért mondta, joggal, az elnök úr, mert én úgy érzékeltem, és azt jegyzeteltem a saját magam számára, kicsit hasonlatosan egyébként, az OBH 2018. évére vonatkozó beszámolójánál is kitűnt számomra, hogy miközben  onnan veszem az idézetet  az OBH-t, az OBH munkáját egyébként egyetlen pontban se tudták megcáfolni, hogy ne lett volna jó, hasonlóképpen az ügyészség munkájának egyetlen pontját sem, amely a beszámolóban szerepel, nem tudták cáfolni, de valójában, aki önnek vagy önöknek nem tetszik, az OBH korábbi elnökével kapcsolatban is kifejtették a véleményüket, most, ennél a napirendi pontnál, a legfőbb ügyész személyével kapcsolatban is kifejtették, erre fókuszálnak. Ez viszont nem hozható semmilyen módon összefüggésbe, és szerintem nagyon félrevezető vitára is ad lehetőséget, hogy egyfajta erkölcsi értékítéleteket valamilyen magasabb szempontból, vagy magasabb lovon ülve  hogy népszerűbb kifejezést használjunk , vagy egészen erkölcsi magaslaton ülve másokról ítéleteket mondjanak. Majd mindjárt ki is térek, hogy mit szeretnék majd visszautasítani. Azonban kezdetként vagy néhány félmondat erejéig engedjék meg azt is, és tulajdonképpen ezzel szeretnék a parlamenti viták stílusára is némiképpen utalni, hogy az előbb elhangzott felszólalások kapcsán Szél Bernadett képviselő asszony is és Bősz Anett képviselő asszony is tulajdonképpen a magyar nyelv mélységeit is kihasználták, amikor ebben a vitában elmulasztották a legfőbb ügyész tisztségét elmondani. Azért van ennek jelentősége, mert a parlamenti kultúrában, de a kommunikációs kultúrában, a magyar jogi kultúrában, amikor valakit a tisztségénél fogva megilleti a megszólítás, vagy a nevével együtt legfőbb ügyész úr, vagy legfőbb ügyész úr. (Bősz Anett és dr. Szél Bernadett közbeszól.) Ezt csak azért mondom önnek, még mielőtt a lényegére térnék, hogy ez is hozzátartozik a kultúrához, a kulturáltsághoz és a parlamenti viták stílusához. (Bősz Anett közbeszól.  Dr. Szél Bernadett: Majd ha úgy viselkedik, ahogy egy legfőbb ügyésztől az elvárható!  Az elnök csenget.) A „Polt úr” kifejezést használták, ha esetleg nem emlékeznének. Mindenekelőtt… (Bősz Anett és dr. Szél Bernadett folyamatosan közbeszól.)

ELNÖK: Képviselő asszonyok, ha megnyomják a gombot, kétperces felszólalásra fogok majd időt adni, viszont ennek a magánbeszélgetésnek itt nincs helye, ezt tessék tudomásul venni! Ne akarják, hogy most itt elkezdjek a házszabály előírásainak megfelelő fegyelmezési eljárásokat folytatni! Parancsoljon, képviselő úr, folytassa!

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, házelnök úr. Mindenekelőtt szeretnék egy hasonlattal élni. Valahogy úgy tűnt számomra az ellenzéki képviselők felszólalásaiból, hogy ők rendelkeznek minden tudással, minden tudás birtokában vannak, és ebből következően minden más következtetést le is vonnak. Miért mondom ezt? Ha önöknek kellene egy büntetőeljárást felépíteni vagy egy büntetőeljárást jogalkalmazóként megalkotni, akkor valószínűleg önöknél a sorrend úgy nézne ki ebből a magaslati szempontból, ahol önök ülnek, vagy ahova képzeletben képzelik magukat, hogy először megírjuk az ítéletet, utána megírjuk a vádiratot, majd utána lefolytatjuk a nyomozati eljárást, majd megírjuk a nyomozati eljárás legfontosabb iratait, majd megírjuk a feljelentést a legvégén. Valószínűleg önöknél, ahogy most a beszédekből hallottam, ez a sorrend. Önöknél van egy kész ítélet, van egy kész következtetés, és mindent ehhez igazítanak. A következtetésük, pontosabban a kiindulási pontjuk az, hogy önök tudják az igazságot, minden tudás birtokában vannak, s ehhez képest mindenki más rossz vagy rosszabb információkkal rendelkezik vagy rosszul teszi a dolgát.Ezt azért is szeretném mondani, mert a központi eleme az önök felszólalásainak, már amennyiben van kapcsolódása a 2018. évi beszámolóhoz, akkor az valójában az, hogy az önök szerint állított vagy vélt korrupciós bűncselekmények mindegyikét nem derítette fel a Legfőbb Ügyészség. Az elhangzott a beszámolóban, hogy milyen emelkedést mutatott a felderítés hatékonysága. Azt gondolom, erről elismeréssel kell szólnunk. Tehát ez azt jelenti, hogy a legfőbb ügyész úr beszámolójában szereplő ügyészség a munkáját végezte. Miért fontos ezt elmondani? Azért fontos, mert amikor arról szólunk, hogy önök felhoztak különböző eseteket  ezt jogi tanulmányaink során mindannyian tudjuk , mindegyik esetnek megvan a maga tényállása és mindegyiknek megvan a maga jogi értékelése. Ha újsághírből szeretne valaki egy jogi eljárást felépíteni, azt rendkívül megalapozatlannak gondoljuk jogi szempontból. Ha valaki valamit állít, de nincsen rá bizonyítéka, de úgy gondolja, hogy neki igaza van, ez egy büntetőeljárás lefolytatása és eredményessége szempontjából megint megkérdőjelezhető.

Szerintem az jelenti a jogállamiságot, az jelenti a büntetőeljárás szabályos lefolytatását, amikor az arra jogosult szervek, a nyomozati szervek meggyőződnek arról, megpróbálják felderíteni teljes mértékében a tényállást, kialakítani a tényállási szempontokat, és az alapján levonják a jogi következtetéseket. Ma itt, ebben a vitában, a felszólalásokban újsághíreket, értesüléseket, vélekedéseket hallottam, bizonyítékokat, ellenérveket, ilyesmit nem, és mégiscsak azt kell hogy mondjam, hogy bármifajta felszólalás vagy bármifajta értékelés, különösen olyan érzékeny ügyben, hogy hol emel az ügyészség vádat és hol nem, annak nagyon megalapozottnak kell lennie.

