Felszólalás adatai

Felszólalások:   33   34-49   50      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni, folytatjuk munkánkat. (Csenget.) Köszönöm megértésüket, köszönöm, hogy helyüket elfoglalták, köszönöm, hogy a következő napirend tárgyalását megindíthatjuk. Megkérem az előterjesztő képviselőtársamat, szíveskedjen helyét elfoglalni.

(10.50)

Tisztelt Országgyűlés! Miután a helyüket elfoglalták, megkezdjük munkánkat.

Soron következik az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3630. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Farkas Sándor úrnak, az Agrárminisztérium államtitkárának, miniszterhelyettesnek, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agrárminisztérium összegyűjtötte és egy csomagba építette azon törvénymódosítási igényeit, amelyek rövid terjedelmüknél fogva vagy technikai tartalmukra tekintettel nem igénylik azt, hogy az Országgyűlés külön-külön foglalkozzon velük, azonban hatálybalépésüket tekintve még a 2018. évi őszi ülésszakban indokolt az elfogadásuk. Ennek eredményeként került a tisztelt Ház elé az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló iromány, amelyben a kormány 16 törvény módosítására tesz javaslatot. A módosuló jogszabályok közül a fontosabbakat kívánom csak kiemelni, nem rabolva az idejüket technikai részletekkel. A természet védelméről szóló törvény 2004. évi módosítása vezette be a natúrpark fogalmát, majd az ezt követő 14 évben kialakult a hazai natúrparkok működési gyakorlata, amely rávilágított a definíció hiányosságaira. A gyakorlati tapasztalatok alapján a törvényjavaslatban szereplő új definíció reflektál a natúrparki működés hazai gyakorlatban is megvalósuló legfontosabb elveire. Fontos kiemelni, hogy a natúrpark-névhasználathoz való miniszteri hozzájárulás esetén nem jön létre új védett természeti terület, így a félreértésre okot adó rendelkezések pontosítása is szükségessé vált.

A tulajdoni lapok szolgáltatása vonatkozásában egyrészről a költségvetési szervek alanyi mentességével a belső pénzügyi bürokrácia csökkenhet, másrészről tárgyánál fogva díjmentessé válik a tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt a nyomozó hatóságon és a nemzetbiztonsági szolgálaton kívül szabálysértési hatóság a feladatai ellátása érdekében kéri.

A következő témakör a vadászkamaráról szóló törvény módosításával foglalkozik, amely kimondja, hogy a kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével, valamint a vadászati engedély kiállításával kapcsolatos eljárásában fizetett ellenérték nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak, mert nem hatósági eljárásért, hanem az állami tulajdonban álló vad elejtésére való jogosultság megszerzéséért kerül megfizetésre. Ezen bevételt a kamara az államtól átvett feladatok térítéseként és egyéb működési költségeinek fedezetéül használhatja fel.

A földhivatali eljárások során előfordul, hogy egy adott ingatlanra vonatkozó jog bejegyzésére irányuló kérelem iktatását követően kerül benyújtásra az ingatlanra korábban bejegyzett zálogjog törlésére irányuló kérelem. Ilyenkor az ügyfelek érdeke természetesen az, hogy a teherként megjelenő zálogjogok minél előbb törlésre kerüljenek az ingatlan tulajdoni lapjáról. Ez jelenleg csak úgy lehetséges, ha a soronkívüliséget biztosító úgynevezett rangsorcseréhez valamennyi érdekelt hozzájárul, ami a gyakorlatban a kérelmezőket indokolatlan költségekkel és kellemetlenséggel terheli. A javaslat arra irányul, hogy a zálogjog törlése a beadványok rangsorára való tekintet nélkül átvezethető legyen az ingatlan-nyilvántartáson.

Az élelmiszerlánc-biztonság kérdésében: az állam küldetése az élelmiszerlánc-biztonság javítása, ezáltal az emberi egészség és a társadalom védelme. Ezt a célt szem előtt tartva a törvényjavaslat keretében módosításra kerül az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény. A legnagyobb veszélyt ma az élelmiszerlánc-termékekkel való visszaélés, a hamisítás és az adóelkerülés jelenti. Ez az élelmiszer-bűnözés a fogyasztók egészségét veszélyezteti, hátrányba hozza a tisztességes vállalkozókat, és bevételkiesést okoz az államnak. Az élelmiszer-hamisítás és -csalás kapcsán szigorítások bevezetésére kerül sor.

Többek között  néhány részfeladatként  szigorodnak a felelősségi szabályok. A hamis vagy hamisított termék esetén az előállító, nem hazai előállítású termékeknél az első forgalomba hozó, valamint valamennyi további forgalmazó is felelőssé tehető, ha a hibát jóhiszemű működése során észre kellett volna vennie.

A következő ilyen gondolat: a visszaélésekkel szembeni küzdelem hatékony eszközének mutatkozó nyilvánosság ereje erősödik a „nyilvánosságra hozható” kibővítésével.

S harmadjára, de nem utolsósorban: az élelmiszerrendészek olyan hatékony intézkedésekre válnak jogosulttá, mint például igazoltatás, ruházat, csomag átvizsgálása, jármű feltartóztatása, átvizsgálása, a bilincs használata ellenszegülés esetén, továbbá akár előállítás is lehetséges.

Az állategészségügy kérdésköréről. Az elmúlt évek egész Európán végigsöprő állatjárványai szükségessé teszik a járványügyi intézkedések szabályainak módosítását. A komoly nemzetgazdasági következményekkel járó fertőző állatbetegségek  az elmúlt években komoly fertőzés, komoly járvány söpört végig Magyarországon a madárinfluenza vonatkozásában, ma pedig érzékenyen figyeljük az afrikai sertéspestis esetleges terjedését, és komoly munka folyik a megfékezése, lokalizálása területén , az ezen fertőzések elleni hatékony küzdelem érdekében gyors, azonnal bevethető, speciális tudással, eszközökkel rendelkező személyi állomány megszervezése szükséges, amely az ország bármely részén haladéktalanul végre tudja hajtani a szükséges intézkedéseket. A járási és megyei határokat is átlépő megbetegedések egységes és hatékony intézkedéseket kívánnak, mint például a betegségre fogékony állatok létszámának, földrajzi elhelyezkedésének felmérése, illetve meghatározott állatjárványügyi intézkedések egységes végrehajtása.

