Felszólalás adatai

A cél a jó állam kialakítása, amely a társadalom bizalmából képes újra megerősíteni a demokrácia alapintézményeit és a jogállamiság értékrendjét. A jó állam kialakításának alapvető eleme tehát az államigazgatás teljes megújítása, beleértve a szervezetrendszer, az eljárások, a személyi állomány és a feladatrendszer koncepcionális vizsgálatát és átalakítását. Mindannyian tudjuk, hogy milyen régóta húzódik az a törekvés, hogy az állami és önkormányzati feladatellátás szétválasztásra kerüljön. A korábbi időszak tendenciája volt, hogy az állam, élve a jogszabályokban adott felhatalmazással, a helyi szintű feladatainak a nagy részét átadta a helyi önkormányzatok jegyzőinek, ezzel előidézve azt, hogy a jegyzőknek rendkívül sok szakterületen kellene magas szintű szaktudással rendelkezniük. Mivel ez természetesen szinte lehetetlen, jellemzően a kistelepüléseken az állampolgároknak a megfelelő színvonalú ügyintézéshez való joga gyakran sérült. Éppen ez az az ok, ami miatt kiemelt kormányzati szándék az államigazgatás gyökeres átalakítása. Ennek első lépése központi szinten valósult meg, majd ezt követte a területi államigazgatás átalakítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok felállításával. Ezen intézkedéseket követi most az államigazgatás legalsó helyi szintjének, a járásoknak a kialakítása. Ez az eddigieknél lényegesen nagyobb lépés méltóan tudja majd zárni azt a folyamatot, amely 2010 tavaszán kezdődött meg.

Az előttünk lévő, járásokról szóló törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy megkezdődik az önkormányzati és állami feladatellátás elválasztása szerkezeti értelemben is. Már az önkormányzati törvény vitájában elhangzott a Fidesz részéről, hogy a durván 8000 hatáskörből, amit az állam az állampolgárok felé ellát, valójában 3500-at az önkormányzati rendszer útján biztosít. Államigazgatási feladatot mind törvény, mind kormányrendelet formájában átadhatott az önkormányzatnak, és bőven adott is, ugyanakkor ennek a költséghatékonyságával, a feladatok ellátásának ellenőrzésével senki nem foglalkozott.

(10.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! A járási hivatalok kialakításával az állampolgár kerül a döntések középpontjába, hiszen a folyamat egyik legfontosabb eleme a valódi szolgáltató állam megteremtése; a költséghatékonyan, az állampolgárok érdekeit messzemenőkig szem előtt tartó közigazgatási szervezetrendszer kialakítása; egy olyan állam felépítése, amelyben a hivatal nem az ügyfelek ellensége, hanem partnere, és így viselkedik az állam-ügyfél viszonylatában.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2011. szeptember 1-jén hozott határozatával döntött a járások kialakításának szükségességéről, és meghatározta a járások kialakításának alapvető elveit. A határozatot hosszú szakmai előkészítés előzte meg, a történelmi előzményekre, földrajzi, közlekedési viszonyokra, kulturális, társadalmi kapcsolatokra figyelemmel alakult és most is alakul ez a modell.

Tisztelt Országgyűlés! A modernkori járások feladata az, hogy a mai, központoktól távoli településeken és településcsoportokban is biztosítsák az államigazgatás hozzáférhetőségét. Ezeknek a településeknek a nagy részén ma csak kevés ügy intézésére van lehetőség, és ez gyakran együtt jár a hatósági ügyintézés alacsony minőségével is. Ennek a folyamatnak az elérésében az első mérföldkő a jelen törvényjavaslat elfogadása.

A törvényjavaslat tartalmazza a járások szervezetével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. A járási hivatal, Budapesten a körzeti hivatal 2013. január 1-jétől a területi államigazgatás bázisának, a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a kirendeltségeként működik majd.

A szervezeti felépítés szintén a kormányhivatalok mintájára lesz kialakítva, hiszen az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező járási hivatal törzshivatalból és szakigazgatási szervekből áll majd. A járási hivatal szervezete magában fogja foglalni a megyei kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit, a járásszékhely polgármesteri hivatalának az átvételre kerülő államigazgatási feladatokat ellátó részét, a nem járásszékhelyen működő okmányirodát, a nem járásszékhelyen működő polgármesteri hivatalokban az átvételre kerülő államigazgatási feladatokat ellátó ügyintézőket is.

A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokba kerülnek fő szabály szerint a jegyző, kivételesen a polgármesteri hivatal ügyintézője hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.

Külön hangsúlyozni szeretném, hogy az átvétel kizárólag államigazgatási ügyeket jelent, a járások kialakítása nem érinti az önkormányzati feladatellátást. A jelen törvényjavaslatból is érzékelhető elv, hogy azon ügykörök, amelyeket az állampolgárok érdeke, illetve az ügyintézés jellege megkíván, a jegyzőnél maradnak, például a helyi adózással összefüggő ügyek, a birtokvédelmi eljárás, a hagyatéki leltározás, a szociális ellátásokkal és támogatásokkal kapcsolatos ügyek, a helyi védelmi igazgatási és katasztrófavédelmi ügyek.

A helyi igazgatás átalakításával továbbá az a cél, hogy 2013 végére a jelenlegi okmányirodát működtető településeken kormányablak kerüljön kialakításra, amelyben minden, a járási hivatalhoz tartozó ügyben lehet ügyet intézni vagy kezdeményezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Hiszem, hogy a járási hivatalok 2013. január 1-jei kialakításával és a bürokratikus eljárásokat egyszerűsítő programok végrehajtásával az államigazgatási ügyek intézésében olyan fordulat következhet be, amely minden állampolgár számára érzékelhető és kedvező lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypárti frakciók és a frakcióban dolgozó önkormányzati tisztségviselők komoly kihívásnak és felelősségnek tekintik a törvény megalkotását. Mivel ma csak elkezdődik az általános vita, a következőkben mindent megtesznek azért, hogy olyan módosító javaslatok szülessenek, amelyekkel tovább javítható a benyújtott T/6590. számú törvényjavaslat. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az ellenzéki frakciók is járuljanak hozzá jobbító szándékú javaslataikkal közös munkánkhoz.

A Fidesz képviselőcsoportja nevében a módosító javaslatokkal tovább erősítendő törvényjavaslatot megtárgyalásra és elfogadásra javasoljuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)