Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: (Hangosítás nélkül: ) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP kezdeményezte… (Közbeszólások: Mikrofon!)

ELNÖK: Egy pillanat, mert még nincsen hangja! Kérem szépen megadni Schmuck Erzsébet képviselő asszony részére. Van valami technikai probléma? (Schmuck Erzsébet: Nem tudom.) Fenn van a mikrofon. (Schmuck Erzsébet: És az időt is kérném szépen visszaállítani!) Kérek szépen egy kézi mikrofont a képviselő asszony részére. (Schmuck Erzsébet elé kézi mikrofont helyeznek.)

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, most talán akkor…

ELNÖK: Köszönöm szépen. Innen indul az óra. Parancsoljon, képviselő asszony!

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az LMP kezdeményezte, hogy ma itt az Országgyűlésben megvitassuk a kormány terveit az Európai Unió következő hétéves költségvetési tervéről és ehhez tartozóan a helyreállítási alapnak a részleteiről is. Köszönöm az ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy támogatták ezt a kezdeményezést, bár megjegyzem, hogy nem az ellenzéknek kellett volna kezdeményeznie ezt a vitanapot, ez a kormánynak a dolga lett volna, hogy idehozza az Országgyűlés elé, hiszen a jövőnkről van szó.

Abban a helyzetben vagyunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy sorsdöntő évek állnak előttünk, óriási kihívásokkal nézünk szembe, már csak a járvány hatásai miatt is, míg a másik oldalról pedig egy hatalmas összeg áll a rendelkezésünkre, összesen 18 060 milliárd forint, mint ahogyan az államtitkár úr az expozéjában ezt pontosan elmondta, és éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a hatalmas összeget milyen feladatokra, célokra, hogyan költjük el.

(17.10)

Tudjuk azt, hogy a kormánynak április 30-a előtt kell Brüsszel számára benyújtania a pénzek felhasználására vonatkozó tervet, amelyről előtte le kell folytatni egy társadalmi egyeztetést. Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a társadalmi egyeztetés eléggé felületesre és eléggé halkra sikerült pontosan azért, mert a kormány csak egy vázlatos tervet tett közzé, másrészt nem kapott elég nyilvánosságot, hogy erről egy társadalmi párbeszéd folyik, nem úgy, mint ahogy a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációk zajlanak. Biztosak vagyunk abban, hogy ez is megért volna egy nemzeti konzultációt, hiszen tényleg a jövőnkről van szó. Éppen ezért elvárjuk, hogy a kormány tegye közzé a részletes terveit, mert érdemi vitát csak ezeknek a részletes terveknek az ismeretében lehet lefolytatni, és elvárjuk azt is, hogy valós részvételi lehetőséget biztosítson a kormány az emberek számára.

Arra is fel kell hívnom a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim, hogy megalapozott tervet csak átfogó, kellően alátámasztott helyzetértékelés alapján lehet készíteni, amibe az is beletartozik, hogy az elmúlt hét évben kapott támogatásokat mire, milyen eredménnyel használtuk fel, azok mennyire szolgálták az ország fenntartható fejlődését, az emberek életszínvonalának, életminőségének a javulását, a társadalmi kohézió erősödését, az elmaradott térségek felzárkózását, az egészséges környezet és a természeti tőkénk megóvását. Egy ilyen helyzetértékelésnek helye van itt az Országgyűlésben, de gondolom, hogy ezt szintén nem fogjuk látni, mert a tapasztalataink szerint a valóságban az elmúlt időszakban az EU-s pénzek elköltése jóindulattal csak alig-alig szolgálta ezeket a célokat.

A következő években alapvető változásokra kell felkészülnünk, és alapvetően kell átformálni a társadalom- és a gazdaságpolitikánkat, úgy, hogy a súlyosbodó globális kihívásokkal szembe tudjunk szállni. Ezt már az Európai Unió is felismerte, éppen ezért a következő ciklusban minden korábbinál nagyobb európai uniós támogatást használhatunk fel. Ezen belül is több mint 5000 milliárd forint áll rendelkezésre a zöldenergiák támogatására, a körkörös gazdaság kialakítására, az ökológiai mezőgazdasági átállásra és a klíma- és környezetvédelmi célokra is. Tehát hangsúlyozom: nem mindegy, hogy ezt a töméntelen pénzt mire és hogyan költjük el. Ekkora forrással nagyon hasznos fejlesztéseket is véghez lehet vinni, de óriási károkat és pusztítást is lehet okozni, és létfontosságú, hogy ez a forrás ne néhány ember vagy csoport gazdagodását szolgálja az ország fejlődésének kárára.

Az EU költségvetésének legalább 30 százalékát és a helyreállítási alap legalább 37 százalékát klímavédelemre kell fordítani. A nyilvánosságra hozott magyar tervekből nem derül ki, hogy ezek a célok teljesülnek-e. Megjegyzem: a minimumelvárásokat, figyelemmel a gyorsuló klímaváltozásra, felül lehet teljesíteni. Finnország például, amely a klímasemlegesség elérését 2035-re tűzte ki, a helyreállítási alap felét fordítja klímacélokra. Az energiagazdálkodás területén vannak pozitív elemei mind a helyreállítási és ellenállóképességi tervnek, mind a zöldinfrastruktúra és klímavédelmi operatív programnak, de az ördög a részletekben rejlik, amit a kormány elég jól elrejtett. Egyetértünk, hogy szükség van az időjárásfüggő megújuló energiaforrások rendszerbe integrálását segítő hálózatfejlesztésre. Az okosmérés és a dinamikus árazás nagyban segítené, hogy a fogyasztást igazítsuk a megújulóalapú termeléshez. Ugyancsak üdvözöljük a távhőrendszerek fejlesztését és az energiatárolást.

Az energiahatékonyság növelése, bár szerepel célként, nem látjuk, hogy az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer ezt pontosan hogyan segítené. Várjuk a részleteket.

Az mindenesetre biztosra vehető, hogy ezenkívül szükség van az épületek energetikai mélyfelújításának közvetlen állami támogatására is, ami nagy adóssága a kormánynak. Tíz év alatt ezen a területen nem tudtak érdemi eredményt felmutatni. Évente legalább 300 milliárd forintot kellene fordítani épületfelújításra, a fűtésirendszer-korszerűsítésre és háztartási megújuló energiaforrásokra. Az LMP ezeket a célokat egy egyszerű egyablakos ügyintézéssel igénybe vehető és a rászorulókat is elérő programmal segítené. Kedvezményes hitellel kombinált vissza nem térítendő támogatást nyújtanánk, és a hitelt a megtakarított energia árából lehetne törleszteni. Az épületenergetikai mélyfelújítási program többes hasznú intézkedés, hiszen a klímavédelmen túl segíti a sok helyen kritikus légszennyezés visszaszorítását, az energiaszegénység csökkentését, a több tízezer munkahely megteremtését a kis- és középvállalkozói szektorban.

A megújuló energiaforrások fejlesztési tervei csak a napelemet és a hőszivattyút említik. Hiányoljuk, továbbra is értelmetlen, hogy a szélenergia miért maradt ki ebből a rendszerből, hiszen ez az egyik legolcsóbb és legtisztább termelési mód. A lakossági napelemek beruházási támogatása előremutató, de nem értjük, hogy miért korlátozzák a programot a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország ötezer fő alatti településeire. A tervekben ugyan említik, de mi azért gyanítjuk, hogy a pénzek túlnyomó részét zöldmezős naperőművekre szánják. Ezt határozottan nem támogatjuk.

Most átadom a szót képviselőtársamnak a folytatásra. (Taps az ellenzéki padsorokból.)