A versenyképesség javítása és az adminisztráció csökkentése a következő témakörünk, amelynek érdekében tovább bővül azon termékek, tevékenységek köre, amelynek során elegendő a nyilvántartásba vétel a nehézkes, esetlegesen elhúzódó engedélyezési eljárás helyett. Ügyfélbarát intézkedésként jelenik meg a bírságfizetési kötelezettség halasztása vagy részletekben történő teljesítésének engedélyezése. Az informatikai fejlesztések, az adminisztrációcsökkentést és a versenyképességet támogató eszközök a legális élelmiszer-szereplők adatbázisának hatékony elemei, valamint a hatósági ellenőrzési funkciók jobb ellátásának elősegítői. Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer finomhangolása az egyik legfontosabb módosítása a jelen javaslatnak.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A FELIR az élelmiszerlánc-felügyelet irányítása érdekében a hatóság által működtetett valamennyi adatbázist magába foglalja. A FELIR ugyanakkor nemcsak egy gyűjtőfogalom a szakterületi adatbázisok felett, hanem egy olyan keretrendszer, amely az egységes információmenedzsmentet valósítja meg. A FELIR ugyanakkor nemcsak gyűjti, hanem elemezni is hivatott az élelmiszerlánccal kapcsolatos adatokat, amely a hatékony ellenőrzést és a stratégiai döntéshozatal segítését egyaránt célul tűzte ki.

A FELIR-rel kapcsolatos módosítások kiterjednek az élelmiszerlánc-felügyeleti adatok vonatkozásában megvalósuló adatátadásokra, az egyes nyilvántartásokhoz és adatkörökhöz való hozzáférések pontosítására, továbbá a hatékony élelmiszerlánc-felügyelet érdekében más hatóságok, intézmények részéről a Nébihnek történő adathozzáférés biztosítására.

(11.00)

A piacvédelemről. A hazai piac védelmének, valamint a minőségi élelmiszerek exportjának növelése érdekében a hatóság által garantált állami minősítési rendszer létrehozása szükséges. A törvényjavaslat ehhez kíván hozzájárulni a minősítési rendszerek ellenőrzésével, a minősítési rendszer tevékenységekre való kiterjesztésével, az állami monitoringrendszer további kibővítésével, hogy csökkenthető legyen az ellenőrzések száma.

Az említetteken kívül az élelmiszerlánc-törvény módosítása tartalmaz továbbá további, az EU-tagságunkból eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges rendelkezéseket, mint például az új élelmiszer fogalmának pontosítása, az ökológiai termeléssel kapcsolatos rendelkezések kibővítése, illetve a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó szakmai felügyelettel kapcsolatos előírások.

Fontos következő kérdéskörünk, az erdőtörvény módosításáról szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel. Az erdőtörvényt érintő módosítások közül kiemelendő az évtizedekkel korábban kötött úgynevezett megbízási szerződések ez év végén lejáró kivezetési határidejének további másfél évvel való meghosszabbítása, figyelemmel arra, hogy kellő felkészülési időt szükséges adni a mintegy 200 ezer hektárt érintő erdőtulajdonosnak az új szerződések megkötésére.

Emellett pontosításra kerülnek az illegális fakitermelésből származó, faanyag-kereskedelmet érintő ellenőrzési szabályok, valamint indokoltan lehetővé kell tenni az illegálisan kitermelt, ezért kereskedelmi forgalomba nem kerülő faanyagnak a közérdekű célú felhasználását, önkormányzatok, közhasznú szervezetek, egyházak részére történő átadással.

A hegyközségi szervezetekről is néhány gondolatot. A helyközségi szervezet kiegészítésre kerül a borrégiós szinttel, amely a borvidéki és az országos szervezetek között foglalja el a helyét. Ezen borrégiós tanácsokat az önálló borrégiónak minősülő tokaji borvidék kivételével 2019. május 31. napjáig kell megalakítani.

Végezetül pedig a halgazdálkodásról szóló törvény módosításáról kívánok röviden szólni. A kormány által elfogadásra került a nemzeti halgazdálkodási és horgászati stratégia és az országos horgászati hálózati program. Ennek végrehajtásával összefüggésben a horgászok és a horgászegyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség számos közfeladatot vállal át az államtól, amelynek ellentételezéseként a horgászjegy és a fogási napló kibocsátásáért beszedhető díjak részükre kerülnek átengedésre.

Az adott vízterületen bérleti formában gazdálkodó jogosult beruházásai, befektetései és a gazdálkodás hosszú távú fenntartása érdekében indokolt elővásárlási jogot biztosítani számára, ha az állam a kivett minősítésű, azaz nem termőföld meder tulajdonjogát el kívánja idegeníteni. Erre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket a törvényjavaslat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az elmondottakból is észlelhették a tisztelt képviselő hölgyek és urak, jelen törvényjavaslat nagyon szerteágazó és sok szakterületet ölel fel, ugyanakkor rendelkezései többnyire technikai jellegűeknek minősíthetők, politikailag fajsúlyos kérdést az említetteken kívül nem érintenek. Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és majd később szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Győrffy Balázs képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló T/3630. számú törvényjavaslat, ahogyan azt államtitkár úr is ismertette, 16 törvény módosítására tesz javaslatot. A javaslatcsomag célja alapvetően az Agrárminisztérium feladatkörét érintő törvények jogalkalmazók részéről felmerült, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján indokoltan szükségessé vált szakmai módosítások elvégzése, valamint más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése. A javaslatcsomag célja továbbá az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása. A törvényjavaslatban szereplő törvények módosítását a szakmai tapasztalatok, valamint az időközben történt jogszabályváltozások indokolják.Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakkal egyetértve államtitkár urat nem szeretném ismételni, úgyhogy röviden szeretnék kitérni néhány technikai, valamint a dolgos hétköznapok munkavégzését egyszerűsítő, segítő módosításra. Elsőként a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításában rögzítésre kerül, hogy a gazdasági aktáknak tartalmazniuk kell az adatszolgáltató élelmiszerlánc-felügyeleti információs azonosító számát, vagy ahogyan többen ismerjük, a FELIR azonosítót is.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt illetően eddig nem került meghatározásra a faanyag-kereskedelmi lánc fogalommeghatározásánál a szállítás, ami értelemszerűen a faanyag-termékpálya velejárója, szükségszerű része. Ez most pontosításra kerül. Az illegális fakitermelések és a vásárlókat megkárosító faanyag-értékesítés eredményes felderítéséhez az erdészeti hatóság számára szükséges a szállításhoz használt járművek adatainak ismerete. Az e-közigazgatási fejlesztések eredményeként mára számos társhatóság képes közvetlen hozzáférést biztosítani az adatbázisaihoz megfelelő törvényi felhatalmazás esetén. A kiegészítés ezt a hozzáférési lehetőséget teremti meg. A közvetlen hozzáférés mind a megkereső, mind a megkeresett hatóság számára egyszerűbb, olcsóbb, és gyorsítja a közigazgatási eljárás lefolytatását.

