Készült: 2024.09.21.22:01:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2016.11.29.), 224. felszólalás
Felszólaló Kovács Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:18


Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, egy politikai vitanapon a vita vagy annak heve a politika természetéből adódóan természetes. Hogy ezt ki mennyi habitussal, ki milyen hozzáállással folytatja le, az egy dolog.

Azt gondolom, ha a vitában többször visszatérő gondolatot, a nyugdíjkassza átalakítását, illetve a nyugdíjrendszer átalakítását vesszük alapul, akkor mégiscsak van egy egészségügyileg károsodott réteg, amely komplex felülvizsgálatban részesül kérelem alapján, ahol nemcsak az egészségügyi állapotát, hanem a szociális hátterét, a foglalkoztatási lehetőségét vizsgálják, és besorolják négy típusba, A, B, C, D kategóriába, és ezt is megosztják, A1, B1, s a többi, s a többi, hadd ne részletezzem. Tehát nem igaz az, hogy teljesen fűnyíróelv alapján megszűnt minden olyan juttatás, amely az ember egészségügyi károsodására utalhat vissza.

A valóban a nyugdíjnak hívott letisztulási folyamat: a valóban adóként beszedett nyugdíjjárulék, a nyugdíjkassza a költségvetés önálló fejezeteként igenis nyomon követhető. Emiatt tartható egyensúlyban a társadalombiztosítási nyugdíjkassza. Azt gon­dolom, hogy a bevételi és kiadási oldala, mint ahogy az előttem felszólaló képviselők helyesen megállapították, emiatt van egyensúlyban. És ez az egyen­súly nagyon gyorsan felborulna, a legnagyobb tisztelettel elfogadva az önök érveit, hogy olyan mun­kakörben 65 éves korú emberek egészségi állapotát figyelembe véve… ‑ nem ezen vitatkozunk, hogy az egészségi állapot károsodik-e, hanem erre az egyensúlyra, ami a teljes társadalmi komplexitását vizsgálja, azt gondolom, hogy körülbelül 200 ezer ember, 200 ezer nyugdíjas ráengedése a Ratkó-korszak logikájából adódóan, nagyon nagy veszélyt hordoz magában, tisztelt képviselőtársaim.

Hiszen ha ez a 200 ezer ember nyugdíjasként a társadalom ellátórendszerére fog szabadulni ‑ bo­csá­nat, hogy így mondom ‑, vagy engedjük rá, és nem tartjuk fenn azt a fajta egyensúlyt akár a nyugdíjkorhatár fokozatos kitöltésével, akár pedig a foglalkoztatásnak az aktív módjával, amit Csizi képviselőtársam is az európai uniós felszólalásában mondott, MSZP-s felszólalásra hivatkozva; azt gondolom, hogy felelősen időskorú foglalkoztatásról kell beszélni, és az embereknek ehhez való viszonyáról. De hogy visszatérjek a valóban ledolgozott és esetlegesen egészségkárosodott emberekre vonatkozó módosításra: a fegyveres erőknél, tisztelettel jelentem, be van vezetve, törvény szabályozza azt a fajta biztosítási módot, ahol belép a biztosítótársaság, és ha az egészségkárosodás visszavezethető a munkakörülményeire, akkor a biztosító átveszi azt a kiesett jövedelmet, amelynek esetleg az átcsoportosításából a munkavállaló egy másik munkakörben kell hogy elvégezzen. Azt gondolom, hogy ezek a folyamatok az életpályamodell bevezetésével a kormány szándéka szerint megindultak egy irányba, megindult egy célba, mégpedig annak a célnak a folyományaként, amit a kormány célul tűzött ki, közép- és hosszú távú célt, hogy gondoskodik az idősekről.

