Felszólalás adatai

Felszólalások:   180-187   188-197   198-205      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az agrárminiszter úrnak: „Önöknél mindig az van a sor végén, aki dolgozik?” címmel. Miniszter úr a válaszadásra Farkas Sándor államtitkár urat jogosította fel. Elfogadjae a válaszadó személyét?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Elfogadom, köszönöm.

ELNÖK: Öné a szó, Magyar Zoltán képviselő úr.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Úgy tűnik, hogy szerencsére, hála a Jóistennek, az aszályos időszak véget ért. Sajnos, elég későn, a korai vetéseknél ez már nem sokat segített, illetve most már a betakarítást is néhány esetben akár nehezítheti is, de még azért nagyon sokat tudott segíteni ez a csapadék.Nem úgy, mint ahogy a szárazság a költségvetésben viselkedik, ott ugyanis úgy látszik, hogy egyáltalán nem ér véget, legalábbis a 2021. évi költségvetési számokat nézve a magyar vidék, az agrárium számára ez a sok éve tartó aszály tovább tart. Gondolok itt például egy alapvető helyzetre, ami az öntözés körül kialakult, és ami ugyan a kommunikációban fontos a kormánynak, de a valóságban a valódi érdemi lépések mégis mindig elmaradnak. Öntözésfejlesztésre ugyanis a jövő évben összesen annyi pénzt irányoztak elő, ami jóindulattal egyetlenegy járásban oldaná meg, mondjuk, az öntözhetőség problémáját, miközben jól tudjuk, hogy van 174 járás.

Ha most levonjuk azokat a járásokat, amelyek nem nevezhetőek agrárközpontúnak, akkor is marad jó néhány olyan járás, sok-sok tucat, ahol bizony megmarad ez a probléma. Az aszályos évek gyakoriságát figyelembe véve, mondhatjuk azt, hogy ez évről évre visszatérő gond lesz a gazdálkodóknak, és ezen semmilyen kártalanítási rendszer egy idő után nem fog tudni segíteni, egész egyszerűen nem fogja tudni tartani a léptéket.

Tehát ezt a fajta megszorítást, hogy teljes mértékben kivonul a magyar állam az öntözhetőség bővítése tárgyköréből, végeredményben azok a gazdálkodók szenvedik el igazán, akik semmi mást nem szeretnének, mint biztonsággal termelni, és ehhez szükségük lenne megfelelő minőségű és mennyiségű öntözővízre a termőföldjeik szélén, amit önök megígértek, és ami jól láthatóan most már tizedik éve nem valósul meg. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Magyar Zoltán képviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Farkas Sándor államtitkár úrnak.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, abban valóban egyetértünk, hogy egy rendkívül száraz tavaszi időszaknak a végén vagyunk remélhetőleg, és ahogy a Medárd-napi természetes időjóslás alapján bekövetkezett, most elméletileg talán negyven napig csapadékossá vált az időjárás, amit az elmúlt hét példája is jelentősen bizonyított. Ez valóban az őszi kalászosoknak már csak egy-két területen, az őszi árpának kevésbé okozott pluszt, a középérésű búzák érése talán lelassult, tehát ott akkor olyan nagyobb baj nem történhet, és igazából a tavaszi kapásnövényeknek és a tavaszi vetésű növényeknek egy kicsit későn jövő, de kedvező csapadékmennyiség hullott le és hull le akár a mostani órákban is ezeken a területeken. Azt azért hozzá kell tenni, hogy rendkívül szórványos, tehát nem egy egyöntetű csapadékhullám érte az országot. A helyi jelentőségű akár 60-80 milliméterrel szemben van, ahol csak 56 milliméter esett, de ha összeadjuk az elmúlt hetekben esett csapadékmennyiséget, összességében erre most már azért különösebb panaszunk nem lehet.

Amit ön felvetett, abban teljesen egyetértünk, hogy öntözésfejlesztésre, az öntözés fejlesztésére rendkívül komoly szükség van az országban. Ezzel kapcsolatban az öntözésről szóló törvény elfogadásra került, és várhatóan e hét végén vagy jövő héten pedig a végrehajtási utasítás is meglesz, amely egyértelműen már azt a szakmai gyakorlati útmutatót fogja adni a gazdálkodók számára, hogy hogyan tudnak fejlesztéshez jutni. Azok a források, amelyek a költségvetésben rendelkezésre állnak, jelentős részben továbbra is megvannak. Természetesen ezek véges számok, de úgy gondolom, hogy jelen pillanatban, ma is az öntözésfejlesztésről szóló pályázati rendszer nyitva van, és nem használták ki a gazdák ezt a lehetőséget. Tehát úgy gondolom, először befele kellene tekinteni, és utána kritizálni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszonválaszra adom meg a szót képviselő úrnak.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Igen, valóban, a gazdák ezt nem merítették ki, és ez nagyon ritka, és mondhatjuk, hogy példátlan eset a hasonló lehetőségek közül.

(17.10)

És pont ezért van óriási felelőssége az államnak, elgondolkodni azon, hogy vajon a gazdálkodók miért nem érezték sajátjuknak ezt a pályázati lehetőséget. Hát azért, mert rendkívül bürokratikus volt, és azért, mert egész egyszerűen ezt a terhet nem lehet elvárni, hogy felvállalja egy átlag magyar gazdálkodó.

Azok, akiknek kitalálták, mondjuk, a támogatási rendszert, a birtokpolitikát, azok mind olyan tehetős nagyvállalkozók, narancsbárók, akik megoldják gyakorlatilag önerőből ezt a problémát. Viszont a vidéki sokaság, a családi gazdálkodók ezrei ezt nem fogják tudni saját maguk lemenedzselni, ezért mondom, hogy állami feladat. Ezért lenne szükség a nemzeti öntözésfejlesztési program valódi tartalommal való feltöltésére, és erre bizony ez a tíz év bőven elegendő lehetett volna. Minden alföldi termőföld szélén ott kellene lenni csatornákban az öntözővíznek, hiszen erre a természeti adottságaink megvannak, és igenis, ebben az esetben a gazdálkodók tudnának élni a lehetőséggel. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Viszonválasz illeti meg az államtitkár urat.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Azt ne vonja már kétségbe, hogy az elmúlt év őszén, karácsony előtt, ha jól emlékszem, akkor fogadtuk el az öntözésről szóló törvényt  egy. Tehát visszafelé nézni most tíz évre, hogy miért nem volt, vissza lehet nézni nem tíz évre, hanem  ahogy már többször elmondtam ebben a Házban  a ’70-es évek közepére, amikor a legnagyobb alföldi öntözőrendszereknek a fejlesztése megtörtént. Sajnos, azóta ilyen horderejű fejlesztés nem történt. Most az ország gazdasági teljesítőképessége, a gazdaságnak a jó állapota tette lehetővé, hogy erre a nagyon fontos területre is fordítsunk figyelmet, és nem utolsósorban az az élelmiszer-biztonság, amit most a járványügyi helyzetben is olyan fontosnak tartunk, erősítette meg igazán azt a gondolatot, hogy igen, olyan hatékony öntözőrendszereket kell felállítani, amelyek aránylag olcsón, de a gazdákhoz el fogják juttatni az öntözővizet. Higgye el, képviselő úr, a legjobb szándékban vagyunk, és nemcsak szándékban, hanem akaratban is, hogy ez így legyen. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   180-187   188-197   198-205      Ülésnap adatai