Egyúttal szeretném megköszönni, hogy az erdőtörvényt érintő módosítással többek között kamarai kezdeményezésre a megbízási szerződések ez év végén lejáró kivezetési határideje meghosszabbításra kerül.

Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján módosul a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény. Itt két fontosabb módosítást szeretnék kiemelni. Fontos, hogy olyan nemzeti értékeket, amelyek nem köthetők településhez, megyéhez, de országos jelentőségűek, ágazati értéktárba felterjeszthessenek a javaslattevők, ezért a javaslat a minisztériumok számára kötelezővé teszi az ágazati értéktárak működtetését. Fontos továbbá, hogy a Hungarikum Bizottság döntést hozhasson a már felvett értékek leíró szövegének módosításáról, egyes értékek együttes címszó alatt történő, összevont kezeléséről vagy akár törléséről is.

Módosul továbbá a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi LXVI. törvény. Ha a földmérő nem egy telekalakítás vagy más földmérési munka során tünteti fel az alappontot, hanem önálló változási vázrajzzal, akkor, mivel ez az állami adatvagyon része, javasoljuk, hogy díjmentesség illesse meg. Ez véleményünk szerint ösztönzőleg fog hatni annak érdekében, hogy minél több alappont kerüljön bejegyzésre. A módosítás célja, hogy a Magyar Államkincstár számára az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben történő felhasználáshoz az állami ingatlan-nyilvántartási, térképi adatbázisból előállított kataszteri fedvényadatok átadása szabályozva és biztosítva legyen.

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosításánál két rövid pontosítással találkozhatunk. Az egyértelműség végett kimondásra kerül, hogy a törvény alkalmazásában hivatalos halőr tekintetében a működési területét érintő valamennyi halgazdálkodási vízterületet, halastavat, valamint annak partját kell érteni. A halgazdálkodási ágazatban történt változások következtében időszerűvé vált a halászati őr megnevezés hivatalos halőrre módosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tartalmát megismerve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a módosítások valóban a hatékonyabb közfeladat-ellátást, a hasznos és érdemi szakmai tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni. Kérem tehát, támogassák az önök előtt fekvő T/3630. számú törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(11.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Steinmetz Ádám képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. Megvárjuk, amíg képviselő úr felteszi a mikrofont, és onnan indul majd az idő. Parancsoljon!

DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! És nem utolsósorban tisztelt Farkas Sándor Államtitkár Úr! Látszik, hogy dolgozik az Agrárminisztérium: jelenleg 16 törvénymódosítás van előttünk, a tisztelt Ház előtt. Nem volt könnyű ezeket áttanulmányozni, de el kell ismerni, hogy ezek többsége technikai jellegű módosítás, és egyetértek államtitkár úrral, hogy ezek ritkán politikailag fajsúlyosak, szakmai javaslatok. Valóban én is csak végigmenve, és nem is kívánok túl hosszú lenni, de meg szeretném említeni, hogy ezek a javaslatok többségében bürokráciacsökkentő és az európai uniós elvárást is kielégítő módosítások. Ezek többsége természetesen részünkről is támogatható.Meg kell emlékezni a piacvédelemről és a minőségvédelem kérdéséről. A hungarikumtörvény technikai jellegű módosítása is főleg pontosításokat tartalmaz, viszont az elmúlt évek tapasztalatai alapján ki lehet jelenteni, hogy ebben még több lehetőség is van, további állami menedzselő tevékenységre lenne szükség ezen a téren.

Igen, a halgazdálkodás területén is egy fontos pontosítás, hogy a halőr működési területeit is meghatároztuk. Az én választókerületemben is lehet látni, hogy milyen áldozatosan végzik ezek az emberek a munkájukat, tényleg járják a területet, és fontos, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen az, hogy hol és milyen feltételekkel, milyen szabályok szerint tudják a munkájukat ellátni.

Itt található egyébként javarészt az elmúlt évek tapasztalatait halászati törvénybe építő módosítás. A horgászeszközök halfogásra alkalmas állapotát pontosabban határozza meg, így az orvhalászat ellen hatékonyabb fellépést segít elő. Én azt gondolom, hogy ez is fontos, ezen a téren is sokat léptünk előre az elmúlt időszakban, de még mindig vannak, akik ilyen nemtelen, erkölcstelen és jogtalan eszközökkel fogják a halat az élővizeinkből.

Az élelmiszer-biztonság napjaink súlyos kihívása, valóban figyelmet kell rá fordítani. Ez is egy üdvözlendő dolog, hogy megjelenik ebben a törvényjavaslatban.

Az erdőgazdálkodásról is egypár mondatot meg kívánok említeni. Számos állami tulajdonban lévő erdőnk van, de nagyon sok magántulajdonban lévő erdő is található Magyarországon. Ez is egy hatalmas értéket képvisel, de ezeknek az erdőknek a többsége osztatlan közös tulajdon, bár tudom, hogy az Agrárminisztérium  idézőjelben mondva  hadat üzen az osztatlan közösnek, és azt gondolom, hogy ez nagyon jó út. Én remélem, hogy az erdők tekintetében  és ott talán még nagyobb a katyvasz, van olyan tizen-egynéhány hektáros erdőterület Somogyban, tudom mondani például, 92 tulajdonosa van ennek, és az erdőhasználat kérdése is rendezetlen. Nyilván ennyi tulajdonos nagyon nehezen tud megegyezni, és nagyon kevés olyan tulajdonos van ezek között, aki egyáltalán megfelelő szakképesítéssel rendelkezik.