És ezt jogszabályba is foglalta: Magyarország Alaptörvénye értelmében a magyar állam külön védelemben részesíti az időseket. A hazai időspolitika dokumentuma az idősügyi nemzeti stratégia: a 81/2009. (X. 2.) országgyűlési határozattal garantálja, hogy az első Idősügyi Tanács cselekvési tervet készít, amit a 1087/2010. (IV. 9.) kormányhatározat formájában erősített meg, hogy az időskorúak aktív elveit követi. Az idősek akadémiáját teremti meg, kérem szépen. A ’93. évi III. törvény a szociális szolgáltatásokról szólva az Alaptörvénytől a szakellátásig felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a 200 ezres tömeg, illetve nyugdíjas korú vagy időskorú emberekről beszélve, szolgáltatásként igénybe vehetnek a magyar társadalom, a magyar közösség befizetett adóiból. Azt gondolom, hogy így, komplexen kellene vizsgálni.

De hogy visszalépjek egyet: a komplex felülvizsgálat az egészségkárosodott embereknél. A rokkantsági járadék lehetőséget biztosít arra, hogy felül sem kell vizsgálni, megállapítják a járadékot. Ha eléri a saját nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokat, akkor a rá vonatkozó kedvezőbb feltételt igénybe veheti: vagy a rokkantjáradékot viszi tovább, vagy pedig a számára megállapított nyugdíjat viheti tovább.

De beszélhetnénk arról a rehabilitációs járadékról is, ami ugyan felülvizsgálatra sorolt, de éppen 2015 decemberében hozta meg a kormány azt a döntését, hogy az öt évvel a saját nyugdíjkorhatárához közel lévő rokkantnyugdíjasnak nem kell többet felülvizsgálatra járnia, gyakorlatilag átmegy rokkantjáradékba.

Tehát nem igaz az a híresztelés, hogy nem foglalkozik a kormány és nem gondoskodott azoknak a valóban hosszú időt elöltött embereknek a munkaviszonyában és a munkaviszony utáni egészségügyi járadékáról, amelyről beszéltünk.

Czunyiné képviselőtársam említette a chilei példát. Igen, bebizonyosodott, 35 év után a befizetett nyugdíjjárulékuk után a férfiak 38 százalékát kapják vissza a fizetéséhez viszonyítva, a nők 35 százalékát, tisztelettel jelentem. Tehát ne hivatkozzanak arra, hogy elraboltuk a kötelező nyugdíjpénztári befizetéseket. 35 évvel ezelőtt, 1981-ben vezették be a Pinochet-rendszerben, de lehet, hogy kinyomozhatók azok a szálak is, amelyek amerikai összefüggéseket és IMF-összefüggéseket fedeznek fel, és ugyanazok a bankok próbálták meg a magányugdíjpénztárakat lenyúlni.

Úgyhogy azt gondolom, hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormánynak igenis van hosszú távú stratégiája, van célja a magyar idősekkel, akár aktív foglalkoztatásban, akár egészségkárosodásban, akár normál munkavállalóként.

Az, hogy egy politikai vitában ki-ki habitusának megfelelően, még egyszer mondom, belemegy néhány olyan dologba, amibe lehet, hogy nem kellene belemenni, de az mégiscsak tűrhetetlen, és hadd kérjem ki képviselőtársaim nevében, hogy amikor dr. Kovács József képviselőtársam az egészségügyi ellátásról beszél, akkor mosolyog mindenki, hogy mi köze a nyugdíjhoz. Igen, az egészségügyi ellátás is a komplex ellátás része, és az időskorúak veszik legnagyobb számban igénybe a betegségük vagy esetleg a demenciájuk, hogyha már egy kórképről beszélünk, esetén. Ne nevessük ki egymást, uraim! Mi megpróbáltunk valamilyen vitába belemenni, ha abból esetleg kitekintettünk egy-két pártpolitikai célra, azt gondolom, hogy a parlamentben vagyunk, és a parlamentben politikai pártok ülnek, és ütköztetik azokat a véleményüket, ami esetleg egy társadalmi csoport vagy egy komplex társadalom problémáját próbálja megoldani. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai