Felszólalás adatai

(12.00)

A mai napra most már sokadik alkalommal a magyar államadósság növekedését ajánlja a választópolgárok figyelmébe és helyezi politikájának célpontjába. Van-e ebben ráció? Van-e igaza a miniszterelnök állításának?

Igaz-e az az állítás, hogy az államadósság növekedését érdemes megvizsgálni, hogy milyen mértékben szolgálta a haza javát, és milyen mértékben szűkítette esetleg mozgásterét? Azt gondolom, hogy igen. De ez csak akkor igaz, hogyha van bátorsága a miniszterelnöknek és a mögötte álló többségnek és van képessége a vele szemben ülő ellenzéknek, hogy akkor értelmesen beszéljünk erről a kérdésről.

Hozzáteszem, volt itt ebben a Házban ilyen hozzászólás: az, amit az LMP-s kollégák az elmúlt húsz percben elmondtak és megmutattak, az egy értelmes, okos, szakszerű elemzése a helyzetnek. (Zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Balla György: Nélküled nincs Bajnai-szövetség! Dicsérd meg Bajnait, és rendben vagyunk!) A magyar államadósság európai és világ-összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el. Lényegesen alacsonyabb, mint Olaszország, Dánia, Japán vagy akár az Egyesült Államok adóssága. Helyesen állapítják meg a kollégák, hogy nem az államadósság mértéke, hanem finanszírozhatóságának fenntarthatósága az, ami az alapvető kérdés. Amikor azt vizsgálják a kollégák, hogy kinek és minek köszönhető, hogy a 2000-es években valóban jelentősen, nagyjából húsz-huszonegynéhány százalékponttal emelkedett a magyar államadósság, akkor sokaknak kellene önvizsgálatot tartani. Nekünk is. Meg is fogom tenni. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiban.) De önöknek is!

A 2000-es évek elejétől a költségvetés alappályájához képest nagyjából 1900 milliárd forinttal költöttek többet az egymást követő első Orbán, Medgyessy Péter kormánya és az én első kormányom. 1900 milliárddal többet. Ez az 1900 milliárd forintnyi többletterhelés, ha úgy tetszik, extrakifizetés a három kormány között jól kiszámítható, jól megmutatható módon a következőképpen oszlik el.

2000-ben, 2001-ben és 2002-ben az elfogadott kétéves költségvetéshez képest a költségvetésbe hosszú távon beépülő, azaz nem csak egyszeri tételt jelentő módon Orbán Viktor első kormánya 570 milliárd forinttal költött többet, ezt hagyta az őt követő kormányoknak örökségül. Ennek részleteit az államadósságot vizsgáló, a mai kormány által kezdeményezett vizsgálóbizottságban bemutattuk és elmondtuk.

Medgyessy Péter száznapos programjai - Orbán Viktor 570 milliárdos adósságnövekményéhez képest - 820 milliárd forinttal növelték a költségvetés többlethiányát. Ehhez képest az én első kormányom nagyjából Orbán Viktor hagyatékához hasonló, annál valóban csak valamivel kevesebb, 510 milliárd forinttal növelte meg az alappályához képest a költségvetést.

Tehát ha valakiknek kell önvizsgálatot tartaniuk, akkor az ez a három kormány. Kétségtelenül igaza van azoknak a képviselőknek, döntően a parlamentbe újként érkezett pártoknak, akik azt mondták, hogy annak semmi értelme nincsen, ha a fideszes kollégák csak az MSZP-t bántják, az MSZP-s kollégák pedig semmit nem szólva a saját felelősségükről, megismétlik tükör módon a Fidesz érvelését.

Mind a három kormányt ugyanaz a gazdaságpolitikai tévedés hatotta át, az enyémet is. (Németh Szilárd István: Az egyiket a lopás is áthatotta!) Az, hogy a belső fogyasztás önmagában vett növekedésével a magyar gazdaság felpörgethető, és a növekvő gazdaságból majd a növekvő adósság finanszírozható lesz. Azt gondolom, hogy ez megalapozatlan vágy volt, hozzáteszem, hogy úgy látom, hogy az MSZP, én magam ennek tanulságait megértettük, nemcsak 2006-ban, hanem talán a mai vitából kideríthető módon mind a mai napig. Fideszes kollégáim, kezdve onnan, hogy ez a kormány azzal az ígérettel lépett a színpadra, hogy a hiány növekedéséből fogja majd felpörgetni az ország gazdaságát, mintha mind a mai napig egy árva szót nem értettek volna meg ebből.

Uraim és Hölgyeim, a szemben lévő padsorokban, önök semmit nem tanultak, önök semmit nem felejtettek. Egy dolgot tudnak csinálni: saját sikertelenségük eltakarása érdekében bűnbakot gyártottak. Azt hiszik, hogy legalább egy ponton sikeresek, hogy csökkentették az államadósságot. Önök tévednek! Beszéljenek őszintén!

Önök nagyjából 3-4 százalékkal csökkentették az államadósságot, eközben 10 százalékpontnyi megtakarítást éltek fel. Az önök tevékenységének eredménye az adósság és a megtakarítás egyenlegében, hogy Magyarország adóssága ma összességében 6-7 százalékkal nagyobb, mint amikor átvették a kormányzást.

Ha valakinek van oka magyarázkodni, akkor az önök. Ha valakinek van oka megkérdezni, hogy miért nem tanulták meg ennek az előző évtizednek a tanulságait, akkor az a mai ellenzék, és mi ezt a kérdést fel is tesszük. Ha kell változtatni, ha kell felelőst találni azért, hogy miért mennek ma is úgy a dolgok, hogy Magyarország Európa egyik leggyengébb és legsebezhetőbb gazdasága, hogy miért lettünk páriák a világban, és hogy Magyarország miért fuldoklik a tehetetlenségben, akkor a válasz egyszerű. Ez ennek a lehetetlen, elfogadhatatlan gazdaságpolitikának és mentalitásnak a következménye. Az önök forradalma megbukott, és ha így folytatják, sajnos Magyarország vele együtt fog bukni. Szégyelljék magukat! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)