Készült: 2024.09.19.00:26:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

217. ülésnap (2021.10.19.),  21-24. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:44


Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Juhász Hajnalka képviselő asszony, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője: „A LIBE bizottság értelmezésében a jogállamiság elvéhez nem tartozik hozzá a pártatlanság és összeférhetetlenség?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Az elmúlt időszak ékes példája annak, hogy a nemzetközi szervezetek átpolitizáltan kezelnek olyan kérdéseket, amelyekkel negatív értelemben lesznek hatással egymásra.

Ha a jogállamiság átpolitizált, minden jogi alapot nélkülöző megközelítése megjelenik Brüsszelben, szinte már indulhat is a visszaszámlálás: mikor bukkan fel ez a kérdés más nemzetközi szervezetekben. Jogállamiságról vitatkozunk úgy, hogy az Európai Uniónak a tagállamok alkotmányos hagyományaiból kellene kiindulnia, és szinte lehetetlen küldetésként arra kellene kísérletet tennie, hogy egy objektív jogállamisági fogalom alapján közelítsen a tagállamok felé, ami még nem is létezik.

Ezzel szemben viszont vannak olyan alapvető, már létező fogalmak, mint például az Európai Unió intézményi működését alapvetően meghatározó összeférhetetlenség és pártatlanság, amelyet minden bizottságnak, így a LIBE bizottságnak is be kell tartania.

Fontosnak tartjuk a folyamatos dialógust Magyarország és az Európai Unió intézményei között, azonban ennek a párbeszédnek két iránya van. Nekünk is lehet és van is véleményünk arról, hogy mit jelent számunkra a jogállamiság, amely nem nélkülözheti a pártatlanságot, összeférhetetlenséget, az uniós alapelvek betartását. Ilyen uniós alapelvek például, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét, nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezésének. Ugyancsak uniós szerződési alapelv az úgynevezett lojális együttműködés követelménye, ami azt jelenti, hogy az Unió és a tagállamok kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. Az Unió alapjogi chartája is rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon intézzék.

Ehhez képest a LIBE bizottság Magyarországra látogató küldöttségében a magyar ellenzéki Momentum európai parlamenti képviselője, Donáth Anna is részt vett. Ezzel a bizottsági összeállítással megkérdőjeleződik a testület elfogulatlansága, pártatlansága és objektivitása, következésképpen a valós tények megismerésére irányuló szándéka.

Jogállamiságot vizsgálni hatáskör nélkül és a pártatlanság elvének biztosítása nélkül nem más, mint hiteltelenség felsőfokon. Az éppen a jogállamiságot állandó jelleggel politikai eszközként használó és egyes közép-kelet-európai országokon számonkérő Európai Parlament ezáltal például figyelmen kívül hagyja saját eljárási szabályzatát is, hiszen az kimondja: ha valamely európai parlamenti képviselő személyes érdekeltsége befolyásolhatja képviselői feladatainak ellátását, összeférhetetlenség áll fenn.

Amikor az Európai ügyek bizottságának tagjaként fogadtuk a LIBE bizottságot, személyesen tapasztalhattam meg, mit is jelent számukra a jogállamiság a gyakorlatban: kész ítélet konkrét kérdések nélkül. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy a nemzetközi szervezetek pozitív irányba nem, csak negatív irányba befolyásolják egymás gyakorlatát az utóbbi időszakban.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az Európa Tanács, amely nem uniós intézmény, eljárási szabályzata a hasonló feladatkörű monitoringbizottságok esetében rendkívül szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg: még a szomszédos ország állampolgárságával sem rendelkezhet egy jelentéstevő vagy az országot vizsgáló bizottság tagja. Következésképpen e szabály szerint nemhogy magyar politikus nem lehetne a tényfeltáró küldöttség tagja, de még hazánkkal szomszédos országhoz tartozó politikus sem.

