Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr és Munkatársai! Hát, szerintünk kettős megítélése van az ügyészségnek Magyarországon, és két részre bontanám a munka megítélését. Egyrészt van a szakmai része ennek a munkának. Azt gondolom, azokat az ügyészeket, akik lelkiismeretesen, a jogszabályoknak alárendelten, politikától függetlenül, annak nem alárendelten végzik a munkájukat, elismerés illeti meg, és tényleg köszönet azért a munkáért, amelyet nap mint nap végeznek folyamatosan.De nyilván van egy másik árnyalata is ennek az ügynek, amire szeretnék kitérni, és ez nagyon sok kérdést vet fel. Hová tűnnek a közpénzek Magyarországon? Ez egy nagyon fontos kérdés. Hogy növekedhetett meg ily mértékben a korrupció Magyarországon az elmúlt években? Hűtlen kezelés, vesztegetés  hová tűnnek a pénzek, a közpénzek? Miért került Magyarország oly mértékben hátra a korrupciós világranglistán? Miért mondja mindenki azt, hogy Magyarországon az egészségügy problémái mögött a legfontosabb probléma a hihetetlen mértékben elszaporodott korrupció? Mekkora ebben a politikai elit felelőssége, a kormánypártok felelőssége? De akár az ellenzéki pártoknak is van ebben felelősségük. De mekkora a felelősségük a bűnüldöző szerveknek ebben? Egyes vélemények szerint a teljes magyar államadósság többszörösét tüntették már el ebből az országból a közvagyonból. És hol van a hatékony felderítés? Beszélhetünke hatékony felderítésről ezen a téren? A korrupció felderítése hatékony-e? A közpénzek elsíbolásában vane hatékony felderítés?

A legfőbb ügyész úr 2000-2006 között már betöltötte ezt a posztot, 2010-től mostanáig szintén. Ha jól számolom, ez már 16 év. A rendszerváltás óta 30 év telt el. Ön több mint a felében volt legfőbb ügyész Magyarországon. Mivel magyarázza azt, hogy ily mértékben nőtt meg a korrupció Magyarországon? Milyen intézkedéseket tettek ez ellen? Mi történt? Miért van az, hogy ma Magyarországon rendszerszintű korrupcióról beszél mindenki? Mi lett a Kehi-feljelentések sorsa, az OLAF-feljelentések, az ellenzéki pártok feljelentéseinek a sorsa?

Ön mindig el szokta mondani, meg a kormánypártok képviselői is elmondják mindig, hogy hát, ha bűncselekményről szereznek tudomást, tegyenek feljelentést. Igen, teszünk feljelentést, tettünk feljelentéseket, mindenki tesz feljelentéseket. És mi történik? Ezeket szépen, szépen elutasítják, és nem történik velük semmi. Más kérdés az, hogy egy országgyűlési képviselőnek, egy ellenzéki országgyűlési képviselőnek nincs nyomozati jogköre, nincsen erre csapata, segéderői, nincs lehetősége, hogy nyomozásokat folytasson le, úgyhogy ebből is csak a probléma van, tehát ne hárítsák át ránk e tekintetben a felelősséget.

(13.30)

Az Alaptörvény 29. cikke kimondja, hogy az ügyészség az állami büntetőigények kizárólagos érvényesítője. Ebből is következik az a probléma, hogy ha az ügyészség nem emel vádat, akkor senkit nem lehet elítélni. Nyilván van a pótmagánvád intézménye, de ez megint nehézkes, nagyon kis százalékban lehet alkalmazni, illetve hiányzik az a nyomozati jogkör, amivel a pótmagánvádat fel lehetne építeni egy fontos korrupciós ügyben, amelyiknek ráadásul a szálai messzire nyúlnak, és nem lehet egyszerű eszközökkel ezeket kinyomozni. Tehát ez is nagy probléma, hogy csak azt tudják Magyarországon a bíróságok elítélni, aki ellen az ügyészség vádat emelt. Nyilván a bíróságoknak pedig nincsen nyomozati jogköre, ők hozott anyagból dolgoznak, így nyilván lehetőség van arra, hogy adott esetben bizonyos személyek ellen ne kerüljön sor vádemelésre, így nem követhetnek el nyilván bűncselekményt, mert a bíróság nem mondja ki róluk, hogy ők elkövették.

