Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Meg fogom törni a sormintát, mert kivételesen magáról a vitanapnak a lényegéről, magáról a javaslatról, illetve a férfiaknak a 40 pluszos alkotmánybírósági ügyéről, magáról az egész népszavazási kezdeményezésről szeretnék és szerettem volna beszélni. Nagyon fontos, hogy lássuk ennek a helyes jogi értelmezését, és hogy mi történt, mégis egy kronológiai sorrendben, hiszen önmagában ez a probléma nem egy politikai párttól, nemcsak politikai pártoktól, hanem magából az életből, magából a társadalomból pattant ki, és egy teljesen életszerű és egy nagyon fontos problémára kívánt választ adni.

Éppen ezért kezdődött meg annak idején rögtön egy aláírásgyűjtés a megfelelő irányú, megfelelő tartalmú javaslattal, pontosan azért, hogy lehetősége legyen az emberek legszélesebb tömegének véleményt nyilvánítani abban, hogy azt, amit a magyar társadalom meg tudott adni a nők számára, azt meg tudja adni a férfiak számára is, mert én továbbra is úgy gondolom, hogy annak ellenére, hogy a nőknek bizony járnak többletjogok, bizony a férfitársadalom akkor is helyénvalónak gondolja, hogy támogassa őket, ha azt a saját rovására teszi, azonban az, hogy a férfiaknak is lehetőségük legyen a ledolgozott munkaévek után nyugdíjba vonulni, az se nem üresíti ki magát azt a jogot, amelyet a nőknek adtunk, és amelyet az Alaptörvénybe foglaltunk, és még nem is okoz szerintem társadalmi egyenlőtlenséget, és ez egy teljesen jogos társadalmi felvetés volt.

Maga az aláírásgyűjtés egy ismert séma szerint indult el, és utána megjárt egyébként egy rendkívül szokatlan útvonalat, mert miután sikerült a népszavazási kezdeményezést elindítani az útján, ezt követően ezt rögtön a Nemzeti Választási Bizottság akasztotta meg elsőre, amelyet egy fellebbezés, egy jogorvoslat követett, amelyben a Kúria háromfős tanácsa egyébként egy nagyon érdekes névvel benne, hiszen nem is olyan régen, talán egy héttel ezelőtt alkotmánybíróvá iktattuk, alkotmánybíróvá választottuk azt a Maros Ildikót, aki magának a Kúria-ha­tá­ro­zatnak az előadóbírája volt, és egyébként rendkívül jó, rendkívül logikus és jogszabálynak megfelelő érvelést adott, és amelyben aláhúzta azt is, hogy sem a költségvetést mint tiltott tárgyat vagy mint tiltott témát nem érintő ez a felvetés, és egyébként okszerűen lehet belőle következtetni pontosan az ellenkezőjére, azaz hogy nem érinti a költségvetést.

Hasonló, egyébként jó indokolás volt olvasható abban az alkotmánybírósági határozatban, amely végül egyébként példátlan módon, és talán a történelemben még nem is volt erre példa, hogy egy megindult aláírásgyűjtést magában az aláírásgyűjtés-fázisban kaszálnak el. Hasonlóan jól, a Kúriával egyezően adta elő egyébként az a Stumpf István az ő véleményét és indokolását, aki egyébként Orbán Viktorhoz elég közel álló személyiség, talán a fideszes képviselőtársaknak nem is kell bemutatni Stumpf alkotmánybíró úr személyét. Nos, ő kerekperec megmondta, hogy mi a probléma ezzel, és ebből az derült ki, és akkor itt, ha kiüresítésről beszélünk és a nőknek az Alaptörvényben biztosított jogának a kiüresítéséről beszélünk, ő körülbelül arra világított rá, hogy ebben a témában magának az Alkotmánybíróságnak a működését sikerült teljesen kiüresíteni és az ellenkezőjére felhasználni. Pontosan arra használták fel, hogy a férfiaknak járó kedvezményt, amellyel, mondom, széles társadalmi réteg értett egyet és ért a mai napig egyet, és erről egyébként a fideszeseket sem hallottuk megnyilvánulni, hogy ők egyetértenek‑e például ezzel, például érdemes lenne elmondani, hogy ők hogy szeretnék és miként szeretnék, és egyetértenek-e, mert nem mondtak semmit, végig mellébeszéltek, nos, ez az alkotmánybírósági határozat akadályozta meg végül is azt, hogy ebben az emberek véleményt nyilváníthassanak.

Teljesen nyilvánvaló az, hogy az emberek nagy része ‑ és itt nőkről és férfiakról beszélünk, a családnak az egységéről, hiszen nővel, férfival, férjjel és feleséggel teljes ez a család ‑ egységben mondhatta volna azt, hogy igen vagy nem, de én úgy gondolom, hogy az emberek nagy többsége hitt és bízott benne, hogy azt a lehetőséget, amely a nőknek megvan, a férfiaknak is meg lehet adni. Ennek sem jogi akadálya, sem alkotmányossági akadálya nem volt, ez szimplán az önök hátsó szándékával, a kormánypártok hátsó szándékával, az Alkotmánybíróságot felhasználva le lett keverve a napirendről, ami szégyen és gyalázat, és egyébként egy erkölcsi és morális válságot okozott nemcsak a témában, hanem a jogrendszerben is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)