Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Számomra megtiszteltetés, hogy a törvényeknek megfelelően a parlament plenáris ülése idén is meghallgatja Magyarország ügyészségének éves beszámolóját, jelen esetben 2019-ről. Az írásban elkészített beszámoló természetesen már hónapok óta valamennyi képviselőnek rendelkezésére áll, ezért engedjék meg, hogy szóbeli kiegészítésemben csak néhány, általam fontosnak vélt pontjára térjek ki.Ez volt az első teljes év, amikor a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvényt alkalmazta az ügyészség. Az eljárások időszerű befejezése, a hagyományos vádemeléstől elterelő, illetve a sértetti jóvátételt eredményező intézmények alkalmazása a büntetőeljárási törvény legfőbb célkitűzései közé került, és az új eljárásrendhez kapcsolódóan a Legfőbb Ügyészség számos elvi jellegű állásfoglalást adott ki ennek érvényesülése érdekében.

A büntetőeljárási törvény célkitűzéseinek hatékony és eredményes teljesítése a korábbiaknál jobban megkövetelte a büntetőeljárás egy egységként történő kezelését. Az ügyészség az eljárásjogi törvény keretei között, ennek figyelembevételével alakította ki a saját jogalkalmazói gyakorlatát, arra törekedve, hogy a büntetőeljárási szakaszok szétválasztása ellenére az egyes szakaszokban az ügyészségi tevékenység egy koherens egységet alkosson és az állam büntetőigényének megfelelően érvényesülhessen.

Az új eljárási szabályokról, ahogy erre utaltam, általában elmondható, hogy a büntetőpolitikai hangsúlyok áttevődtek, legalábbis részben, a hagyományos vádemelésről az elterelő, illetve a sértetti reparációt eredményező intézmények alkalmazására. Az új törvény a már korábban meglévő tendenciákat erősítette ilyen irányban. A cél röviden összefoglalható: rövidebb idő alatt, kevesebb társadalmi ráfordítás mellett, de a garanciákat megtartva, az anyagi igazságnak megfelelően történjen a jogalkalmazás. Az új eljárás ennek szellemében kiemelt jelentőséget tulajdonít a terhelt együttműködésének, amire önkéntes beismerése alapján nyílik lehetőség. Mindez meghatározza a vádemelés formáját és a vádirat tartalmát is.

A vádemelés és a vádemeléssel érintett személyek számának 2019-es alakulása azzal is összefüggött, hogy az ügyészség a jogszabályi változások folytán a korábbiakhoz képest még szélesebb körben biztosította a bírósági eljárás elkerülésének a lehetőségét.

Az eljárások hatékonyságát növelő jogalkotói törekvés az új törvény egészében végighúzódik, érvényesítése az eljárási szakaszok átalakítását is eredményezte. Ennek megfelelően a törvény a korábbi egységes nyomozást két eltérő szakaszra osztotta fel, amelynek eltér a funkciója is. Ez a felderítés és a vizsgálat, a határvonalat a gyanúsítotti kihallgatás jelenti. A felderítési szakaszban a nyomozó hatóság önállóan tevékenykedik, a vizsgálati szakaszt az ügyészség irányítja. Ennek megfelelően ez a rendszer megváltoztatta a nyomozó hatóság és az ügyészség kapcsolatát. A felderítés a nyomozó hatóság teljes önállóságával, a törvényesség ügyészségi kontrolljával végezhető, míg a vizsgálat  ügyészségi irányítás mellett  a konkrét személlyel szembeni vádemelés vagy egyéb intézkedés eldöntésének vizsgálatára, az ehhez szükséges bizonyítékok beszerzésére irányul.

Természetesen a munkát befolyásolta a bűnözés alakulása is. Itt örvendetes az a tény, hogy a korábbi évek tendenciájához hasonlóan a regisztrált bűncselekmények száma 2019-ben is tovább csökkent: 2018-ban ez 199 830 volt, 2019-ben 165 648. Az az érdekes fejlemény azonban mindenképpen kiemelésre méltó, hogy a regisztrált összbűncselekményszám csökkenése ellenére jelentősen növekedett az ügyészség büntetőjogi szakági ügyiratforgalma: 2018-ban ez 744 603 volt, 2019-ben már 1 032 720.