Nyilván ez egy tendencia a jogalkotó részéről, mert a jogalkotó sok tekintetben szűkítette azt a jogkört, hogy egyszerű halandó emberek is a nyomozati szervekhez forduljanak és/vagy maguk is nyomozást folytassanak le. Mi ezen belül az egyik legfontosabb? És ez nem az ügyészség felelőssége, hanem a törvényhozó hatalomé, mégpedig az Országgyűlésé. Alig alakult meg az Orbán-kormány 2010-ben, az egyik első intézkedése az volt, hogy a vizsgálóbizottságok felállítási lehetőségét megszüntette abban az esetben, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. Hiszen ha akár visszagondolunk a régen nagy port felverő ügyekre, mint például az olajbizottság megalakult az olajszőkítésekkel kapcsolatban, és igenis, volt lehetősége, alkalma, jogi kerete, jogi lehetősége, akár még pénzügyi kerete is, hogy nyomozást folytasson le valamilyen szinten, hogy föltárja, hogy milyen olajszőkítő maffia működik Magyarországon. Ezt valahogy 2010 után az Orbán-kormány szépen eltüntette, ne legyen bizottsági lehetőség a nyomozásra, ne legyen más szerv arra alkalmas, hogy nyomozzon, csak akire befolyást tud gyakorolni.

Aztán itt van egy másik nagyon fontos kérdés, amely megint a törvényhozó hatalom felelőssége, a parlament felelőssége, mégpedig ez a panaszjogkör beszűkítése volt. Ezt is számtalanszor felhoztuk már itt, hogy abban az esetben, ha nem mi vagyunk az ügy sértettjei, akkor nem emelhetünk panaszt, mert elutasítják a feljelentésünket. És ki az ügy sértettje akkor, amikor az állam ellen követnek el bűncselekményt, akkor, amikor a közpénzeket, az adóforintokat síbolják el?

Első fokon a feljelentésünket elutasítják, másodfokon nincs helye panasznak, mert nem mi vagyunk a sértettek. Hát, hogyne lennénk?! Az a 10 millió ember mind a sértettje, aki itt él Magyarországon, aki magyar állampolgár, aki adót fizet be, aki valaha is adót fizetett be, mindenki. Nyilván ez megint nem az ügyészség és különösen nem a legfőbb ügyész úr felelőssége, ez bizony a parlament felelőssége. Ezzel csak azt próbálom érzékeltetni, hogy nincsen politikai indíttatás arra a kormánypártok részéről, hogy Magyarországon a korrupciót felszámolják, hogy a korrupciót egyáltalán bármilyen formában is visszaszorítsák, ennek nincsen meg az igénye a kormányzó pártok között, sőt arra van igény, hogy ezt minél szélesebb formában lehessen Magyarországon művelni.

Ennek köszönhető, hogy ma már mindenki Magyarországon rendszerszintű korrupcióról beszél, olyan rendszerszintű korrupcióról, ahol éppen központi irányítás mellett végzik ezt a korrupciós tevékenységet, és így tűnik el az állami bevételeknek egy jó része, az európai uniós támogatásoknak egy jó része. Hiányzik sok esetben az átláthatóság, a közbeszerzéseknél túlárazott pályázatokról beszélhetünk, pénzvisszaosztásokról, kedvezményezve a kormányközeli oligarcháknak, elosztják az uniós és az állami pénzeket. Tegyünk feljelentést? Nincs nyomozati jogkör, a feljelentésünket elutasítják, vizsgálóbizottságot nem hozhatunk létre. A politikai akarat hiánya, csak ezt emlegethetjük, hogy ez van ebben az esetben. Így jutunk el oda, hogy ma Magyarországon az emberek túlnyomó része úgy gondolja, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának romlása mellett a korrupció elharapózása az egyik legnagyobb probléma. Az emberek úgy vélik Magyarországon, hogy a kormányoldali politikusok törvényen felül állnak, ők bármit megtehetnek. Erről majd még egy kicsit bővebben is fogok beszélni, de most egy picit a jelentésről, amit kaptunk.