(15.20)

Az ügyészségnek valamennyi szempontot, ez így szerepel a jogszabályban, a büntetőeljárási kódexben, valamennyi tényállási elemet fel kell deríteni, ami a bűnösség megállapításának irányába hat és abba az irányba is, ami megállapítja, hogy nem történt bűncselekmény, vagy nem az követte el, akit gyanúsítottként esetleg be lehetne vonni az eljárásba. Azt gondolom, hogy ezt az alaposságot és ezt a részletességet lehet számonkérni, az önök esetében pedig  bocsánat, egyszerű és általánosító kifejezéseket tudok én is használni, de csupa ilyet hallottunk ma  vádaskodások hangoztak el, ha önöknek valamilyen ügyben, önöknek nem tetsző ügyben nem az történt, amit szerettek volna.

Éppen ez jelzi az ügyészség függetlenségét, hogy nem a feljelentésnek tesznek eleget, mert az ügyészség nem szolgai végrehajtója egy feljelentésnek, hanem egy önálló független hatóság, amely értékel, értékeli, hogy vane gyanú, a gyanú megalapozotte, ha elindul az eljárás, bizonyíthatóe bűncselekmény bekövetkezte és megtalálhatóe a felelős; többek között, de most nem mennék jobban bele a büntetőeljárás tudományába. Az az összefoglaló véleményem a mai felszólalásokról, hogy ezek valójában megérzések, vádaskodások és különböző, inkább rosszindulatú sajtóhírek sajátos feltalálása (sic!) volt.

Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy amikor korrupciós indexről vagy a korrupció nagyságáról van szó, akkor megint  ez több alkalommal elhangzott, az Igazságügyi bizottság ülésén is kellő mélységben megvitattuk , különbséget kell tenni a korrupciós érzet és a korrupció nagysága között. Nekem ne mondja senki azt, hogy mondjuk, Botswanában ugyanolyan fogalmakkal élnek, ha egyáltalán létezik a korrupciónak európai értelmezése, mint mondjuk, Dániában, Magyarországon vagy Finnországban. Különösképpen vitatható az, hogy egy civil szervezetre hivatkozik valaki  amelyet egyébként nem ellenőriz senki, hogy mennyire pontosak az adatai, mennyire valósak, mennyire elfogultak, egyáltalán milyen tudományos igényűek, senki nem ellenőrzi , tehát erre hivatkozva egy összefoglaló ítéletként azt mondja, hogy ha az Amnesty International ezt mondja, akkor ez így van.

Szerintem minden józan emberi gondolkodásnak alapja az, hogy kétkedéseket fogalmaz meg, mint ahogy önök is kételyeket fogalmaztak meg adott esetben a Legfőbb Ügyészség vagy az ügyészség tevékenységével kapcsolatban. Szerintem, ezt szeretném önöknek javasolni, tegyenek ugyanígy a saját hírforrásaikkal kapcsolatban is, mert ez az igaz értékelés, és itt van egy országgyűlési képviselőnek a felelőssége, hogy mit mond, milyen hangsúllyal mondja, és azt miért mondja.

Ebben az ügyben csak csatlakozni tudok azon képviselőtársaim véleményéhez, hogy akkor tisztességes, ha az ember minden irányban tisztességes és minden irányban elfogulatlan. Ahogy önök elvárják például  most nem az ügyészségre utalok  a bírák kapcsán a teljes elfogulatlanságot, én is ezt kérem önöktől, hogy amikor az igazságot kutatják, hasonló alapossággal, hasonló kritikával nézzék meg a saját forrásaikat és a saját úgymond hírszerzőiket.

Néhány mondat talán az állítások kapcsán és általában azzal kapcsolatban, amit önök megfogalmaztak. A végén elhangzott a közpénzek felhasználása. Csak egy adatot szeretnék, pontosabban egy részt szeretnék önöknek elmondani. Nem vagyok benne biztos, hogy minden ez irányú tanulmányt ismernek, hogy hogyan költik el a közpénzt a világban vagy az Európai Unióban, azonban egyet tudniuk kell, mert ez viszont egy ténykérdés, hogy Magyarországon az egyik legátláthatóbb a közpénzek elköltése. Nézzék meg, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszerünk adataiban hogyan lehet adatokhoz hozzájutni, hogyan nyilvános, hogyan lehet egy gombnyomással megtudni, hogy ki mikor, hogy, milyen körülmények között nyert, milyen ajánlatot adott. Próbálják ezt megtenni, mondjuk, Franciaországban!  csak példaként mondom, ha szeretik a közbeszerzéseket tanulmányozni. A magyar közbeszerzési rendszer az egyik legátláthatóbb, ezért is tudnak olyan sok adatot elmondani, nagyon helyesen, joguk van hozzá; mindannyiunknak jogunk van hozzá.

A felszólalásom végén, melynek az elején is szerettem volna hangsúlyozni, hogy valójában nem az ügyészség 2018-as beszámolójára vonatkoztak az önök felszólalásai, hanem egy vádaskodóhalmaznak lehet ezt tekinteni (Z. Kárpát Dániel: A ti minisztereteket idéztem! Mi ebben a vádaskodás?), mindazonáltal szeretném visszautasítani a parlamentarizmus jegyében is, hogy a legfőbb ügyész urat személyében is fenyegették, általában fenyegették. Általában fenyegetnek tulajdonképpen mindenkit, aki nem az önök oldalán áll. Megmondom őszintén, szokatlannak tartom, hogy a magyar törvényhozás szent helyén azt kell hallani, azt kell látni, hogy valakit börtönbüntetéssel fenyegetnek, az élete ellehetetlenítésével és olyan következményekkel, mint mondjuk, a népharag előtörése. Itt van például egy képviselőnek a felelőssége, hogy mit mond, azt hogyan mondja, és milyen alapon mondja el.

Még egy rövid megjegyzés, bár tudom, hogy ez tényállási elemet nem tartalmaz semmilyen újdonságból. Függ attól egy eljárás, amennyiben nem köztudomású, vagy nem hivatalból értesül róla, vagy nem értesül köztudomású tényként az ügyészség, a feljelentéseknek is függvénye az, hogy milyen eljárások indulnak. Miután a korrupciós bűncselekményekre helyezték a mondanivalójuknak a központi elemét, erre helyezték a hangsúlyt, hozzá kell tennem azt is, hogy nyilvánvalóan a korrupciós bűncselekmények egyik legfontosabb jellemzője, hogy a legnehezebben kideríthetők. Ehhez kellenek adott esetben adatok, feljelentések és ehhez szükséges egy erős nyomozati munka is. Ezt azért mondom önöknek, mert ha emelkedett, márpedig a feljelentések száma tudomásom szerint ebben a vonatkozásban nem emelkedett, de emelkedett a korrupciós bűncselekményekben indult eljárások száma, az azt jelenti, hogy az ügyészség egyre hatékonyabban végzi ezt a munkát, és nagy lelkiismerettel tárja fel az egyes korrupciós eseteket. Érdemes egyébként azt is összehasonlítani, ha ez önöket különösképpen érdekli, hogy hogyan alakulnak ezek a feljelentések és a vádhatékonyság, illetve a korrupciós bűncselekmények arányai, egymáshoz való viszonya közép-európai térségünkben vagy az Európai Unióban.

