Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy két fő felvetésére reagáljak: az első az egészségügy, a második pedig a gazdasági terület, még azzal együtt is, hogy az utóbbit kisebb terjedelemben említette. Ami a tesztelést illeti. A kormány, illetve az állami hatóságok a nemzetközi eljárásrend alapján végzik a teszteléseket, szakemberek javaslatai alapján. Többször beszéltünk már arról, hogy a WHO-protokollnak itt megkerülhetetlen szerepe van. Eddig 1 millió 518 ezer tesztet végeztek el, és ami ugyanennyire fontos, ingyenesen, az önök állításaival szemben ingyenesen végezték ezeket.

Megindult az egészségügyi intézményekben, a szociális intézményekben, az iskolákban, az óvodákban is a tömeges tesztelés. Ez utóbbi egymagában 370 ezer embert érint. A mentők már rendelkeznek gyorsteszttel, amit egyébként kiegészíthet a PCR-teszt. Szűrőbuszok is szolgálatba álltak, és járják az országot.

S ami pedig az árakat illeti, más országokkal ellentétben itt van hatósági ára a PCR-teszteknek, ezzel is igyekszik a kormány elejét venni a nyerészkedéseknek. Még egyszer mondom, más országokban ilyen típusú védőháló nincsen.

Most ami a gazdasági kérdéseket illeti. A munkahelyeket is védenünk kell, talán ebben az egyben egyetértünk. Ezért csökkentek az adók; ezért hosszabbította meg a kormány a moratóriumot; ezért jár kompenzáció a szállásadóknak a kieső vendégéjszakák után; és ezért jár 50 százalékos bértámogatás az éttermeknek, és a sort még folytathatnám. De sajnos nem mindenki osztja ezt a megközelítést, mert hogyha megnézzük a baloldali pártok javaslatait és részben cselekvéseit, akkor ott teljesen más az irány. A célzott segítség és az adócsökkentés helyett inkább a megszorítás útját járják.

Nézzük meg például a Városházát: megint adóemelésen törik a fejüket. De javaslom, hogy nézzük meg a helyi szintet is, tehát az egyes önkormányzatokat, az egyes kerületeket is nézzük meg, hogy ott mi a helyzet, milyen utat választottak. A VIII. kerületben 170 milliós sarcot szednek be a józsefvárosiaktól, nagyjából 10 ezer forintot minden egyes családtól. A hódmezővásárhelyi polgármester nagyjából 70-80 millióval sarcolja meg a gazdákat, és megemeli a gyermekétkeztetés díját. Aztán a VII. kerületben a parkolási bevételekkel akarnak sarcolni, mindezt a járvány leple alatt. Egy dolgot szeretnénk kérni, tisztelt képviselő úr, amikor meghozzák ezeket a döntéseket, akkor ne kenjék a kormányra, ne mutogassanak ujjal a kormányra.

De egy dologra azért még a baloldali megszorítások idején is van energiájuk, hogy újra üzembe helyezzék a 2010 előtt már beüzemelt pénzszivattyúkat. Hát, nézzük például a több száz milliós busztendert! Képesek voltak egy olyan céget kihozni nyertesként, amelyik a kiírás pillanatában még nem is létezett, nem is létezett! Tisztelt Képviselő Úr! Igaz ez? Utánajártak, hogy mi a háttere ennek a cégnek? Hogyha utánajártak, akkor hogyan lehetséges, hogy megbízást kapott?

Most látom, hogy mindenféle alapelveket fogalmaztak meg a jövőre nézve. Most nem a jövőre nézve kellene fogadkozni, hanem egy világos magyarázatot kellene azzal kapcsolatban adni, hogy hogyan születhetett meg egy ilyen döntés. Nem érdemes lapulni, mint egyszeri főpolgármester a saját Facebook-oldala mögött. Egy dolgot mindenesetre látunk: ebben a csapatban Hagyó Miklós gyakorlatilag legfeljebb gyakornok lehetne.

S nem tudjuk, hogy ezzel a botránnyal összefüggésben vane, de az egyik főpolgármester-helyettes a napokban távozott, és a méltatásában önök azt mondták, hogy ezzel a lemondással a munkát választotta a pozíció helyett. Na, ezzel szóban is kiállítottak egy bizonyítványt arról, amit mi az elmúlt hónapokban végig éreztünk, hogy nem a munkás végét fogják meg a városvezetői botnak, valami egészen másra használják az állampolgárok megbízását. És azt is elmondták, hogy mire: már 2022-re készülnek, a választási kampánnyal foglalkoznak. Tehát miközben az egész ország a vírus ellen harcol, a baloldal megkezdte a szokásos marakodást a kampánypénzekért, a jelöltségekért, az országos listás helyekért és a címlapokért. Vegyék észre, tisztelt képviselő úr, hogy most nem ennek van a helye!

És nehéz eldönteni ilyenkor, hogy mi a súlyosabb: az, ha megszorításokkal operálnak, vagy ha érdemi cselekvés helyett már a választásokkal foglalkoznak. Bárhogy is legyen, a nehéz napokban, a nehéz időszakokban lehet lemérni, hogy kire lehet számítani, és kire nem. A baloldalra megint nem lehet. Egyszer az életben bizonyíthatnák, hogy nincs ebben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) igazunk, hát tegyék meg! Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)