De hogy államtitkár úr kéréséhez híven a témánál maradjunk: most arról szeretnék beszélni, amit ez a módosítás érint, jelesül, hogy szigorodik a fa és a fatermékek hatósági ellenőrzése, szállítás és forgalmazás is szigorúbb dokumentációhoz kötött. Ez szintén egy jó dolog és támogatandó dolog, hiszen a mai napig azért jelentős az illegális fakitermelés vagy hogy pontosabban fogalmazzak, a falopás, és ez rendkívüli módon hergeli az erdőtulajdonosokat. És meg kell említeni azt is, hogy rendben van, hogy megvan ez a törvényi szabályozás, de örömteli lenne, ha a személyi állomány is rendelkezésre állna, amely ezeket a szabályozásokat meg tudja valósítani és betartatja ezekkel az emberekkel, mert most, hogy hűvösre fordult az idő, november végén, ilyenkor jellemzően tömegesen fordulnak elő ezek a cselekmények. És bízunk abban is, hogy a rendőrség is szívén viseli majd ezeket a törvénysértéseket, és hatékonyabban fog tudni eljárni a megakadályozás, illetőleg az elrettentés érdekében.

Szeretnék továbbmenni. Üdvözlendő, hogy a vadászjegy és a vadászati engedély kiállításáért bevételezett díj teljes összege immáron az Országos Magyar Vadászkamarát fogja megilletni. Erre azért is szükség van, mert az államtól átvett feladatokért jogos, hogy ezt térítésként megkapják. Ugyanígy üdvözlendő, hogy a vadászjegy-kiállítás, valamint az évenkénti, merthogy minden évben érvényesíteni kell a vadászjegyeket…  hogy ezek kiállítása igazgatási szolgáltatási díjtól mentes lesz a jövőben.

Végezetül a rendkívül fontos ágazatról, a szőlő- és borászati ágazatról egypár gondolat és észrevétel. Itt említette államtitkár úr is a borrégiós tanácsok megalakulását, 2019. év május 13. napjáig szükséges ezt felállítani. Itt külön lesz választva a szőlészeti és a borászati szekció. Erről azért érdemes beszélni, mert most is a nyár végi, őszi tapasztalatokból kiindulva lehet látni, hogy sok esetben ellenérdekeltek a szőlészetek és a bortermelők. Ez a szőlőfelvásárlási árak, illetve a szőlő felvásárlása során éleződött ki. Sajnos, bizonyos régiókban rendkívül nyomott áron vásárolták fel a szőlőt, sok gazda itt a borászok kartelljére gyanakszik.

Nyilván számos más tényező is, kereslet-kínálat befolyásolja az ár kialakulását. De kétségtelen, és ha már továbbmenve szóba kerül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, illetőleg a hegyközségi tanácsok is és az ő szerepük is, a szőlősgazdák és a borászok is azt szeretnék, hogy túl azon, hogy nagyon helyesen ezek a szakmai szervezetek most ezzel a módosítással is lényegesen több feladatot fognak ellátni a jövőben, de hogy ezek a feladatokat a borászok és a szőlősgazdák érdekei védelmében is végezzék. Tehát hangsúlyosabb szerepet kapjon az érdekvédelem, és akkor talán a jövőben megelőzhető lenne az idén is kialakult alacsony felvásárlási árak és az ebből fakadó…  hozzáteszem, nyilván ez nem mindenkit érintett, mert általában a termésmennyiség meghaladta a korábbi átlagos termésmennyiséget, és ez azért kompenzált bizonyos jövedelmet, de ebből általános vélekedést, úgy gondolom, hiba leszűrni. Nagyon sokan gyakorlatilag deficitesen termeltek idén, és sokan gondolkoznak azon  főleg kisebbekről beszélek , hogy ha ez a továbbiakban nemhogy bevételkiesést fog okozni, hanem veszteséget, akkor fel fognak hagyni ezzel a tevékenységükkel.

(11.20)

Én úgy gondolom, hogy egy felelősen gondolkodó kormányt és egy felelősen gondolkodó Agrárminisztériumot ez arra fog sarkallni, hogy elemezze a most kialakult helyzetet, és lehetőség szerint mindent megtegyen azért a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával karöltve, illetőleg a szakmai képviseletet ellátó hegyközségi tanácsokkal, illetőleg a későbbiekben fölállított borrégiós tanácsokkal is, hogy a gazdák boldogulni tudjanak.

Köszönöm szépen a hozzászólás lehetőségét. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Földi László képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mind államtitkár úr, mind pedig az előttem szóló képviselőtársaim részletesen elemezték az ezen törvénycsomagban lévő változásokat, én nem kívánom ezt megtenni, hiszen mindenki tudja, hogy mely törvényeket kívánja ez a törvénycsomag módosítani. Csak annyit teszek ehhez hozzá, hogy nemzetgazdasági szempontból kulcskérdés a magyar agrárium helyzete, és mindent meg kell tegyünk annak érdekében, hogy minél jobb helyzetbe hozzuk az agráriumból élőket, közvetlenül, illetve közvetve, hogy biztonságos élelmiszer  és így tovább  kerüljön az asztalunkra.A KDNP részéről teljes egészében támogatjuk ezen törvényjavaslatot, és arra kérem kedves képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Varga László képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Megvárom, nyugodtan tegye föl a mikrofont, hisz az előbb még itt ült fönt mellettem, le kellett mennie. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon több agrártárgyú előterjesztést is tárgyal az Országgyűlés. Hadd mondjak rögtön egy pozitívumot erről: a kormány előterjesztésében tárgyaljuk ezt a 16 törvényt érintő salátatörvényt. Ez azért tartom helyesnek, mert nyilván akkor a jogalkotási törvénynek megfelelően az előzetes egyeztetések ilyenkor megfelelően lezajlanak, vagy azt gondolom, hogy így történhetett, legalábbis az anyag  ami valóban terjedelmes módosítási javaslat  elemeinek a többségét végigtekintve ez vélhetően így is volt. Ahogy elmondta, nagyon sok technikai jellegű javaslatot tartalmaz ez az előterjesztés. Ezeknek a nagyon nagy része egyébként támogatható. Én azt gondolom, hogy ezeknek egy részét elmondták, tehát ezekre én nem térnék ki újra. Nyilván egy része európai uniós kötelezettségből fakad, részint, mondjuk, akár a szőlőtermesztésről, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása, vagy az erdőgazdálkodás kapcsán Steinmetz Ádám által felvetettek kérdésköre; nyilván ez rendben van.

A kérdés mindig az  és ez tegnap is nagy viták tárgya volt , hogy hogyan lehet egy-egy ilyen módosításról egyértelműen szavaznia akár egy ellenzéki képviselőnek is. Van 16 törvény, amit módosítanak, és egy-két ponton elhelyeznek olyan kérdéseket, amik adott esetben az egésznek az elfogadását is megkérdőjelezhetik, majd persze egyébként  például tegnap, azt hiszem, egy azonnali kérdés kapcsán vagy talán egy interpelláció kapcsán volt erről vita  a többi, egyébként előremutató javaslatnak, mondjuk, adott esetben a nem támogatása, ha egy ilyen salátatörvényt végül nem támogat a frakció, akkor pedig az önök által kritizált, hiszen mondhatják azt, hogy a kormány előremutató javaslatait sem támogatja az ellenzék.

E közül a 16 törvényt érintő javaslat közül is sikerült nekem találni olyat, ami kérdőjeleket vet föl. Hadd mondjak két ilyet! Szerintem fontos kérdés. Az egyik, hogy a vadászat kapcsán  amiről már nagyon sokan beszéltek  a vadászati engedély kiadási eljárása díjmentes lesz. Nyilván ez egy olyan kérdés, ami a vadászok körében népszerű lesz. De emellett el kell mondani, hogy miközben a vad az államé, a vadászat kapcsán beszedett egyéb díjak a vadászkamaráé lesznek ezentúl. A kérdésem az, hogy mi indokolja ezt így konkrétan, mert szerintem még az államtól átvett engedélyezési feladatok ellentételezése sem indokolja ezt a kérdést feltétlenül. Konkrétan megfogalmazva: én nagyon sok vadászt ismerek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, akik nagyon tisztességesen élnek ennek a vagy hivatásnak, vagy nagyon komoly hobbinak, és nagyon tisztességesen bánnak az erdővel, a vaddal, nagyon méltányolható az ő tevékenységük. De azt jelenthetie az ő támogatásuk, hogy feltétlenül támogatni kell a vadászkamarát, vagy a vadászkamarát folyamatosan nem indokolható előnyökhöz kell juttatni, olyan gazdasági előnyökhöz, amik abból kiindulva, hogy a vad az államé, ezáltal közvetve minden magyar emberé, aki ebben az országban él…  szóval ezek ellentmondásosak számomra, és mindenképpen elgondolkodtatnak az egész javaslatról való végleges döntés kapcsán.

A másik ilyen kérdés, ami, ha az előzőt egyfajta lex Semjénnek tekintjük, akár lex Ádernek is tekinthető, amely mondjuk, a horgászokkal kapcsolatos. Ingyenesen lehet majd halastó üzemeltetéséhez természetes vízből vizet kivenni. Itt szó szerint úgy fogalmaz a javaslat, hogy halastó üzemeltetéséhez az ökológiai célból szükséges vízkivétel nem minősül a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti mezőgazdasági vízszolgáltatás igénybevételének. Ennek nincs észszerű indoka, a természeti javak felelőtlen kizsákmányolását teheti lehetővé, miközben a halastó a halgazdálkodás helye. Állami halgazdálkodási jog átengedhető horgászszövetségnek a miniszter általi kijelölés útján, ami szerintünk átláthatatlan és antidemokratikus is lehet.

Itt csak zárójelben jegyezném meg, hogy miközben itt, mondjuk, esetleg a természeti javak felelőtlen kizsákmányolása is felmerülhet, addig egy másik ügyben, mondjuk, a kutak kérdéskörében nagyon sokáig lebegett vagy egy meghosszabbított moratórium után még tovább lebeghet majd sok százezer magyar ember fölött Damoklész kardjaként az a kérdés, hogy az ő telkükön egyébként a házi vízigényük kielégítését szolgáló kút engedélyeztetése kapcsán milyen elképesztő összegeket kell majd nekik kifizetni.

Azt gondolom, hogy ha például a vadászati engedély eljárása kapcsán is díjmentesnek lehet lenni, meg egyébként ilyen méretű támogatása lehet a halgazdálkodásnak, akkor szerintem az arra rászoruló, egyébként nehéz sorban élő kiskút-tulajdonosok engedélyezési eljárását is díjmentessé kell tennie a magyar államnak. Így lenne ez kerek, erről kéne már látni előterjesztést végre. Ha ilyen salátatörvényeket látunk, akkor adott esetben ezt ide is be lehetett volna rakni. Megjegyzem, hogy több MSZP-s képviselőtársammal együtt a kútadó  most ezt időjelben mondom  és általában a kúthelyzet kapcsán egy indítvánnyal éltünk az Országgyűlés előtt, remélem, hogy ennek a tárgysorozatba vételéről való döntés a szakbizottság előtt meg tud még történni ezen az ülésszakon, és meg tudjuk tárgyalni azt, hogy ez valóban így legyen, ne fenyegessen sok százezer magyart az, hogy indokolatlan, akár százezer forintnál is nagyobb költség terhelje őket a kútjuk engedélyezése kapcsán.