Azt látjuk, hogy a betöltetlen álláshelyek száma 7,6 százalékos jelenleg az ügyészségnél, ez korábban is hasonló volt. Erre igazán nem kaptunk magyarázatot, hogy miért nem töltik be ezeket az álláshelyeket. Az ügyiratforgalom az ügyészségen 2018-ban nőtt 10 százalékkal, de ami érdekes volt és megragadó, hogy nyilván mit néz egy ellenzéki politikus, azt, hogy hol nőtt a regisztrált bűncselekmények száma, melyik területen. A kábítószerrel visszaélésnél 25 százalékos emelkedést figyelhetünk meg. Ezt már korábbi felszólalásaim során is szóvá tettem, ami egyébként a társadalom által érezhető is, hogy ez egy súlyos problémát jelent Magyarországon, különösen a legelmaradottabb, szegregált területeken a kábítószer-fogyasztás problémája, illetve az a probléma, ami a kábítószer-fogyasztásból másodlagosan következik, a több agresszív cselekmény és bűncselekmény, ami ennek következtében kerül végrehajtásra. Itt érezhető egy kicsit, hogy itt vannak problémák, tehát nagyobb erővel kellene talán ezen a területen dolgozni.

A legnagyobb emelkedés a korrupciós bűncselekmények területén van, mégpedig itt 2016-hoz képest több mint 100 százalékos az emelkedés, hiszen míg 2016-ban 985 regisztrált bűncselekmény volt, 2018-ban már 2046. Ezen belül a hivatali vesztegetések száma is duplájára nőtt 2016-2018 között, a gazdasági vesztegetések száma pedig gyakorlatilag egy év alatt megháromszorozódott. Illetve még egy gazdasági terület, ahol ugyanilyen mértékű a növekedés, ez pedig a pénzmosás területe, ahol egyetlen év alatt 90-ről 259-re nőtt az esetek száma. Tehát azt látjuk, hogy a gazdasággal, a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeknél jelentős emelkedést figyelhetünk meg a regisztrált bűncselekmények esetében. És még egy érdekesség, ami nem idetartozik, illetve idetartozik nyilván, de nem annyira a gazdasági részhez, ez a természetkárosítás, ahol a legnagyobb mértékben nőtt a regisztrált bűncselekmények száma. Itt gyakorlatilag 550 százalékkal, tehát sokszorosára nőtt, több mint ötszörösére, 81-ről 450-re nőtt az elkövetett természetkárosítások száma.

Az ügyészségi nyomozási adatokból is egy-két ellentmondásra szeretnék majd rákérdezni. 2017-ben 9 ezer feljelentés volt, 2018-ban már csak 12 ezer, tehát körülbelül 30 százalékkal nőtt a feljelentések száma. Az ez alapján elindult nyomozások száma is 20 százalékkal nőtt, 4400-ról 5330-ra, ezzel szemben a befejezett nyomozások száma csökkent 22 százalékkal. Tehát ez vagy megnehezült ügyeket jelez, amelyeket hosszabban kell nyomozni, és ezért elhúzódik a nyomozás, vagy esetleg más oka van, erre rákérdeznék legfőbb ügyész úrnál.

