Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Mielőtt rátérnék a 2023. évi központi költségvetésre, a költségvetésitörvény-javaslattal kapcsolatos véleményünk ismertetésére, engedjék meg, hogy rávilágítsak egy érdekességre, ami a mindenkori költségvetés egyik különlegessége, érdekessége, mondhatni azt, hogy egyben problémája is, és ez az elmúlt évek során is így volt a mindenkori költségvetések esetében. Ez pedig az, hogy van egy olyan jelenség, amely nem látható a költségvetésben az elmúlt évek során sem, viszont nagyban befolyásolja a költségvetés végrehajtását.

(17.30)

De vajon mi lehet ez? Többször hallottuk már az Országgyűlésben is, hogy bizonyos esetekben vagy időszakokban nincs pénz, nincs pénz, nincs pénz, de ha mégis valamire nagyon kell, vagy esetleg olyan baj van, hogy valamilyen forrást jó lenne találni, akkor egyszer csak mégis sikerül azt a forrást megtalálni. Olyan ez, mintha valami láthatatlan széf lenne, amibe be lehet nyúlni és onnan kivenni, ha tényleg nagy a baj, egy kis pénzt. De nem csigázom tovább a kíváncsiságot, hogy mi is lehet ez. Ez nem más, mint a fejezeti kezelésű előirányzatok és azok költségvetési maradványainak kérdése.

A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetek sajátos szakmai ágazati feladatainak ellátására szolgálnak, céljukat, kezelésük és felhasználásuk szabályait a minisztériumok rendeletben szabályozzák. Részletesebben a fejezeti kezelésű előirányzatok sajátossága, hogy a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvánnyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a fejezetet irányító szervek a kötelezettségvállalással lekötött összeg ki nem fizetett részét vihetik tovább a következő évekre. Ennek technikai lebonyolítása úgy történik, hogy az éves költségvetési beszámoló elfogadását követően, a tárgyévet követő évben saját hatáskörben, a második évtől kezdődően a kormány engedélyével előirányzat-módosítást hajthatnak végre. Az előző évi költségvetési maradványokat tehát a költségvetések nem tartalmazzák, tehát a 2021. évi maradványokat a 2022-es költségvetésben nem lehet látni, de mégis ott van.

A kormány nyilvánosság számára hozzáférhető takarékossági intézkedései közül az irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat 2021. év végén kettő is érintette. Egyrészt a kormány az 1888/2021. számú határozatával fejezeti kiadási maximumot írt elő, ami felett a fejezeti kezelésű előirányzatokról nem lehetett kiadást teljesíteni, másrészt gyökeresen megváltoztatta a költségvetési maradvány addigi szabályait. Ugyanis a 2021. évi költségvetési beszámolóban csak szűk körben volt lehetőség kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány kimutatására, a maradvány többi részét a fejezetet irányító szerveknek be kellett fizetniük a megtakarítási alapba.

Véleményünk szerint a kormány ezeket az intézkedéseket azért hozta, mert pontosan tisztában van azzal, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokon bőven van mit megtakarítani. A Magyar Államkincstár honlapján a költségvetés végrehajtásáról közzétett 2021. december 31-ei adatok alapján számításaink szerint a takarékossági intézkedéseknek köszönhetően legalább 700 milliárd forint megtakarítás keletkezett, aminek a felhasználása nem automatikusan történik, hanem indokolt kérelem alapján a pénzügyminiszter dönt róla. A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint az év végi takarékossági intézkedéseknek és a Pénzügyminisztérium felülvizsgálatának akkor van értelme, ha például ebben az esetben a 700 milliárd forintnak legalább egy részét az eredeti céltól fontosabb feladatra, például a tanárok béremelésére fordítják, így nem kellene az uniós forrásra várni.