Egy szó, mint száz: nagyon sok előremutató javaslat van, tényleg nagyon sok technikai. Azt gondolom, hogy a következő két agrártárgyú törvény kapcsán nagyobb vita lesz, tehát nem itt lesz a legnagyobb vita, ezt most előrebocsátom. De egyébként ez a két momentum tipikusan olyan kérdés, hogy az, hogy mondjuk, adott esetben szimpátiát érez az ember, tiszteli a vadásztársadalmat vagy a horgásztársadalmat, az azt jelenti-e, hogy egyben gazdasági előnyöket kell juttatni bizonyos szervezeteknek, vagy adott esetben egy halastó  amely a halgazdálkodás helyszíne  tulajdonosának. Ez szerintem nem így van. Tízmillió magyar ember tulajdonáról beszélünk akkor, amikor ezekről a természeti javakról beszélünk, és nagyon sok természetvédelmi szempontról is beszélünk.

Úgyhogy ezek fényében a 16 törvényjavaslatot érintő salátatörvénnyel kapcsolatos, végleges álláspontunkat az általános vita, a részletes vita és az esetleges módosítások fényében fogjuk kialakítani. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP, az LMP és a DK soraiban.)

(11.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Vadai Ágnes képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt áll előttünk egy 53 oldalas törvényjavaslat egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról. A javaslat általános indoklása, amely fellelhető az Országgyűlés honlapján, a következőképpen hangzik: „A törvényjavaslatban szereplő törvények módosítását a szakmai tapasztalatok, valamint az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások indokolják. Üres tartalom”. Ezt csak azért szerettem volna felolvasni, merthogy nyilván egy nagyon nagy terjedelmű és sok esetben  ahogy az államtitkár úr is említette  technikai jellegű módosításról van szó, ezért bizony néha elkerülte a figyelmet a helyesírás, elkerülte annak a figyelmét a helyesírás meg a tartalmi írás, aki ezt készítette. Talán éppen ezért ilyenkor azt tudom mondani, hogy a kevesebb egy picikét több. Hatalmas, valóban, 16 törvényt érintő módosításról és kiegészítésről van szó, és ahogy Steinmetz Ádám képviselőtársam említette már, az világosan látszik az indoklásokból és az elhangzott felszólalásokból is, hogy a cél valamiféle bürokráciacsökkentés, valamiféle átalakítás, valamiféle könnyítés. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a törvényjavaslatban  ahogy képviselőtársaim is elmondták  vannak előremutató lépések, vannak előremutató javaslatok, közben a kormány más területen ezt a bizonyos bürokráciacsökkentést egész egyszerűen úgy oldja meg, hogy egyes kormánytisztviselőknek az alapszabadságát csökkenti, hogy az Agrárminisztériumból embereket rugdos ki, hogy a természetvédelemmel foglalkozó embereket egész egyszerűen utcára teszi, ráadásul mindezt a hírek szerint november 6-án 10 óra körül a kormányablakon keresztül.

A bürokráciacsökkentés egy borzasztóan fontos dolog, ezzel egyetértünk, de azt tudomásul kell venni, hogy azok a szakemberek, akik benn dolgoztak az Agrárminisztériumban  és itt nem bizonyos politikusokra gondolok, hanem szakemberekre, akik benn dolgoztak és benn dolgoznak a minisztériumban , ma ők a törvényeket tartják be, az önök által hozott törvényeket próbálják végrehajtani, és hogyha ezek az indokoltnál szabályozóbbak, akkor a rendszert hiába nevezzük a változáshoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes, hatékony, költségtakarékos, demokratikus, pártsemlegesen, törvényesen működő közigazgatásnak, a rendszer agyonnyomja a benne dolgozókat. Ráadásul ezekben a javaslatokban, még egyszer mondom, magam is azt gondolom  Varga képviselő úr nagyon jól megfogalmazta a lényeget , vannak előremutató, támogatandó javaslatok, mégis azt látjuk, hogy nem igazán abba az irányba megy, hogy azt a fajta könnyebbséget a közigazgatásban, a bürokráciacsökkentésben megteremtené.

A létszámkérdéssel maga a törvényjavaslat nem foglalkozik, de muszáj foglalkozni, mert hogyha csökkenteni akarjuk a bürokratikus terheket, hogyha csökkenteni akarjuk összességében a közigazgatási bürokráciát, akkor annak nyilvánvalóan nem az a megoldása, hogy ész nélkül kirugdosnak embereket az Agrárminisztériumból, különösen nem például, mondjuk, ahogy említettem, a természetvédelmi területről, és először, amikor láttam, hogy módosítanák a természetvédelemmel kapcsolatos törvényt is, arra gondoltam, hogy végre, hátha azt írják bele, hogy szükséges felállítani az önálló környezetvédelmi minisztériumot. Ezt még a környezetvédelem nagy barátjának, Áder Jánosnak sem sikerült elérni az elmúlt időszakban. Igen nagy kár, hogy ez a terület, ez elnyomottá válik az agrártárcán belül, és nincs önálló környezetvédelmi minisztérium. Sajnálom, hogy LMP-s vezérszónok nincsen, mert igazából ők azok, akik ezzel nagyon sokat foglalkoztak, de engedjék meg, engedje meg, államtitkár úr, hogy kifejezetten felhívjam arra a figyelmet, hogy miközben az agrárgazdálkodás borzasztóan fontos, közben azt látjuk, hogy a természetvédelem, és éppen a kirúgások következtében egyre inkább kevésbé lesz fontos, és ez meghatározza a jövőnket.

Én biztos vagyok benne, hogy rengeteg olyan kiegészítés, módosítás van a törvényjavaslatban, amely természetesen szükséges ahhoz, hogy hatékonyan működjön a közigazgatás. Pontosan ezért is kérdezem, hogy a 130. §-ban, amely az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény  szintén  módosítása okán az erdészeti szakigazgatási információs és ügyintézési rendszer…  130. §, megtalálta, államtitkár úr? (Farkas Sándor: Igen.) Igen. Tehát abban az eredetileg kiírt határidő 2019. január 1-je volt, és ezt módosítják 2022. január 1-jére. Szintén azt látjuk, hogy a sertés tartásával és szállításával összefüggő valamennyi bejelentési kötelezettséget az állattartónak elektronikus úton kellene teljesítenie az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé, és itt is azt látjuk, hogy van egy 2019. január 1-jei dátum ennek az elektronikus bejelentési kötelezettségnek a bevezetésére, ami mégiscsak egyszerűsítené a bürokráciát, és itt is azt látjuk, hogy egy egy évvel későbbi hatályba léptetés van. Ez különösen annak tudatában fontos, amiről ön is beszélt, hogy Magyarországon az agrárium végigélt egy madárinfluenzát, most pedig Romániában afrikai sertéspestis volt és van, közeledett, és el is érte Magyarországot, tehát éppen ezért nagyon-nagyon fontos lenne, hogy ezen a területen az elektronikus úton történő teljesítés minél inkább megvalósulhasson, hiszen ez nagyon-nagyon gyors.