(19.20)

A Be. hatálybalépését követő időszakban, így 2019-ben is, az ügyészségi ügyiratforgalomban bekövetkező több százezres nagyságrendű növekedés okai egyrészt a Be.-nek az új rendszere, amire részben, de szeretném hangsúlyozni, hogy csak kis részben kitértem, másrészt pedig a változásokat követő ügyviteli rendszer részletszabályai adnak magyarázatot.

A büntetőeljárás  ismert tények szerint  nyomozással kezdődik. A nyomozó hatóság az általa elrendelt nyomozásról, valamint határozatairól haladéktalanul köteles változatlanul tájékoztatni az ügyészséget, és az ügyészség törvényességi szempontból ezt felülvizsgálja, de csak törvényességi szempontból, ezt szeretném hangsúlyozni. Az ügyészséghez 2019-ben 324 651 határozat érkezett, ez is több tízezerrel magasabb szám, mint az előző, 2018-as évben. Ugyanakkor érdemben a felülvizsgált határozatok száma csökkent, annak a ténynek következtében, amit az előbb mondtam, hiszen csak törvényességi szempontból vizsgálhatja felül az ügyész a határozatokat, illetve szólhat bele azok alakításába.

Az ügyészség azonban nemcsak felügyeli a nyomozást, hanem maga is nyomoz. Az új büntetőeljárási törvény szükségessé tette az ügyészségi nyomozás szervezetrendszerének az átalakítását és megerősítését is. 2019-ben ennélfogva egy jelentős strukturális változás következett be az ügyészségi nyomozás szervezetében. A Központi Nyomozó Főügyészség, illetve a regionális nyomozó ügyészségek nyomoznak immár minden ügyészségi nyomozati hatáskörbe tartozó ügyben. Ezenkívül még megmaradt a budapesti Fővárosi Nyomozó Ügyészség is, bizonyos speciális feladatok ellátására.

A Központi Nyomozó Főügyészség természetesen, ugyancsak a jogszabályi változások következtében, kiemelten foglalkozott 2019-ben a korrupciós bűncselekmények elleni nyomozásokkal, amely az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésével még hangsúlyosabbá vált. Ennek oka az, hogy a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása ügyészségi hatáskörbe került. Ezt 2019-ben a szervezeti változások mellett az ügyészség azzal is próbálta még jobban ellátni, hogy a különböző felderítő szervekkel és a Nemzeti Védelmi Szolgálattal eddig is fennálló jó kapcsolatát tovább erősítette. A statisztikai adatok egyébként azt mutatják, hogy 2019-ben növekedett a hivatali korrupciós bűncselekmények miatt az ügyészségen folyamatban lévő iktatott eljárások száma.

A nyomozást követő legjelentősebb intézkedés a vádemelés, amelyről közvádlóként kizárólag az ügyészség dönthet. Nyilvánvaló, hogy a váddal szemben támasztott általános követelmény, hogy az törvényes és megalapozott legyen. 2019-ben a vádemelésre alkalmasság szempontjából megvizsgált ügyekkel kapcsolatos ügyészségi döntések száma több mint 83 ezer volt, 2018-ban ez mintegy 5 ezerrel kevesebb volt. A vizsgált ügyeknek 56,5 százalékában az ügyészség vádat emelt, 22,8 százalékában az eljárást megszüntette, 9,7 százalékban feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott, 3,8 százalékát pedig az ügyeknek közvetítői eljárásra utalta.

Vádemeléstípus szerint a következőképpen alakult: 8300 ügyben az ügyész hagyományos vádiratot nyújtott be, 6920 ügyben a terheltet bíróság elé állította, míg 27 633 ügyben büntetővégzés meghozatalára tett indítványt. Ez már önmagában is mutatja, hogy 2019-ben kiemelt figyelmet fordítottunk az eljárások gyors és hatékony befejezésére, hiszen a vádemelések 73,3 százalékában eljárásgyorsító intézkedésekkel sikerült lezárni az ügyeket. Ez jelentősen meghaladta a korábbi évek eredményeit is. Külön ki kell emelni a büntetővégzések számának jelentős emelkedését.

A beismerésen alapuló terhelti együttműködés, ahogy már erre utaltam az előzőekben, meghatározza a vádemelés formáját és a vádirat tartalmát is. Az ügyészségnek arra is lehetősége van, hogy a vádiratban indítványt tegyen a büntetés vagy intézkedés mértékére vagy tartamára arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. Az ügyészség 2019-ben 91 esetben emelt vádat a nyomozás során létrejött egyezség alapján, és 3984 esetben tett indítványt a vádiratban a joghátrányra, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri a tettét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. E mellett a két, az eljárást rendkívüli mértékben meggyorsító eszköz mellett az ügy gyors lezárását szolgálja a bíróság elé állítás intézménye is, amelyre 2019-ben az összes vádemelés 14,7 százalékában került sor.

A büntetővégzésről már szóltam, ez az eszköz egyre jelentősebb az ügyészség jogalkalmazási gyakorlatában, és növekedő számot láthatunk. Én úgy gondolom, hogy a büntetővégzés egy igen jól sikerült jogintézmény, megvoltak az előzményei 2018 előtt is, de azóta még inkább alkalmazható. Ennek oka a Be.-nek a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásra vonatkozó megengedőbb szabályaiban kereshető.

Említést kell még tenni a közvetítői eljárásról: kisebb súlyú ügyekben a bűncselekmény következményeinek kiváltására alkalmas konfliktuskezelő eljárás. Minden esetben igyekszünk a sértettek érdekeit figyelembe venni, és a közvetítői eljárás természetesen az ő érdekeiket szolgálja. 2019-ben az ügyészség 4631 terhelt ügyében függesztette fel az eljárást közvetítői eljárás lefolytatása céljából.

A bírói út elkerülésének további lehetőségei: az eljárás megrovással történő befejezése, illetve a feltételes ügyészi felfüggesztés. 2019-ben az ügyészség 9423 személlyel szemben alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztést, ennek következtében egyébként 2472 személlyel szemben meg is szüntették az eljárást, tehát sikeres volt az ügyészi döntés.

A vádképviseleti tevékenység során az ügyész az államot képviseli a bíróság előtt. A korábbi évek tendenciájával ellentétben, ezt örömmel mondhatom, 2019-ben az előző évhez képest is, bár csekély mértékben, de nőtt a bíróság által jogerősen elbírált ügyek mennyisége és nőtt az ezekben érintett vádlottak száma is. Figyelembe véve azt, hogy a regisztrált bűncselekmények száma ugyanakkor csökkent, e változás két okkal magyarázható. Az egyik okról beszéltek már nagyra becsült kollégáim az előzőekben; nyilvánvaló, hogy a bíróság egy gyorsabb, hatékonyabb ítélkezést érvényesített 2019-ben, mint a korábbi években. De ezenkívül, azt gondolom, hogy mindaz, amit eddig elmondtam, alátámasztja azt, hogy a változás azzal is magyarázható, hogy az előkészítő ülés új funkciójának eredményeképpen a bíróságok egyszerűbben és rövidebb eljárást követően tudtak ügydöntő határozatot hozni.

(19.30)

Ez, azt gondolom, hogy egy rendkívül jó irány. Az előkészítő ülés ennek megfelelően a gyakorlatban is a vádképviseleti tevékenység olyan fontos színterévé vált, ahol be lehetett fejezni számos ügyet.

Egy másik fontos részét is ki kell emelni az előkészítő ülésnek, ez pedig a perkoncentráció, ez is bevált a gyakorlatban. A bizonyítási indítványok előterjesztésének legfőbb fóruma lett az előkészítő ülés.

És akkor az eredmény pedig az, hogy az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottak 88 százalékának esetében első fokon elmarasztaló ítélet született. Én azt gondolom, hogy ez európai szinten is igen-igen jó eredmény.

Egy dologra idén is kitérek, minden évben kitértem, ez pedig az, hogy az ítélkezési gyakorlat esetenként továbbra is megítélésünk szerint enyhe. Ezeken az ügyészség súlyosbításra irányuló fellebbezéssel próbál változtatni. Ezeknek a fellebbezéseknek az eredményessége 2019-ben a korábbi évekhez képest nőtt, abban az évben 53,6 százalék volt.

Megemlítem, bár erről mindig vitatkozunk, de úgy gondolom, hogy egyik évről a másikra mégis egy összehasonlító adat, hogy a váderedményesség ugyancsak nőtt, 2019-ben az elmúlt tíz év legmagasabb értékét, 98,3 százalékot regisztráltunk. De ennél is fontosabb adat, ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy a terheltek 85,1 százalékát érintően a bíróság a váddal, illetve a végindítvánnyal minden tekintetben megegyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget. Ennél jobb bizonyítvány, azt gondolom, nem kell a bíróságtól az ügyészségnek.

A Házban a mai nap folyamán már többször esett szó a jogegység fontosságáról, ez az ügyészségnek is elsődleges fontosságú. Számos jogértelmezési kérdést vetett fel 2019, éppen az új Be.-nek megfelelően, az ügyészség ezért iránymutatásokkal segítette a jogalkalmazási tevékenységet, és számos elvi jellegű állásfoglalást adott ki ebben az évben.

Néhány szót hadd mondjak a közérdekvédelmi ügyészi tevékenységről! 2019-ben a szakterületet a büntető szakterülettel ellentétben nem érték új jogszabályi kihívások. A jogszabályi környezet nem változott lényegesen.

A szakterületen iktatott ügyek száma az előző év ügyforgalmához képest nőtt, mintegy 4,4 százalékkal. Ez elsősorban a közérdekvédelmi ügyérkezés döntő hányadát jelentő törvényességi ellenőrzési tevékenység körében történt, a magánjogi ügyekben viszont kiemelkedő volt, különösen jelentős, közel 21 százalékos növekedést regisztráltunk.

A törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek legnagyobb részét változatlanul, a korábbi évekhez hasonlóan a szabálysértési ügyek jelentik, itt az ügyészség törvényességi kontrollt gyakorol a szabálysértési hatóságok jogalkalmazása felett.

Fontos feladatunk a környezetvédelmi hatósági eljárások figyelemmel kísérése. 2019-ben a környezetvédelmi, természetvédelmi, állatvédelmi ügyekben a kiemelt intézkedések száma több mint 7 százalékkal emelkedett.

Ugyancsak figyelmet fordítottunk a tárgyévben a fogyasztói jogok érvényesülésére, ez nem merült ki a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok döntéseinek törvényességi ellenőrzésében, több komplex vizsgálatot is folytattunk ezen a téren. Egyébként pedig a fogyasztói érdekek védelmében perindítással is éltünk, például ingatlanközvetítéssel foglalkozó vállalkozásokkal szemben, utazásszervezési, használtautó-kereskedelmi tevékenységet végző céggel szemben és légitársasággal szemben is.

Külön meg kell említenem a megbízhatósági vizsgálatot azért, mert a megbízhatósági vizsgálat szorosan kapcsolódik a korrupcióhoz. Ugye, ennek célja az, hogy a védett személyek eleget teszneke a jogszabályban előírt hivatali kötelességüknek, vagy pedig korruptak esetleg. 1146 megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatot hagytunk jóvá 2019-ben, és a megbízhatósági vizsgálatok alapján 7 büntetőeljárást indítottunk.

Magánjogi területen folytatódott a súlyponteltolódás, ami megfigyelhető volt a korábbi években a cégjogi és fogyasztóvédelmi tevékenység irányába.

Foglalkoztunk 2019-ben is a civil szervezetek törvényes működésével. Itt meg kell említeni azt, hogy az ügyész jelentős számban élt azzal a hatáskörével, hogy felszólított a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére, és ennek fontos perelhárító szerepe volt. A perelhárító ügyészi intézkedések, sikeres ügyészi intézkedések száma a megelőző évhez képest közel a két- és félszeresére nőtt. A cégtörvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló ügyészi kezdeményezések száma viszont 2019-ben jelentős mértékben csökkent.

