Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Én is kíváncsi lennék a Jobbik magyarázatára, hogy pontosan a cigány származású képviselő pénzköltéséről mit kívánnak mondani. De először az LMP-nek címezném a szavaimat. Nagyon szeretik azt mondogatni, hogy Magyarországon a magyar kormány olcsó munkaerővel kívánja a gazdaságot élénkíteni. Egyáltalán nem olcsó munkaerővel, hanem mi olcsó energiaárakkal szeretnénk Magyarországon a gazdaságot élénkíteni. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalról.)

Azt kérdi, hogy a kormány miért nem tesz annak érdekében, hogy növekedjenek a bérek Magyarországon. A kormánynak a hétköznapi értelemben vett privát munkáltatói bérekre nagy befolyása nincsen. Két lehetősége van arra, hogy próbálja segíteni a bérek emelkedését. Az egyik a minimálbér emelése (Mirkóczki Ádám: Vagy nem lop. ‑ Derültség az ellenzéki padsorokban.), amellyel ha sikerül az alsó részeket megemelni, akkor a fölsőbb bércsoportba tartozók is magasabb fizetéseket kapnak.

Ön is nagyon jól tudja, hogy az elmúlt idő­szak­ban és az első Orbán-kormány idején is radikális mini­málbér-emelések voltak. Akkor is 50 ezer forint­ra emelkedett a minimálbér tizen-egynéhányezer forintról, átlagosan évente 6 ezer forinttal, utána egy jóval kisebb időszak következett 2900 forint körüli éves minimálbér-emeléssel, majd most megint egy 6 ezer forintos, és a jövő évtől kezdve pedig egy nagyon radikális, 15, illetőleg 25 százalékos minimálbér-emelkedés következett be. (Folyamatos zaj, köz­be­szó­lások az ellenzéki oldalról.) Ez alkalmas arra, hogy meglökje a további béreket, és magasak legye­nek Magyarországon a bérek. Ez az egyik lehetősége a kormánynak a beavatkozásra, a minimálbér meg­emelése.

Mondjon egy másik kormányt Magyarországon, külföldön, aki magasabb minimálbér-emelést java­solt, mint a szakszervezetek! Hol van még egy or­szág, ahol a munkavállalók érdekeit a szakszer­ve­ze­tek­nél radikálisabban, mélyrehatóbban, előnyö­seb­ben képviseli a kormány, nagyobb arányú mini­mál­bér-emelést javasolt, mint a szakszervezetek, akik elvileg erre hivatottak? (Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalon.) Nem hiszem, hogy fog találni sok ilyen országot. Lehet, hogy egy-kettő adódik, de nem nagyon volt olyan ország, ahol a szakszervezeteknél magasabbat javasolt a kormány.

A másik lehetőségünk, nagyon röviden, az adó­csök­kentés, önökkel szemben. Önök mindig mond­ják, hogy többkulcsos adót szeretnének, magyarul, adóemelést szeretnének. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból, köztük Korózs Lajos: Az oligarc­hák­tól kell elvenni a vagyont.) Ezt le kell fordítani erről a szép, már-már gyurcsányizmusnak ható, több­kul­csos­nak nevezett, valójában adóemelésekről arra, hogy mi tényleg valóban 30 százalék körüli adó­szintről 15 százalékra vittük le a legmagasabb adó­zási kulcsot. Aki pedig gyermeket nevel, annak, ha egy gyereke van, akkor lehet, hogy csak 10 szá­zalék vagy 8 százalék, ha két gyermeket nevel, akkor 4-5 százalék, ha három gyermeke van és átlagosan keres, akkor pedig nullaszázalékos az adója, és nulla százalék járulékot kell fizetnie. Mi azt mondtuk, az emberek jövedelme nőjön úgy, hogy a minimál­béresek bére sokkal nagyobb mértékben nő, még a szak­szervezetek által kértnél is nagyobb mértékben nő, és nőjön az emberek bére úgy, hogy adóból keve­sebbet kelljen fizetni.

Azt hiszem, hogy ezenkívül nem sok más le­hetősége van a kormányzatnak, túl azon, hogy biz­tat­ja a cégeket. Nemcsak biztattuk őket, hanem adót is csök­kentettünk, munkáltatói adókat is csök­ken­tet­tünk azért, hogy ők is azt a munkavállalóknak adják tovább. És hogy a közszférában miként emeltünk 400 ezer embernek fizetést az elmúlt években, azt hiszem, ön is nagyon jól tudja, sok-sok százalékkal magasabb volt a közszférában a béremelkedés az elmúlt 12 hónapban is, mint a piaci szférában. Ezzel is próbáltuk az emberek jövedelmét növelni.

Korózs képviselő úrnak jelezném: ugye, jól emlékszem, hogy ön Szűcs Erika minisztériumában dolgozott anno, ott volt államtitkár? (Korózs Lajos: Ő dolgozott az enyémben. ‑ Derültség.) Az már a belső pártviszonyokat jelenti, nézőpont kérdése, hogy ki hol ‑ egy minisztériumban dolgoztak, ön államtitkárként, ő miniszterként. Ő volt az, aki itt a par­lamentben elmondta, hogy nagyon nagy részben, akik különböző kedvezményes, korkedvezményes, korengedményes nyugdíjban részesülnek, azoknak egy jó része aktív munkaképes korú ember, és fel kellene lépni, hogy azok az emberek, akik egyébként munkaképes korúak, ezt a parlament jegyzőkönyvei rögzítették, szerintem ön is ismeri, azok esetében e helyett a kedvezmény helyett munkahelyet kellene adni ezeknek az embereknek. Erről beszéltek a szo­cia­lista politikusok, a szocialista miniszter a szo­cialista kormányzatban. Majd most pedig ellenzi ezt Korózs képviselő úr. Azt hiszem, hogy önöknek egymás között, egykori munkatársaknak egymás kö­zött kellene ezt megbeszélni, meg azt is, hogy azért büszkén álltak föl mindahányan az akkori Szocialista Párt tagjai, és mondtak igent a 13. havi nyugdíj eltörlésére, azaz mondtak igent a nyugdíj­csök­kentésekre.

Ön azt mondta, hogy Gúr Nándor képviselő úr olyan javaslatot terjesztett elő, amely a 40 éves nyug­díj­ba vonulási lehetőséget mindenkinek biztosította. Az más kérdés, hogy miről beszél, mondjuk, az ön Gúr Nándor képviselőtársa, de hogy itt a szavazások so­rán a „Nők 40”-nek ellene szavazott, az teljesen biz­tos. Azt a parlamenti jegyzőkönyvek rögzítik; akár Szűcs Erikát is említhetném, ő is azért ott volt akkor, meg Tukacs képviselő úr is, aki ezt nem szavazta meg.

Önök azt mondták, hogy ezt a helyzetet a kor­mány­zat hozta létre, valóban azt a helyzetet, hogy 181 ezer nő 40 éves munkában és gyermekneveléssel eltöltött időszak után elmehet nyugdíjba, az uno­káival foglalkozhat vagy az idős szüleivel foglal­koz­hat, valóban ezt a helyzetet ez a kormányzat terem­tette meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)