Azt látjuk ezen a két területen, tehát az erdészeti szakigazgatási információs és ügyintézési rendszernél, valamint az élelmiszerlánc-felügyelet felé történő állattartói elektronikus bejelentés tekintetében, hogy csúszás van az elektronikus rendszerben. Nem tudom, hogy mi lehet az oka, lehet, hogy nem készült el az informatikai háttér, de azt gondolom, hogy ha valóban hatékony bürokráciát akarunk, akkor annak elengedhetetlen feltétele, hogy ezek az informatikai hátterek a lehető leggyorsabban kiépüljenek, úgyhogy én erre választ szeretnék kapni az államtitkár úrtól. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség kétperces felszólalásokra. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Akkor a rendes képviselői felszólalások következnek. Fazekas Sándor képviselő úr kért szót, a Fidesz-képviselőcsoportból. Parancsoljon!

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon hasznosnak tartom azt, hogy az Agrárminisztérium ezt az összetett törvényjavaslatot, törvénymódosításokat magában foglaló javaslatot előterjesztette, hiszen jó néhány olyan, az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlata során felmerült problémát szükséges orvosolni, amelyek itt, az előttünk lévő anyagban benne foglaltatnak.

(Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

Fontos területét érinti a javaslatnak a természet védelmének általános szabályairól szóló törvény, az 1996. évi LIII. törvény módosítása. Itt külön felhívnám a figyelmet a natúrparkokra vonatkozó szakaszra, a 3-4. §-ban találhatóak ezek. Ismeretes az, hogy az elmúlt években jó néhány új natúrpark létesült Magyarországon, összesen 12 van, ezek tehát olyan területek, ahol az önkormányzatok, a társadalmi szervezetek, a lakosság, állami szervezetek összefogásával egy-egy tájegységre vonatkozó természetvédelmi, természetjárást lehetővé tévő intézkedések, beruházások történnek, elég itt az Írottkő Natúrparkra, a Vértesi, a Cserhát, a Szatmár-Beregi Natúrparkra vagy a Pannontájra, a Gerecsére gondolni, és újabbak is előkészület alatt vannak, tehát van egy olyan szabályozási terület, amely mindenképpen megérdemli azt, hogy odafigyeljünk, így örvendetes, hogy a fogalmak pontosítása, az eljárásrend belekerül a jogszabályi javaslatba.

Az elmúlt években a magyar állam több tíz milliárd forintot fordított erdészeti, illetve turizmussal összefüggő jóléti létesítményekre, turistaházakra, turistaútvonalakra, látogatóközpontokra, pihenőhelyekre, azért is fontos, hogy ezek a beruházások egy adott tájba illeszkedve, egységes turisztikai szolgáltatást nyújtva jelenjenek meg, és így a turisták, a magyar emberek idehaza, kulturált, ápolt környezetben tudják eltölteni a szabadidejüket. Mindenképpen hasznos, hogy a szabályozás ezeket a területeket érinti.

Szeretnék egy másik területet is kiemelni, ez a hungarikumokra vonatkozó jogszabály, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása. Emlékezetes, hogy az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a hungarikumtörvényt, amely bizonyította a létjogosultságát, hiszen az elmúlt években a Hungarikum Bizottság, a hungarikummozgalom önkormányzatok, értékvédők sikeres munkájának köszönhetően egy olyan értékkört tudott összegyűjteni, a magyarságnak olyan csúcsteljesítményeit tudta összegyűjteni, definiálni, megvédeni, amelyek a nemzeti identitásnak a részét képezik, amelyekre büszkék lehetünk, és amelyek megérdemlik a védelmet is, azt, hogy ez a védelem a jogalkotó oldaláról is a fogalmak pontosításában, a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelő módosításokban megjelenjen.

(11.40)

Külön kiemelném a különböző értéktárakat, helyi, megyei értéktárakat, hiszen itt több ezer aktivista, értékőrző, művész, helyi népművész munkája került összegyűjtésre, hagyományok kerültek összegyűjtésre. Ma már ezek  különösen a kistelepüléseken  identitást erősítő, a települési önazonosság-tudatot megjelenítő kategóriák, ezért is fontos, hogy ezekre az értéktárakra külön odafigyelés történjen, illetve az ágazati értéktárakra, hiszen sok településen megfogalmazódik az, hogy van olyan érték, ami akár hungarikum is lehetne. Ugyanakkor lehet, hogy ezek más településeknél is megjelennek, akár ételekről, akár népszokásokról van szó, ágazati értéktári szintig fel lehet őket hozni akkor, hogyha ezek rendelkezésre állnak és fogadókészek. Nyilvánvaló, hogy minden ilyen értékünk ugyanakkor nem lehet hungarikum. Tehát ezért is fontos, hogy ez a terület folyamatos odafigyelésben, gondozásban részesüljön. Egyébként látszik az is, hogy a hungarikumok köre gyakorlatilag már kerek, tehát az elkövetkező években néhány új hungarikumra lehet még számítani, illetve olyan értékre, amely megvan, létezik, de ebbe a körbe bekerülhet.

Steinmetz Ádám képviselő úrral egyetértek abban, hogy egy bürokráciacsökkentő jogszabályról van szó. Én minden ilyen dolgot támogatok a kormány részéről. Nagy erőfeszítés a mai bonyolult világban a hivatali munka egyszerűsítése, csökkentése.