A koronavírus okozta járvány következményeinek enyhítésére a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, vagyis az RRF szolgál, mely forrás harmadát a kormány az egészségügyre, közel harmadát a fenntartható zöldközlekedés fejlesztésére tervezi fordítani, a maradék összeg jutna a köznevelésre, felsőoktatásra, energetikára és zöldátállásra. Az RRF terhére a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatban 590 milliárd forint kiadás van betervezve, amit a kormány előlegként tervez finanszírozni, mivel a jogállamisági eljárás miatt az operatív program forrását az Európai Unió még nem hagyta jóvá, ezért, ugye, az még nem érkezik. Ebből az orvosok 2021-ben elkezdődött bérfejlesztésének harmadik ütemére 300 milliárd forintot szánnak, a tanárok béremelésére azonban egy fillér sem jut. Ez a mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy amennyiben befolynak majd az uniós pénzek egyszer csak, azokat elsőként az előlegek rendezésére fogják majd fordítani, majd a tanárok akkor is utolsók lesznek a sorban valószínűleg.

A 2022. évi központi költségvetésben egy tanár fizetésére havi bruttó 348 870 forint lett betervezve, ami a 2023. évi törvényjavaslat alapján a 10 százalékos szakmai ágazati pótlék emelésének köszönhetően 387 313 forintra nőtt úgy, hogy jövőre a kormány 353 fő pedagóguslétszám-csökkenéssel számol. Ez azonban a 2021. évi nemzetgazdasági átlagkeresettől 50 ezer forinttal, a 2022-es márciusi átlagkeresettől 125 ezer forinttal még mindig elmarad. Számításaink szerint a tanárok fizetésének nemzetgazdasági átlagkeresethez igazításához az orvosi bérek fejlesztésére szánt 300 milliárd forint felét a tanári bérek fejlesztésére kellene fordítani a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatban. Amíg ugyanis az orvosok esetében a ’21-ben elindult bérfejlesztés harmadik ütemét kívánják jövőre megvalósítani, addig a tanárokat 10 százalékos pótlékemeléssel tervezik elhallgattatni. Természetesen a Mi Hazánk Mozgalom egyetért az orvosok fizetésemelésével és annak teljes körű végrehajtásával, de ’21-ben a kormányzati kommunikáció nem arról szólt, hogy uniós forrás nélkül majd nem lesz rá fedezet.

Amennyiben szükséges, a bérfejlesztésekhez vonják be a Pénzügyminisztérium céltartalékok fejezeti kezelésű előirányzatát, amely a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bérkompenzációjának fedezetéül szolgál majd, vagy a megtakarítási alapot. Követeljük tehát a kormánytól, hogy a 2022. évi költségvetés végrehajtása során a megtakarítási alapból, a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatban pedig az RRF, a céltartalékok vagy a megtakarítási alap terhére biztosítson megfelelő forrást a tanárok béremelésére.

A 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat az előző évhez képest 5582 milliárd forinttal több bevétellel számol, amit az 1500 milliárd forint összegű extraprofitadón kívül arra alapoz, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet ellenére 2022-ben 4,7 százalékkal nő a GDP, a bruttó bérek emelkedése eléri a 16,7 százalékot, a foglalkoztatás 0,7 százalékkal nő. Ezekkel tervez. A makrogazdasági pálya kedvező növekedési előrejelzése alapján a kormány jövőre általános forgalmi adóból 1613 milliárd forinttal több bevételt tervezett be. Nyilván, ha magasan tartjuk az inflációt, ez meg is valósulhat, hiszen akkor annál sokkal nagyobb lesz az áfabevétel is. A törvénytervezet az áfabevétel-növekedés egyik okaként az inflációt jelöli meg, ahogy említettem, ugyanis a költségvetés tervezésekor a kormány 8,9 százalékos éves inflációval számol. Ez akkor volt, amikor tervezve volt a költségvetés. Ez megerősíti azt az álláspontunkat, hogy a kormánynak érdeké-ben áll az inflációt a háborús hatáson túl jövőre is magasan tartani. Nemhiába emleget Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 10 százalék feletti éves inflációs várakozást.