Elhangzott még Gyüre Csaba képviselőtársam részéről is egy eset, a rongálás, illetve a véleménynyilvánítás szabadságának az elhatárolása. Nyilvánvalóan az egyedi ügyet ismét nem ismerjük, tehát megint egy olyan esetről lenne szó, ha egy tankörben ülnék ismét az egyetemen egy csoportban, amelyben minden egyes tényállási elemet ismerni kell ahhoz, hogy jogi következtetést vonjunk le. Hasonlóképpen, ahogy Szél Bernadett képviselőtársunk is elmondta: ugyanahhoz a tényálláshoz tartozóan lehet csak azonos véleményt kialakítani, egy másik tényállás másik jogi megítélés alá eshet. Ezért van az, hogy például a Gyüre Csaba képviselőtársunk mögött ülő Stummer János, amikor éppen 1848-ra emlékeztem március 15-én, éppen az én plakátjaimat tépkedte, hogy lássák, hogy ezt ő teszi. Az például szerintem véleménynyilvánításnak minősült, nem a plakátelem volt a fontos ott, hanem az, hogy éreztesse a hallgatósággal is az 1848. március 15-ére emlékező közösséggel, hogy nem ért egyet a beszédemmel, bár nem tudom, melyik része nem tetszett neki.

Ezért mondom, hogy az elhatárolás és a tényállás ismerete fontos minden egyes jogi megítéléshez. Ezért van jelentősége annak, hogy nem általában kell a bűnnel szemben beszédet mondani, hanem minden egyes bűncselekménnyel, általában a bűnözéssel és a bűnnel szemben fellépő hatóságokat minden egyes tényállás helyes megítélésére és a bűn üldözésére kell sarkallnunk.

Azt gondolom, hogy jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy az ügyészség 2018. évre vonatkozó beszámolója jól jelzi, hogy a magyar ügyészség az egyik leghatékonyabb szervezetként végzi a munkáját Európában és világszerte.

Köszönjük még egyszer a munkájukat, és visszautasítom a fenyegetéseket. Köszönöm szépen. (Dr. Vejkey Imre tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most következnek a kétperces felszólalások. Elsőnek Bősz Anett képviselő asszony kért szót. Parancsoljon, képviselő asszony!

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bajkai István legutóbbi kijelentésére szeretnék reagálni, amelyben valótlanságot állított rólam. Ugyanis azt kérte számon rajtam, hogy nem szólítottam meg méltóképpen a legfőbb ügyész urat. Ha visszahallgatja a felszólalásomat, többször tisztelt legfőbb ügyész úrnak szólítottam. Igen, valóban szólítottam egyszer a nevén is, de azt gondolom, hogy ez talán nem bűn. Önnel ellentétben én ebbe a Házba azért jöttem, hogy az igazat mondjam, tisztelt képviselőtársam. Tudom, hogy a kormánypárti padsorokban dívik egyébként az a típusú lejárató hadjárat, amiben ha valaki igazat állít, akkor megpróbálják úgy beállítani őt, mintha ő maga tiszteletlen lenne, nem lenne normális, nem tudná fékezni az indulatait. Erre remek példa a mai napon az ön egyik párttársa, T. Mészáros András rólam tett Facebook-bejegyzése, amihez ezúton is gratulálok.

Azt gondolom, képviselő úr, hogy az én esetemben egészen biztosan nem fognak ezek a politikai provokációk célt érni. Ezt szeretném önnek mondani. Határozottan felhívom a figyelmét arra, hogy az imént ön rólam hazudott. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Viszont én is kénytelen vagyok önnek felhívni a figyelmét arra, hogy ön olyat állított a felszólalásának elején  az „én önnel ellentétben azért vagyok itt” kezdetű mondatára gondolok, a folytatást nem mondom , ami sérti a képviselőt. Úgyhogy azt gondolom, ezért vagy bocsánatot kell kérnie, vagy el kell gondolkodnia ezen. Folytatom a kétperces felszólalásokra való lehetőség adását. Szél Bernadett képviselő asszony következik.

(15.30)

DR. SZÉL BERNADETT (független): Szóval, mielőtt paródiába, tényleg nem találok már jelzőket, fulladna az egész magyar Országgyűlés, szeretném itt hangsúlyozni, hogy politikai viták vannak. Én nagyon sajnálom, hogy a fideszes meg a KDNP-s képviselőknek ilyen érzékeny a lelke, és nem tudják feldolgozni két ellenzéki képviselő asszonynak a támadását, de akkor egy dolgot tudok mondani: válaszoljanak a kérdésekre. Vagy húsz kérdést feltettem Polt Péternek, és hozzáteszem, hogy Bajkai úr meg nincsen abban a helyzetben, hogy nekem itt udvariasságot tanítson. Korrupciótól bűzlik az egész Fidesz meg az egész KDNP, és ez az ember, aki itt van, felel többek között azért, hogy ezt gond nélkül csinálhatják, börtönbe kerülés nélkül olyan emberek, akikre régen az igazságszolgáltatás le kellett volna hogy sújtson. Ő az, aki tartja ezek fölött az emberek fölött a tetőt, hogy ne tudjon rájuk hullani az, aminek már rég rájuk kellett volna hullani.Tisztelt Uram! Képviselőtársam! Engem ne tanítson ilyen élethelyzetben arra, hogy én hogyan beszélek és kicsodával! Azért, mert önök lopnak, a magyar egészségügy, az oktatás tönkremegy, emberek éheznek, emberek mennek szét, szociális támogatások nincsenek, plusz a világjárvány  és ön komolyan azzal szórakozik, hogy én hogyan szólítom meg a Polt Pétert? Hát, ne vicceljünk már egymással! Legyen kedves, mérsékelje magát, ez itt egy politikai vita, amiben vagyunk, ön nincs abban a helyzetben, hogy engem oktasson, nincs abban a helyzetben, hogy engem iskolázzon, és egyáltalán nincs olyan helyzetben, hogy rajtam bármit is számonkérjen az én elővégzettségemmel, oktatásommal és az én viselkedésemmel kapcsolatban. Ha valakinek problémája van vele, az a levezető elnök lehet, aki jelezheti Kövér Lászlónak, aki nyilván előszeretettel fog engem megbüntetni bármiért, ami éppen eszébe jut, ahogy teszi ezt most már, nem tudom, nyolc éve.

De legyenek kedvesek, politikai vitában politikai tényekre szorítkozzanak, válaszoljanak a kérdésekre, és ne érzékenykedjenek! Azért szerintem nem annyira gyenge lelkű emberek önök, hogy megijedjenek attól, ha feltesznek önöknek kérdéseket. Vagy igen?

ELNÖK: Képviselő Asszony! Ön is két frakciót vádolt meg egyetemlegesen, ezen is gondolkozzon el! (Dr. Szél Bernadett: Inkább ők gondolkozzanak el!) Bencsik János képviselő úrnak adok szót. Nincs tovább vita, képviselő asszony!

BENCSIK JÁNOS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is Bajkai képviselőtársamra szeretnék reagálni. Tudom, hogy sem Bősz Anett, sem Szél Bernadett képviselőtársam nem szorul rá a védelmemre, mert meg tudják ők védeni saját magukat, de azt gondolom, tényleg indokolatlan volt őket azzal vádolni, amit Bajkai képviselőtársam mondott, mert valóban kemény hangú felszólalásokat hallottunk, de azt gondolom, egyik sem lépte át azt a megengedett udvariassági határt, amit egy parlamenti, adott esetben heves, érzelmes vitában az ember megengedhet magának.Ha megengedi, akkor a levezető elnök úrnak is szeretnék reagálni a kifogására, hogy az én felszólalásomban…

ELNÖK: Ne tegye! Ne tegye, mert azt csak ügyrendi felszólalás keretében teheti, különben meg kell vonjam öntől a szót.

BENCSIK JÁNOS (független): Értem. Akkor csak általánosságban szeretnék kitérni arra…

ELNÖK: Azt lehet.

BENCSIK JÁNOS (független): …ha esetleg valakiben felmerült volna a kérdés, hogy miért nem a legfőbb ügyész úr éves beszámolójában foglaltakra reagáltam, hanem általában az ő tevékenységéről mondtam erkölcsi ítéletet vagy erkölcsi dörgedelmeket, hogy ennek az az oka, hogy úgy gondolom, minden köztisztség esetében, de különösen a legfőbb ügyész esetében az életpálya, az elvégzett munka nem választható szét magától az embertől. Én pontosan tisztában vagyok azzal, hogy ahhoz, hogy valaki egy ilyen magas közjogi méltóságig eljusson, mint a legfőbb ügyészi, nagyon komoly szakmai és erkölcsi átvilágításon kell átesnie és eljutnia, de pontosan emiatt gondolnám azt, hogy önmagában valakinek a hitelességét teszi próbára az, ha megválasztása után nem annak a szellemében jár el, vagy nem annak a szellemében végzi a hivatalát, amire az az életpálya, amit korábban bejárt, egyébként predesztinálta volna. Azt gondolom zárásként, hogy minden egyes esetben, amikor egy ilyen beszámolót hallgatunk, akkor nem lehet és nem is szabad szétválasztani a hivatalát betöltő személyt, az elvégzett munkát és a mögötte lévő szakmai és emberi életutat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő kétperces felszólaló Stummer János képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

STUMMER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bajkai úrra, illetve az ő felszólalására szeretnék reagálni. Megidézte itt ezt a 2018. tavaszi március 15-ét. Akkor egy kicsit tegyük már tisztába, ha már ezt idehozta a Ház elé, hogy mi is történt azokban a napokban és azokban a hetekben! Hozzáteszem azért, van annak egy diszkrét bája, amikor a főügyészi beszámolót követően az Orbán család ügyvédje oktat ki arról, hogy az Orbán család ügyészével kapcsolatban mi az, amit el lehet mondani ebben a Házban, meg mi az, amit nem. Azért azt szeretném jelezni, csak a jegyzőkönyv kedvéért is, hogy amikor sor került arra, Bajkai úr, amit ön itt sérelmezett ebben a Házban, akkor arra azért került sor, mert az azt megelőző napokban tendenciózusan  ugye, mi egy választókerületben indultunk 2018-ban  ragasztották telibe az ellenzéki plakátokat és az én plakátjaimat is a maga plakátragasztói, amíg maga tartotta a beszédet a Klauzál téren, és ezért történt meg ennek a plakátnak a kapargatása.

És még egy történetet szeretnék önnel megosztani szintén 2018 tavaszáról, amire néhány héttel később került sor nem a Klauzál téren, hanem a Budaörsi úton, amikor védtük a Jobbik Magyarországért Mozgalom által kihelyezett plakátokat. Amikor a maguk plakátrongálói megérkeztek az óriásplakátok elé, és mi kérdőre vontuk őket, hogy mégis mit keresnek itt éjnek évadján, és mit akarnak csinálni ezekkel a plakátokkal, akkor tudja, mi történt, képviselő úr? Egy jelöletlen civil autóból fegyveres emberek ugrottak ki, és a helyi fürdőszobaszalon oldalához szegeztek bennünket, ránk fogták a fegyvert. Tudja, hogy mi történt azóta ebben az ügyben? Kérdezze meg ott maga mellett a főügyészt! A világon semmi! A világon semmi! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az együttes általános vitát lezárom.Megkérdezem Polt Péter legfőbb ügyész urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Polt Péter jelzésére:) Igen, kíván válaszolni. Kérdezem, hogy a legfőbb ügyész úr is a helyéről válaszol a vitában vagy innen föntről. (Dr. Polt Péter: Felmegyek.) Megvárom, amíg főügyész úr feljön az emelvényre. (Dr. Polt Péter felmegy az emelvényre.  Z. Kárpát Dániel: Ugyanazon a napon törték be a jobbikos…) Parancsoljon, főügyész úr! 30 perc a főügyész úr rendelkezésére álló időkeret. Parancsoljon!

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem vagyok könnyű helyzetben, mert a legfőbb ügyész nem politikai szereplő, hanem szakmai. Ezt az Alkotmánybíróság több ízben kimondta, hangsúlyozta, ezért nyilvánvaló, hogy az én felszólalásom itt és most szakmai keretek között kell hogy történjen. Ugyanakkor, ahogy erre Szél Bernadett képviselő asszony utalt, politikai vita folyik, és ennek a politikai vitának a keretében a szakmaiságnak igen nehéz a szerepe.

