Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat célja a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak és kormánytisztviselők tekintetében új jogállási törvény megalkotása.Ez a törvény hosszú távon képes biztosítani, hogy az érintett személyi állomány stabil, kiszámítható életpályával, a foglalkoztató szervezetek pedig a sajátosságokhoz és az ellátott feladatokhoz egyaránt igazodó, kellően rugalmas foglalkoztatási keretekkel rendelkezzenek. A szabályozás kialakításának célja az illetményrendezésen túl a stabil, kiszámítható előmenetelt biztosító egységes életpálya bevezetése, az egységesség biztosítása.

Az új jogviszony, azaz a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony szabályozási bázisa a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyairól szóló 2015. évi XLII. törvény. A szabályozás egyik alapvetése, hogy az érintett személyi körbe tartozót, akinek a pontos megnevezése a törvény alapján rendvédelmi alkalmazott, kizárólag az új jogviszonyban lehet foglalkoztatni a rendvédelmi szerveknél. A törvény pontosan tartalmazza, hogy az adott rendvédelmi szervnél mely munkaköröket lehet ellátni a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony keretén belül.

A törvényjavaslat részletesen tartalmazza az új jogviszony tartalmát, ezekből csak néhány dolgot szeretnék kiemelni. A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony különleges jogviszony, amely az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv, valamint a rendvédelmi alkalmazott között jön létre. Mindkét felet sajátos kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A többletkötelezettségeket jelzi, hogy a rendvédelmi alkalmazott a jogviszonyból fakadó kötelmeit egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A rendvédelmi szerv e vállalásáért cserébe köteles biztosítani a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételeket, a törvényben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket.

Az igazgatási jogviszony esetében a jogviszony alanyainak joggyakorlását tekintve e kötelezettség teljesítését garanciális jelleggel keretbe foglaló elvek a következők. Együttműködési kötelezettségi joggal való visszaélés tilalma és az egyenlő bánásmód követelménye. Az együttműködési kötelezettség értelmében a jogviszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. Kötelesek a felek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról tájékoztatni, amely a jogviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

A jogviszonnyal kapcsolatban tilos a joggal való visszaélés, emellett a jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. A törvényjavaslat szerint joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az alapelvek között rögzíti az egyenlő bánásmód követelményét, amelyet a jogviszonnyal kapcsolatban meg kell tartani. Ugyancsak ennek az alapelvnek az érvényesülését szolgálja a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, mely szerint a munkáltató rendvédelmi szervnek megkülönböztetés nélkül kell biztosítania a rendvédelmi alkalmazottnak az előmeneteli lehetőséget, amely kizárólag a szakmai képességei, képzettségei, a gyakorlata és a teljesítménye, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján illeti meg az érintettet.

A törvényjavaslat a jogviszony létesítéséhez kötődő általános és különös alkalmazási feltételeket határoz meg. A közszféra más területeihez képest az alkalmazási feltételek e foglalkoztatási csoport esetében szélesebb körűek. Ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a kifogástalan életvitelhez, a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez hozzájárulás csak különös alkalmazási feltétel. A jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, főszabályként határozatlan időre.

A kinevezés érvényességi feltétele az eskü, amelynek letételéig a rendvédelmi alkalmazott munkába nem állítható. A törvényjavaslat a próbaidő kikötését kötelezővé teszi. A próbaidő időtartama minimum 3 hónap, maximum 6 hónap. A próbaidő alatt a jogviszonyt bármelyik fél indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

A kiválasztás tekintetében rendezőelv, hogy jogszabály vagy a rendvédelmi szerv döntése alapján a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet; pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt.

A rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi érdekből, a rendvédelmi szerv vezetőinek döntése alapján vagy más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján beleegyezésével, munkakör vagy meghatározott feladat ellátására más szervhez kirendelhető. A kirendelés határozatlan vagy határozott időre szól, de legfeljebb két évre történik. A rendvédelmi alkalmazottnak meg kell felelnie a miniszter által meghatározott egészségi alkalmassági követelményeknek, amelyek nem azonosak a hivatásos állományúakra előírt alkalmassági követelményekkel.

A képesítési követelmények tekintetében a törvényjavaslat alapvetésként rögzíti, hogy a vezetői és a felsőfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazott kinevezéséhez felsőfokú végzettség, a középfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazott kinevezéséhez pedig érettségi szükséges.

Kedves Képviselőtársaim! A KDNP-frakció a törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)