Azon bizottságnak, amely jogállamiságból jött leckét adni, annak javasoljuk, hogy olvasgassa sűrűbben az alapjogi chartát vagy az Európai Parlament eljárásjogi és etikai szabályzatát. A hitelességének mindenképpen jót tenne. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Juhász Hajnalka képviselő asszony. A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr fog válaszolni az elhangzottakra.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenki számára világos, hogy Brüsszel és Soros György álcivil szervezetei újabb ürügyet találtak arra, hogy hazánkat támadhassák. Mint tudjuk, a LIBE bizottság szinte hemzseg az olyan emberektől, akik futószalagszerűen valótlan jelentéseket gyártanak Magyarországról és Lengyelországról, és lejárató sajtóhadjáratokat és eljárásokat indítanak ellenünk.

A LIBE-vizitnek feltételezhetően volt egy rejtett szándéka is, hiszen a választások előtt fél évvel jöttek el vizsgálódni hazánkba, mindemellett sokat elárul róluk, hogy ittlétük alatt ellenzéki politikust, nyílt társadalmak eszmerendszerét valló, Soros György által finanszírozott szervezeteket kerestek fel, mint például az Amnesty Internationalt, a Helsinki Bizottságot, a Transparency Internationalt, valamint a Menedék Migránsokat Segítő Egyesületet.

Fontos megjegyezni, hogy a LIBE-delegáció magyarországi látogatása előtt mindössze három nappal történt az a személycsere, és feltételezhető, így furakodott be a közel sem patrióta jelleméről híres Donáth Anna a tagok közé.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzatának 228. cikke a tényfeltáró látogatásokkal összefüggésben világosan fogalmaz: „Az úti cél szerinti tagállamban megválasztott képviselők nem vehetnek részt a küldöttségben.” Az érintett szabály alapvetően petíciós bizottságokra vonatkozik, de ennek ellenére világosan látszódik, hogy a delegáció hazai összetétele súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel. Ráadásul, mint tudjuk, a jogállamiságnak nincs egységesen elfogadott definíciója. Bizonyos elemei vannak, mint például a szabad választások vagy a szólás- és sajtószabadság. Hazánkban ezek az ismérvek egytől egyig adottak. Ugyanakkor míg például nálunk van Alkotmánybíróság, Dánia, Hollandia, Izland, Svédország, az Egyesült Királyság, valamint Norvégia nem rendelkeznek ezen demokratikus intézménnyel, mégsem érik őket koholt politikai vádak, hogy veszélyben lenne náluk a jogállamiság. Úgy is mondhatnánk, hogy a jogállamiság országról országra különböző megnyilvánulási formákat ölt, nem lehet öncélúan kijelenteni azt, hogy valahol jobban vagy kevésbé érvényesülnek ezek az alapelvek, inkább egyfajta alkotmányos párbeszéden keresztül lehet egymást elemezni, és ehhez nem lehet külön szankciókat fűzni.

Ezek után vajon milyen jelentést várhatunk a LIBE bizottságtól? Ne kergessünk hiú ábrándokat! Szinte borítékolhatjuk, hogy egy átpolitizált és a tényeket teljes mértékben nélkülöző jelentés van készülőben az Európai Parlament bizottságának boszorkánykonyhájában.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015-ös migránsválság óta nem volt kitéve Magyarország olyan nemtelen, politikai töltetű lejárató hadjáratnak, mint napjainkban. Mindezek ellenére a kormány álláspontja változatlan. Továbbra is a magyar emberek akaratát kívánja érvényesíteni, akik nem kérnek az LMBTQ-propagandából és a bevándorlók erőszakos betelepítéséből. Magyarországnak az egyetlen igazi bűne az, hogy kiáll a magyar emberek érdekei mellett, számunkra továbbra is értéket képvisel a nemzeti és európai identitás, illetve a konzervatív értékek és a család szentsége.

Mindnyájan üdvözölnénk, ha egyszer beköszöntene az az időszak, amikor végre lezárul a Magyarország ellen indított támadások sorozata, amelyek visszavezethetők akár a rezsicsökkentésre, akár a migráció megállítására, akár a gyermekvédelmi törvényre, tehát olyan alapvető értékeknek, a magyar emberek érdekeinek a védelmére, amelyek sem a multikulturális világ, sem pedig a multinacionális, globalista cégek vagy globalista ideológiák képviselőinek a nézeteivel nem állnak összhangban.

Az a feladatunk, hogy továbbra is helytálljunk, és ne engedjünk a balliberális pártok nyomásának, akik szolgai módon kiszolgálnák ezeket az igényeket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.10)




Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai