Felszólalás adatai

Mint említettem ott is, én nem nagyon emlékszem olyan határozati javaslatra az Országgyűlés előtt, amely konkrétan egy cég érdekében fogalmazódott volna meg, ráadásul úgy, hogy ez a döntés, amely megszületett, egy államigazgatási szerv által született döntés, majd pedig ezt a döntést most egy parlamenti döntéssel, előtte pedig egy bizottsági döntéssel szerették volna megsemmisíteni.

Az érdekessége persze az, hogy az a döntés, amelyben a Nemzeti Földalap az állam tulajdonát képező földet meghirdette, és most a pályázat nyertese nem a Kishantos-szervezet lett, hanem egyébként nyolc magánszemély, márciusban született meg. Meglepő módon akkor senki nem tiltakozott ez ellen, és most, talán közeledve a választáshoz, vagy nem is tudom, hogy miért gondolták úgy, hogy november-december környékén kell ebből minél nagyobb hírt vagy legalábbis ilyen típusú feltűnést kelteni. Látjuk az aktivitását az ellenzéknek földügyekben; egyértelműen látjuk azt is, hogy túl közel kerültünk már a választáshoz.

Azért néhány technikai részletet hadd áruljak el. Ez a szervezet sajnálatos módon mégiscsak felszámolás alá került 2009-ben Bajnai Gordon minisztersége alatt, az ő államigazgatásuk indította el, az a szervezet, amellyel egyébként most Szabó Rebeka közös kormányzásra készül, ahogy halljuk, és ezt, hogy nem került felszámolásra 2010-ben a kormányváltás után, ez a kormány akadályozta meg és ajánlotta fel, hogy a 30 millió forintos hátralékát részletekben kifizethetik. Ezért maradt fent egyáltalán a Kishantos-szervezet.

Megjegyzem, hogy közhasznúságra hivatkoznak. Közhasznúsági nyilatkozatot három éve nem adott be. Megjegyzem, népfőiskolára hivatkoznak. Nincs népfőiskolai akkreditációja. Meg lehetett volna szerezni, de nincs neki. (Az elnök csenget.) 20 év alatt népfőiskolai akkreditáció (Az elnök csenget.) nélkül egyébként 183 diákot sikerült nemzetközi szintre cserediákként kiküldeni. Nem állítom, hogy ez túl nagy szám, ha meggondoljuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)