Még egy területet meg kell említenem, ez pedig a fogyasztói érdekek védelmében az általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítására irányuló keresetlevelek benyújtása: 5 százalékkal többet nyújtottunk be, mint az előző évben.

(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A nem büntetőjogi feladatok között kiemelkedő a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeleti és jogvédelmi szakterülete. Ez az ország megítélésével is összefüggő, fontos terület. A szakterület ügyészei számos vizsgálatot folytattak, országos vizsgálatot is ezen a területen. Azt lehet mondani, hogy általában törvényesnek találták a szakterületet, és kisebb problémák elhárítására pedig intézkedéseket tettek.

Egyetlenegy gondolatot a legfőbb ügyészt megillető egyes jogosítványokról. Ez a törvényesség érde-kében előterjeszthető jogorvoslat. Amikor nincsen más lehetőség jogerős döntéssel szemben a törvényesség érdekében fellépni, a legfőbb ügyész ezt megteheti. Erre 2019-ben 18 esetben került sor. A Kúria 13 esetben osztotta a jogorvoslati indítványban kifejtett érveket, és csak 3 esetben volt eredménytelen az indítvány, a továbbiak pedig áthúzódtak 2020-ra.

Egy nagyon fontos feladatát még az ügyészségnek itt meg kell említenem, ez pedig az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapítása. 2019-ben 13 büntetőügyben 46 személy esetében indítványozta a legfőbb ügyész, azaz én, hogy hivatalból a Kúria adjon ki ilyen semmisségi igazolást.

A jogegységi határozatokról is esett szó már a mai napon ebben a Házban, rendkívül fontos: 2019-ben 5 jogegységi eljárás indult a büntetőjogi szakágban, ebből 3 indult ügyészségi kezdeményezésre, közjogi szakágban pedig mindhárom jogegységi eljárásban tettünk nyilatkozatot.

(19.40)

A Legfőbb Ügyészség nemzetközi tevékenységéről csak nagyon röviden. Változatlanul prioritás az együttműködés az uniós szervekkel. Azt gondolom, hogy kiváló az együttműködés az Unióval, különösképpen azokkal a szervekkel, amelyek valamiképpen kapcsolódnak az ügyészségi munkához, így az OLAF-fal, amely az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalásokat vizsgálja adminisztratív területen. 2019-ben az OLAF három igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek, mind a háromban azért nem lett elrendelve a nyomozás, mert már folyamatban lévő nyomozásokra érkezett igazságügyi ajánlás, ezeket az ajánlásokat csatoltuk a folyamatban lévő nyomozásokhoz. Egyébként az OLAF által indítványozott ügyekben bírósági ítéletek is születtek, 2019-ben két ügyben az elsőfokú bíróság hozott nem jogerős marasztaló ítéletet, egy ügyben másodfokú eljárás zárult le, egy ügyben pedig a büntetőeljárás a Kúrián fejeződött be jogerős ítélettel.

Meg kell említenem még a Eurojustot, az Unió ügyészi szervezetét. A magyar nemzeti iroda a Eurojustnál kiemelkedően teljesített 2019-ben. Összesen 386 ügyben járt el, amelyek közül 250 hazai, 136 pedig külföldi kezdeményezés volt. Ezzel azok közé a tagállamok közé tartozunk, amelyek a leggyakrabban veszik igénybe a Eurojustot, illetve segíti a Eurojust keretén belül a külföldi partnereket. A korábbi 11. helyről a 7., illetve az 5. helyre léptünk elő. Még meg kell említenem az úgynevezett közös nyomozócsoportokat, amik szintén a Eurojust égisze alatt működnek. 2019-ben a magyar hatóságok összesen 17 közös nyomozócsoportban vettek részt.

A gazdálkodás és informatika területéről meg kell említenem, hogy a korábbi években elkezdődött fejlesztések a terveknek megfelelően folynak. Reméljük, hogy az informatika, sajnos épp a pandémiás helyzet következtében, további gyors fejlesztést fog mutatni az elkövetkezendő években is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2019-es statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ügyészség a tárgyévben is törvényesen és eredményesen dolgozott. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)