Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Talán néhány hónappal ezelőtt volt már előttünk egy olyan törvény, amelyik azzal foglalkozott, hogy hogyan enyhítsük azokat az adminisztratív terheket, amelyekkel az állampolgárok találkoznak a mindennapi életükben, és hogyan lehetne ezek egy részét valamilyen módon elektronizálni, valamilyen módon átterelni az online világba és online formába. Akkor is elmondtam és most is mondom azt, hogy a DK részéről az ilyen törekvések mindig is támogatást fognak élvezni. Minden programunkban és minden megszólalásunkban elmondjuk, az, hogy tegyük lehetővé minél inkább az elektronikus ügyintézést és minél több, állampolgárok által intézendő ügytípusban legyen lehetőség arra, hogy az elektronikusan is intézhető legyen, mindenképpen egy üdvözlendő és támogatandó cél. Egyébként ha ennek a csomagnak, ennek a negyven-akárhány törvény  most ne nyissuk ki, hogy egy vagy kettő, de negyven-akárhány törvény  módosításának az a célja, s államtitkár úr szerint a deklarált célja mindenképpen az, hogy jobb legyen az állampolgároknak, hogy kevesebb teher legyen rajtuk, akkor ez üdvözlendő, támogatandó, jó. Ugyanakkor felmerül néhány kérdés, probléma egyik-másik megfogalmazás, illetve módosítási javaslat kapcsán. Először is az, hogy számtalan esetben elektronikus űrlapot vezetnek be, és az elektronikus ügyintézés lehetőségei tágulnak, ez jó és támogatandó, de ilyenkor mindig felvetem azt, vajon számolunk-e azzal, hogy nekünk itt Budapest közepén nyilván lehetőségünk van interneteléréshez, s könnyen és pontosan meg tudunk érteni egy elektronikus űrlapot, s tudjuk kezelni ennek a kérdéseit és a kitöltési útmutatóját, de bizony ám ez nem igaz mind a tízmillió magyar állampolgárra.

(14.50)

Tudjuk, hogy létezik digitális írástudatlanság, tudjuk, hogy vannak olyan részei ennek az országnak, ahol az internethez való hozzáférés még mindig azon múlik, hogy azon a településen, abban a faluban van-e valamilyen olyan közösségi hely, ahova be lehet menni bizonyos órákra és ott lehet elektronikusan ügyintézni dolgokat. Tehát ilyenkor, amikor egyébként támogatandóan azon dolgozunk, hogy online is elérhetők legyenek ügytípusok, illetve ügyintézés is online történhessen, akkor mindig kellene arra is gondolni, hogy dolgozunk-e eléggé azon, hogy egyébként ez minél szélesebb körben hozzáférhető legyen. Ugyanis a vége, a lényege ez az ilyen javaslatoknak, nemcsak az, hogy megcsinálunk egy űrlapot elektronikusan, hanem az, hogy vajon tényleg tudják-e használni azok, akiknek ezt használniuk kell és az ügyekben el kell járniuk, és hogy át tudjuk-e terelni, hogy úgy mondjam, az ügyeket erre az online felületre.

Én annak nagyon örülök, hogy a vadászati hatósági eljárás is átterelődik például elektronikus útra úgy, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr a benyújtója ennek a törvénynek. Nem tudom, nem kiemelni ezt a momentumot sem.

A másik megjegyzésem, amit előttem Bangóné Borbély Ildikó is elmondott, hogy bizony ám, ha jól értem, a KSH, ha kéri, megkapja a szolgáltatóktól a teljes telefonos adatbázist, ami létezik ebben az országban. Tehát a mobiltelefonos adatbázisról is szó van, ha jól értelmezem a törvényt. Igen, valóban ismételten kell jeleznem, hogy az ellenzéknek vannak komoly problémái és gondjai a KSH adatkezelésével. Felmerülnek kérdések, dilemmák, gyanúk, hogy a KSH adatkezelése kapcsán esetleg valamiféle olyan adatgyűjtés vagy későbbi olyan adatfelhasználás zajlik, ami már bizonyos politikai szándékokat kiszolgál. Volt ilyen az elmúlt tíz évben, ezt Bangóné Borbély Ildikó fel is említette. Másfél év múlva pedig ebben az országban választás lesz. Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy e törvény lényege valójában ez, valójában ez a fajta lehetőség, hogy ugyan a privát cégek, magáncégek, a nemzetközi telekommunikációs cégek által birtokolt telefonos adatbázist nem lehet megszerezni máshogy, most megszerzi akkor a KSH, ha kéri, és természetesen benne van a törvényben, hogy majd utólag megsemmisíti. Ez számos aggályt felvet, hogy ne mondjam, gyanút.

Van rengeteg pozitív dolog ebben a törvényjavaslatban, tényleg van, és nem ironizálok ezen. Nem is fogom mindet felsorolni, csak egyet hadd említsek! Azt, hogy a munkaügyi hatóságoknak eddig eredetiben kellett benyújtani a munkaügyi papírokat, ha olyan ügyintézés zajlott, de most már elegendő másolatban benyújtani, igaz az eredetivel megegyező hiteles másolat jelzéssel. De ez mindenképpen például előrelépés. De sok-sok ilyen apró kis bonbon van elrejtve ebben a csomagban, ami támogatandó, ami jó ebben az egész javaslatban.

Nekem furcsaságot okoz, de bizonyára államtitkár úr majd megmagyarázza, ez miért van, hogy rögtön úgy indul a törvénycsomag, ha jól értem, hogy utak, járdák létesítéséhez bizonyos feltételek esetén már nem kell engedély, csak bejelentés. Nekem ez mindenképpen indoklásra szoruló része a dolognak. Megint hadd hozzak be aktuális ügyet, hiszen ebben az országban élünk és ezeket az impulzusokat kapjuk. Bizonyára olvasták a tisztelt képviselőtársak is, hogy tegnap, tegnapelőtt Orosháza mellett Erdős Norbert államtitkár úr egy földutat avatott. 90 millió forintért készült el az a földút, én ennek nagyon örülök Békés megyei lévén, de milyen jó lett volna, ha előbb jön ez a törvény, akkor még engedély sem kellett volna, csak bejelenteni kellett volna, hogy földutat szeretne.

Végül Vejkey képviselőtársam említette a közérdekűadat-igényléseknek egy bizonyos részét vagy annak megvalósítását. De hadd hozzam azt a problémát ide, amiről egyébként az Igazságügyi bizottságban egy másik törvény kapcsán is beszéltem már. A közérdekűadat-igényléseknél azt természetesnek gondolom én is, hogy ha bizonyos költség felmerül abból, hogy elő kell állítani azt az adatbázist, bizonyos adatokat, adatoknak a tárhelyét, amit át kell adni egy igénylőnek, ennek van egy költsége. Az szerintem elfogadható, ha az a költség valamilyen módon megfogalmazódik és akár bekerül a rendszerbe, egyébként ez így zajlik most is.

A gond itt kettős. Egyfelől az adatszolgáltatók, az adatok birtokosai szeretnek egy nagyon magas és senki által nem ellenőrzött összeget mondani arra, hogy neki mennyi időbe, energiába, humán erőforrásba és annak a felszorzott forintértékébe kerülne annak az adatnak az összeállítása. Ezek túlzó, sokszor milliós értékek egyébként. Mi, a DK sokszor jutottunk ebbe a helyzetbe, hiszen a közérdekűadat-igényléssel rendszeresen élünk, és rendszeresen akár bíróságig is elvisszük az ilyeneket. A másik esetben pedig, amikor meg lehetne adni az adatkikérést és az adatigénylést azzal, hogy egy pendrive-ra vagy bármilyen más adathordozóra másolják át az egyébként létező dokumentumokat, na, ehelyett printelgetni kezdik, majd beszkennelik, majd újra kiprintelik, újra beszkennelik, ezzel rontva az anyagok értelmezhetőségét. Tudjuk, hogy ez zajlik. Hegedűs Zsuzsa költései ügyében pont egy hónapja jártunk így, hogy rengeteg mindent így majdhogynem olvashatatlanná tettek.

(Folytatás 170/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. november 20. péntek 170/2. szám

Országgyűlési Napló

Tehát a lényeg az, hogy ha már elektronizálásról beszélünk, ha már online ügyintézésről beszélünk, akkor arra is lehetne gondolni, hogy az adatkikéréseket, adatigényléseket is simán lehetne úgy megoldani és ezzel aztán a vele járó költség kérdését is kezelni, hogy ezt is elektronikusan is lehetővé teszik, és azokat a bizonyos adatokat, amelyeket jogszerűen egyébként bárki kikérhet, lehetne elektronikusan is átnyújtani, és ezzel már nem lenne költség.

Egy szó, mint száz: a törvényjavaslat számos előrelépést, számos, az állampolgárok számára pozitív intézkedést tartalmaz, de amint soroltam, sok-sok-sok kérdés, probléma, jelzés van bennünk ezzel kapcsolatban, és erre várnám államtitkár úr reagálását. Köszönöm szépen.