Felszólalás adatai

Az a meglátásunk, hogy látszattevékenységgel nem lehet a korrupció ellen harcolni. Ehhez valódi akarat kell, ehhez valóban akarni kell a korrupciót felszámolni. A Fidesznek eddig annyira telt ez a tevékenysége, hogy az ügyészséget felhasználva a politikai ellenfeleit próbálta ilyen módon, ahogy a mostani házelnök úr korábban fogalmazta, egyenként levadászni. Ez volt eddig a Fidesz-kormány korrupcióellenes tevékenysége; akkor, amikor, azt gondolom, már az általános iskolások is ismerik a Közgép fogalmát, pedig tulajdonképpen ez egyszerűen egy magyar cég, csak annyiszor kerül szóba ez a cégnév, nem véletlenül, hogy már minden magyar állampolgár jól ismeri. Hogy miért van ez? Azért, mert úgy tűnik, hogy ez Magyarország minden idők legjobb cége, hiszen ez nyeri el az állami pályázatoknak, a közbeszerzési eljárásoknak gyakorlatilag a 90 százalékát vagy annál magasabb százalékát. (Dr. Rétvári Bence: 17!) Vagy ha nem közvetlenül ő, akkor valamelyik hozzá kapcsolódó leányvállalata, alvállalkozója s a többi.

Azt is tudjuk és köztudott, hogy miként osztották el önök a trafikokat, hogy helyi fideszes vezető politikusok határozták meg azt, hogy egyébként ki fogja majd a teljesen objektív pályázatot elnyerni. Tudjuk azt is, hogy elvették azoktól a földet, akik azt megművelték korábban, és odaadták olyanoknak, akik önökhöz közel állnak. Volt köztük műkörmös, volt köztük más foglalkozást űző ember is, természetesen a közös jellemzőjük az volt, hogy általában nem a földműveléssel foglalkoztak korábban, hanem valami egészen mással. Aztán hoznak olyan szabályokat, hogy az állattenyésztés úgy is megvalósulhat, hogy nem az elnyert földön vannak az állatok.

Amíg ezeknek a magatartásoknak nincs következménye az önök kormányzása alatt, addig mindenki csak figyelemelterelésnek fogja tekinteni azokat a jogszabályokat, amelyeket önök korrupcióellenes jogszabályokként benyújtottak. Ezt tudjuk mondani a most előttünk fekvő jogszabályról is, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, elsősorban nem akik itt a teremben ülnek, hanem akik a termen kívül tartózkodnak most, hogy akarni kellene a korrupciót felszámolni, hadd fogalmazzak még durvábban: nem központosított kormányzati korrupciót kellene megvalósítani, és akkor lenne Magyarországon e tekintetben rend.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2013. őszi ülésszakára készült törvényalkotási programjának 10. pontjában szerepel valóban a javaslat előterjesztése júniusi benyújtással. Kétségtelen, hogy a szabályozásra ráfért egy alapos felülvizsgálat, de a benyújtott törvényjavaslat gyakorlatilag a gazdasági szféra üzleti érdekeinek védelmén és a bejelentővédelem szabályain túl nem hozott új tartalmi elemeket az egyéni vagy közösségi érdeksérelem orvoslására. Merthogy úgy gondolom, a bevezető gondolatok után érdemes konkrétan erről a törvényjavaslatról is beszélni, hiszen nemcsak az a probléma vele, szúrnám itt most közbe megszakítva a korábbi gondolatmenetet, hogy hiteltelen a mostani kormánytól ennek az előterjesztése addig, amíg az általam említett ügyek nem kerülnek kivizsgálásra, hanem önmagában ez a törvényjavaslat is számos problémával küzd.

Nos, folytatnám. A törvényjavaslat első alcíme csaknem szó szerint átemeli az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint az egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141., 142. és 143. §-ának a szövegét, amely a közérdekű kérelmekkel, bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárást szabályozza jelenleg. A panasz egyéni jog- vagy érdeksérelem miatt olyan bejelentés, amelynek elbírálása nem hatósági eljárás tárgya, illetve nem bírósági ügy. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása valamely közösség, illetve az egész társadalom érdekét szolgálja. A jelen törvényjavaslat a korábbi ciklus korrupcióellenes kodifikációs munkájának viszont egyetlen elemét sem veszi át, meghagyja a panaszt úgy általában az egyéni jog- vagy érdeksérelemre, a közérdekű bejelentés rendkívül általános tartalmi körét sem bontja ki részletesebben.