A nyomozás megszüntetése ellen bejelentett panaszok  és itt nem arról van szó, mint amit képviselő tesz és elutasítják, mert nem őt érinti  20 százaléka viszont eredményes volt, ez valamilyen szinten akár minősítheti a nyomozó hatóságot. Itt az elsőfokú nyomozó hatóságról beszélek, hogy talán azt érdemes lenne megvizsgálni, hogy ilyen esetekben, ha ez 20 százalékos mértékű, nem szabadulni akarnake a munkától. Nyilván felvetődik egy ilyen nagy számnál, számaránynál ennek a problémája is.

Az ügyészségi elsőfokú határozatok ellen már sokkal kisebb a panaszok aránya, ez már sokkal elfogadhatóbb, itt 10 százalék volt csak eredményes, ez már sokkal jobb arány. A vádemeléseknél, kiemelte legfőbb ügyész úr, kiemelkedő, hogy egyrészt van a vádemeléseknél egy jelentős csökkenés, 33 százalékos csökkenésről beszélhetünk 8 év alatt. Tehát 2010 óta a vádemelések számában jelentős csökkenés állt be, míg a váderedményesség jelentősen javult, és kimagasló a 98,1 százalékkal a jelentés szerint.

(13.40)

Ezzel szemben nyilván ez a váderedményesség, tehát amikor a váddal egyezően állapítja meg a bíróság a büntetőjogi felelősséget, nem tükrözi, hogy teljes egészében az ügyészség akaratának, szándékának megfelelően születnek ezek az ítéletek. Nem mondhatjuk el, hogy ez évben is csaknem százszázalékos, hiszen nagyon sok a fellebbezés. Az ügyészség részéről 50 százalékát megfellebbezik az elsőfokú bírósági ítéleteknek. Ennek a fele csak ügyészségi fellebbezés, másik fele pedig, ahol kölcsönös fellebbezésről beszélhetünk. Tehát itt a 14 ezer ügyből több mint 7 ezer ügyben volt fellebbezés. Ez azt jelenti, hogy 50 százaléka ellen fellebbezést jelent be az ügyészség.

Itt is kis ellentmondást látok a számokban, mert a 2018-as jelentés szerint a fellebbezés eredményessége 52,5 százalékos. Ezt a 43. oldalon jegyzi meg a beszámoló. Majd a következő részen: a fellebbezések 85 százaléka a kiszabott büntetések súlyosbítását indítványozta, és megjegyzi a jelentés, hogy a bíróságok joggyakorlata elég enyhe, ezért 85 százalékban súlyosbításért fellebbez az ügyészség. Ennek az eredményessége viszont csak 27,5 százalékos. Nem tudom, hogy jön ki a fellebbezés összeredményességében az 52,5 százalék, ha a fellebbezések 85 százalékánál csak 27 százalékos az eredményesség. Tehát itt némi ellentmondást látok ebben a jelentésben.

A nemzetközi kapcsolatokról is volt szó. Majdnem megdicsőült a legfőbb ügyész úr az eddigi felszólalásokban, hogy micsoda nemzetközi tekintély, micsoda nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi jó megítélés van. Látjuk, a jelentésből kiderül, hogy vannak nemzetközi kapcsolatok folyamatosan. Például 2018. szeptember 3. és 5. között a V4-ek találkozóján vett részt a legfőbb ügyész úr, párizsi konferencia volt május 16-18. között. Mind a kettőnek témája volt  ezt azért emeltem ki  az európai ügyészség felállításának kérdése, ez is felmerült ezeken. Azt gondoljuk, hogy az európai ügyészség felállítása és elfogadása azért lenne fontos Magyarországon, hogy pont azok területén, amikről a felszólalásom elején beszéltem, a korrupció visszaszorítása, a közpénzek eltüntetése, az európai uniós támogatások egy jó részének lenyúlása, lehetne bármilyen előrelépés. Azt gondolom, az európai ügyészség mindenképpen hozna, főleg nyilván az európai uniós pénzek elköltésének ellenőrzése terén lenne lehetőség arra, hogy visszább szoruljon a korrupció, és ezzel is Magyarország előrébb léphetne, hiszen sajnos a korrupciós világranglistán rendkívül rossz Magyarország megítélése.

Miért is mondom ezt? Azért is beszélek erről, mert Magyarország a korrupciós világranglistán  mit ne mondjak  a béka feneke alatt van. Soha nem látott mértékben romlott Magyarországnak e tekintetben a nemzetközi megítélése. Magyarország az az egyetlen ország a térségben, amely folyamatosan romlik e téren, míg a térségünk többi országa 2012 óta folyamatosan javít a korrupció nemzetközi megítélésében. Ha egy százas listát nézünk, mert így osztályozzák, Csehország 7 pontot javított 2012 óta, Szlovákia 4, Bulgária 2, Horvátország 1 pontot javított, míg Románia, Lengyelország nulla pontot, tehát ők stagnálnak ebben a 6-8 éves időszakban, sem nem romlott a korrupciós megítélés, sem nem javult. Szlovéniában 1 pontot romlott. Magyarország? Tizenegy pont a romlás! Hihetetlen mértékű romlás, és ez teljes mértékben az alatt az időszak alatt következett be, míg legfőbb ügyész úr betöltötte a legfőbb ügyészi posztját.

Megítélés szerint a legnagyobb korrupciós kockázat Közép-Kelet-Európában Magyarországon van, itt a legnagyobb a korrupció. EU-s szinten, az Európai Unióban utolsó előttiek vagyunk Romániával holtversenyben, mögöttünk csak egyedül Bulgária van egyetlenegy pontra. Azt gondolom, hogy jövőre, ha így folytatjuk, sikerül Bulgáriát is lekörözni, és sikerül majd egyedül a korrupciós világranglista, illetve az európai uniós ranglista legutolsó helyére kerülni. Nem tudom, hogy erre büszkék lehetünk-e. Pedig hallottuk, hogy milyen jók a bűnüldözési szervek Magyarországon. Nem vagyok benne biztos, hogy ez olyan jó eredmény, illetve Magyarországnak olyan jó lenne a megítélése. Ha megnézzük, Bulgária folyamatosan javul, ha nem is nagyon, de azért 2 pontot sikerült javítania, a tendencia felfelé mutat, nekünk pedig hihetetlen mértékben lefelé. A legfőbb ügyész úr kinevezése óta folyamatosan romlik Magyarország megítélése, 2012 óta már 24 helyet estünk vissza a világranglistán. Itt is megállapítják, hogy a korrupció Magyarországon rendszerszintű és központosított, közpénzszivattyú révén az adófizetők pénze magánvagyonná válik Magyarországon. Ezek a megállapítások Magyarországra.

Persze, valamiféle korrupcióellenes tevékenység van az ügyészség részéről is, csak úgy véljük, hogy sok esetben ez egy látszattevékenység. E téren megemlítem Mengyi, Simonka, Boldog István ügyét, ami csak egy nagyon-nagyon-nagyon pici szeletke. Ez szerintünk csak arra hivatott, hogy tudjanak hivatkozni rá a médiában, hogy kormánypárti politikusokat is utolérhet Magyarországon a felelősségre vonás, amennyiben elkövetnek valamit, utolérheti őket az igazságszolgáltatás. Azt gondolom, hogy ez egy-két százalékos szelete, vagy annyi sincs.

Az is megállapításra kerül, hogy az EU-s pénzek felhasználása jórészt a korrupciós rendszer fenntartására fordítódik. Magyarország GDP-jének 6,5 százaléka a közbeszerzésekre megy el. 2018-ban az összes közbeszerzési pénz csaknem 4 százaléka Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. Az EU-s pénzek közel 20 százalékát nyerték el a Mészáros Lőrinc által érintett cégek.