Emellett nem értünk egyet azzal sem, hogy amíg a légitársaságoktól 30 milliárd forint extraprofitadót terveznek jövőre beszedni, addig a kaszinók esetében mindössze 5 milliárd forint játékadó-növekménnyel számolnak, ugyanis sem a kaszinók, sem pedig a közbeszerzési eljárások legnagyobb nyertesei nem tartoznak az extraprofitadó hatálya alá. A kormány 2022-es költségvetésének megvalósítása érdekében a pénzügyminiszternek az érintett miniszterek bevonásával ’22. július 1-jéig kell javaslatot kidolgoznia, a ’23. évre vonatkozó költségcsökkentések hatását az Országgyűlés részére benyújtott költségvetésitörvény-javaslatnak már tartalmaznia is kell.

Látom, hogy eléggé fogytán van az időm, ezért egy nagyon fontos dologgal folytatom, pedig lenne még miről beszélni. A most, június 17-én tartott Kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter cáfolta és álhírnek nevezte azt a sajtóban napvilágot látott információt, hogy a kormányhivatalokban és az állami szférában nagy leépítés következne be a bürokráciacsökkentés jegyében. Úgy tűnik, hogy az álhírgyártásért a kormánynak sem kell a szomszédba menni.

(17.40)

Ugyanis lebuktatta önmagát, hiszen a költségvetésben az olvasható, hogy a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetéhez fűzött indoklás szerint a kormány az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó és általa kijelölt központi költségvetésből finanszírozott szervezeteknél a költségvetés ’23. évi hiánycéljának elérése érdekében létszámleépítést tervez végrehajtani, amiből 30 milliárd forint megtakarítást vár  ez szerepel, ezért érdekesek a június 17-ei Kormányinfón elhangzottak , emellett a törvényjavaslat 10. § (9) bekezdése értelmében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza a létszámleépítésből eredő megtakarítás érvényesítésének módját.

A részletes indoklásban olvasható magyarázat szerint a létszámcsökkentésből eredő megtakarítások a szervezetek típusától függően többféle módon érhetők el, és ami a döbbenet, a törvényjavaslat ezek kidolgozására felhatalmazást ad a kormánynak. Ezek a rendelkezések a mi értelmezésünkben azt jelentik, hogy a létszámcsökkentés a költségvetési szerveket nem egyformán érinti majd a jövőben, a mértékét a kormány egyidejűleg fogja meghatározni.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének információi alapján például a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnál 10 százalék feletti létszámcsökkentéssel számolnak, míg Budapest Főváros Kormányhivatalához nem nyúlnak. Eszerint a kormány éppen vidéken tervezi a nagyobb létszámcsökkentést, ahol a diplomások körében az adóhivatalok mellett a kormányhivatalok a legnagyobb foglalkoztatók. A kormány létszámcsökkentésre irányuló szándékát támasztja alá az is, illetve a Költségvetési Tanács véleménye, miszerint a közszférában 3,3 százalékos létszámcsökkentés várható.

Mivel 30 milliárd forint költségvetési bevételről van szó, a Mi Hazánk Mozgalom választ vár arra, hogy Gulyás Gergely tévedette, vagy a törvényjavaslat tartalmaz valótlanságot. A kormány terveze a központi költségvetési szerveknél létszámcsökkentést végrehajtani, amennyiben igen, arra idén vagy jövőre kerülhete sor, és az egyes szerveknél mi alapján fogják meghatározni a létszámcsökkentés mértékét?

Végezetül, bár csak pár másodpercem van, ez a költségvetési tervezet tulajdonképpen engedi az inflációt a magasban tartani vagy engedi emelni, ezért a kérdés csak az, hogy jövőre a kenyér megint 3 lesze, csak nem forintban, hanem euróban. Köszönöm szépen.