Nyilvánvaló pedig, hogy az államnak, különösen, ha a korrupcióellenesség eszköztárának bővítéseként hivatkozik erre a javaslatra, ahogy ezt az indoklás egyébként teszi, kellett volna prioritási területeket találnia a közérdekű bejelentések tartalmi körülírásával. A törvényjavaslattal benyújtott szabályozás ehelyett csak visszafele lép. Megtehette volna, de elmulasztotta, hogy az átláthatóság növelése érdekében valódi jogi eszközöket hozzon létre. Akkor el lehetne mondani, hogy a közérdekű bejelentésekre a kormányzat hatékony eszközként tekint. A tervezetet május 16-ai határidővel bocsátotta társadalmi egyeztetésre a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az előzetes hatásvizsgálat adatlapja szerint az előzetes hatásvizsgálatra fordított idő két nap volt. Még az is elegendő volt arra, hogy megállapítsa: az intézkedések alkalmazásához szükséges szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek csak részben adottak, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala esetében a létszámbővítés fedezetét - munkaállomások létrehozása, illetmények biztosítása - a költségvetés általános tartaléka terhére kell biztosítani. Nyilvánvalóan nem tervezik, hogy az új feladatok miatt erőteljes létszámbővítésre kerül sor, hiszen a hatásvizsgálati lap azt jelzi, hogy a törvény végrehajtása 10 fővel növeli majd a foglalkoztatottságot.

Ugyanez a hatásvizsgálat 3 ezer fő közérdekű bejelentővel, 75 ezer panaszossal számol, a becslés szerint az ügyintézés 400 főt érint. Az előterjesztő nem lehet túlságosan magabiztos a törvényjavaslat időtállósága tekintetében, mivel bár a törvény csak 2014. január 1-jén lépne hatályba, a hatásvizsgálati lap szerint 2014-ben már módosítása is várható. A törvényjavaslat benyújtásakor az expozét elmondó Rétvári Bence államtitkár úr egyenesen európai szintű bejelentővédelmi rendszerről beszélt a június 25-ei sajtótájékoztatóján. Kifejtette, idézem: "Az egyes ügyekben eljárásra jogosultak lehetnek az integritásfelelősök, akik őrködnek afölött, hogy a korrupciónak való kitettség minél kisebb legyen a közintézményekben, és azok megőrizzék az ellenálló képességet."

(17.30)

A felelősöket kinevezik, és munkájuk mellett végzik ezt a tevékenységet pluszfeladatként. Jelenleg kísérleti jelleggel a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnál és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgoznak ilyen felelősök, de ha beválik, akkor teljeskörűen is bevezethetik. Ezt kár volt mondania, tisztelt államtitkár úr. A Magyar Közlöny 2013. évi 30. száma hirdette ki a kormány 50/2013. számú kormányrendeletét az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről. A rendelet jogszabály-szerkesztési hiba folytán hatályba sem tudott lépni, később a minisztériumnak korrigálni kellett; láthatóan az a kodifikáció sem volt egy sikertörténet.

Tisztelt Országgyűlés! Mint említettem, ez a törvényjavaslat sem sikerült valami fényesen, még formailag sem. Most a tartalmi hiányosságokra szeretnék egy kicsit részletesebben kitérni. A trafikmutyik, földmutyik, takarékszövetkezeti és még ki tudja, miféle mutyik időszakában megnyugtató lett volna, ha a panasz jogintézményének megerősítéséről számolhatnánk be, arról például, hogy panasznak különösen olyan magatartások esetén van helye, amikor a döntéshozó nem elfogulatlanul és nem előítélet-mentesen jár el, a mérlegelési és méltányossági jogkörével visszaélt, vagy a megfelelő tájékoztatási kötelezettségét mulasztotta el. Ezek a magatartások általában az esetleges jogorvoslat körében nem kezelhetőek, de a panasz pontosan erről szól, a jog- és érdeksérelemről szól, illetve ezek orvoslása a célja. Úgy tűnt, hogy ebben a törvényjavaslatban ezt a célt nem sikerült megfelelően szolgálni. A törvényjavaslatnak ezt a hiányosságát módosító javaslattal mindenképpen pótolni kellene, fogunk is tenni javaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Említettem, hogy a közérdekű bejelentés olyan jelzés, amely a közösség, illetve az egész társadalom érdekét szolgálja. Mondhatják, hogy az államon és a helyi önkormányzaton kívüli szereplők is okozhatnak jog- vagy érdeksérelmet, hozhatnak közérdeket sértő döntéseket, és azokat is orvosolni kell; orvosolni kell, mégpedig az érintett közösség, illetve az egész társadalom javára. A törvényjavaslatnak a bizalmi ügyvédre vonatkozó része - erre tért ki Gruber képviselőtársam is - azonban nem erről szól. Bejelentésnek a bizalmi ügyvéd tevékenysége szempontjából az a jelzés tekinthető, amelynek orvoslása jogszabályba nem ütköző üzleti érdeket szolgál, hangsúlyozom, üzleti érdeket szolgál. Ez a jogalkotási megoldás legalábbis magyarázatra szorul. Egy gazdasági társaság üzleti érdekeinek előmozdítása ritkán szolgálja közvetlenül a közérdeket. A bizalmi ügyvéd jogállása és a bejelentővel, valamint a megbízóval való kapcsolata kérdéseket vet fel, erre tértünk ki viszonylag bőven a bizottsági vitában is. A bizalmi ügyvéd a bejelentő személyes adatait nem tárhatja fel a megbízója előtt, kivéve, ha a bejelentő a titoktartás alól felmentette. A bejelentő adatait ez a bizalmi ügyvéd védi saját megbízójával szemben, az a bizalmi ügyvéd, akit a jogi személy fizet. Meg vagyok győződve arról, hogy a bizalmi ügyvédre vonatkozó szabályokat át kell gondolni, ebben a formájában azonban - és itt ismétlem, amit a bizottsági ülésen mondtam - nem lehet bevezetni azokat.

Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Mondhatnám azt is, hogy ennek a mostani javaslatnak szaga van, Közgép-szaga, piaci lenyúlás szaga. Átlátható döntéshozatalt biztosító szabályozás esetén, tiszta pályázati rendszer működtetése mellett, mutyimentes közbeszerzési eljárásokban nincs szükség bizalmi ügyvédre, védett bejelentgetőkre, a nyilvánosság megtenné a magáét. Azt javasolom, ezt gondolják át, és bízzák a nyilvánosságra. Annak a rezsimnek van szüksége névtelen bejelentőkre, amelyiknek van félnivalója. A Fidesz-KDNP-többség az elmúlt három évben jóformán minden korábbi pályázati rendszert eltörölt, a meglévő pályázatok szabályozását és gyakorlatát pedig úgy alakították át, hogy a döntéshozók jóformán csak szubjektív szempontok alapján juttatnak mindent a híveknek, a hatalomhoz lojális embereknek. Úgy gondolom, ez az, amivel végre fel kéne hagyni, tisztelt képviselőtársaim.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a javaslat nem sikerült jól. A rosszhiszemű bejelentőt ugyan büntető- vagy szabálysértési eljárással vagy a károk megtérítésével fenyegeti, ez rendben is volna, ezzel maximálisan egyet tudok érteni. Kimondja a törvényjavaslat ugyanakkor azt is, hogy a bejelentővel szemben a közérdekű bejelentés miatt tett jogszerű intézkedés is jogellenesnek minősül. Büntetőjogászként egy kérdésem lenne: hogyan lehet ezt bizonyítani, hogy egy egyébként jogszerű intézkedésre a közérdekű bejelentés miatt került sor? Ha egy bejelentőt a próbaidő lejártával nem foglalkoztatnak tovább, az jogszerűtlen lesz, és a bejelentő hivatkozhat arra, hogy a bejelentésére tekintettel őt tovább kell foglalkoztatni? - kérdezem, tisztelt államtitkár úr. Másrészt a foglalkoztatási jogviszonyokon kívüli esetekben hogyan kerülhet sor olyan retorzióra, amely a bejelentő életkörülményeinek súlyos veszélyeztetésére vezetne? Az indokolás ezekre a kérdésekre nem ad választ, nem hoz meggyőző példát sem. Ezért tiszta helyzetet a bejelentővédelem radikális leszűkítése jelenthet, erre vonatkozóan is nyújtottunk be módosító javaslatot, és itt szeretném hangsúlyozni, talán az eddigi felszólalásomból kitűnt, hogy nem a korrupcióellenes küzdelem az, amit mi nem pártolunk, hanem egy rossz megoldás az, amit mi nem pártolunk.

Végül a következő egy percben, hogy jót is mondjak a törvényjavaslatról, az alapvető jogok biztosának szerepét szeretném megemlíteni. Azt, hogy ő gondozza a közérdekű bejelentők elektronikus nyilvántartását, és hozzá lehet fordulni, ha a közérdekű bejelentést nem megfelelően vizsgálták ki, ez helyes, úgy gondolom, ez egy jó irány. Jó lett volna azonban, ha a törvényjavaslat ennél egy kicsit tovább is lépett volna, kár, hogy nem tette meg, és jó lenne az is - és ismétlem a bevezető gondolataimat, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim -, ha a kormány nem csupán látszatintézkedéseket kívánna hozni, hanem valóban szándékozna fellépni a korrupció ellen, vagy ha ezt nem teszi, akkor legalább a kormányzati korrupciót mint olyat szüntetné meg.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.