Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A társadalmi folyamatok változása és a változások megértésére és feldolgozására vonatkozó igény szükségessé teszi, hogy azok követése, megértése érdekében megbízható, időszerű, területileg részletes adatok álljanak rendelkezésre. Ehhez biztosít, azt lehet mondani, hogy egyedülálló adatforrást a népszámlálás. Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközönként kerül sor népszámlálásra. A soron következő, 2021. évi népszámlálás a 16. lesz a hivatalos magyar népszámlálások sorában.

A tízévenkénti népszámlálást világszerte azért hajtják végre a nemzeti statisztikai hivatalok, hogy részletes képet kapjanak a népesség nagyságáról, demográfiai viszonyairól, iskolázottságáról, foglalkoztatásáról, nemzetiségi, vallási összetételéről, egészségi állapotáról, háztartási, családi viszonyairól és életkörülményeiről.

A törvény 1. §.-a szerint a következő népszámlálás a 2021. május 1-jén nulla órakor fennálló adatok szerint 2021. május 1. és június 20. között folyna le. A népszámlás nemcsak minden egyes Magyarországon életvitelszerűen élő személyre terjed ki, hanem az ország lakosságállományának, lakásállományának teljes körű összeírására is, így a lakások jellemzőiről is részletes tájékoztatást ad.

A népszámlás eredményeit rendkívül széles körben hasznosítják, nemcsak a döntéshozók, hanem a felhasználók legkülönbözőbb rétegei is. Emellett azt is hozzá kell tennünk, hogy a népszámlálás végrehajtása európai uniós kötelezettség is. Ennek megfelelően a népszámlálás nélkülözhetetlen információs bázisa gazdaságpolitikának, területfejlesztésnek, népesedéssel és családdal, nemzetiségekkel, szociális helyzettel, foglalkozással, lakáspolitikával kapcsolatos szakpolitikáknak, de adatul szolgál tudományos kutatásokhoz, elemzésekhez és a helyi társadalom működésének megértéséhez is.

A társadalmi folyamatok rendkívül gyors változása azonban megköveteli azt is, hogy a népszámlálás is folyamatosan megújuljon. A népszámlás  összhangban a statisztikaiadat-előállítás modern követelményeivel  nem tekinthető már egy elszigetelt adatgyűjtésnek, amely tízévente pillanatfelvételt ad a magyar társadalomról, hanem központi szerepet tölt be a statisztikai adatfelvételek integrált rendszerében, amelynek részei az egyéb cenzustípusú adatgyűjtések, a folyamatos, az évenkénti és a többévenként sorra kerülő statisztikai adatgyűjtések, valamint a statisztikai adatforrások között egyre fontosabb szerepet játszó úgynevezett adminisztratív adatforrások is. A népszámlálás ebben a rendszerben egy kiindulási, viszonyítási pontként szolgál.

(11.40)

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják számunkra, hogy az egyik legjelentősebb igény a részletes területi adatok folyamatos rendelkezésre állása, ezek biztosítása azonban elsősorban népszámlálással és a népszámlálás adatköreinek lehetséges továbbvezetésével történhet.

Mindezek alapján a törvényjavaslattal elrendelni tervezett ’21. évi népszámlálás a hagyományos adatgyűjtés mellett fokozottan kívánja felhasználni a közigazgatásban vezetett adminisztratív nyilvántartások adatait, és a különböző adatforrásokból begyűjtött adatokat összegyűjtve, integrálva széles körű elemzési, döntés-előkészítési potenciált kíván biztosítani a következő évtizedben. Ez a gyakorlat egyébként követi a nemzetközi jogszabályokat és a többi európai uniós tagállam által alkalmazott megoldásokat is.

A következő népszámlálás alkalmával az Európai Unió jelen pillanatban még 28 tagállama közül a tervek szerint 11 ország kizárólag az adminisztratív adatokon alapuló népszámlálást hajt végre a személyek azonosításával, és további 11 ország használ majd kérdőíves összeírást, kiegészítendő a már rendelkezésre álló állami nyilvántartási adatbázisokat, név vagy egyéb személyazonosító adat megkérdezésével. Nyilvánvalóan nekünk is az a hosszú távú célunk, hogy majd azon országokhoz csatlakozzunk, amelyek kizárólag adminisztratív alapon hajtják végre a népszámlálást.

Ki kell azt is emelni, hogy a közeljövőben megszületik az az európai uniós jogszabály, amelyik előírja a tagállamok számára a népszámlálási jellegű adatok évenkénti szolgáltatását, ez pedig kizárólag a rendelkezésre álló állami nyilvántartások adatainak a felhasználásával biztosítható.

Az adminisztratív adatok felhasználása egy első lépésnek tekinthető, a közvetlen adatgyűjtés ugyanakkor sajnos még nem váltható ki egy teljesen regiszteralapú népszámlálással, mert a regiszterek jelenleg nem teljeskörűen fedik le a népszámlálási adatok körét, és a működő nyilvántartások még nem felelnek meg teljes mértékben a statisztikai célú feldolgozás követelményeinek. Ennek ellenére azonban a rendelkezésre álló adatok hozzájárulnak a népszámláláskor felvett adatokkal való összevetésben a teljesebb lefedettség biztosításához, valamint a hiányzó adatok pótlásához. Mindezek mellett az, hogy az állami nyilvántartásban rendelkezésre álló adatokat is fel fogja a KSH használni, segíti az adatok gyorsabb feldolgozását, és a korábbi adatközlést is lehetővé teszi. Ráadásul ez egy költséghatékonyabb megoldásnak is bizonyul a klasszikus értelemben vett hagyományos népszámlálásnál. Ennek köszönhetjük azt, hogy a 2021. évi népszámlálás költségei a tervek szerint nem fogják meghaladni a tíz évvel ezelőtti költségszintet.