Milyen hatással van a korrupció? Nagyon rossz hatással van mindenre. A gazdaságra, rombolja a gazdasági lehetőséget, gátja a fejlődésnek, kontraszelekciót eredményez, de még a demográfiára is hatással van, és a kivándorlásra is erős hatással van. Ezért kellene ennek megálljt mondani Magyarországon, ezért kellene korrupciómentessé tenni az országot. Ma elmondhatjuk, hogy Magyarország Suriname-mal és Dél-Afrikával van egy szinten a korrupciót tekintve. Azt is elmondhatjuk, hogy előz bennünket Szenegál, Belorusszia, Kuba, Ruanda, de még Namíbia is. Azt gondolom, hogy erre nem lehetünk nagyon büszkék.

Még egy ügyet szeretnék kiemelni, és erre is várnék magyarázatot a legfőbb ügyész úrtól, ez pedig a plakátrongálások ügye. 2017-18-ban több ezer jobbikos plakátot, illetve ellenzéki plakátot rongáltak meg Magyarországon. Ezek szervezetten történtek. Nagyon sok esetben fideszes aktivisták követték el ezeket a cselekményeket, és bármikor feljelentést tettünk vagy bármelyik ellenzéki párt feljelentést tett, ügyészség, rendőrség egyöntetűen állt ehhez a dologhoz, mégpedig úgy, hogy ez a szabad véleménynyilvánítás része Magyarországon. Ha valaki így akar véleményt nyilvánítani, megteheti, nem fér bele a rongálás bűncselekményébe ez a tényállás.

Majd, amikor elfogták Kálló Gergely képviselőtársamat, aki feliratozott néhány fideszes plakátot, akkor éppen legfőbb ügyész úr volt az, aki kikérte a mentelmi jogát Kálló Gergely képviselőtársamnak rongálás címén, amit a tisztelt Országgyűlés ki is adott. Akkor elgondolkodom: itt vannak egyenlők és egyenlőbbek ebben az országban? Mert ha ezt nézzük, két lehetőség merül fel bennem, mert úgy lett minősítve korábban, hogy ez nem bűncselekmény, a szabad véleménynyilvánításba bőven belefér.

(13.50)

Legfőbb Ügyész Úr! Itt két megoldás lehetséges: vagy az, hogy a jogszabályban az van, hogy a fideszes, KDNP-s politikusok, illetve azoknak a támogatói, segítői nem követik el rongálás bűncselekményét akkor, ha az ellenzéki párt plakátjait lerondítják, vagy a másik megoldás az, ha valamiféle politikai irányítás van, hogy kik ellen kell büntetőeljárást indítani. Nyilván, ha fideszes rongál plakátot, azt szabad, ha ellenzéki, akkor azt nem szabad. Kérdezem legfőbb ügyész urat, hogy ha ez eddig nem volt bűncselekmény, vagy ha eddig is bűncselekmény volt, akkor ő indíte fegyelmi eljárást azok ellen a rendőrök ellen, azok ellen az ügyészek ellen, akik leírták azt, hogy a plakátrongálás belefér a szabad véleménynyilvánításba. Vagy különbség van ember és ember között, vagy politikai irányítás alatt áll az ügyészség? Ez a kérdésem. Ez egy nagyon fontos kérdés, azt gondolom, mindenki eldöntheti a választ ezekből. Vagy megkérdezném azt, hogy a cigány szervezeteknek juttatott állami támogatások ügyében történte előrelépés, történteke felelősségre vonások ezen a téren.

Tehát számtalan olyan dolog van, amiben, ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy nincsen előrelépés, sőt nemhogy előrelépés nincs, hanem folyamatos visszalépés van, és itt a kormánypártok sikerpropagandaként élik meg az ügyészség teljesítményét, kapjuk a dicsőítéseket, holott azt látjuk, hogy a nemzetközi megítélése Magyarországnak, ezekből kiderül, pedig katasztrofális, katasztrofális rendszerszintű korrupció van, és ebben nemhogy előrelépés nincsen, hanem folyamatos a romlás, folyamatos a visszalépés. Ezért semmilyen formában nem tudjuk elfogadni a 2018. évi jelentést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.