(15.40)

Engedjék meg, hogy talán a helyzet illusztrálására, ha már Bajkai képviselő úr is említette a parlamentarizmus jelentőségét, egy történetet mondjak el röviden. Ez pedig az 1940-es évek végének parlamentjéből való, az akkori koalíciós kormányzás végén, amikor a Kommunista Párt már igen erőteljes befolyást gyakorolt az ország életére, és valamennyi pozíciót megszerzett, de még látszatban demokrácia volt. Itt ebben a parlamentben vita folyt egy nagyon fontos mentelmi ügyben, amely érintette a jogállamiságot, és érintette az ország szuverenitását is. Az egyik kisgazda képviselő hosszasan érvelt jogi érvekkel az álláspontja mellett, míg végül türelmét nem vesztette a másik oldal jeles képviselője, Marosán György, aki ugyanolyan egyenes és szókimondó volt, mint ahogy ezt néha ma is tapasztaljuk a mai parlamentben.

Közbeszólt, és zavarta a felszólalót, mire az elnök figyelmeztette, hogy Marosán úr, majd a későbbiekben lehetősége lesz arra, hogy a jogi érveit előadja, de Marosán György úgy válaszolt, hogy elnök úr, nekem nincsenek jogi érveim, nekem csak politikai érveim vannak, ezek azonban ütik az önök érveit; és tényleg ütötték. Én azt gondolom, azt remélem, és ez a meggyőződésem, hogy ebbe a korba nem fogunk visszatérni.

Elnézést ezért a rövid példabeszédért, de azt gondolom, ezzel talán megvilágítottam azt, hogy igen nehéz a politikát és a szakmát egymás mellett művelni, nekem tilos is, és nem is teszem ezt.

Ami a konkrét kérdéseket illeti, ennek megfelelően a politikai természetű kérdésekre nem kívánok reagálni, nem is tehetem meg. A fenyegetésekre sem kívánok reagálni; ez azokat minősíti, akik fenyegetőztek. A szakmai kérdések közül azokra kívánok reagálni, amelyek a 2018-as évre vonatkoztak, vagy pedig olyan általános jellegű elvi kérdéseket vetettek fel, amelyek egyébként a 2018-as beszámoló kapcsán is hasznosíthatók. Előrebocsátom azt, hogy még így is nagyon sok mindenre tudnék válaszolni, erre azonban az időkeret nem elegendő, úgyhogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan most is azt tudom mondani, hogy azok a szakmai kérdések, amelyek itt elhangzottak és választ nem tudtam adni  nemcsak abból az okból, mert rövid az időkeret, hanem azért is, mert mondjuk, nem 2018-ra vonatkoztak , írásban meg lesznek válaszolva, a jegyzőkönyv alapján minden ilyen kérdést ki fogunk gyűjteni, és meg fogjuk válaszolni.

Akkor nagyon röviden ebben a keretben és ennek megfelelően néhány szót szólnék. Vejkey képviselő úr hozzászólásához azt tenném hozzá, hogy valóban, a gyorsító intézkedéseknek változatlanul 2018-ban is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottunk, és az vezetett minket, hogy a törvényesség mellett az időszerűség is javuljon. 2018 az egyik olyan év volt, amikor az időszerűség az egyik legjobb mutatója volt az ügyészi szervezetnek.

Bajkai képviselő úr az új büntetőeljárási törvény céljairól beszélt, és röviden összefoglalta. Szeretném azt hangsúlyozni, hogy az új büntetőeljárási törvény az ügyészségre sokkal nagyobb terhet rakott, nagyobb munkaterhet és nagyobb felelősséget is, hiszen az ügyeknek egy jelentős részénél lehetőséget kapott az ügyészség, hogy az anyagi igazság mentén gyorsabban és a hosszadalmas bírósági eljárás nélkül is befejezhessék az ügyeket. Ez a procedúra elindult 2018-ban, és szeretném mondani  ennyit talán hozzátehetek , hogy nagyon sikeres a folytatása is.

Egy dolgot mondott még Bajkai képviselő úr, amire szeretnék reagálni, mert ez a szóbeli kiegészítésemben nem hangzott el, pedig én is nagy jelentőséget tulajdonítok neki, a fiatalkorúak büntetőügyeiről van szó. Szeretném azt mondani  ez az írásbeli beszámolóban benne van , hogy az ügyészségnek a jogpolitikával egyezően nem célja alapvetően a fiatalkorúak megbüntetése, hanem megjavítása, és ehhez képest használja azokat az eszközöket, amelyek rendelkezésre állnak.

Gyüre Csaba képviselő úr, elég sok mindent mondott, ezek később visszaköszöntek más képviselők hozzászólásában is, van, amire ott fogok válaszolni, van, amire itt. Az egyik  és ez több helyen is elhangzott  a korrupció és a korrupciós index. Sokadszor mondom, ismételten elmondom itt is, most is, hogy különbség van a korrupció büntetőjogi fogalma, a korrupció társadalmi megítélése és a korrupciós indexek között, vannak kapcsolódási pontok, de alapvető különbségek is. Amiről önök beszéltek, ezek a bizonyos korrupciós indexek, ezek általában úgynevezett percepciós indexek, tehát a korrupció érzetét közvetítik, ilyen a megközelítési módjuk, ilyen a metodológiájuk is.

Amiről mi beszélünk, és megjelent az írásbeli beszámolóban és az én szóbeli kiegészítésemben is, az más, az a bűncselekményekre vonatkozik, az kifejezetten a Btk.-ban található korrupciós bűncselekmények nyomozására és megítélésére vonatkozik.

És ebben nem állunk rosszul, én azt gondolom, hogy nemzetközi összehasonlításban sem állunk rosszul. Az egy más kérdés, és lehet vitatkozni azon, hogy vajon azok a korrupciós indexek, amelyek nem a bűncselekményi részt nézik  és most nem arról van szó, hogy nyomozunk vagy nem nyomozunk, hanem a bűncselekményekről, legyen ismertté vált korrupciós bűncselekmény vagy legyen látens korrupciós bűncselekmény, mindezekben, azt állítom, hogy nem állunk olyan rosszul.

Látom én is a korrupciós percepciós indexeket, ezen lehet vitatkozni, hogy jók, nem jók, előreléptünk vagy éppen hátrább kerültünk. Felhívom a figyelmet arra, hogy a módszertan tekintetében az Állami Számvevőszék sok kutatást végzett, és nagyon érdekes megállapításokat tett, érdemes lenne egyszer azzal is foglalkozni.

Egyebek iránt én említettem azt, hogy valóban, 2018-ban igen megnőtt a korrupciós cselekmények száma, de hozzátettem azt, hogy ennek nem az az oka, hogy a korrupció nőtt meg, hanem az az oka, hogy a felderítés hatékonysága nőtt meg, részben szervezeti változások miatt, amelyek például az ügyészségen történtek, külön részlegek foglalkoztak akkortól már a korrupciós cselekmények nyomozásával, részben pedig olyan módszerek miatt, amelyek a titkosszolgálati felderítés lehetőségét erősítették. Itt a szolgálatok szerepe rendkívül nagy.