Talán még azt szeretném hozzáfűzni képviselő úrnak a hozzászólásához, hogy a hungarikumoknál nyilván kell egy állami menedzsment is, de az is kell, hogy élő, aktív közösség legyen az egyes értékek mellett. Tehát ezt nem tudja pótolni az állami odafigyelés, tehát akár egy termékről, akár valamilyen szellemi kincsről van szó, kell hogy legyen olyan közösség, amely azt magáénak érzi, és amelyre az állami támogatás is rá tud épülni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.Megkérdezem Farkas Sándor államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. (Farkas Sándor: Igen.) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni mindenkinek a gondolatait, hozzászólását; Győrffy Balázs képviselőtársamnak azokat a kiegészítéseket, amelyekről én nemigen szóltam, ő kiegészítette azokkal a törvényekkel, azokkal a kérdéskörökkel az én  mondhatnám azt, hogy  tájékoztatómat önök felé. Én ezt köszönöm szépen képviselőtársamnak.Steinmetz Ádám jobbikos képviselőtársamnak köszönöm a támogatását előzetesen is, amit már a törvénnyel kapcsolatban elmondott. Teljesen egyetértünk abban, hogy bizonyos mértékben bürokráciacsökkentésről is szól ezen törvény bizonyos része, bizonyos részei. Itt a halgazdálkodásban és a halgazdálkodás területén felvázolt néhány gondolatát is üdvözlöm, és nem utolsósorban azokban a kérdésekben, amelyek az erdőgazdálkodás vonatkozásában az osztatlan közös tulajdon körét érintik.

Ez valóban nem ennek a törvénynek a része, de várhatóan az elkövetkezendő, ha már ebben az évben nem, de a következő év első hónapjaiban az osztatlan közös tulajdon kérdéskörét is szeretnénk rendezni, és ebben, azt hiszem, hogy teljes mértékben egyetértünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen kívül még a hozzászólásokról beszélhetünk, többek között Földi László képviselőtársamnak köszönöm a KDNP részéről a támogató nyilatkozatát, Varga László képviselőtársamnak köszönöm az előzetes bizalmát. Értem én az ön felvetését (A képviselőtársaival beszélgető dr. Varga László felé fordulva:), nem tudom, egy pillanatra, hogyha idefigyelne, képviselő úr, bocsásson meg, nem akarom megszólítani, de hogyha már önhöz beszélek, akkor legalább…  eddig is próbáltunk valami szemkontaktust tartani.

Én köszönöm azt a megjegyzését, amit elmondott, és valóban így van, 16 törvényről dönteni nem egyszerű dolog. Én is voltam nyolc évig ellenzéki képviselő, ismerem ezt a világot, de azért én azt hiszem, hogy túl kellene már ezen lépnünk, és néha nem ártana egy kicsit nagyobb bizalommal lenni egymás felé. Én ezt azért kérem ebben az esetben, mivel ez egy olyan törvény, ami inkább szakmai törvény jelentős részben, tehát ebben jó volna egyszer egy olyan példát is látni, amikor talán felül tudunk ezen emelkedni. De ezt én csak privát emberként jegyeztem meg önnek.

A horgászati és a vadászati törvénnyel kapcsolatos aggályait értem, ugyanakkor azért egy dologra itt szeretnék kitérni. Tehát a kúttörvény  ha így fogalmazzuk, amire ön is utalt  nem ennek a törvénynek a része. Az a BM-nek az előterjesztésében fog várhatóan elébünk kerülni, az Agrárminisztériumnak az együttműködésével  ha fogalmazhatok így  és véleményével, és bízom abban, hogy abban is egy megelőlegezett  én legalábbis ezt vettem ki a szavaiból  jóhiszemű gondolatkör, hogy talán sokkal könnyebben és sokkal egyszerűbben lehet majd ezt a kútkérdést rendezni. Én bízom benne, hogy így lesz, és abban is lehet akár egységes álláspontra is jutni önökkel. Nagyon örülnék, hogyha ebben a kérdésben eljutnánk idáig.

Vadai Ágnes képviselő asszonynak a helyesírási szabályokra tett utalását köszönöm, biztos, hogy erre még mód lesz kijavítani. A bürokráciacsökkentés, ezt azért már néhány gondolatban érintettük az előbb, de igazából a konkrét bürokráciacsökkentés nem ennek a törvénynek a része, és az a létszámkérdés, ami a minisztériumoknak a  mondhatnám úgy, hogy  humánerő-gazdálkodását is taglalja, az nem ennek a törvénynek a része.

Én megértem az aggódását, képviselő asszonynak, az Agrárminisztérium és a környezetvédelem terén tett gondolatait, de azt azért szeretném mondani, hogyha annyira félt bennünket és annyira szeretné, hogy kevesebb bürokrácia legyen, akkor ne vegye rossz néven, de nagyon sűrűn látom az ön írásbeli kérdéseit, ami számunkra szintén egy elég komoly, mondhatnám így, hogy bürokráciát okoz (Dr. Vadai Ágnes: Az nem bürokrácia, az az önök ellenőrzése!), hogy azokra hetente többször, több módon kell válaszolni.

Én köszönöm a kérdéseit, az írásbeli kérdéseit, természetesen erre válaszolunk. De ön az egyik legaktívabb ellenzéki politikus, aki ilyen kérdéseket tesz fel. Én ezt köszönöm szépen, de azt hiszem, hogy ez is hozzájárulna ahhoz, hogy esetleg talán kevesebb munkát adna pluszként.

Fazekas miniszter úrnak pedig köszönöm azokat a javaslatait, amit a természetvédelem területén, a hungarikumok és a helyi értéktárak vonatkozásában osztott meg velünk. Én úgy gondolom, hogy ezek a kérdések, akár a hungarikum, akár a helyi értéktár még számtalan olyan új lehetőségeket tartalmaznak, amire talán még azt nem mondom, hogy nem gondolunk, de némi finomítása, némi pontosítása még biztos, hogy szükséges.

A természetvédelem területén pedig a natúrparkok, a természeti értékeink megőrzése egy fontos feladat, és úgy gondolom, hogy ez a törvény is rendelkezik ennek a biztonságáról és a hosszú távon való működéséről.

Köszönöm szépen, elnök úr, ennyivel szerettem volna válaszolni a feltett gondolatokra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   33   34-49   50      Ülésnap adatai