2021-ben tehát összeírásra kerülnek a már megszokott népszámlálási adatkörök. Ez a lakosság lakásviszonya, a demográfiai helyzet, családi összetétel, munkavégzés, gazdasági aktivitás, egészségi állapot, nemzetiségi, vallási összetétel. Az adatszolgáltatás a különleges adatnak minősülő nemzetiségi, vallási és egészségügyi adatok kivételével kötelező lesz.

Ki kell azt is emelni, hogy az adminisztratív adatok felhasználása, tehát az állami nyilvántartásokkal való összevezetés csak akkor lehetséges, ha az adatszolgáltatók által az összeíráskor megadott adatok egyértelműen összerendezhetők a nyilvántartásból származó adatokkal. Ezt az azonosítást a családi és utónév felvétele teszi lehetővé. Ki kell emelni, hogy a magyar népszámlálások történetében a 2001-es és a 2011-es népszámlálás volt az egyedüli, amikor a név összeírására nem került sor, míg az Európai Unió többi tagállamában, ahol hasonló módon hajtják végre a népszámlást, 2011-ben mindenhol  mindenhol, minden uniós tagállamban  személyazonosításra alkalmas módon hajtották végre az adatgyűjtést. Ez egyébként nemcsak az Európai Unióban, hanem a világ többi régiójában is így áll.

A magyar állampolgárok véleménye szerint  ezt az adatot, amit most mondani fogok, a Központi Statisztikai Hivatal által 2018 júliusában elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás biztosítja , a magyar állampolgárok 83 százaléka egyetértett azzal, hogy ez alatt a statisztikai adatgyűjtés alatt megadja a családi és utónevét, sőt a megkérdezett öt személyazonosító adat közül, név, anyja neve, személyi szám, tajszám, adóazonosító jel, tehát ezek közül a felkínált lehetőségek közül a név megadásának volt a legnagyobb lakossági támogatása.

Természetesen a teljes magyar lakosságra vonatkozó, személyazonosításra alkalmas adatfelvétel során különös tekintettel kell lenni az adatvédelmi követelmények biztosítására, az adatbiztonság minden körülmények közötti garantálására. A törvényjavaslat ennek a széles körű biztosítékait tartalmazza, amikor előírja, hogy a ’21. évi népszámlálás során az adatszolgáltatók által megadott adatok már az adatfelvétel pillanatában automatikus módon álnevesítésen esnek át. Az adatkezelés, az adat-előkészítés és az adatfeldolgozás során  a törvényjavaslatban előírtak szerint , az általános adatvédelmi szabályokkal összhangban, folyamatosan garantálja mind a különleges adatok, az azonosító adatok és az egyéb, a ’21-es népszámlálás keretei között speciálisan felvett adatok elkülönített, álnevesített kezelését.

A vallásra és a nemzetiségre vonatkozó különleges adatok biztonságát pedig az is szolgálja, hogy az adatfeldolgozást követően ezeket teljes mértékben anonimizálni kell, úgy, hogy kapcsolatuk az adatszolgáltatókkal ne legyen többé helyreállítható. Emellett azt is rögzíti a javaslat, hogy az egyedi adatok felhasználása kizárólag statisztikai célra történhet, tilos annak bármely, nem statisztikai célú felhasználása.

Az adatközlésre, tehát az adatok majdani későbbi kiadására pedig szintén a statisztikáról szóló törvény szigorú rendelkezései vonatkoznak, amelyek alapján egyedi adat nem hozható nyilvánosságra és nem közölhető mással.

Az adatvédelmi garanciák érvényesítése érdekében a törvényjavaslat egyébként azt is külön kimondja, hogy ’21-es népszámlálás előkészítése, végrehajtása és az adatok feldolgozása során a Központi Statisztikai Hivatal szorosan együttműködik a nemzetiségi, vallási közösségek, valamint a fogyatékossággal élők érdekképviseleteivel. Ez is biztosítja a ’21-es népszámlálás átláthatóságát, és ez egy, még egyszer mondom, a törvényjavaslatban rögzített garancia.

Az adatgyűjtés végrehajtása vonatkozásában pedig az a cél, hogy a kérdőív kitöltése a lehető leggyorsabban és a legrugalmasabb módon történhessen meg. Ennek érdekében az adatszolgáltatás elektronikus úton fog történni 2021-ben, online felületen, többféle mobil eszközön, a kérdőív önálló kitöltésével, valamint a számlálóbiztosok által tabletek segítségével. Tehát mindenhol elektronikus úton fog történni a kérdőív kitöltése, ezt vagy önállóan az állampolgárok végzik, vagy pedig a kérdezőbiztosok tabletek segítségével bonyolítják le az adatfelvételt. Ezen elektronikus adatgyűjtés révén az adatszolgáltatás önállóan, kényelmes időpontban teljesíthető, és a válaszadás időtartama az interjús módozatok esetén is jelentősen lecsökken.

Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy ez a törvényjavaslat, amelyet jelen pillanatban tárgyalni készül a Ház, a XXI. század követelményeinek, a hazai és nemzetközi jogszabályoknak, a nemzetközi gyakorlatnak és az adatfelhasználók igényeinek a lehető legszélesebb körben megfelelő, az adatminőséget és az adatok védelmét egyidejűleg garantáló összeírás, amely lehetővé teszi a népszámlálási jellegű adatok folyamatos, nem csak egy időpillanatban történő előállítását, és ez az azt követő évtized meghatározó stratégiai jellegű statisztikai adatforrása lesz. Ezért szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(11.50)