Azt szeretném mondani, hogy a korrupciós ügyekben valamennyi, OLAF által tett feljelentést  ezt egyébként képviselő úr is említette  komolyan veszünk, és elindítjuk a nyomozásokat; még akkor is, és erről szó is volt egyes ügyek kapcsán, ha korábban volt abban nyomozás, akkor is elindítjuk, és akkor is megnézzük azokat a bizonyítékokat  a nyomozó hatóság nézi már, általában az ügyészség csak felügyeli ezeket az ügyeket, de mi rendeljük el a nyomozást , ha már lezárt ügyről van szó. Tehát komolyan vesszük az OLAF-ot, annak ellenére, hogy az OLAF adminisztratív szabálytalanságokat vizsgál, míg a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőjogi szempontból nézi meg ezeket az ügyeket. És nem szabad ezt összekeverni, más az egyik és más a másik, büntetőügyekben sokkal szigorúbb feltételei vannak bármilyen elmarasztalásnak.

A pótmagánvádról is szólt Gyüre képviselő úr, hogy az nem töltheti be a szerepét, mert ott nincsen nyomozás. De igen, van nyomozás, lehet nyomozás, hiszen ha pótmagánváddal él valaki, és a bíróság ezt befogadja, hiszen a bíróság dönt arról, hogy befogadja, akkor a bíróság elrendelheti a nyomozást. El is rendeli, van erre példa. De azért azt hadd mondjam, mert ez nem hangzott el a szóbeli kiegészítésben, de valószínűleg, emlékezetem szerint erre az évre, 2018-ra vonatkozó írásbeli beszámolóban sincs benne, hogy a pótmagánvádaknak a váderedményessége pont fordítottan ellentétes az ügyészség váderedményességével: míg mi 98 százalékos váderedményességet érünk el, addig a pótmagánvádaknak a váderedményessége körülbelül 2 százalék körül van. Mit mutat ez? Az én szememben azt mutatja ez, hogy az ügyészség helyesen és jól döntött akkor, amikor egy ügyet megszüntetett és nem vitt a bíróság elé. Körülbelül 2 százalékban tévedett, ez ugyanannyi, mint amikor vádat emelt. Azt hiszem, hogy ennyi tévedés benne lehet a pakliban.

(15.50)

Egyebek iránt a panaszok tekintetében sok olyat mondott képviselő úr, ami a jogszabályokból következik. Ön is mondta, én is tudom, hogy ez nem az ügyészség asztala, hiszen jogalkalmazók vagyunk. De ha megnézi a joggyakorlatunkat, számos esetben történt meg az, hogy a feljelentő, hogyha ő nem volt érintett egyébként  sértettje az ügynek , mégis panaszkodott, formálisan ezt nem tehette volna meg, akkor hivatalból az ügyészség felülvizsgálta a döntést, mert valamilyen problémája neki is adódott vele. Tehát ez is egy lehetőség.

A betöltetlen álláshelyekről is beszélt. Valóban voltak ilyenek; egyre kevesebb számban vannak ilyenek. Ennek oka az, hogy mi mindig posztra keresünk embereket, és posztra nevelünk ki embereket, és csak olyanokat, akik megfelelnek az adott posztra. Tehát csak azért, hogy teljes legyen a létszám, nem töltjük be az álláshelyeket, inkább a többiek egy kicsit többet dolgoznak, de a minőségen nem akarunk semmilyen módon változtatni.

Az ügyészségi nyomozás kapcsán tulajdonképpen meg is válaszolta képviselő úr azt, amit kérdezett. Azért csökkent a befejezésszám 2018-ban, mert valóban nagyon bonyolult és nehéz ügyekben nyomozott a Központi Nyomozó Főügyészség.

Itt is fölmerült a váderedményesség. Itt hadd mondjam, hogy persze, természetesen a váderedményességet különbözőképpen lehet látni. Eredményes egy vád, hogyha valamilyen módon az ügyben a bíróság elmarasztaló határozatot hoz, és ez a 98,1 százalék. De ha lehet, akkor most mondok egy másik számot. A bíróságok az ügyek 83,1 százalékában osztják teljesen az ügyészség álláspontját, tehát akkor az ügyészi indítványnak megfelelően dönt valamennyi fő- és járulékos kérdésben. Ez talán tartalmilag egy még jobb mutató.

Azt gondolom, hogy nincs ellentmondás a fellebbezések tekintetében. Ha megfelelően a számokat összenézzük, akkor kijön az a mutató, amit képviselő úr mondott vagy kifogásolt, de ezt mi is meg fogjuk nézni.

A plakátrongálás több esetben elhangzott. Valóban úgy van, ahogy ön mondta, változott az álláspont. Az ügyészség és egyébként személy szerint én is azt gondoltam, hogy ha nincs olyan kézzelfogható kár, ami első pillanatra az ügyet elválasztja a véleménynyilvánítás szabadságától, akkor ez beletartozik a véleménynyilvánítás szabadságába. Ezt a helyzetet megváltoztatta a Kúriának egy döntése  az ügyészségnek ehhez alkalmazkodnia kell , amely kimondta, hogy ezekben az ügyekben bűncselekmény történik, méghozzá rongálás bűncselekménye. Itt volt egy kis vita, hogy vajon rongálás vagy dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás. Ez a vita mostanra kiegyenesedett. Minden esetben az okozott kárhoz igazodó rongálásról van szó, és az okozott kár mértékétől függően szabálysértés vagy pedig bűncselekmény. Ebben nincs semmilyen eltérés, függetlenül attól, hogy ki az elkövető és milyen színezetű az elkövető.

Egyebek iránt az önök képviselőtársával szemben az eljárást nem az ügyészség kezdte, hanem a rendőrség. Azért kellett a mentelmi jogát felfüggesztetni, mert időközben megválasztották.

Harangozó képviselő úr ügyeket hozott elő; nem is érdekli, hogy mi a válasz. Azt gondolom, hogy ezekre az ügyekre egyébként is megadta az ügyészség a választ. Erre több szót nem kell vesztegetni. Írásban is megvannak ezek a válaszok.

Arató képviselő úr hasonlóképpen nem kíváncsi a válaszra, amin én csodálkozom, de hát itt is az a helyzet, hogy az általa felvetett ügyekben is több írásbeli kérdés is született, ezeket mind megválaszoltuk. Egyebek iránt már korábbi éves beszámoló keretében is rákérdeztek ezekre az ügyekre vagy ezek közül több ügyre. Mindet egytől egyig megválaszoltuk.

