Hírek, események
Széll Kálmán 1843. június 8-án született Gasztonyban. A dualizmus korának egyik legtehetségesebb pénzügyminisztere és miniszterelnöke volt.
1866-ban jogi diplomát szerzett. Barátságot kötött Deák Ferenccel, akinek gyámleányát, Vörösmarty Ilonát vette feleségül. 1868-tól aktívan politizált, 1911-ig megszakítás nélkül a szentgotthárdi kerület képviselője volt. 1875-től három éven keresztül a Wenckheim- és a Tisza Kálmán-kormány pénzügyminisztere volt. Első feladatának az államadósság megszüntetését tekintette, megalapította az Osztrák–Magyar Bankot, majd a Jelzálog Hitelbankot, ahol a vezérigazgatói, majd az elnöki széket foglalta el.
Széll Kálmán 1899. február 26-án lett miniszterelnök, ezzel egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte. Kormányzása nyugalmat hozott a közéletbe, fontos reformokat hajtott végre, de a parlamenti obstrukció hatására 1903. június 27-én távozni kényszerült tisztségéből, és visszavonult rátóti birtokára. Ott hunyt el 1915. augusztus 16-án.
A királytól 1883-ban titkos tanácsosi címet kapott, majd az uralkodó a Lipót- és 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjével is kitüntette.
Széll Kálmán portréja, 1899
Forrás: Vasárnapi Ujság, 46. évfolyam, 9. szám
Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.