Azt szeretném visszautasítani, hogy itt az ügyészség bármilyen módon és bárkivel szemben koncepciós eszközöket alkalmaz vagy pedig bűnpártoló módon jár el. Úgy gondolom, hogy ez megint csak a politika világa, ennek semmi köze sem a szakmához, sem pedig a valósághoz.

Itt válaszolok arra a fegyelmi ügyre, ami több képviselőnél is felmerült. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy sem a múltban, sem a jelenben, sem pedig a jövőben nem fog senki az ügyészségen politizálni, és ha ez megtörténik, akkor az illetőnek nincs helye az ügyészségen. Ez az én személyes véleményem. Egyebek iránt a bíróság megállapította a fegyelmi vétséget ennél az ügyésznél. Szerencsére az elmúlt években nem nagyon akadt hasonló ügy, ez is mutatja az ügyészi szervezet intaktságát. Tehát megállapította a fegyelmi vétséget, csak úgy látta jelenleg, hogy ez nem arányos a kiszabott fegyelmi büntetéssel.

Szél Bernadett képviselő asszony olyan ügyekre kérdezett rá, amelyek 1. nem mindegyik 2018-hoz kötődik, 2. az ügyek gyakorlatilag 100 százalékában megkapta írásban már a választ a korábbiakban. (Dr. Szél Bernadett: Nem igaz!) Ezt egyébként ő is említette. Amit kérdezett, arra mind megkapta a választ.

Egy-két általános megjegyzést azért hadd tegyek. Ilyen az MTVA-ügyek megszüntetésével kapcsolatos határozatok sorsa. A feljelentők kapják meg minden esetben a megszüntető határozatokat, illetve az, akinek bármilyen jogi érdeke fűződik hozzá, és a törvény ezt előírja. Így történt jelen esetben is. Nyilvánvaló, hogy a feljelentők utána már azt csinálnak a határozatokkal, amit ők óhajtanak.

Egyebek iránt több feljelentés volt, több eljárást egyesítettek az MTVA-ügyben, és ebből lett egyetlenegy vádemelés egy személy tekintetében. A bíróság majd eldönti, hogy ez a vádemelés megálljae a helyét vagy pedig nem.

Ami a kamupártokat illeti, ezekről is sokszor kérdezett egyébként képviselő asszony, ezeket is megválaszoltuk. A nyomozások el voltak rendelve ezekben az ügyekben, és ahogy ön is mondta, számos ügyben vádemelés is született.

A tranzitszállások ügyében szeretném azt mondani, hogy az nem fogvatartási hely. Tehát nincs alávetve, nem minősül a törvények alapján fogvatartási helynek. Majd képviselő asszony mint a parlament tagja intézkedhet arról, hogy minősüljön annak, és akkor lesz az ügyészségnek törvényességi felügyeleti joga ellenőrizni ezeket a tranzitszállásokat is.

Bősz Anett képviselő asszony, ha a szóbeli kiegészítésnél jelen lett volna, akkor hallotta volna azt, amit egyébként most is elmondtam, hogy a korrupciós esetek számának növekedése a felderítés hatékonyságának növelésére volt visszavezethető 2018-ban. Most ismételten elmondom, hogy ilyen, hogy magas szintű korrupció, nincs a büntetőjogban, a büntető anyagi jogi szabályokban, ezért ezzel nem tudunk mit kezdeni. Bárki mondhatja, hogy szerinte innentől magas szintű, és onnantól meg alacsony szintű.

(16.00)

Van, úgy látom, egy kis információhiány is. A „Híd a munka világába” programmal kapcsolatban azt mondta, hogy nincs semmilyen előrehaladás, sőt talán még azt is mondta, erre pontosan nem emlékszem, hogy már nyomozás nincs. Olyannyira van nyomozás  ezt lehet, hogy nem mondta, csak én következtettem erre, de olyannyira van nyomozás , hogy öt személyt már meg is gyanúsítottak ebben az ügyben, és biztos, hogy tovább fogjuk vinni ezt az ügyet. Ugyanígy az ön által említett képviselő ügyében is  ott biztos, hogy mondta, hogy nincs haladás  olyannyira van haladás, hogy már vádemelés volt Simonka György ügyében, most már a bíróság fog dönteni az ő felelősségéről.

Olyanokat tudok még mondani, hogy például az önök által, többek által említett csengeri ügyben az, hogy valaki öngyilkos lett, önmagában még nem jelent semmit az ügy büntetőjogi vonatkozásait illetően, egyebek iránt az ügyben természetesen szintén van büntetőeljárás és tanúvallomás, ami egyebek iránt akkor is felhasználható, ha a tanúnak utána változik a státusza, tehát a korábban tett tanúvallomás felhasználható ebben a tekintetben, megnyugtatom.

Bencsik képviselő úrral kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy én valóban igen sok évet töltöttem az ügyészség keretében, és jó a lelkiismeretem, hála istennek.

Egy dolgot hadd vessek fel: itt többen említették, hogy van a jó ügyész meg a rossz ügyész, amit soha nem értettem; nem ez az első ilyen megjegyzés. Egy ügyészség van, erre azért szeretném felhívni a figyelmüket, és ráadásul ez egy olyan hierarchikus szervezet, amely a legfőbb ügyész által van képviselve és megjelenítve, egyébként nemcsak nálunk, sok helyen másutt is; van, ahol más a szabályozás, de nálunk ilyen. Nincs két ügyészség. Egy ügyészség van. Egy ügyészség van, és az tesz mindent. Ha önök szerint jót tesz, akkor ez az egy ügyészség teszi; ha rosszat, akkor ezt is ez az ügyészség teszi.

Stummer János képviselő úr felvetéseire nem kívánok válaszolni, a legelején elmondtam, hogy mit gondolok erről.

Szél Bernadett képviselő asszony konkrét kérdést tett fel. Szeretném azt mondani, hogy az ő konkrét kérdésében nevesített képviselővel szemben nincs vád, még csak nyomozás van.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr a közbeszerzésekre kérdezett rá. Én azt gondolom, hogy ez nem az én asztalom, de azt szeretném mondani, hogy ’18-ban a fővárosban 15 százalékkal nőtt a gazdasági bűncselekményeknek a száma.

És végül engedjenek meg nekem egy utolsó megjegyzést összefoglalás helyett. Úgy tudom, hogy önök tisztelik az Európai Uniót, és sok tekintetben az Európai Uniónak a véleménye meghatározza az önök véleményét is. Ehhez szeretnék talán egy adalékot mondani. 2018-ban  mert ez a 2018. évről szóló beszámoló  ellátogatott Magyarországra Ladislav Hamran úr, az Eurojustnak az elnöke, és mondott egy beszédet, ebből egy rövid részletet hadd idézzek.

Azt mondta Hamran úr: „Magyarország proaktív hozzáállása és igazságügyi együttműködés melletti elkötelezettsége példamutató mindannyiunk számára. Az Eurojust iránti támogatásukat nemcsak azzal fejezték ki, hogy operatív munkájuk során bizalommal fordultak hozzánk, hanem azzal is, hogy Brüsszelben Magyarország hatékonyan védte érdekeinket.

Ennek kapcsán szeretném kifejezni elismerésemet Polt Péter legfőbb ügyész úrnak az európai uniós igazságügyi együttműködés terén hosszú ideje kifejtett elkötelezett munkásságáért, különösen a tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztésére és az Eurojustban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználására irányuló új és konstruktív javaslataiért.”

Hamran úrnak ez volt a véleménye a magyar ügyészségről. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, legfőbb ügyész úr. Most megkérdezem Vejkey Imre bizottsági elnök urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Elnök úr, önt is tájékoztatom, hogy 30 perc az időkerete. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Mindenekelőtt köszönöm a legfőbb ügyész úrnak és a teljes ügyészi szervezetnek a munkáját. Most a 2018. évi beszámolóról van szó. Köszönöm a legfőbb ügyész úrnak azt a türelmét és visszafogottságát, amit az itt elhangzottak után az imént a pulpituson tanúsított. A problémám a mai vitával kapcsolatban az volt, hogy nem a napirendi pont tárgyáról, nem az ügyészség 2018. évi tevékenységéről és nem az annak elfogadásáról szóló igazságügyi bizottsági határozati javaslatról szólt, hanem pusztán politikai pufogtatások hangoztak el. És ha csak ennyi lett volna, akkor azon könnyebb lenne átsiklani, azonban ami engem rendkívül zavar, hogy sokszor fenyegető hangvételű beszédek hangzottak el, amelyeknek, úgy gondolom, nincs helye, illetve nem volna helye a magyar parlamentben. Tehát azt tudom mondani, hogy a felszólalások nagy része méltatlan volt.

A fentieken túl azt akarnám még mondani, hogy nem kívánom tételesen cáfolni azokat a dolgokat, amelyeket az ellenzéki képviselőtársaim mondtak, hiszen azt már a legfőbb ügyész úr megtette. Azonban az mégiscsak rendkívül furcsa, hogy jelenleg aktuális, konkrét ügyekben szólalnak fel 2018. évi beszámoló alapján, vagy olyan ügyekben, melyekre már konkrét válaszokat kaptak. De ennél is meglepőbb volt számomra az, amit a Jobbik vezérszónoka tanúsított, hogy a Jobbik a Transparency International mögé bújt, méghozzá annak egy mostani, 2020. évi jelentése mögé. Ez a Transparency International egy olyan állásponttal jött ki, hogy szerintük korrupciós ranglistában Magyarország hat helyet rontott.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezzel kapcsolatban két probléma van. Az egyik az, hogy álláspontom szerint ez a rangsor rendkívül szubjektív, a másik pedig az, hogy nem a szubjektív érzetre, mint ahogy a legfőbb ügyész úr mondta, kellene alapítani jelen pillanatban itt a 2018. évi beszámolót, hanem a Btk. törvényi tényállásaira, amelyek a napirendet képezték. Szóval, ennyit a korrupciós rangsorról.

Aztán szintén a Jobbik vezérszónoka, Gyüre Csaba képviselőtársunk felhozta az Európai Ügyészség intézményét, illetve hogy miért nem akar Magyarország csatlakozni ehhez az Európai Ügyészséghez. Álláspontom szerint ez se tartozott a napirendhez, azonban ha már ez itt így elhangzott, akkor ezzel kapcsolatban meg kell több dolgot jegyezni. Egyrészt azt, hogy az Európai Ügyészség nem tudna egységes feltételrendszert teremteni a büntetőjog területén.

(16.10)

Márpedig én úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül veszélyes helyzetet állítana elő. Másrészről az Európai Ügyészség kapcsán el kell mondanom, hogy korlátozná Magyarország nemzeti szuverenitását. Harmadrészt el kell mondanom azt is, hogy Magyarország együttműködése példaértékű a különböző nemzetközi bűnügyi szervezetekkel, így az OLAF-fal, az Európai Csalás Elleni Hivatallal, és a Eurojusttal is. És ahogy legfőbb ügyész úr mondta, a Eurojust elnöke itt volt Magyarországon éppen 2018-ban, Ladislav Hamran úr, és azt mondta, hogy példamutató a magyar ügyészség munkája. Példamutató! Tehát amíg a Eurojust szerint példamutató, addig az ellenzék méltatlan szavakkal illeti. Én úgy gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy túl nagy a kontraszt.

Harangozó Tamás és Arató Gergely felszólalásaira a legfőbb ügyész úr már válaszolt, és Szél Bernadett felszólalására is.

Szél Bernadett képviselő asszonynak azonban volt a jegyzeteim szerint egy olyan felszólalása, amiben a Freedom House-t idézte, méghozzá a Freedom House-nak egy szintén mai hírét a 2018. évi ügyészi tevékenység ellenében. Mindenképpen visszautasítom azt, amit Szél Bernadett asszony itt a Freedom House jelentése által mondott, hogy Magyarországon hibrid rezsim lenne. Megnyugtatom önöket, hogy Magyarország továbbra is demokratikus jogállam, még akkor is, ha az ellenzéki pártok a 2018. évi országgyűlési választások során nem kaptak többséget a magyar állampolgároktól, és így megalakulhatott a negyedik Orbán-kormány.

Bősz Anett képviselő asszony felszólalása kapcsán szintén azt tudnám megerősíteni, amit a legfőbb ügyész úr mondott, hogy egyrészt a legfőbb ügyész úr is, másrészt én is elmondtam az expozémban azt, hogy néhány bűncselekmény-kategóriában valóban nem az általános csökkenés, hanem az emelkedés jelent meg 2018-ban. És kifejezetten hangsúlyoztam a fokozott érdeklődés miatt, hogy idetartoznak a korrupciós bűncselekmények is.

De egyidejűleg hangsúlyoztam azt is, hogy nem arról van szó, hogy negatív irányba változott volna a korrupciós helyzet, hanem kifejezetten arról van szó, hogy a korrupciós tevékenység felderítési aránya emelkedett jelentős mértékben, köszönhetően az ügyészségnek. Tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, ez a tényállás így néz ki. Sajnálom, hogy voltak, akik ezeket a tényeket kifordították.

Még egyszer nagyon köszönöm a legfőbb ügyész úr munkáját, az ügyészség munkáját és minden egyes ügyész munkáját. Jó egészséget és további jó munkát kívánok önöknek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   21-39   40-83   84-85      Ülésnap adatai